Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-27 / 176. szám
1954 JULIUS 27, KEDD RtPLIP 3 Vietnami-francia közös határozat a katonai tevékenység megszüntetéséről A Vietnami Tájékoztató Iroda szombati jelentése szerint az északvietnami Trung Giában folytatott helyszíni katonai értekezlet július 22-én négy pontból álló közös határozatot fogadott el a vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői minden katona tevékenységének megszüntetésről. A közös határozd szövege a következő: A két fél megállíoodott abban, hogy a genfi értekeleten elfogadott fegyverszünet határozat időpontja és a két él főparancsnokságai által Indcdna különböző részei tekintetben kiadott tűzszüneti rendelkezsek hatálybalépésének időponja közötti időszakban a követkző intézkedéseket kell végreh.jtani: 1. Tilos minden szrazföldi, folyami, tengerészeti vgy légi katonai hadművelet oian kiterjedésben, amely nagyob létszámot vesz igénybe, mint Eszak-Viet- namban egy ezredet vagy egy gépesített ezredet, egyéb arcvonalakon egy zászlóaljat beosztott tüzérséggel. 2. Haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy mielőbb megszüntessék a szárazföldi, folyami vagy tengeri közlekedési útvonalak minden aláaknáíását, vagy megrongálását. áonio 3. A Francia Unió légiereié ' a) tartózkodik a vietnami nép- j hadsereg ellenőrzése alatt . álló övezetek minden bombázástol és! tűz alá vételétől. A francia légierők tevékenysége csupán olyan harci repülőgépekre szorítkozhat, j amelyek a helyőrségek és köz- j lekedési vonalak biztonságáról I gondoskodó szárazföldi erőket tá-1 mogatják. A francia légierő sem-! miféle esetben sem használhat j napalmbombákat; b) minden egyes felderítésnél csak egy repülőgépet használhat. Ezek a felderítések nem terjedhetnek túl a Francia Unió fegyveres erői által megszállva tartott pontoktól számított 25 kilométeres körzeten; c) nem hajt végre semmiféle légiszállítást a Hanoitól Hai- phongba vezető műúttól északra és északnyugatra. 4. Minden intézkedést meg kell tenni, hogy a két fél csapatai azokban az övezetekben, amelyekből visszavonulnak, ne kövessenek el olyan cselekményeket, amelyek kárt tesznek a lakosság életében vagy tulajdonában, valamint ipari és kulturális intézményekben, egészségügyi berendezésekben és közművekben, mint például hidakban, gátakban stb. Trung Gia, 1954 július 22. Van Tien Dung tábornok, a vietnapii néphadsereg fő- - parancsnoksága küldöttségének vezetője. Lennuyeux ezredes, a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnoksága küldöttségének vezetője. Párizsi l<pok a szovjet kormány íyiiatkozatáról A július 24-i párizsi ipok közölték a szovjet korrmynak a genfi értekezlettel kocsolatos nyilatkozatát. A lapköamények címükben hangsúlyozzák szovjet kormánynak azt a neggyő- ződését, hogy a genfi éekezlet eredménye kedvező felteleket teremt más, még megdatlan nemzetközi kérdések relézéséhez. A „l’Humanité” rámutat arra, hogy a német kérdés békés megoldását célzó értekezlet összehívása összhangban áll Franciaország nemzeti érdekeivel.” Úgy véli, hogy Franciaországnak támogatnia kell a szovjet kormánynyilatkozatban felvetett javaslatokat. Az angol saji a szovjet kormány jegyzékéről A vasárnapi angol sajtó lyel- mének középpontjában a svjet kormány javaslatai állnak, Helyeknek célja, hogy az eupai kollektív biztonsági rendszről folytatott tárgyalásokkal több enyhüljön a nemzetközi feslt- ség. A legtöbb lap vastagbűs címmel első oldalon közli a jy- zék tartalmát. A Reynold Neva szovjet jegyzéket magyarázva *t írja: „A genfi értekezlet merremtette az indokínai békét... most az oroszok új tárgyalásokat javasolnak Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak Európa kérdéseiről. Azt mondjuk: fogadják el ezt a meghívást! Genf új reményt ébresztett. Erősítsük meg ezt a reményt. Az emberiség történelmének fordulópontján állunk.” Az amerikai sajtó a genii értekezlet eredményeiről A Madisonban (Wisconsin állam) megjelenő „Capital Times“ az amerikai diplomáciának Genf- ben elszenvedett vereségét „az Egyesült Államok régi meddő politikájával“ magyarázza, „amely abban jut kifejezésre, hogy görcsösen ragaszkodik a régi rendszerhez: a gyarmatosításhoz és a kizsákmányoláshoz olyan korban, amelyet forradalmi lázongások jellemeznek (a burzsoá propaganda így nevezi a népek nemzeti szabadságmozgalmát), Nyugat (azaz az Egyesült Államok) azért szenvedi el ezeket a kudarcokat, mert nem értékelte helyesen a forradalmi erjedés erejét.” A „Genfi értekezlet — írja — a „Business Week“ című hetilap, az amerikai üzleti körök lapja — szertefoszlatta az amerikaiak egész sor ábrándját, köztük azt is, hogy a vörös Kínát valamiképpen a végtelenségig ki lehet rekeszteni a világ diplomáciai porondjáról. Valójában Peking utat tör magának erre a porondra és a jelek szerint szilárdan meg is vetette a lábát.., Forró együttérzéssel támogatjuk as árvízkárosultakat A laskodi Vorosilov termelőszövetkezet 70 métermázsa terményt ajánlott fel kultúrelőadást rendezett, s ennek jövedelmét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Gém Imre könyvelő, a kocsordi Táncsics termelőszövetkezet tagja verset is írt, amikor a tagság az árvízkárosultak segítségére sietett. így bíztatja az árvízkárosultat: „Fel tehát a fejjel, ne csüggedj, na búsulj — lesz neked kenyered a küldött búzából.“ Forró együttérzéssel támogatják dolgozóink az árvízkárosultakat. Levelek sokasága érkezik szerkesztőségünkbe, amely erről tudósít bennünket. Szikszai Péter többek között megírja, hogy a laskodi Vorosilov termelőszövetkezet tagsága 70 mázsa terményt és ezenkívül hagymát, tojást, tyúkot, csirkét ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A vajai Kuruc termelőszövetkezet tagjai szintén segítenek, s példájuk nyomán Vajáról 24-én egy vagon termény indult el a Duna mellé. A gyűjtés 22-én kezdődött meg, s már az első órában mintegy 2000 forintot tett ki a gyűjtés összege. A nyírbogdányi állami gazdaság dolgozói 100 és 50 forintokat ajánlottak fel. A tisza- dobi Táncsics termelőszövetkezet A nyírmadai gazdaság DISZ- szervezete példamutatóan kiveszi részét az árvízkárosultak megsegítéséből. A fiatalok egyrésze az adományokat gyűjti. A zenekar vasárnap zeneestet rendezett, amelynek tiszta bevételét, 520 forintot már be is fizették az árvízkárosultak javára. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság jelentése Dunaremeténél az apadás meg- lassúbbodott, a vízszintcsökkenés vasárnap reggeltől hétfő reggelig mindössze öt centiméter. A Komárom és Paks közötti Duna- szakaszon a legutóbbi 24 órában 36—50 centiméteres apadás következett be. Budapesten a vízállás hétfőn reggel hét órakor 636 centiméter, ami azt jelenti, hogy az alsó rakpart mindenütt szárazzá vált. Mohácsnál a vízállás tegnap reggel 908 centiméter, vasárnap reggeltől 11, a legmagasabb vízálláshoz viszonyítva pedig 16 centimétert apadt. A Duna vizének Szigetközbe való beáramlása az elzárási munkák előrehaladásával vasárnap este megszűnt. A Budapesttől délre fekvő bal-i parti községek határában a hűl-* lámtengeren lévő mezőgazdasági területekről a víz levezetése ál-* landóan folyik. A dunavölgyi főcsatorna torkola-t tánál az apadás eredményeképpen a szivattyúzást tegnap éjjel már’ leállíthatták és a zsilipeket meg-* nyithatták. A főcsatorna vízállása vasárnap estétől h<§tfő reggelig körülbelül 30 centiméterrel csökkent. Bölcske—Madocsa térségében egyes szakaszokon a víz már a gátak lábát sem éri el. Mohácstól délre újabb gáterősítés vált szükségessé. Jugoszláviában az árvíz miatt megszakadt a vasúti összeköttetés Baranyával A belgrádi rádió vasárnapi je- elöntött területen halad kereszlentése szerint a mintegy 10 ezer hektár területű Biljszki Rit-en a kiöntött Duna szintje elérte az 5—6 méter magasságot. Az egyetlen vasútvonal, amely Baranyának ezt a részét összeköti Jugoszláviának többi részével, mintegy 5 km-es szakaszon ezen az tül. A víz csaknem teljesen elöntötte a vasútvonalat és ezért július 25-én megszakadt a vasúti forgalom. Baranyával mostmár csak országúti közlekedés áll fenn, azonban az utat a Duna vize több helyen ellepte. párttitkárainak kellene több gondot fordítani a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére, baj- nős, az érdeklődés ezen a téren a sportig, legfeljebb egy-egy mozielőadás látogatásáig terjed. Ha a termelésben példát veszünk a Szovjetuniótól és a szovjet emberektől, miéi t nem veszünk példát tőlük kulturális téren is, ahol igenis megvan az érdeklődés, a komoly kultűrigény az irodalom és a zene iránt. Hogyan segítse a zene, a művészet a termelést magát, ha nem adnak neki helyet az üzemben! Természetesen itt nem gondolunk az egy-két emberből alkalmilag ösz- szeállított csasztuska-brigádokra, mert ezek ritkán jelentenek művészetet! De gondolnánk az üzemi énekkarokra, melyek nincsenek s ahol még vannak is, halódnak és tengődnek. Pedig ezek nagy tömeget mozgatnának meg, az énekkarokkal — ha jó vezetőjük van, — komoly művészi nívót érhetnének el, hiszen majd minden ember tud és szeret énekelni. Sokkal többet lehetne elérni énekkarokkal, mint a zenekarokkal, melyeknek fejlődése korlátolt, hiszen bizonyos technikai tudáson felül nem képesek az üzemi hangszerjátékosok fejlődni, mert arra csak a hivatásos zenekarok muzsikusai képesek, akik arra hosszú időn keresztül készültek. E tekintetben már is sokat jelent az Állami Zeneiskola működése és elért eredménye, mert a zenekarokhoz szükséges utánpótlást egyedül a zeneiskola adja. Hogy a felnőttek énekkarai hiányoznak, annak egyik oka az ifjúság zeneietlen nevelése, melyre az eddig megjelent cikkek is utaltak. Középiskoláinkban még az a kicsiny és igénytelen művészi nevelés is abbamarad, melyet az általános iskolában netán még megkapott a gyermek. Bizony kár volt az oktatásügyi minisztériumnak némává tenni az iskolákat, megszüntetni az énektanítást s ezáltal az énekkarokat. Kiknek komponálta Kodály és Bartók Béla a világ legszebb ifjúsági énekkari müveit, ha nincsenek, akik ajkukra vegyék és énekeljék?! A hibákat már illetékesek feltárták, s mégis milyen nehezen szánják rá magukat annak kijavítására! Pedig Nyíregyházán voltak énekkarok, felnőtt és gyermekkarok egyaránt. Még sokan emlékeznek azokra a nagy zenekari megmozdulásokra, amikor a nagy mester, Kodály Zoltán maga vezényelte a „Forr a világ” forradalmi ütemeit. Lehet és kell is az új fórmák között új lendülettel új énekkari kóruskultúrát termetem Nyíregyházán. Hadd mozgassa meg a tömegeket az új dal, az új kórus új és jobb munkára! Néhány szót utoljára az Állami Zeneiskoláról. Kormányunk gondoskodása látszik abból, hogy itt' Nyíregyházán is állítottak fel zeneiskolát, melyet lehetőség szerint bőséggel lát el hangszerekkel, tanárokkal, hogy a dolgozó nép fiai a legjobbat és legtöbbet kapják ezen a téren is. De a zeneiskola létszáma korlátozott s az oda való felvétel biaonyos képes-* ségekhez van kötve. Ez termé-*! szetes is. A zeneiskola egyik cél-*! ja, hogy megfelelő zenei kádere-*! két neveljen, hogy utánpótlást! adjon. Ezt csak a * tehetségesek! kiválogatása által éri el. Ezért^ nem lehet mindenki növendéke al zeneiskolának. De ért is el márl e téren eredményeket. Nagy Kál-I mán nyírbogdányi parasztszár J mazású tanuló, Mocsár Sándor! demecseri népzenész, Berki András kemecsei paraszt dolgozó és- még sokan mások azt bizonyít-! ják, hogy népünk tehetséges ifjail igenis érhetnek el eredményeket,! ha megfelelő vezetésben, tanítás-j ban részesülnek.. A nyíregyházi! stúdió megígérte, hogy az elkö-j vetkező tanévben rendszeresen! műsort ad, melynek keretében! szerepelteti ezeket a tehetséges növendékeket. A zeneiskola rend-* szeresített növendékhangversenyei is mutatják az iskola peda-* gógiai és művészi munkáját. Ha- a zeneiskolának volna interná- tusa, mint az van a békéstarhosi, iskolának, úgy sokkal több vidé-** ki munkás- és parasztfiatalt ve-* hetne fel növendékei sorába. Jelen pillanatban az ország né-*1 pével egyetemben az árvíz okozta szenvedések enyhítése a cél. A tanári kar és a növendékek hangversenyeken és előadásokon együtt dolgoznak azon, hogy mi-*| néi többet juttathassanak az ár-*: vízsujtotta testvéreknek. így kell,! hogy segítse az ország népét a! zene. a művészet, most a könnyek! letörlésében s mindinkább a rm,r’,'a végzésében. Vikár Sándor zeneiskolai igazgató* Ezzel a címmel indított vi mégis idáig ér, az rendszerint Barola Mihály elvtárs a Népi. nem a legértékesebb, sőt legtöbbjúlius 18-i számában. Őszintf szőr az a zenei szemét, mely if- öi'ül ennek a vitának mindé jóságunkat s a nagy tömegeket kultúrát szerető ember s mii amúgy is elég gyorsan megfogja den zenebarát, mert talán ráírass rabul ejti, viszont pénzt, üz- nyitja az érdeklődés reflektorféietet jelent művelőinek. Ez ellen nyét egy eddig — különösen ná^ kozmopolita „könnyű” zene lünk Szabolcsban — elégge elha->uen országosan megindult a nyagolt és csak egyesek buzgósá-arc, de csak egyes zenei ingából és hivatásszeretetéből úgy-;zmények Keveset tehetnek, íel- ahogy vegetáló művészeti ágra: lágosito munkával, jó zene adá- a zenére. Az Állami Zeneiskolá- val éppen azoknak kellene el- nak szoros kapcsolata van az or- le harcolni, akik eddig módot szág többi zenei intézményeivel tak annak terjedésére. Persze s azoknak híradásából látjuk, vétókkal és hosszúra nyúló ér- hogy mennyivel élénkebb, pezs- ezletekkel vajmi keveset fo- góbb élet folyik Dunántúlon, mint tk segíteni a dolgokon. Az elüt nálunk Szabolcsban. Persze rt iskolai év második fele ennek történeti és társadalmi okai égé megmutatta, hogy ahol is vannak, az t. i„ hogy ez az njelelő ember lelkesen és hoz- országrész mindig a legelhanya- ztően fog a dolgokhoz, ott goltabb volt kulturális téren a ps>ő zenei kultúra támad és háború előtt. Itt volt a legtöbD ns tömegeket tudnak megmoz- analfabéta, hát hogy is gondoltak ga a kultúrotthonok. (Lásd Jóvolna a nép zenei igényeinek ki- zs<utila kultúrház). Az Állami elégítésére, mikor a mindennapi Ze^kola zenetörténeti ,4§me- életszükséglet megszerzése is retgsztő előadásai valamint a gondot okozott. No, de mindez heljs vidéki vendégművészek megváltozott, mindez a muité gya; hangversenyei, mezeket már. A III. pártkongresszus és a eléggy tömegek hallgattak,vé- kormányprogramm nem tesz kü- gig, onyság arra, hogy jó, rpfi- lönbséget egyes vidékek között, sorp* kával és jó szervezéssel sőt a legelmaradottabbakat segíti igeninftgt eredményt elérni, legjobban. Anmeg lehetett a kuítijrottAz kétségtelen, hogy földrajzi honol-) csinálni, miért ,ne )e- helyzetéből kifolyólag is Nyír- hetne igcsinálni egyes nagyobb egyháza eléggé el van szakítva a üzeme kultúrtermében? Nin- fővárosi zenekultúrától. Buda- csen efóművész Nyíregyházán, pest hatása elér Miskolcig. Deb- aki nedvesen vállalna szerep- rccenig, de már közlekedési lést frelyik üzem kultúr- adottságánál fogva is csak ke- terméb — Az üzemek ve- vésbbé Nyíregyházáig. S ami zetőine kultúrfelelőseinek és „Gondoltok megyénk zenei életéről"
