Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-23 / 147. szám
NÉPLAP Í854 JUNIUS 23, SZERDA Üzemeink augusztus 20-ra készülnek Naponta 12 vagon nemes anyagot termelnek ki a tarcali kőbánya dolgozói A nyíregyházi Útfenntartó Vállalat dolgozói örömmel és büszkeségül jelentették, hogy féléves tervüket már június 15-én teljesítették. A félév első két hónapjában a nagy hóakadályok miatt a vállalat túllépte a béralapot. A kongresszusi verseny során a dolgozók ígéretet tettek, hogy a népgazdaság vagyonával gazdaságosabban fognak gazdálkodni. Amikor az országos második helyezésért járó vándorzászlót átvették, megerősítették ígéreteiket. A már eddig elért eredmények is bizonyítják, hogy a vállalat dolgozóinak fogadalma nem üres szó csupán. Féléves tervüket határidő előtt — az élőző béralaptúllépést behozva — teljesítették. A legfontosabb munkánál, — a 4. számú út korszerűsítési munkáinál — az alaprakást és a hengerelési munkákat befejezték. Ezzel biztosították, hogy most az aszfaltozás minden fennakadás nélkül haladhat. Ugyancsak szép eredményeket értek el a Beregsurány— fehérgyarmati útnál dolgozók. A tarcali kőbányát az elmúlt félévben a legkorszerűbb gépekkel látták el, ami jelentősen emeli a termelést és növeli a munka termelékenységét. A vállalat dolgozói a kongresz- szusi verseny során elért szép eredményeiket a verseny továbbfolytatásával akarják növelni. — Uj munkasikerekkel akarják ünnepelni alkotmányunk ünnepét. A tarcali kőbánya dolgozói vál- •alták, hogy naponta 12 vagon nemes anyagot termelnek ki, a második bánya beindulásával azt párosversenyre hívják ki. Ezzel biztosítják, hogy a korszerűsítési munkáknál nemes zúzalékanyagban hiány n^ legyen. A vállalat nemrégen 20 tiszai komp üzemeltetését vette át, amelyeknél „Megtartjuk az Ezt ígérték a Dohányfermentálógyár dolgozói, amikor átvették május elsején a minisztertanács és a SzOT vándorzászlaját, valamint megkapták az Élüzem címet az elsőnegyedéves terv túlteljesítéséért. Munkájukat a második negyedévben még jobban végezték, féléves tervüket majdnem egy hónappal hamarabb teljesítették, így már a harmadik negyedévi terv teljesítésén dolgoznak. A Dohányfermentálógyár dolgozói nemcsak megszokták, de nem is tudnak már verseny nélkül dolgozni. Elsők ’között voltak most is az alkotmányunk ünnepére tett vállalások megtételében. A göngyölegkészítő és javító- műhelyben csak nők dolgoznak. A műhely egész kollektvája vállalást tett a minőség emelésére és az anyagtakarékosságra. Sipkái Zsuzsa vállalta, hogy a minőségi követelmények állandó betartása mellett teljesítményét 111-ről 115 százalékra emeli. — Aradvári Istvánná azt vállalta, hogy teljesítményét 105-ről 108 százalékra emeli, az anyaggal takarékoskodik és jó munkamódjelenleg az előmunkálatok folynak. A lónyai és tiszavidi kompok feljáróit készítő dolgozók vállalták, hogy a kövezést munkálatokat határidő előtt elvégzik. A vállalat műszaki dolgozói vállalást tettek, hogy a szerződött járdakészítési munkákat határidő előtt befejezik. Él üzem címet“ szerét átadja dolgozó társainak. Harman Ilona felajánlotta, hogy teljesítményét 89-ről 100 százalékra emeli, dolgozótársai segítségét állandóan igénybeveszi — Tompa Piroska az anyagtakarékosságra, teljesítményének 2 százalékos növelésére és minőségi munkára tett vállalást. A vállalat dolgozói sokat köszönhetnék a gyárnak. Ezt azzal akarják meghálálni, hogy megbecsülik, tisztántartják . szép új üzemüket, a gépeket rendszeresen karbantartják és szocialista megőrzésre veszik át. A karbantartási részleg dolgozóinak jó munkájától sok függ. Ennek felelősségét érezve tették meg vállalásaikat a részleg dolgozói. Almási Sándor és Nagy Sándor vállalták, hogy az előirt munkákat 3 nappal határidő előtt elvégzik, az üzemanyaggal takarékoskodnak és az elvégzendő munkákhoz 30 százalékban hulladékanyagot használnak fel. — Lászlófi Zoltán, Tóth András és Mráz József a hegesztő pótanyaggal való takarékosságra, az előírt munkák pontos elvégzésére tettek vállalást. A MED0SZ üzemi bizottságok soronlévő feladatai A mostani napokban, amikor az esős időt felváltotta a meleg napsütés, minden elfecsérelt perc hatalmas károkkal és terméscsökkenéssel jár mezőgazdaságunkra. Kevesebb lesz a kenyér, a hús, zsír, tej, mert a gazosodás és a talaj eltömődésének következtében veszélyeztetjük a kapások, különösen az ipari növények jó termését. Legnagyobb az elmaradás a kukorica és a cukorrépa kapálásában a szatmári részen lévő termelőszövetkezetekben, a csahold állami gazdaságban és a kölesei gépállomás körzetében. Az elmaradás legfőbb oka nem az eső — mint ahogy ezt legtöbb helyen magyarázzák —, hanem a rossz munkaszervezés és a gépi növényápolás mellőzése. A növényápolás meggyorsítása érdekében feltétlenül fontos a gépállomás növényápoló gépeinek fokozottabb igénybevétele. A gépállomások üzemi bizottságai segítsék elő nevelő munkával, hogy a tsz- tagok családtagjai teljes számban vegyenek részt a növényápolási munkákban. A Zetorok mellett állítsák be a kormos traktorokat, vontatókat is a kukorica, vagy a napraforgó művelésére. A balká- nyi állami gazdaság traktoristái vállalták, hogy 300 hold növény- ápolást végeznek el aratásig. Két műszakot, vasárnapi munkát vezettek be és az állandó dolgozók családtagjait is bevonták a növényápolás munkájába, hogy a négyszeri kapálást biztosítsák. Több községben a levizsgázott tanulók is részt kértek rhár a munkából. Ne feledkezzünk meg az asszonyokról sem. A nyírteleki állami gazdaság igazgatójának felesége, amikor meghallotta, hogy kevés a munkaerő, maga is kiment kapálni a gazdaság földjére. Rövidesen a többi vezető dolgozó felesége és hozzátartozója is csatlakozott hozzá. Az ilyen lelkes kezdeményezéseket sehol se hagyják figyelmen kívül üzemi bizottságaink. Karolják fel őket és szélesítsék területükön. Üzemi bizottságaink igen fontos feladata a növényápolás gyors befejezése mellett az aratás, hordás, cséplés, tarlóhántás és masodvetés jó előkészítése és megkezdése. Ez a munka már megkezdődött a cséplőgépek, aratógépek és felszerelések kijavításával. A megtartott gépszemlék azt bizonyítják, hogy állami gazdaságaink és gépállomásaink túlnyomó többsége lelkiismeretesen és határidőre felkészült a kenyér- csatára. A javítás minősége most általában jobb, mint az elmúlt években. Tartalékalkatrészekről való gondoskodás is megfelelőbb. Ahol a javítási munkákkal elmaradtak — mint például az urai állami gazdaságban és a baiká- nyi gépállomáson — ott tÖbbnyiré a rossz vezetés, szervezetlenség és a laza munkafegyelem hátráltatták a munkát. Üzemi bizottságaink is tőlük telhetőleg működjenek közre abban, hogy a gépszemléken megállapított hibákat haladéktalanul orvosolják. A kongresszuson a Központi Vezetőség beszámolójában Rákosi elvtárs rámutatott a szakszervezetek megnövekedett szerepére és felszólított bennünket, hogy fejlesszük a szocialista munkaversenyt, az újító mozgalmat és a dolgozók teremtő, kezdeményezésének minden bevált formáját. Üzemi bizottságaink egyrésze megértette a kongresszus útmutatását és tudatában van, hogy soha ilyen jelentősége nem volt a versenynek, mint most, a nagy nyári kenyércsata idején. Dolgozó népünk ellátását, jólétét emeli minden szem gabona, ezért indul az eddigieknél is lelkesebb harc a szemveszteség ellen. Kádár János, a hodászi állami gazdaság kombájnvezetője azt vállalta, hogy 162 hold idénynormával szemben 292 holdon fogja elvégezni az aratást és 10 százalékos üzemanyag megtakaritást ér el. Szak- szervezeteink úgy végezzék felvilágosító munkájukat, hogy minél több aratógépkezelő csatlakozzon a 200 holdasba kombájnosok pedig a 300 holdas mozgalomhoz. Az aratás-cséplés gyors és jó elvégzéséh kívül a tarlóhántás és másodvetés se maradjon ki a versenyvállalásokból. Az legyen a cél, hogy a learatott területet 48 órán belül meghántsák, vagy feltárcsázzák és bevessék másodnövénnyel, mert ezzel nagymértékben elősegítjük állatállományunk zökkenésmentes átteleitetését, az állatlétszám emelését és az állati termékek hozamának növelését. A versenyek jó megszervezéséhez üzemi bizottságaink feltétlenül tanulmányozzák a verseny új rendszeréről szóló utasítást (Mezőgazdasági Értesítő 1954 április 28. számában). Enélkül nem képesek tudatosítani a verseny új tartalmát és hajtóerejét. Az új verseny sokkal több dolgozó számára teszi elérhetővé a kitüntető címek és pénzjutalmak elnyerését. Az utasítás szerint az eredmények értékelésében és a jutalmak odaítélésében maguk a dolgozók is résztvesznek. Az ő szavuk lesz a döntő, hogy ki érdemli meg a különböző fokozatokat, amelyeknek szintjeit az aratás- cséplés megkezdéséig minden üzemben ki kell dolgozni. Mező- gazdasági üzemeinkben dolgozóink jutalmazására kormányzatunk 1,300.000 forintot fordít. Ezenkívül az igazgatói alap jutalmazási része is rendelkezésre áll. Mindezekben az intézkedésekben kifejezésre jut államunk és pártunk megbecsülése dolgozóink iránt. Üzemi bizottságaink arról se feledkezzenek meg, hogy a jó munka feltételeit időben kell biztosítani. Vizsgálják felül, hogy a kéziszerszámok, kocsik rendben vannak-e? A gépek, szállítóeszközök jól vannak-e elosztva. A múlt évek tapasztalata alapján célszerű mozgó javítóműhelyek létrehozása, hogy a hibákat a helyszínen azonnal helyrehozhassák. Gondoskodjanak arról is, hogy minden munkacsapatban legyen szakszervezeti bizalmi, aki a dolgozókat összefogja, neveli, oktatja. szünetekben sajtófelolvasásokat tart és serkenti őket a jobb és becsületesebb munka végzésére. A munkacsapatokba beosztott bizalmiak gondoljanak olyan kicsinynek látszó kérdésekre is, mint például a szalma- és pelyvakazlak helyének kijelölése, jó összerakása. Ha mindezeket a termelőszövetkezetekkel és egyénileg dolgozókkal előre megbeszélik és a megállapodás szerint hajtják végre, akkor meg lesznek elégedve gépállomásaink, cséplőink munkájával. Babolcsi Pál MEDOSZ megyei elnök. NYÍRI KRÓNIKA PISZTABOISOS Aki egyszer járt Pusztadoboson az nem felejti el ezt a kis községet, amely ott bújik meg a vá- sárosnaményi műút mellett az akácosok között. Kedves házaival, lombos útjaival elbájolja az embert. Mélyen a látogató emlékezetébe vésődik a község nevezetessége is, a volt Jármi-kastély, amelyet a megye egyik legszebb parkja övez. Ottjártamkor magam is megnéztem a régi sírkövek kopott feliratait. A kastély nem éppen építészeti remekmű. Villaszerű földszintes épület, két padlásszobával. Most itt székel a pártszervezet, a DISZ, az épület másik végében van a helyi termelőszövetkezet irodája, a kastély középső részét pedig — néhány közfal kiütésével — kultúrteremnek használják. Itt lépnek fel a kultúrcso- portok tagjai, itt tartják meg a fontosabb gyűléseket. A park igazolta jó hírnevét: valóban csodaszép. Az akácon kívül szinte minden fa megtalálható benne. Van ott sétány, amely ráboruló lomboktól olyan, mint egy folyosó; található ebben a parkban mesterséges sziget, mesterséges folyóval, látható itt pázsitos tér, kicsiny ligetek, hatalmas fák, alacsony bokrok. A parkot övező kerítésnek is megmaradt egy része. A kastély és a park azonban eléggé elhanyagolt: ott a vakolat n.álik le egyre nagyobb helyeken és az ajtók, ablakok mennek tönkre, emitt lehántják az óriás fák kérgét, s azok kiszáradnak, a pázsitot meg legelőnek használják. Igaz, ottjártunkkor éppen a a DISZ-titkár szorgoskodott a szervezet helyiségében meszelővei, habarcsos kanállal a kezében: a DlSZ-tertnét hozták rendbe. Ezek ellenére emlékezetemben nem a híres park él, bár nekem nagyon tetszett. Ha visszagondolok Pusztadobosra, inkább a tanácselnök jut eszembe. Mert végre itt Pusztadoboson találkoztam egy olyan tanácselnökkel, aki szívén viseli az olyan dolgokat is, mint egy volt kastély rendbehozása. Beszéltem már jónéhány tanácselnökkel, akinek falujában kevés pénzzel nagyszerű kultúrházat, sétányt lehetne a volt kastélyból és parkból csinálni. De amikor erre terelődött a szó, a tanácselnökök egyszerűen csak intettek a kezükkel: van annál fontosabb is. A legtöbb esetben azt mondták: jó lenne, tényleg kellene, de honnan vegyünk erre pénzt, nincs keret. A pusztadobosi tanácselnök tűzzel, lelkesedéssel beszélt a község fejlesztéséről, amelyben nagy helyet foglal el a kastély és a park csinosítása. Az épület kultúrotthon, a park a fiatalok kertje lesz. Méghozzá kevés pénzzel: társadalmi munkával. Nem szokatlan dolog ez Pusztadoboson. Abból fakad, hogy a pusztadobosiak szeretik egymást, szeretik a falujukat: segítenek egymáson aratáskor, hordáskor, házépítéskor. Miért ne segítenének akkor, amikor az egész falu érdekéről van szó? Legutóbb a begyűjtési terv lelkiismeretes teljesítéséért a pusztadobosiak egy kilométer járda építésére kaptak pénzt. Azonban két kilométeres' járda épül, mert a község lakói elhatározták, hogy a munkálatokat közösen végzik el, fizetség nélkül. így tervezik most a kas-: tély rendbehozását is. És ezeknek a munkálatoknak a lelke a tanácselnök. Nagyon szeretnénk sok hasonló tanácselnökkel találkozni. Áfra A megyei írócsoport közleménye Közöljük megyénk íróival, hogy az írócsoport vezetősége a szokásos — eddig a nyíregyházi stúdió helyiségében megtartott — pénteki megbeszéléseit a jövő héttől kezdődően csütörtökön délután 5—^ óra között tartja a Néplap szerkesztősége klubhelyiségében. Védekezzünk a raktári kártevők ellen! Parasztságunk szorgalmas munkája nyomán nemsokára elérkezik az új termés betakarításának ideje. Minden termelőnek kötelessége sajátmagával, de egész népünkkel szemben is a betakarított termények gondos megóvása. Ennek egyik legfőbb eszköze a raktári kártevők: zsizsik és más rovarok, egér, patkány, penészgombák elleni védekezés. Minden szem gabona, amelyet a raktári kártevők pusztításaitól megmentünk, a magunk, de egyben egész népünk gazdagságát gyarapítja. Kormányunk rendelkezései alapján az állami raktárakat évenkint gondosan ki kell takarítani és fertőtleníteni. A nyírbátori, kállósemjéni, ti- szavasvári, porcsalmai és egy egész sor állami raktár kitakarítva, fertőtlenítve várja az új termést. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is jól felfogott érdeke, hogy az állami terményraktárakhoz hasonlóan következetesen vegyék fel a harcot a raktári kártevők ellen. Egész évi fáradságos munkával megtermelt gabonájukat és egyéb terményüket kár volna a mag- tári kártevők zsákmányául kitenni. Az egyéni érdekeken túlmenően a kisgazdaságok terményeinek egyrésze a beadás, szerződéses termelés, piac útján a közületi és állami raktárakba kerül. Ha romlott és zsizsikes gabona, vagy más termény kerülne ezekbe a raktárakba, ezek is fertőznének és mérhetetlen káro-: kát okoznának az egész népgazdaságnak. Nagyon fontos tehát, hogy terményeink raktározására használandó mindenféle helyiségeket: raktárt, kamrát, pincét, padlást — mielőtt azokba új termésünket bevinnénk — alaposan takarítsunk ki és fertőtlenítsünk. —» Gondosan ügyeljünk a repedések, zugok tisztítására. A port, piszkot, pókhálót semmisítsük meg, égessük el, vagy jó mélyen ássuk el. A mennyezet, falak, oszlopok fertőtlenítését 10 százalékos „Hungária Matador” nevű permetezőszerrel, a padozat fertőtlenítését pedig ugyanilyen nevű porozószerrel végezzük el. —1 Ezeket az anyagokat a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Vállalat megyei kirendeltségeinél lehet beszerezni. A fertőtlenítés után 14 napon át alaposan szellőztessük ki a helyiséget. Különösen vigyázzunk arra, hogy a fertőtlenítőanyag se emberi, se állati táplálékra ne kerülőn, gyermekek, állatok hozzá ne férjenek. Tisztítsuk ki tehát a legsürgősebben raktárainkat. A kártevők elpusztításával óvjuk terményünket, egyetlen szem se menjen kórba belőle. Varga Sándor, a Megyei Begyűjtési Hivaiwt propagandistája
