Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

'Világ qfoJelállni egg-e j Hl letelt / XI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁR.4 50 FILLÉR 1954 JUNIUS 17> CSÜTÖRTÖK r A mai számban : A megyei DISZ-aktívaülés tapasztalatai (2. oldal) Hogyan csökkentsük az önköltséget? (3. oldal) Megyénk népköltészetéből (3. oldal) Szeressük jobban Nyíregyházát (4. oldal) Megkezdődött a labdarúgó világbajnokság. — Az első nap eredményei (4. oldal) V. Makhándi József 167 holdat kapált meg gépével Űjfehértó az elmúlt években nemcsak a begyűjtésben, de a me­zőgazdasági munkákban is rend­szerint elmaradt. Mindig az utol­sók közt találhattuk a község ne­vét a járási rangsorban. Most a határban látható az emberek se­regé, a tisztára kapált földek iga­zolják: javult a munka Üjíehér- tón. Az Áchim termelőszövetke­zetben is nagy szorgalommal vég­zik a tagok a kapálást. Az egyé­nekre felosztott földterületeken ott láthatjuk az asszonyokat, na­gyobb gyerekeket, sőt még a ro­konságot is, akik segítenek ka­pálni. Az a tervük, hogy jelentős prémiumot kapnak majd a terven felül termelt terményből. 20 hold burgonyán a kétszeri kapáláson kívül a töltQgetést is elvégezték. A kukoricavetésnél elvégezték a boronálást, első kapálást, 60 hol­don pedig már a másodszori ka­pálással is végeztek. A lucernát is lekaszálták már. Nem kis érdeme van Makhándi József traktoristának abban, hogy ilyen jól halad a növényápolás a szövetkezetben. Hisz már eddig 167 holdon végezte el gépével a kapálást. Terve 200 hold; ezt a területet eheti munkájával meg is kapálja. A határszemie meggyorsította a növényápolást Nyírtelken számos határszemle volt már ebben az évben. A köz­ség vezetői nem bízzák csupán az emberek szorgalmára a növény­ápolási munkák végzését. Mert bármennyire igyekszik is a köz­ség dolgozó parasztsága, mégis­csak lehet-találni néhány kényel­mes embert, aki nem igyekszik a kapálással. Az pedig az egész ha­tárt csúfítaná, ha egy-egy parcella föld a gyomtól virítana a határ- baji. Június 12-én is határszemlét tartottak és azt tapasztalták, hogy 16 dolgozó parasztnak gyom öli a veteményét. Feljegyezték maguknak a gazdák nevét és utá­na felkeresték őket lakásukon. Beszélgettek velük arról, hogy mindenekelőtt saját maguk vall­ják kárát, ha megkési a kapát a vetemény. De a falunak is szé­gyene, ha gyomos föld van a ha­tárban. Borbély Sándor és Román János 12 holdas dolgozó paraszt, meg a többiek is megígérték, hogy hozzálátnak a kapáláshoz. Pótolják mulasztásukat. ígéretü­ket valóra is váltották. A nyírtel­ki határban már 90 százaléknál tart a növények másodszori kapá­lása is. Egymással versenyeznek a kertészek és a növénytermelők A nyíregyházi Dózsa tsz-ben az esős időjárás ugyancsak próbára tette a szövetkezet tagjait. Nehéz dolog megbirkózni a gyommal, de van értelme a nagy iparkodás­nak. Csupán két hold salátájuk eddig 10.500 forintot jövedelme­zett és még van is .mit árulni er­ről a területről. A kertészeti mun­kában élenjár R aska Andrásné, akinek már 157 munkaegysége vgn. A DISz-tagok között Tatár Gizella és Kostyán Ilona jár az élen. Nagy jövedelemre számítanak paprikából és paradicsomból is. A paprikapalántát 15 holdon ültet­ték ki a szorgalmas szövetkeze­tiek, amelynek ekekapázásához is hozzáláttak. Erről a 15 holdról 576.000 forint jövedelemre számí­tanak, mert számításuk szerint ennyi tövet nevelnek fel és egy- egy forintot csak kapnak egy tő terméséért. Paradicsomból 3 holdat ültet­tek, amit egyszer meg is kapál­tak már. Ez is szép jövedelmet igér a szövetkezetieknek. Ügy számolnak, hogy 14.250 forintot kapnak a 3 hold paradicsom ter­méséért. Ezenkívül van még ker­tészetükben karfiol, káposzta és egyéb zöldségféle, ami szintén gazdag termést ígér, szép jövedel­met biztosít majd. De nemcsak kertészettel foglal­koznak ebben a szövetkezetben. És nemcsak a kertészetben vár­nak gazdag jövedelmet, szép ter­mést. 24 hold burgonyájuk soha nem látott szép termést ígér. — Egyesek becslése szerint megadja holdja a 150 mázsát. A korai bur­gonyát már töltögették is. 65 holdas kukoricatáblájukon is megkezdték a kapálást. Holdjá­ról 30 mázsára számítanak. Igye­keznek is a növénytermesztő bri­gád tagjai, nem szeretnék, ha megfeddnék őket a kertészeti bri­gádbeliek. De ha így halad a munka továbbra is, nem kerül er­re sor. Különösen a dohányter­mesztő brigádban! Itt dolgozik Kantár József, Suszta Sándorné, Iván Mihályné és még egy páran, akik ugyancsak derekas munkát végeznek. Nemcsak idejében ki­ültették 10 holdon a palántát, ha­nem a kapálást is megkezdték már. A növénytermesztési brigádban nagy lendületet ad az ottlévők munkájához a DISz-tagok példa- mutatása. Karasz Ilona is 143 munkaegységet teljesített eddig, nem marad egyetlen pap sem el a munkából. Kostyán I. Ilona még ennél is többet ért el eddig. Az ő könyvébe 154 egyseget írtak be, míg Hornyák Juliánná 155 munkaegységet teljesített. Kiállítás az IJUőrŐBllázban Az Úttörő-Házban a tanév be­fejeztével, ma délután 5 órai kezdettel kiállítás nyílik a kü­lönböző szakkörök munkáiból. A kiállítás minden egyes darabja az úttörő pajtások dicséretet ér­demlő munkája. Különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a kézimunka, a népművészeti, a foto, fizika, rádió és famegmun­káló szakkör munkái. De min­den egyes kiállított darab külön dicséri az Úttörő Ház lelkes, életrevaló tanulóinak szorgalmát. A költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés szerdai ülését i tóttá meg Rónai Sándor, az or- 10 óra után néhány perccel 1 szággyűlés elnöke. A költségvetés bevételei és kiadásai — Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kormányunk azzal is, — folytatta, — hogy széleskörű lakásépítési Az 1954. évi állami költségve­tést, a költségvetési törvényja­vaslatot és az 1953. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló je­lentést Nezvál Ferenc előadó is­mertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954. évi költségvetést, vala­mint az 1953. évről szóló zár­számadást az országgyűlés gaz­dasági és pénzügyi bizottsága megvizsgálta és javasolja annak elfogadását. Ezután a költségvetés bevételi részéről szólt. —A költségvetés bevételi elő­irányzatában a szövetKezetektől származó bevételek összege 1.100 millió forintot tesz ki. Ez az összeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteinK, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezményekkel se­gíti fejlődésüket és növekedésü­ket. Több, mint 30.000 új iparen­gedélyt adtak ki helyi tanácsaink a termelő munkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ez­zel is növelni akarjuk a lakos­ság szükségleteinek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevé­tel a költségvetés teljes bevételé­nek csak mintegy 8 százaléka. A kcrmányprogramm alapján az elmúlt évben kereken 15 száza­lékkal csökkentettük a mezőgaz­dasági termelők jövedelemadóját, módosítottuk a gyermektelenségi adót, eltöröltük a katonai szol­gálatmentességi adót, és az adó­hátralékok túlnyomó részét is. A felsorolt kedvezmények eredmé­nyeképpen a lakosságtól befolyó adóbevételek előirányzata 3.696 millió forintot tesz ki. A továbbiakban a költségvetés­ben előirányzott kiadásokat is­mertette és a többi közt elmon­dotta: — A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas összegeket fordítunk mindenek­előtt a mezőgazdaság, valamint az alapanyagtermelő iparágak és az élelmiszeripari, valamint könnyű­ipari beruházásokra. Jelentős ösz- szegeket fordítunk az ipari és energiabázisaink kiszélesítésére; hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel ipar- vállalatainkat. A beruházások mellett a népgazdaság fejlesztésé­re előirányzott költségvetési ki­adások nagyrészét a mezőgazda­ság fejlesztésére, a talajerő után­pótlás fokozására, a műtrágyael­látás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiter­jesztésére, valamint az állatte­nyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelésügyi miniszté­rium gazdaságainál 2.538 millió íorintot irányoz elő költségveté­sünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább nö­vekednek a közoktatásra. az egészségvédelemre és társadalom­biztosítási célokra fordított kiadá­sok, — folytatta. — Ezekre a fel­adatokra 10.057 millió forintot irányozunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari ta­nulókról — folytatta. :— Költség- vetésünk ebben az évben 399 mil­lió forintot fordít oktatásukra. — Nagy. összegeket . fordítunk költ­ségvetésünkben a tudományos ku- , tatásra. 54 millió forintot fordí­tunk a tudományos munka to­vábbfejlesztésére. Nagy összegeket irányoz elő a költségvetés a kul­túra és művészet támogatására, különösen népművészetünk és nagy sikereket felmutatott film­gyártásunk fejlesztésére. Költ­ségvetésünkben 123.5 millió fo­rintban irányoztuk elő a magyar sport fejlesztését szolgáló kiadá­sokat. 68 millió forintot fordítunk' a sportcélok támogatására. — Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és bő­vítésére közel félmilliárddal na­gyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi beruházásaink nyomán a kórházi ágyak számát közel 5,000-rel nö­veljük. — A társadalombiztosításra elő­irányzott költségvetési kiadások meghaladják a 3.859 millió forin­tot. A lakosságnak több, mint 60 százaléka részesül társadalombiz­tosításban. Programm keretében több, mint 1.500 millió forintot irányzott elő új lakások építésére. — A szocializmus építésében el­ért sikereinket, szociális és kultu­rális vívmányainkat csak úgy túd- juk fenntartani, és továbbfejlesz­teni, ha gondoskodunk azok meg­védéséről. A költségvetésben ezért 5.400 millió forintot biztosítunk néphadseregünk számára, hazánk biztonságának, békéjének védel­mére, — mondotta, majd állam- apparátusunk munkájáról szólt. Végül kérte, hogy az országgyű­lés a gazdasági és pénzügyi bizott­ság által megvizsgált és jóváha­gyott költségvetést fogadja el. Nezvál Ferenc beszéde után Farkas Mihály elvtárs, az 1VIDP; Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. A kormányprogramm egyéves eredni«'' ‘i Farhas Mihály elvtár .-éáe Népköztársaságunk miniszterta­nácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költ­ségvetés hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprogramm célkitűzései­nek valóraváltását. Az ezévi költ­ségvetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormá­nyunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazán­kat a felemelkedés, a növekvő jó­lét útján — kezdte beszédét Far­kas Mihály elvtárs. Ezután elmon­dotta: mik voltak a kormánypro­gramm célkitűzései; majd az ered­ményeket így értékelte: — Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk élet- színvonala. Az 1953. júliusi, majd szeptemberi árleszállítások követ-, keztében a dolgozók több, mint 800 millió forintot takarítottak meg. Az árleszállítás eredménye­ként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953- ban mintegy 425 forint, 1954- ben pedig közel 1100 forint. Kor­mányunk 1953. június óta számos béremelést hajtott végre. A kor­mányprogramm óta végrehajtott bérügyi intézkedések közel egy­millió dolgozót érintettek, s költ­ségkihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954- ben pedig mintegy 1.5 mil­liárd forint. 1953-ban a munkavé­delmi beruházásokat 60 millió fo­rinttal, a dolgozó anyák munka- körülményeinek megjavítására,, bölcsődék és óvodák céljaira for­dítandó beruházási keretet száz­millió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954 első fe­lében a munkásók és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbére mintegy 20 százalékkal emelke­dett. Jelentősen növekedett a vá­rosi és falusi dolgozók vásárló­ereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott ab­ban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon ko­molyan megnőtt a. kereslet. E nö­vekvő igények kielégítésére 1954- ben 14 ezer ekét, kétezer vetőgé­pet, 13 ezer boronát, 11 ezer ló­kapát, hatezer répavágót és szá­mos más kisgépet, szerszámot, há­romszor annyi műtrágyát, kétszer annyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagymértékben megnőtt az építkezési kedv is. Ez év első négy hónapjában már két és félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az .elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája és a kor­mányprogramm végrehajtása lé­nyegesen megjavította a dolgozó parasztság gazdasági helyzetét. —• Csökkentek a mezőgazdasági ter­melésre nehezedő terhek. Pár­tunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató po­litikája nagymértékben növelte a parasztság munkakedvét és meg­szilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi, demokratikus államunk alap­ját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége és ennek eredményeként ez évben úgyszólván minden talpalatnyi földet megműveltek. Pártunk és kormányunk az el­múlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igé­nyeinek kielégítésére is. Gazda­gabbá, otthonosabbá válnak a fa­lusi kultúrotthonok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhá­lózatban az olvasók száma és kü­lönösen növekedett a könyvfor­galom. A színházak és opera látogatói­nak száma a fővárosban éppúgy, mint vidéken, a . kormánypro­gramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága te­rén is erőteljes fejlődés tapasztal­ható, Budapesten 46 százalékkal, a falvakban pedig 58 százalékkal emelkedett a mozilátogatók szá­ma, , (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents