Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
4 NÉPLAP 1954 JUNTOS f, KEDD A Magyar l>olgo%ok Pártja US* kongresszusa '(FolytatAs a S. oldalról.) nak, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép minden erejét Ismeretes, hogy a pártban — lényegében minden fokon — az utolsó években háttérbe szorult a kollektív vezetés. A párt politikájában 1951—52-ben elkövetett hibák egyik főforrása a kollektív vezetés hiánya és a személyzeti vezetés előtérbe kerülése volt. A párt életében a kollektív vezetés elvének érvényesítése már eddig is jelentős változásokat hozott; a választott vezetőségek tagjai mind a Központi Vezetőségben, mind az alsóbb pártbizottságokban, mind a helyi szervekben egyre inkább felelősséget éreznek a kollektív vezető szervek munkájáért, határozataiért; egyre inkább kollektiven alakítják ki a párt politikáját. A kollektív vezetés lényege mindenekelőtt az, hogy a párt politikáját — két kongresszus között — a párt Központi Vezetősége kollektiven dolgozza ki; e feladatot csak a Központi Vezetőség láthatja el, mivel a párt Központi Vezetőségében egyesül pártunk bölcsesége, nagy múltja, sok évtizedes tapasztalata. Ezért növekszik napról napra a párt Központi Vezetőségének tekintélye az egész párt s az egész magyar dolgozó nép előtt! (Taps.) Ezután a pártbizottságok és párt végrehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd kiemelte a vezető pártszervek mellett létrehozott apparátus fontosságát; Ezután így folytatta: Külön rá kell mutatni arra is, hogy a kollektív vezetés megvalósítása szükségessé teszi, hogy az alapszervezetekben az egész párttagságot bevonják a helyi legfontosabb kérdések megvitatásába és eldöntésébe. A párt demokratikus szervezet, a párt gazdája — mint Lenin tanítja — a párttagság. A szervezeti szabályzat előírásainak szigorú megtartása a legfőbb biztosítéka annak, hogy e helyes lenini elv megvalósuljon az életben, megvalósuljon a pártban. A párt éltető eleme a demokrácia. A párt a demokratizmus nélkül elveszti harcos, öntevékeny jellegét, vonzóerejét, demokrácia nélkül a párt szervezetei elnéptelenednek, életük szürkévé, sekélyessé válik, csökken politikai munkájuk. A demokrácia friss, éltető levegője erőt, energiát, magabiztosságot ad a pártnak, növeli a párttagok öntudatát, harci kedvét, gazdaggá, elevenné teszi a pártszervezetek életét, s vonzóvá teszi a pártot a nép legjobbjai, sőt az egész nép előtt. A pártdemokrácia a friss, pezsgő pártélet forrása! A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítése új életre keltette pártunk számos szervezetét, új lendületet, új erőt adott_ szervezeteink munkájának. Új, bátor, őszinte hang jellemzi egyre inkább pártszervezeteinkben a kommunista összejöveteleket, a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, a pártértekezleteket. Rövid hónapok alatt szemmelláthatóan nőttek, izmosodtak pártszervezeteink, javult politikai munkájuk. A párttagok ezrei váltak harcosabb, lelkesebb, odaadóbb kommunistákká, a nép ügyének jobb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése és kiterjesztése lehetővé tette számukra, hogy nyiltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az, amely kimondja: a választások az alap- rzervezetekben is titkosak legyenek. azonos célra összpontosítsa, hogy a párt minden szerve egységesen cselekszik. A szervezeti szabályzat leszögezi, hogy a kollektív vezetés ösz- szeférhetetlen a marxizmus- leninizmustól idegen személyi kultusszal. A személyi kultusz a. történelem idealista — nem materialista — szemléletéből táplálkozik. Az idealista történelem- szemlélet — mint pl. a narodnyi- kok ismert elmélete — a történelmet a nagy emberek cselekedeteinek eredményeként fogja fel; nem ismeri el, hogy a történelmet a néptömegek, az osztályok harca alakítja. A marxizmus nem tagadja a személyiség szerepét a történelmi események alakításában; a személyiség annyiban játszik szerepet, amennyiben helyesen fejezi ki osztálya érdekeit, illetve a történelmi fejlődés irányát. A személyi kultusz, a személyiség szerepének helytelen el- túlzása kárt okoz; azzal jár, hogy a pártban csökken a dolgozó osztályok, a nép történelemformáló szerepének megértése, az objektív társadalmi erők felismerése és fel- használása. Ez hibákra vezet a párt politikájában. A személyi vezetés pedig azzal jár, hogy csökken a választott szervek szerepe, háttérbe szorul a vezető kollektíva bölcsesége, tudása, tapasztalata; ez egyoldalú döntésekhez vezethet. A kollektív vezetés érvényesítése, a személyi kultusz elleni fellépés növelte a párt vezetőszerveinek jelentőségét, lehetővé tette, hogy a párt kijavítsa a hibákat, kidolgozza helyes politikáját; fokozta a párttagság, a dolgozó osztályok, a nép öntudatát, alkotóerejét; A pártdemokráciát a bírálat, az önbírálati az alulról jövő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita, a bátor bírálat, a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Kár volna azonban azt hinni, hogy ezen a téren már minden rendben van. Az elmúlt évek, s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálatot, s az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel egy- szersmindenkorra „bevezetni“. — Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, küzdeni kell. Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat személyekre való tekintet nélkül — kötelessége! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek, akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket, — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű, segítő, érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is. Egyesek nyakra-főre. komoly mcngondolás nélkül, mindent és mindenkit bírálnak és bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az effajta bírálatra semmi szüksége nincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtája, de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, önbírálatuk gyakran nem őszinte, formális. Nem mutatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyiltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat, s az ilyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai, segíteniök kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképeísé- gét. Nem áll még jól pártunkban az alulról jövő bírálat támogatása sem. Az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnak rá, ha elősegítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, fya a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos, ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett „finom11 eszközökkel hárítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót, éreztetik vele, hogy jobb lenne, ha hallgatna, felfelé buktatják, áthelyezik stb. Egyes esePártbizottságaink és pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebben a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel; különösen a Központi Vezetőség 1953. júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat, s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok, s a párttekben azonban nem riadnak visz- sza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenséget nem szabad megtűrni a pártban. Ezután a pártaktíva jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tisz- teletbentartása a pártdemokrácia egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzítette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényeges módosításokat végrehajtani. Szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot minden kommunista valóban megtartsa. A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni^ jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot; arra, hogy részt vegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek söré-n a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. szervezetek hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól és rendeltetésüktől, irányitó politikai tevékenység helyeit, saját belső ügyeik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, s a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások, s a dekorációk előkészítése, különböző pártügyek, értekezletek megszervezése és lebonyolítása érdekében folytatott „ pártmunkában“. Mivel jár ez? Azzal, hogy a pártmunka elszürkül, elsekélyese- dik, kimerül az úgynevezett „szervezésben“, elvész a munka igazi tartalma, igazi célja; kiesik a párt- szervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelőmunka. A pártéletet elevenné, tartalmassá, vonzóvá csak az teheti, ha a pártvezetőség mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli; tehát a munka, a termelés; a megélhetés gondjaival, a dolgozó emberek problémáival, a nép- gazdasági tervvel, a párttagok, s a dolgozók nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a pártbizottság ettől elszakad, a pártmunka elszíntelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, megfosztja politikai, irányító szerepétői; a pártgyűlések, pártértekezletek, pártbizalmi ülések tartalmatlanná és érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen; nincs mit megbeszélni; legalább' is nincs olyan, ami a párttagokat,; a dolgozókat igazán foglalkoztatja. Ez azzal jár, hogy a pártszervezet sekélyesen végzi a politikai munkát s elhanyagolja a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a pártmunka öncélúvá, bürokratikussá válik. E betegséget ma már änem egy életerős pártszervezetünk legyűrte, de még mindig elég szélesen fellelhető a pártban, A szervezeti szabályzat pontosabban meghatározza és kiegészíti az alapszervezetek feladatait is. A járási pártbizottságokról A szervezeti szabályzat figye-» lembe veszi azt, hogy az elkövet-* kezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a me-< zőgazdaság fellendítése. Ezért a járási pártbizottságok jelentősé-; gét, szerepét külön pontban beiktatja a szervezeti szabályzatba, A járási pártbizottságok a mező- gazdaság fellendítéséért folyta-1 tott harcban a legdöntőbb helyen1 állanak. A járási pártbizottságok:1 „A falusi pártszervezetek irányi-; tásának alapvető szervei“ ennek’ megfelelően pártunk Központi Vezetősége gondoskodik arról,' hogy a járási pártbizottságokat’ megfelelően megerősítse. Ezt cé-i! lozza városi, művelt káderek átcsoportosítása a falura. A járási' pártszervezetek megerősítése azzal kell, hogy járjon, hogy a falun megerősödik a politikai munka, a pártszervezet, a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkívüli parasztaktíva. A továbbiakban a kommunisták tömegszervezeti feladatairól beszélt, majd igy folytatta: A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Pártunk központi lapja, a Szabad Nép — több mint két hónappal ezelőtt — közzétette megtárgyalás és hozzászólás céljából a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, melyet a párttagság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitatása elősegítette azt, hogy az életben elkezdődjék a szervezeti szabályzatban rögzített új, helyes elvek megvalósítása. A szervezeti szabályzat tervezete nagy hatással volt már eddig is a pártéletue, elősegítette a pártdemokrácia ki- terjesztését, a pártfegyelem megszilárdításáért az elmúlt két- három hónapban folytatott kemény harcot, a pártbizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastílusában fellelhető hibák, (Folytatás az 5. oldalon) A kollektív veretesről A párt demokrácia kiterjesztése és a párttagok jogainak fokozottabb védelme A párttagok kötelességeinek kiterjesztése A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagy mértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit és kiemeli a pártfegyelem nagy jelentőségét. A szocializmus építése a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen a pártkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozataiból ez is világosan következik. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek ki- terjesztésének jelentőségét ke- vésbbé értette meg a párttagság egy része, mint a pártdemokrácia kiterjesztését, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének és a pártfegyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt, egyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, kiszélesítése, megvalósítása egyet jelent a párt- kötelességek csökkentésével, s a pártfegyelem meglazitásával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből. meg nem értéséből ered. A kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párt- tapasztalata, politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagtól ugyanúgy, mint a Központi Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának (Lelkes taps.) A szervezeti szabályzat előírja azt is, hogy a párt határozataiért küzdeni, harcolnia kell a párttagoknak. A párthatározatok a nép ügyét szolgálják. A párthatározatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt. Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyelemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra kell szállni, küzdeni kell érte. Emlékeztetni kell a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére; a megválasztott vezető szervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Enélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunkban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnak, akik a határozat meghozatala után sem tekintik befejezettnek a vitát, vagy éppen arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztésével csökken a felsőbb szervek jelentősége. Ez a magatartás tűrhetetlen, veszélyes a pártra! Ezért élesen, keményen fel kell lépni ellene. A szervezeti szabályzat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt, hogy a párttagnak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, elferdítenie az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy jninden egyes párttag kötelességé a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában, megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasításokat. Ez jizt jelenti, hogy küzdenie kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. ifllfcí A pártbizottságok és a pártszervezeteik feladatainak pontosabb meghatározása
