Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-20 / 118. szám
1934 MÁJUS 20, CSÜTÖRTÖK MCPCIP ft ÍVOD Ennek a hodászi történetnek két család a főszereplője: idős Szűcs Tamás és idős H, Márta Ferenc családja. Mielőtt rátérnénk a nemrégiben történtekre, mutassuk be néhány jellemző adattal a Szücs- családot. Idős Szűcs Tamásnak mintegy 150 holdja s egy nagy háza voit. Ennek kevés hányadát örökölte, a többit szerezte. Kulákmódra. Arról volt nevezetes, hogy minden évben változott a kocsisa, nem bírták sokáig az emberek a házánál. Tizenöt-húsz harmadosa volt, ezeknek nemcsak a földmunkát kellett elvégezniük, hanem még robotra is jártak a föld fejében Szűcs Tamás udvarára. Napszálltakor meg kellett jelenni s addig nem volt nyugvás senki számára, míg be nem készítették a másnapi vizet, tüzelőfát. Lopás ügyvédiurlanggal Nagy mestere volt a tolvajlás- nak ez a család. Az öreg Szűcs két fiát, Gyulát és Tamást ügyvédnek tanítatta ki s azok aztán ott verték el a port a szegényemberen, ahol csak tudták. Ugy- védfurfanggal, csalafinta módon. Egyszer egy tehenet hajtottak Szücsék udvarára Kántorjánosi- ból. Veres Berti bácsi, az egyik cseléd megkérdezte „Honnan ez, tekintetes úr?” „Perköltségből!” — felelte az öreg. Sokan emlékeznekmég a faluban özvegy Veres Józseíné esetére. Néhány öl szőlője volt az asszonynak s a szőlő tőszomszédságában másik darabka. Veresék egyik máshol élő rokonáé. Ez a rokon azt mondta Veresnének; műveljétek meg, használjátok. így is történt. Aztán egyszer hivatja Müller, a főjegyző Veresnét: „Vegye meg a szőlőt, amit művel. Én vagyok az ügy képviselője, fizessen le harminc pengőt, aztán rendben lesz.” Veresné, aki szegény volt, mint a templom egere, eladott ezt is, azt is, ami kikerült a szegénységéből, hogy a szőlőt megvegye. Ekkor jött Szűcs úr, az ügyvéd, — Hallja Veresné, magát jól becsapta a főjegyző! Hiszen azon a szőlőcskén 120 pengő adósság van! összecsapta a kezét az özvegyasszony, hogy most aztán mi lesz ővele, az adósság elviszi mindenüket. — Adok egy tanácsot — mondta az ügyvéd — perelje be Mül- lert, mert magának a vételkor nem mondta meg az adósságot. Majd én elintézem. Hát elintézte. A pert Veresné ..megnyerte”. A bíróság neki ítélte a szőlőt 30 pengőért, 120 pengő adósság megfizetésével és még 150 pengő ügyvédi költséggel. Ez összesen 300 pengő volt! Még keservesebben sírt erre a szegény. Az ügyvéd vigasztalta: ,.Na, ne sírjon, egyezzünk meg ... elengedem az ügyvédi költséget, ha nekem adja a szőlőt...” Mit tehetett mást az asszony, mint odaadta a szőlőt az ügyvédnek... Sok ilyen esetet lehetne még felsorolni. Aztán olyat is, hogy V. B. és G. J. közötti válópert hosszú évekig húzta, hogy minél több pénzt srófolhasson ki, hogy Sz. S.-nétól 2000 forintot harácsolt egy másik per útján... Aki ellene szavazott Elek Sándor segély kérelmének S aztán, hogy jobban megismerkedjünk a család múltjával, idézzük fel talán néhány régi képviselőtestületi ülés emlékét. Szűcs Tamás képviselőtestületi tag volt. 1928 május 29-én valaki javasolta, hogy a községi szülésznő 240 pengős fizetését emeljék fel 600 pengőre, hogy lelki- ismeretesebben végezze munkáját. Szűcs Tamás felszólalt és ellenezte a fizetésemelést. 1929 január 26-án javaslat hangzott el, hogy az adóalap 2 százalékát fordítsák a szegények segélyezéÁSÍKI HIÉ sére. Szűcs Tamás ellene szavaztatott. 1929 február 27-én Elek Sándor rokkantsági segélykérelmét tárgyalták. Szűcs Tamás a segély megadása ellen szavazott. Mit szavazott meg Szűcs Tamás? Egy példa: 1929 május 2-án azt javasolta kulákcimbo- ráival együtt, hogy Fiedler Lajos 67 holdas nagygazdának a földrendező bizottság juttasson még 33 holdat, hogy kerek száz legyen a birtoka. Ez tehát a Szücs-család, s ilyen ember egyik tagja: Szűcs Tamás ügyvéd, aki az elmúlt hetekben .., De talán ne menjünk még tovább, hanem mutassuk be a másik családot is, H. Márta Ferenc családját. A H. Márta-fnmilia Idős H. Márta Ferencnek mintegy negyven holdja volt Ho- dászon, Fényeslitkén cséplőgépgarnitúrája, korcsmája és földje. Ö sem bánt kíméletesebben cselédeivel. Nála még egy évig sem húzták ki az emberek, hanem hetenként cserélődtek. Maga H. Márta zavarta el őket egy hét után, amikor fizetni kellett volna. A krumplit ötödébe, a cukorrépát, tengerit, negyedébe dolgoztatta. Tanú rá Kozák Mihály, Ricsik Anna. Az idős kuláknak három fia van, Ferenc, Lajos, Árpád. Amikor aztán megszűnt a jóviláguk, gyorsan szétosztották a földet, s mint „középparasztok” beléptek az Úttörő termelőszövetkezeti csoportba. Persze, azért ők kulákok maradtak. Inkább parancsolgatni szerettek, mint dolgozni. Aztán ijesztgették, rémisztgették az embereket: „Éhen- halunk, nem terem semmi a számunkra ...” Ezeket kiabálták abban az évben, amikor egy munkaegységre 8 kiló alma, 6 forint 90 fillér és sok-sok termény jutott, amikor például Livácsik István bácsi, a kondás 42.000 forintot keresett mindent összeszámolva ... Szóval ilyen emberek H. Már- táék. Most pedig szóljon az írás a két családról egyszerre. Mert úgy összefogtak ők, hogy szinte meg se álmodná senki. Úgy ösz- szefogott a kulákügyvéd a régi cimborákkal, hogy megáll az ember esze: ilyen szemtelenség! Szöretkezctelleneg tervek Elhatározták, hogy újra visszakaparintják földjüket, újra kicsavarják a törvényt, ahogy a múltban szabadon tehették. H. Mártha Ferencet annakidején kizárták a termelőszövetkezetből, Árpád és Lajos pedig „kilépett”. A szövetkezet tagsága annak rendje-módja szerint, a törvényesség szellemében kiadta számukra a földet ott, ahol azt nélkülözni tudta a szövetkezet. — Ekkor kezdődött a „hadjárat”. H. Márta Lajos feldöngött a tanácsházára: „Én a negyven holdat egy táblában követelem! A régi tábla kell!” Aztán kiment a szövetkezet gyümölcsösébe. ahol Süldő Istvánná, Bánki Györgyné dolgozott és éktelen pocsék szavakkal szidni kezdte az asszonyokat. Ifjú Márta Ferenc pedig Süldő Jánosnak, Kripák Istvánnak támadt neki metszéskor: „Takarodjatok a gyümölcsösömből. Úgy tegyétek oda a lábatokat, hogy mindet elvágom...!” S Mártáék a kapott földet nem művelték meg. minden trágyájukat eladták. Ferenc és Árpád családja még egy ekevágást sem tett tavasszal a földjében! S ráadásul még másokat, dolgozó parasztokat is a szövetkezet ellen uszítottak. Rávették Torkos Ferencet, hogy az se művelje a földjét. Dankó meg követeljen egy tehenet a tsz-től. Szűcs Tamás ügyvéd tízféle hatóságot is felkeresett ügyfelei, H. Mártáék képviseletében és szemtelen hangon követelte vissza a kulákfö’- deket becstelen módon rágalmazva közben az Úttörő termelőid Á M szövetkezet tagságát. (Szűcs Tamás ugyanakkor hasonlóképpen cimboráit Murguly Kálmán és Varga Elemér kulákokkal). Mesterkedésük nem sikerült. A nép állama nem engedi meg, hogy a nép gonosz ellenségei kicsavarják a nép törvényét és újra harácsolni tudjanak. — Az ügyészség megindította az eljárást a kulákprókátor Szűcs Tamás ellen, H. Márta Árpádot pedig a napokban ítélte el háromhónapi börtönre a járásbíróság. Eddig a történet, amely méltán váltott ki közfelháborodást Ho- dászon. Miért nőtt meg a kulákok szarva Hodászon ? Ám nem árt megnézni, hogy mindez miért történhetett meg? Véleményűnk szerint a fő ok az volt, hogy a községi vezetők azt hitték, hogy a kulák ma már nem olyan gonosz ellenség, mint a múltban. S a község vezetői elfeledkeztek arról is, hogy a párt és az állam támogatja az egyénileg gazdálkodókat, de az első mindenkor a termelőszövetkezet. Azt például egyáltalán nem vették észre a község vezetői, hogy az egész szövetkezetellenes támadás szervezője Szűcs Tamás. Aztán felháborító módon tűrték és tűrik ma is, hogy a H. Márta testvérek rágalmazzák és ijesztgessék a szövetkezeti tagokat. — Megelégedtek azzal, hogy H. Márta Árpádnét feljelentették a föld elhanyagolása miatt, de ugyanezért nem vonták felelősségre Ferencet, s egyiket sem azért, mert megfenyegették a szövetkezet sok becsületes tagját. Súlyos ököllel kellett volna rájukcsapni! A tanács végrehajtó bizottságának titkára még ma is húzogatja a vállát: „Ha a tsz. jelenti, akkor mi is jelentjük ;..“ Ügy beszél, mintha nem lenne kötelessége mindenféle papírjelentés nélkül törődni a szövetkezetekkel s mintha a homokban tartaná a fejét. (Persze, most már nincs szükség jelentésre, mert a járási ügyészség a tanács fellépése nélkül, soron kívül eljárást indított a H. Mdría-familia és Szűcs Tamás ellen.) A község vezetői elfeledkeztek a kulákról, — ezt bizonyítja az is, hogy a hodászi ku- lákök több, mint 40.000 forint adóval tartoznak! S a járási tanács illetékesei között is vannak olyanok, akik nem értik meg pártunk parasztpolitikáját. A kulákok által felbiztatott Dankó felkereste a járási tanács szövetkezeti csoportját, hogy jogtalanul egy tehenet követeljen. Balog Gyula, a szövetkezeti csoport alkalmazottja pedig anélkül, hogy megkérdezte volna az Üttörő termelőszövetkezet véleményét, szombaton telefonon „parancsot“ adott ki, hogy: „Azonnal adjon ki a szövetkezet Dalikénak egy tehenet!“ S még egyesek csodálkoznak Hodászon és Mátészalkán, hogy néhány kulák szarva hirtelen megnőtt, szava szemtelenné vált... Nem kell csodálkozni, hanem gyorsan le kell törni ezeket a szarvakat, s a törvény erejével kell lesújtani a nép gonosz ellenségeire. A törvény erejével is biztosítani kell, hogy termelőszövetkezeteink Hodászon s mindenütt máshol, nyugodt körülmények között munkálkodhassanak, gyarapodhassanak. # A hodászi Úttörőben szép rendben folyik a munka. Beadási kötelezettségüket teljesítették, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüknek már egy teljes esztendőre eleget tettek. A héten a burgonya kapálásához látnak hozzá. Szép termésre számítanak. S tudják azt, hogy nincs olyan erő, amelyik megfoszthatná a szövetkezet tagságát a gyümölcsfák gazdag termésétől, a búzatáblák bőségtől terhes kalászaitól! SOLTÉSZ ISTVÁN. 120 mázsa burgonyát vár egy holdról a balkányi állami gazdaság A balkányi állami gazdaság már évekkel ezelőtt jó hírnevet szerzett a burgonyatermelésben. Különösen jó eredményt értek el a múlt évben. Még a mezőgazdaságfejlesztésről szóló határozat is példaként említi a gazdaságot. — Iparkodtak ezévben is a legjobban előkészített talajba, idejében, géppel elvetni mind a négyszáz hold burgonyájukat. A burgonya- termelés irányításával megbízott agronómus, Csongár Ferenc és a hozzá beosztott dolgozók vállalták a kongresszus tiszteletére, hogy a tervezett holdankénti 60 mázsa helyett 120 mázsát takarítanak be. A közelmúltban a szépen soroló burgonyavetést nagy százalékban elhervasztotta a talajmenti fagy. Sokan elkeseredtek emiatt, Csongár Ferenc azonban nagy szakértelemmel magyarázta: — A fagy nem tesz nagy kárt a burgonyában. Ha az első lomb közvetlenül kelés után lefagy, nem jelent nagyobb veszélyt, mert a gumóban még bőségesen van tápanyag az újrahajtáshoz. Igaz, hogy az újrahajtáshoz a burgonyának több tápanyagra van szüksége, mintha nem lett volna fagy, ezért első kapáláskor holdanként 50 kiló pétisót és általában nagyon gondos növény- ápolást kíván a burgonya. Meglesz a 120 mázsa, — így ígérik a balkányiak. Nem is kell valami nagy tudomány hozzá. Utánozhatja őket bárki. Azok szá- mára írjuk le Csongár Ferenc tanácsait, akik szintén magas termésátlagokat akarnak elérni: — Először boronával megyünk a burgonyaföldre. A borona sokkal haladósabb, mint a kapa,, könnyebb is, a munkája pedig majdcsak felér egy kapálással- Az apró gyomokat kitépi a borona, a talajt pedig fellazítja. A fellazított talaj csökkenti a párolgást, levegősebb és jobban is melegszik. Amikor a burgonya 6—$ centis, elvégezzük a sima kapálást, ekkor szórjuk ki a fejtrágyát, is. A sima kapálás után 15—20 centis korában megkapja a burgonya az első töltögetést. Virágzásig összesen kétszer-háromszor töltögetünk, attól függően, hogyan kívánja és milyen gyorsan nő a burgonya. A töltögetést teljes egészében gépi és fogatos erővel végezzük. Töltögetés után többször is végigjárjuk burgonyatábláinkat és a felmagzó gyomokat kézzel kihúzgáljuk. Mi vetőgumót termelünk és a termelő- szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok nemcsak sok, hanem jó minőségű burgonyát is várnak tőlünk. Ezért az első kapálástól a betakarításig állandó szelekciót végzünk burgonyatábláinkon, a beteg és nem megfelelő töveket azonnal eltávolítjuk ültetvényeinkből. A balkányiak tapasztalatából bizonyára sok burgonyatermelő 'fog tanulni. A genfi értekezlet hírei A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének sajtóértekezlete A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége május 18-án sajtóértekezletet tartott. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője a sajtóértekezleten nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államoknak a genfi tanácskozáson résztvevő küldöttsége nyilvánosságra- hozta a koreai fegyverszünet végrehajtása felett őrködő semleges bizottság svájci és svéd tagjának nyilatkozatát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője rámutatott, hogy Svájc és Svédország említett képviselője nyilatkozatában azt próbálja bizonygatni, hogy az amerikai fél szigorúan tiszteletben tartotta a fegyverszüneti egyezményt és teljes egészében biztosította a semleges országok felügyelő csoportjainak normális működését. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének nyilatkozata számos olyan tényt sorol fel, amely megmutatja, hogy az amerikai fél megsértette a fegyverszüneti egyezményt. Ez abban jutott kifejezésre, hogy meg nem engedett módon hadianyagot szállított Dél-Koreába és akadályozta a semleges országok felügyelői csoportjainak munkáját. Svájcnak és Svédországnak a semleges országok bizottságában működő képviselője azt állítja, hogy Észak-Koreában akadályozták a bizottságot felügyeleti feladatának ellátásában. Az említett, megbízottak azonban — mondja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének nyilatkozata — egyetlen tényt sem említenek állításuk alátámasztására, hiszen a felügyelőcsoportok munkáját Észak-Koreában semmi sem akadályozta, vagy gátolta. Feltétlenül arra a következtetésre kell jutni, — mondotta befejezésül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője, hogy az amerikaiak azért tették közzé a nyilatkozatot, hogy „elhúzzák a koreai kérdésnek a külügyminiszterek genfi tanácskozásán való megoldását és akadályozzák az indokínai kérdés rendezését“. A francia küldöttség közvetlen kapcsolatba lép a vietnami küldöttséggel. A svájci lapok jelentése szerint a Genfben tartózkodó francia küldöttség albizottságot alakított, amely a dienbienphui sebesültek elszállításának kérdésében köz7 vetlen kapcsolatra lép a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselőivel: \ csehszlovák nemzeti bizottsági választásokról A központi választási bizottság a sajtó képviselőinek a következő szövegű közleményt adta át: „1954 május 16-án Csehszlovákia egész területén nemzeti bizottsági választásokat tartottak. A választások lefolytatására 114.219 választókörzetet alakítottak. A választásokat minden választókerületben megtartották. A szavazás reggel 7 órakor kezdődött, vidéken 18 órakor, a városokban pedig 22 órakor fejeződött be. A választások az egész ország területén a lakosság magasfokú politikai aktivitása mellett folytak le. A szlovák választási bizottság területi választási bizottságaitól beérkezett előzetes adatok szerint a választásokon a választók mintegy 98.2 százaléka vett részt: A választásokon résztvett választók 93.5 százaléka adta le szavazatát a nemzeti arcvonal jelöltjeire.“ fi franciák bombázzák a Dien Bien Phu melletti 41. számú útvonalat Az AFP francia hírszolgálati iroda jelentése szerint francia vadászgépek és bombázók éjjel-nappal szüntelenül támadják a 41. számú útvonalat Dien Bien Phu és Son La közötte
