Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

1954 MÁJUS 15, SZOMBAT % A nyugati hatalmaknak a szovjet kormány jegyzékére adott válaszáról Megkezdődött a genfi értekezlet pénteki ülése A sajtó hírt adott Anglia kor­mányának jegyzékéről. Ezt a jegyzéket az Egyesült Államok és Franciaország kormányának a szovjet kormányhoz intézett ha­sonló tartalmú jegyzékeivel egy­idejűleg küldötték el. Mindhárom jegyzék válaszol a szovjet kor­mány március 31-i jegyzékére. Ebben a jegyzékben a szovjet kor­mány kijelentette, hogy kész az érdekelt kormányokkal megtár­gyalni a Szovjetuniónak az észak­atlanti szerződésben való részvé­tele kérdését. A három nyugati hatalom vá­laszában elutasította a szovjet kormány javaslatait, alaptalanul azt állítva, hogy ezek a javasla­tok nem segíthetik elő az európai feszültség enyhülését és a szaka­dás megszűnését. A három nyugati hatalom tehát nyíltan elismeri, hogy Európa mai kettészakítottságának fenn­tartása mellett van, habár a Szov­jetunióra próbálja hárítani ezért a felelősséget. A francia nemzetgyűlés csü­törtök esti ülésén Kriegel-Valri- mont kommunista képviselő, a Francia Kommunista Párt parla­menti csoportjának nevében hangsúlyozta, hogy a mai súlyos helyzetben mindent meg kell tenni egy tisztességes béke meg­kötésére. Rámutatott arra a nagy veszélyre, amelyet a Laniel—Bi- Dault—Pleven-íéle politika je­lent a békére. Laniel mai nyilat­kozata — folytatta a kommunista szónok — a legnagyobb nyugta­lanságra ad okot; a nemzetgyű­lést az a veszély fenyegeti, hogy ha bizalmat szavaz ennek a kor­mánynak, akkor újabb befejezett tény és újabb katasztrófa elé ke­rül. Felszólalásában hangsúlyoz­A szovjet javaslatok elejüktől végig a hatékony európai kollek­tív biztonsági rendszer megterem­tésére irányulnak az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nya elveinek megfelelően. „Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosu­lásai helyett Európában vala­mennyi európai állam együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszer létesül“ — mutatott rá a szovjet jegyzék. Az Egyesült Államok Anglia és Franciaország kormánya elutasí­totta a Szovjetunió március 31-i javaslatait. Ennek feltétlenül meglepetést és csalódást kell kel­tenie — és kelt is — a különbö­ző országok közvéleményében. Ezeknek az országoknak demok­ratikus körei látják, hogy a nyu­gati hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Államok ezzel a lé­péssel bebizonyítja, nem érdeke a nemzetközi feszültség enyhí­tése. ta, hogy pártjának parlamenti csoportja hajlandó támogatni minden gyors és komoly lépést, mely helyreállíthatja Indokíná­ban a békét és biztosíthatja Európa békéjét. A péntek reggeli párizsi sajtó úgyszólván egyértelműen azt ál­lapítja meg, hogy a „bizalom“, amelyet Laniel kapott, csupán el­halasztotta kormányának bukását. A svájci sajtó a francia nem­zetgyűlés csütörtöki üléséről szó­ló első kommentárjaiban egy­öntetűen megállapítja: a Laniel- kormány kizárólag a folyamatban lévő genfi konferenciának kö­szönheti, hogy két szavazattöbb­séggel mégegyszer megmenekült a bukástól. Pénteken 15 órakor megkezdő­dött a genfi értekezlet indokínai kérdéssel foglalkozó negyedik ülése, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A genfi értekezlet sajtóvisszhangja Rangunból érkezett jelentés közli, hogy a burmai sajtó üd­vözli a szovjet és a kínai kül­döttségnek a genfi értekezleten a béke érdekében tett erőfeszíté­seit. A „Rangoon Daily” vezércik­kében hangsúlyozza: „Burma, mint ázsiai ország, különös fon­tosságot tulajdonít a genfi ér­tekezletnek, mivel azon részt- vesznek a Kínai Népköztársa­ságnak, ennek a hatalmas ázsiai országnak küldöttei is.” A lap sajnálkozását fejezi ki, hogy In­dia, Burma és más ázsiai orszá­gok képviselői nincsenek jelen a genfi értekezleten. • Az indiai^ lapok kedvezően kommentálják a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldött­ségének a genfi értekezleten elő­terjesztett javaslatait. * Az indonéz lapok további kom­mentárokat fűznek a genfi ér­tekezletnek az indokínai kérdés­sel foglalkozó vitájához. A Dzsa- kartában megjelenő „Kedaultan Rakzsat” ezt írja: „A szabadsá­gukért, a gyarmati rendszer el­len harcoló indokínai népek min­denütt széleskörű támogatásra találnak. Indokínában meg kell semmisíteni a gyarmati rend­szert, csak akkor lesz ott igazi . béke.” Laniel nem bizalmat, csak halasztást kapott Nap mint nap beszélgessünk a dolgozókkal a nemzetközi eseményekről Javítsa meg munkáját a 61/2. Építőipari Vállalat és Napjainkban Genf felé milliók és milliók tekintete fordul. A vi­lág békeszerető embermilliói azt kívánják a genfi értekezlettől, hogy a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhülését hozza magával, szilárdítsa meg a világbékét, szüntesse meg a további véron­tást, A magyar dolgozók, a mi üze­münk dolgozói is, feszült figye­lemmel kísérik a genfi értekezlet eseményeit, s arra gondolunk: a sikerhez mi magunk is hozzá tu­dunk járulni munkánkkal. Ahhoz azonban, hogy üzemünk minden dolgozója öntudatos és áldozat­kész békeharcos legyen, az szük­séges többek között, hogy a béke­bizottság jó felvilágosító munkát folytasson. Nap mint nap beszél­getni kell a nemzetközi esemé­nyekről, most elsősorban a genfi eseményekről. Az ilyen agitáció jelentősen fokozná a kongresszu­si munkaverseny eredményeit. Véleményem szerint üzemi bé­kebizottságunknak az lenne most a legfontosabb feladata, hogy üzemrészenként, brigádonként rendszeresen ismertesse az esemé­nyeket, hogy amikor a dolgozók a tervek teljesítéséért harcolnak, gondoljanak arra: a jobb munka a békét erősíti. Üzemi békebizottságunk ilyen­irányú munkát nem végez. Van ugyan békebizottságunk, azonban nem dolgozik. Az elmúlt héten Farkas elvtárs, a békebizottság titkára beszélt ugyan arról, hogy tesznek majd valamit, de máig még semmi sem történt. A béke- bizottsági propagandaanyagok, fü­zetek hetekig hányódnak a ka­pusfülkében, míg végre eljutnak az illetékesekig. Pedig a dolgozó­kat érdeklik a külpolitikai esemé­nyek, szeretnének minél világo­sabban látni. Hogyan lehetne javítani a hely­zeten? Elgondolásom a követke­ző: a pártszervezet vezetősége törődjön többet a békebizottság munkájával, kérdezze meg a bé­kebizottságokban dolgozó kom­munistákat, hogy milyen munkát végeznek. Ugyanakkor Farkas elvtárs, a békebizottsági titkár mozgósítsa a bizottság tagjait: végezzenek rendszeresen felvilá­gosító munkát. Sok formája van ennek: egyéni beszélgetések, fel­olvasások, külpolitikai kérdés-fe­lelet délutánok, külpolitikai an­kétok. A rendszeres békeagitáció elő­segíti majd a tervteljesítést, csök­ken majd a selejt, jobban meg­szilárdul a munkafegyelem. Van tehát tennivaló az üzemben, s itt az ideje, hogy jobban felkarol­juk mi is a béke ügyét. SIMONOVITS BÉLA, a nyírbogdányi MASzOLAJ- üzem tudósítója. * „Elsősorban a genfi értekezlet­tel kapcsolatos véleményemet szeretném elmondani. Vélemé­nyem szerint maga az a tény, hogy Genfben a felek tanácskoznak és hogy a tanácskozáson a Szovjet­unió mellett résztvesznek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, vala­mint a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttei, jelentős győzelme a béke híveinek. Ez az értekezlet újra megmutatta a vi­lágnak az eddigi események tűk- , rében, hogy kik akarnak békét és kik áhítoznak a véres háborús profitra. Ez utóbbiakat jelentős kudarc érte máris. Dulles haza­utazott. Genf höl, de ezt azért nem szabad túlértékelni. Az ő hábo­rús szándékuk továbbra is fenn­áll és éppen azért szükség van I a Maszolaj bekehizottsága arra, hogy a béke hívei fokozzák erőfeszítéseiket. Mi, a dolgozók milliói, békét akarunk és ezt az akaratunkat figyelembe kell ven­ni azoknak is, akik a háború mellett kardoskodnak. S a mi hangunk, erőnk egyre nagyobb lesz. Különösen akkor, ha a béke­tábor valamennyi öntudatos híve mindent megtesz azért, hogy ez a tábor erősebb legyen, új és új harcosokat toboroz a béke had­serege számára. S itt kell beszél­ni üzemünknek, a 61 /2. Építőipa­ri Vállalat üzemi bizottságának felelősségéről. Mielőtt a két épí­tőipari vállalat, a mátészalkai és a nyíregyházi egyesült volna, ak­kor sem dolgozott a mátészalkai békebizottság, — legalábbis mi, dolgozók, nem tapasztaltuk. Az egyesülés után is változatlan ma­radt a helyzet. En most a máté­szalkai vajüzem építkezésénél dol­gozom. Ide még újságok sem jár­nak. Pedig valamennyiünket ér­dekelnének a friss hírek, külö­nösen mo”t a genfi esevxények. S ha otthon, vagy máshol el is ol­vassuk az újságokat, sokan nem tudnak helyes véleményt alkotni, sok mindent nem értenek meg. Ezért volna nagy szükség arra, hogy a békebizottság felvilágosító munkát végezzen. Ez a gyakorlat­ban megvalósítható. Ha nem is minden nap, de hetenként lega­lább egyszer-kétszer rendezhetne a békebizottság csoportos beszél­getést a külpolitikai események­ről, a békeharc időszerű feladatai­ról. Szeretnék üzemünk dolgozói, ha mindezt figyelembevennék az illetékesek. SZABÓ JÓZSEF, sztahanovista tetőfedő, Mátészalka. Ter jeszd, olvasd a Néplapot! Kiemelkedő' eredményt ért el a mátészalkai járás A pártsajtó terjesztésében a járások közötti versengésben az utóbbi napokban a mátészalkai járás érte el a legjobb eredmé­nyeket. A járásban megjavult a felvilágosító munka. Jól halad az agitáció a nyíregyházi és nagy- kállói járásban is. Nagykállóban különösen Kovács Ferenc és Pál László népnevelők végeznek jó munkát. Eredményes felvilágo­sító munkájuk következtében összesen hatvan új előfizetővel növelték a Néplap olvasóinak táborát. Balkányban Weiss Ig-í nácné végzi a legjobb népnevelő- munkát. Egymaga negyven elő­fizetőt szerzett. A megye sok: más községében érnek el kima­gasló eredményeket azok a nép-:' nevelők, akik szívügyüknek te­kintik a pártsajtóval való fog­lalkozást. A kisvárdai Vulkán vasöntödében Szőke Júlia. Papp Márta és Zöldi Dániel né, Zá­honyban Beregszászi Lászlóné végez jó felvilágosító munkát. Felkészültek a vasárnapi sajtóagitációs napra a nyíregyházi népnevelők Csütörtökön a nyíregyházi ke­rületi pártszervezetekben nép­nevelőértekezleteket tartottak s ezeken többek között a vasár­napi sajtóagitációs nap feladatait vitatták meg a népnevelők. A legtöbb népnevelőértekezlet lel­kes hangulatban zajlott le, szá­mos felajánlás született. A II. kerületben volt az értekezlet a legnépesebb és leglelkesebb. — Ezen jelentek meg a Vendég­látóipari Vállalat, a Textilnagy­kereskedelmi Vállalat és az Er­dőgazdaság aktivistái is. Vala­mennyien elhatározták, hogy jelentős számmal növelik á Nép­lap nyíregyházi előfizetőinek szá­mát. Lelkes volt a IV. kerületi nép­nevelőértekezlet is. Horváth Já­nos elvtárs elmondotta, hogy aj Mezőker. népnevelői legalább1 húsz új előfizetőt szereznek. — ^Farkas Irén elvtársnő tizenöt új előfizetővel gyarapítja az olva- sók-előfizetők számát. A III. ke­rületi pártszervezetnél a postai: kézbesítők is felajánlásokat tet­tek — közöttük Gál István elv­társ is. Zsadányi Ferenc A kemecsei járás három termelő« szövetkezete csatlakozott a 30 mázsás kukoricatermés mozgalmához A demecseri gépállomás körze­tében lévő demecseri Úttörő, Di­mitrov és a gégényi Ady termelő- szövetkezet tagjai Szabolcs-Szat- már megyében elsőnek határoz­ták el, hogy csatlakoznak a sár­bogárdi dolgozó parasztok felhí­vásához: bekapcsolódnak a 30 mázsás kukoricatermés eléréséért indított mozgalomba. A kongresz- szusi hét közeledtével a szövetke­zetek tagjai közgyűlésen beszél­ték meg, hogy hogyan váltják va­lóra célkitűzéseiket. A gépállo­más agronómusai segítettek a tervezésben. Ügy tervezik, hogy a kukoricát kikelés után 2—3 levelében ka­pálás helyett azonnal fogasolják. Az első sarabolás előtt 50 kg. pé­tisóval és 40 kg. szuperfoszfáttal fejtrágyázzák. Ez 3—4 mázsa ter­méstöbbletet hoz. 4—5 levelében először géppel, aztán kézzel ka­pálják, utána azonnal egyelik. — Ott, ahol lehetőség van rá, 2 ku­koricaszálat hagynak. A gyomo- sodást nem várják meg, hanem 7—8 nap múlva a sorközt újból géppel, aztán kézzel kapálják, majd fattyúzzák. Ha szükség van rá, ötször—hatszor is megkapál­ják kukoricájukat. Kétszer végez­nek pótbeporzást egymásután a reggeli órákban. Ez is 3—4 má­zsás terméstöbbletet jelent. Az idén még az agronómusok irányí­tásával végzik ezt a munkát a szövetkezeti tagok, de jövőre már önállóan végzik a pótbeporzást.- Aratás után gazoló kapálást vé­geznek, ami a kukorica gyors érését segíti elő, s még a követ­kező veteménynek is jó talajt ké­szít. A kukoricamoly elleni védeke­zés céljából május 20-ig gondos­kodnak arról, hogy megsemmisít­sék a tavalyi kukoricaszárakat, amelyekből kikerülhetnek a mo­lyok. A gépállomás agronómusai ezekben a szövetkezetekben ki-: számították, milyen előnyökkel jár az új módszer alkalmazása. A gégényi Ady tsz-nek például 54 hold kukoricavetése van. A terv­ben 15 mázsát irányoztak elő hol­danként, így 810 mázsa kukori­cájuk lenne. Az új agrotechnikai eljárások alkalmazásával egy hol­don 30 mázsát érhetnek el, tehát a termést megkétszerezhetik. Kü­lön beadás nem jár a többletter­més után, tehát a munkaegysé­gekre több, mint kétszerannyit adhatnak, mint amennyit erede­tileg terveztek (2 kg.). Illési Mátyás, Tamaskovics Jó­zsef és Kemény József gépállo­mási agronómusoknak az a terve, hogy a körzetükben lévő minden termelőszövetkezetben megma­gyarázzák, milyen előnyös, ha ők is ilyen módszerekkel dolgoznak; Jól halad a doltánijUMefós a nyírbátori dohánybeváltó Körzetében A dohánypalánták kiültetése üzemünk körzetében ütemesen folyik. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a hideg időjárással szemben megvédték palántáikat és sor kerülhetett időben a do­hány ültetésére. A korán ülte­tőknek sokkal nagyobb esélyük van a minőségi termelés elérésé­hez, mint a későieknek, mert a sárga, világos dohány egyik leg­fontosabb feltétele, hogy ültetés­kor nedves talajba kerüljenek a palánták. Különösen szép mun­kát végeztek a nyírgyulaji Béke, a nyírbátori Vörös Csillag, Le­nin, Petőfi, a gebei Lenin, a má- riapócsi Vörös Csillag, a nyír- meggyesi Haladás és a máté­szalkai Zalka Máté termelőszö- r vetkezetek, Nem maradtak , te az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok sem. Különösen azok, akik régen is sok és szép do­hányt termeltek, most is szak-, szerűen kezelt palántákkal kezd­ték meg az ültetést. Gábor Já­nos. Kulánda Mihály, Orosz Jó­zsef és Kácsek Mihály dolgozó; parasztok egymást kisegítve ül­tetik palántáikat. Azonban van­nak olyan dolgozó parasztok is,! akik kihasználták az időjárás; melegrefordulását és már be is1 fejezték a dohányültetést. A do­hánytermelők kongresszusi ver­senyben állnak egymással. Ver­seny vállalásukban szerepel, hogy! a kongresszus tiszteletére az első sarabolást is elvégzik do­hányföldjükön. Pátner József, a nyírbátori dohánybeváltó üzemvezetője. NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents