Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

NÉPLAP 1954 MÁJUS 9, VAlAU..,«' Nem szabad megfeledkezni Miiotán sem a nagygazdák elleni karcról Orvoslást várunk! A Moziüzemi Vállalat figyelmébe A májusi nap melege, az időn­ként megeredő eső valóságos me­legággyá tette a szépen zöldelő határt. A milotai tsz-tagok és egyéni dolgozó parasztok úgy szorgoskodnak a határban, úgy ápolják növényeiket, mint a kertészek a legszebb virágokat. A kora reggeli óráktól a késő esti órákig becsülettel küzdenek a bő termésért. Soha ilyen len­dület, soha ilyen termelési kedv nem nyilvánult meg ezelőtt Mi- lotán, mint most. Szenvedés veil a cseSétísors Milota a fehérgyarmati járás egyik községe. A felszabadulás előtt itt sem volt jobb a cselé­dek, szegényparasztok helyzete, mint másutt. Itt is a földbirtoko­sok, nagygazdák voltak a község mindenható urai, akiknek ké­nyük, kedvük szerint ki voltak szolgáltatva a dolgozók. Kese­rűen emlékezik vissza és meg­rázó szavakkal mondja el akkori életét Szabó Bálint, az „Uj Élet” tsz. egyik tagja: „Nagy Péter 60 holdas nagygazdánál voltam cse­léd. 36 darab jószágot kellett gondoznom. Nem volt sem éjje­lem, sem nappalom, de még va­sárnapom sem, A fizetésem jó­formán semmi nem volt.” Majd így folytatja — „Az egyik va­sárnap délután elmentem ügyes­bájos dolgomat intézni. Este visz- szatérve, a nagygazda dühösen rámförmedt, hogy mertem itt­hagyni a • munkám? Azonnal szedjem, vegyem a portékám — ha ugyan lett volna valamim — és menjek amerre látok. Minden felmondás nélkül elbocsátott, jobban mondva kirúgott. — Hát ilyen volt akkor a mi életünk, de nem szólhattunk semmit.” És most? „Bizony nagyon so­kat változott az életünk — vág közbe Szabó elvtárs — különösen amióta termelőszövetkezeti tagok vagyunk. Mi, akik itt vagyunk — mutat egy csoport emberre — alapító tagjai vagyunk a szövet­kezetnek. Van földünk, szép jó­szágállományunk s harcolunk is azért, hogy virágzó szövetkeze­tünk legyen.” Meg kell állapítani, alapja van Szabó elvtárs állításának. Azaz ... virágzóvá tennék szövetkezetü­ket, ha a tsz. vezetősége és tag­sága nem volna bizonytalan. No, de lássuk honnan is van ez a bizonytalanság. * ■ Külákfondorlaíok Tarpai Lajos 600 holdas birto­kos, Bállá Gábor 66, Nagy Péter 60 holdas nagygazdák nem valami fájdalommentes szívvel vették tu­domásul: a dolgozó nép felszaba­dult a cselédi iga alól. Nem va­lami nagy örömmel mondtak le földjükről a nép állama javára. Nem valami jó szemmel nézték, hogy a párt, a tanács hogyan vá­lik a dolgozó nép igazi képvise­lőjévé, a község irányítójává, s hogy nekik le kell mondani régi hatalmukról. Ezt nem tudták el­szívlelni. Egymásután szőtték al­jas terveiket. És már cselekedtek is. Tettük a termelőszövetkezet ellen irá­nyult. Bállá Gábor a fiát ügyes fondorlattal, — hogy fiának nincs semmije — a termelőszövetkezet­be csempészte. Sikerült a meg­tévesztés, a fia csoporttag lett és még ma is az (!) A tsz. Vezető­sége igen fontos munkával bízta meg: a sertésgondozással: És hogy milyen munkát végzett, íme itt a bizonyíték: a tél folya­mán 72 kismalaccal szaporodott a sertésállomány, de mire kitava­szodott, már csak 46 maradt be­lőlük. „Mi történt a többivel?” — kérdezték a tagok. — A kulák- csemete legyintett kezével: „meg­fagytak”. A megmaradt malacok jórésze is rossz bőrben van. Ez a gondatlanság, ez a cinikus kéz- legyintés 6000 forint károsodást jelent a szövetkezetnek, nem be­szélve arról a daráról, amit a szövetkezettől eltulajdonított. Akiknek megnőtt a szárvák Menjünk csak tovább. Tavaly, a kormányprogramm megjele­nése után Nagy Péter 60 holdas kuláknak megjött a hangja. Most már nem burkoltan, hanem nyíl­tan. Az utcán megállította a tsz. pártszervezetének titkárát, a ta­nácselnököt: „Megszűnt a kulák- listá, nincs többé kulák, vissza a földemet, vissza a házamat, majd megmutatjuk mi...!” Né­hány hét múlva a kulák megje­lent a tsz. udvarán, senkitől sem zavartatva, kezdte a kertből ki­vágni a fát, gallyazni s a maga módja szerint hazaszállítani. Bi­zony a tsz. tagsága megdöbbenés­sel nézte az eseményeket. A fa nagyoh kellett volna a tag­ságnak is. A kulák nem állt meg ennél. Elment a tsz. irodájába azzal a gondolattal, hogy a földjét a tsz. fogatával majd felszántatja és elvetteti. Joggal gondolnánk azt, hogy a kulákot élutasították. De nem ez történt. Az elmúlt na­pokban a tsz. három fogata va­lóban szántott, vetett a kulák­nak. Jogos felháborodással mond­ta Szabó Mihály tsz-tag: „Hát már megint a kulák lesz az úr? Hová tették a szemüket a veze­tők?” Igaza van Szabó elvtársnak. — Milotán az „osztálybéke” hangu­lata uralkodik a vezetőknél, s ezt a kulákok ki is használják. A kezdeti „eredményeken” fel­lelkesülve már annyira mennek, hogy Tarpai Lajos 600 holdas volt földbirtokos is fenyegető hangú levélben követeli vissza 14 hold kerti földjét a járási tanács mezőgazdasági osztályától. A ta­vasz folyamán a dolgozó parasz­tokat megtévesztve, 150 darab fa engedélynélküli kivágására bír­ták rá a dolgozókat, Juhász | András kulákcsemete vezetésé­vel. Tovább lehetne sorolni aljas és felbujtó munkájukat. Mtéri téiieRkednek a vezetik ? Joggal kérdezhetjük: mit tet­tek a pártszervezet és a tanács vezetői, hogy a kulákok aljas mesterkedéseit megakadályozzák? A község vezetői megtorpantak, bizonytalankodnak. Id. Kiss Sán­dor, a tsz. pártszervezetének tit­kára őszintén bevallja: semmit nem tettek. A tanácselnök is csak felsőbb utasításra vár. Pe­dig a helyi vezetőknek nem lett volna szabad elfelejteni azt, hogy „Nincs olyan törvény, amely kihúzná a földet a szövetkezet alól s elvenné a házat, istállót és a kulákoknak adná! Sőt olyan törvény van, amelyek a tsz-ek vagyonát védi s elhúzza a nótá­ját annak, aki erre a vagyonra tör!” Ezt a törvény erejével kel­lett volna megmutatni Milo­tán is. Nem szabad megtűrni azt sem, hogy a kulákcsemete még a mai napig is a szövetkezetben legyen, hanem mint Szabó elutärs feb­ruár 12-én javasolta» kizárni! A pártszervezet és a tanács vezetői­nek sürgősen szakítani kell az „osztálybéke” hangulatával, mert a kuláklista megszűnésével nem szűnt meg egy pillanatra sem a kulákok elléni harc. S ha egy kicsit is engednek — éppen sa­ját példájuk bizonyítja — meny­nyire elszemtelenkednek a kulá­kok. Id. Kiss Károly a tsz. párt­szervezetének titkára régi, ta­pasztalt kommunista. A vezeté­sé» többi tagjával egyetértésben nem szabad megengednie, hogy a tsz. vezetősége különböző meg­állapodásokat kössön a kulákok- kal, azt, hogy a kuláknak szánt­sanak, vessenek, a becsületes tsz-tagok pedig ne kapják mega fogatot háztáji gazdaságuk mű­velésére. Segítsenek a járási szervek A pártszervezet vezetősége a legközelebbi vezetőségi ülésén tűzze napirendre a politikai fel- világosító munka megjavítását. Szervezzék újjá a népnevelőháló­zatot s a legjobb népnevelők se­gítéségével magyarázzák meg a tagságnak: nincs okuk a bizony­talanságra, mert a párt és az ál­lam a jövőben is a termelőszö* vetkezetek mellett áll, segíti és támogatja őket, a tsz. vagyonát megvédi minden támadással szem­ben. A járási pártbizottság és a já­rási tanács adjon hathatósabb se­gítséget a termelőszövetkezetnek, hosszabb ideig tartózkodjanak a csoportokban, hallgassák mert ügyes-bajos dolgaikat. S ha szűk-' ség van, intézkedjenek! Ha a szö­vetkezet látni fogja segítésüket, megsokszorozódik erejük, meg­szűnik bizonytalanságuk s valóra- válik kitűzött céljuk: virágzó termelőszövetkezet lesz a milotai „Uj Élet” tsz, — Bálint — Több mint 300 vagon zöldségfélét termelnek ezévben a tiszavasvári állami gazdaságban a Tisza és a Keleti Főcsatorna vizével A tiszavasvári állami gazdaság tiszadadai üzemegysége ott terül el a Tisza és a Keleti Főcsatorna partján. Már tavaly is hasznosí­tották a Tisza közelségét és 100 hold konyhakertészetet öntöztek vízéből. Ezen a területen 94 va­gon zöldségfélét termeltek. Töb­bek között 13 vagon paprikát, 9—9 vagon paradicsomot és kar­fiolt szállítottak el ipari váro­saink lakosságának ellátásához. Ezt a zöldségmennyiséget idén megsokszorozzák, mert új terüle­tek öntözésének lehetősége nyilt meg a Tisza vizének új útján, a Keleti Főcsatorna partján. így az idén már 300 holdas öntözé­ses konyhakertészeti gazdaság­ban termelnek. — A kertészetre mintegy 7 kilométernyi csatorna­hálózat vezeti az öntöző vizet. — Három nagyméretű szivattyúmo- tor dolgozik majd itt, amelyek másodpercenként 350 liter vizet engednek a folyó medréből az öntözőcsatornákba. Az öntözéses kertészet egy ré­szén a palánták már szépen fej­lődnek. Százhúsz holdra ültették ki eddig a zöldségfélék palán­táit. Korai káposztából 40 holdat ültettek be, amelyről legalább 45 vagon káposztatermést várnak. Harminc hold borsójukat már meg is kapálták. A paprikát, pa­radicsomot, télikáposztát rrtájus utolsó felében ültetik ki. Karfiolt 60 holdon vöröskáposztót 50 hol­don termelnek, melynek nagyré­szét exportra szánták. A kerté­szetből ezévben. legalább 300— 400 vagon zöldségfélét szállíta­nak el a közelebbi városok: Mis­kolc és Ózd lakosságának ellátá­sához. Amit terveztek, biztosan meg lesz, mert a Tisza és a Ke­leti Főcsatorna éltető vizének felhasználásával nem lesznek függővé téve az aszályos, száraz időjárástól. A zöldségféléket U 3-as és Zetor traktorokkal kapálják. A gépek mellett állandóan 300 em­ber dolgozik és ápolja a kerté­szeti növényeket. . A zöldséget hajókon a Tiszán és a Sajón keresztül szállítják Miskolcra. Rövidesen 3 vagon spenótot indítanak útnak. A hajó elindul e-ste és reggel már friss zöldségfélét árusíthatnak a mis­kolci piacon, Nemrégiben megszüntették a Moziüzemi Vállalat nyíregyházi közönségszervező irodáját. A nyíregyházi dolgozók itt vettek je- gyet elővételben. Most az irodát bezárták és senki» nem tudja, mi­kor és hol lehet jegyet elővételben beszerezni. A volt iroda aj­taján feliratot helyeztek el: „délután 3-tól a mozi pénztáránál lehet jegyet kapni.” Ezt eddig is tudtuk. Azok a dolgozók azon­ban, akiknek nincs idejük félórákat állni a jegypénztárnál, s várni a jegyet, hogyan szórakozzanak? Több nyíregyházi dolgozó. Miért nem ég a villany rendszeresen Fényeslitkén ? Panasszal fordultak szerkesz­tőségünkhöz a fényeslitkei dol­gozó parasztok. Azt írják leve­lükben, hogy munkájukat, kul- túréletüket, iskoláik és napközi­otthonuk működését gátolja a Tiszántúli Áramszolgáltató Vál­lalat kisvárdai kirendeltségé­nek rossz, hanyag munkája. A dolgozók panasza már nem mostani keletű. Néhány hónap alatt 27 esetben merült fel ki­fogás a vállalat javítórészlegé­nek munkája ellen. Számtalan esetben jelentették telefonon a hálózat zárlatát. A szerelők csak egy vagy két nappal a be­jelentés után mentek ki a köz­ségbe. Előfordult már az is, hogy rendbehozták a biztosíté­kokat, de nem győződtek meg a zárlat okáról, s ahogy eltá­voztak a szerelők, ismét kiol­vadtak a biztosítékok. Nem volt áram, nem működtek a szivaty- tyúk, amelyek az iskolák és a napköziotthon vízellátását biz­tosítják. A felelőtlen munka miatt két-három napra be kel­lett szüntetni a napköziotthon, működését. Azt hisszük, nem közömbös a kisvárdai villany- szerelőknek sem, milyen körül­mények között élnek és dolgoz­nak Fényeslitkén. Gondoljanak arra, hogy felületes munkájuk a fényeslitkei tanácsnak 27 tele­fonbeszélgetésbe, a vállalatnak pedig 27 kiszállásba került. —> Feltételezhető azonban az isj hogy a vállalat szerelőit a 31 forint kiszállási pénz is befo­lyásolja. De még ha csak eny- nyi lenne a baj. Az utóbbi idő­ben már szóba sem akartak! állni a javítást kérő dolgozók­kal. Azt a választ adják: „majíl holnap megjavítjuk”. „Arra kérjük a kisvárdai vil­lanyszerelőket, — írja Kovícs László elvtárs, a községi tanács elnöke, — hogy végezzenek lel­kiismeretesebb munkát, beszél­jenek emberibb hangon a dol­gozó parasztokkal, a javítást' kérő dolgozókkal.” Totó tejeskaiiEiát Midiének Beregdarétra A beregdaróci dolgozó parasz­tok több tejet adnak be, mint az előző időkben. Három héttel ez­előtt felhívtuk a mátészalkai tej­ipari vállalatot, hogy adjanak több tejeskannát, mert nem tud­juk átvenni a dolgozóktól a te­jet. Nem intézkedtek. Személye­sen is beszéltem a tejközponttal, A Néplap elintézte ez sem ért semmit. Mindennap 25—30 dolgozó viszi vissza a jte-1 jet, mert nincs hová tenni. Így tervünket sem tudjuk teljésí- teni. Az a kérésünk, hogy küld-J jenek több tejeskannát Beregda-1 rócra. Deák Zoltán vb. elnök» Beregdaróc, ;?£>" ?9KÍ lifil „A,március 27-i számban megjelent: „Furcsa eset a permete­zőgéppel” című cikk. A cikk megjelenése után felkértük a balcs-Szatmármegyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállala­tot: világosítsa fel a kisvárdai vasüzlet dolgozóit, hogy a per­metezőgépet tartály nélkül is forgalomba lehet hozni. Ugyancsak a Néplapban jelent meg: „Mezőgazdasági tanács­adó a Vasnagykereskedelmi Vállalat részére” című cikk. Az eb­ben foglaltakat megvizsgáltuk és közöljük a következőket: „A gergelyiugornyai földművesszövetkezet megrendelésére a vállalat csak három hét múlva tudott szállítani, mivel nagytó-1 megű megrendelés érkezett ebben az időben. A hiányosságot azóta megszüntették és kéthetesnél régebbi rendelés nincs elinté­zetlenül a vállalatnál. VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI KÖZPONT.” * * „Közöljük, hogy a gyulaházi fölőművesszövetkezetnél vizsgá­latot tartottunk. Megállapítottuk, hogy C. Nagy Ferenc Nyíregy­háza, Makarcnkó-u. 106. szám alatti lakos panasza jogos, mivel a boltkezelő az élesztőt, levélpapírt és más árucikkeket drágábban árusított. Az illető boltkezeiőt fegyelmi bizottság elé állítottuk, 9 vele megfelelőképpen eljárunk. Kisvárdai Járási Szövetkezetek Szövetsége.” * « „Értesítjük a szerkesztőséget, hogy Seres Lajosné mátészalkai lakos panaszát kivizsgáltuk és a járási tanács igazgatási osztálya jóváhagyta lakáskiutalását. A panaszos sérelme így orvoslást nyert. DOROGI GYULA, a községi tanács elnöke.” * * „Múlt hó 24-én közölték az elvtársak, hogy rossz állapotban vannak Nyírbátor fűrottkútjai. Megvizsgáltuk községünk kútjainak állapotát. Megállapítottuk, hogy egy kútunk hosszabb időn ke­resztül használhatatlan állapotban volt. Ezt kijavítottuk, A kutak javítása állandóan folyik. A végrehajtó bizottság gondoskodik ar­ról, hogy a község zavartalan vízellátása biztosítva legyen. MENCZELESZ GYÖRGY vb. elnök.” * * „Megköszönöm a szerkesztőségnek, hogy levetem közlése után orvosolták kérésünket. A nyírmadai dolgozók megelégedéssel fo­gadták, hogy a szerkesztőséghez beküldött levél nyomán a nap- köziotthonos óvodába másnap bekötötték a villanyt-. A cikk meg­jelenése után a Kútkarbantartó Vállalat is hozzáfogott a kutak javításához. Köszönjük az elvtársak segítségét. SZABÓ GÉZA vb. elnök.” LevelezőamozgfalmuHk Az elmúlt hét folyamán május 2-től 8-ig 146 levél érkezett szer­kesztőségünk címére. Ez idő alatt 88 levelet közöltünk lapunkban. Különböző szervektől 14 olyan választ kaptunk, amelyekben a dolgozók : bejelentései, . panaszai nyomán tett intézkedéseiket kö­zölték. Az elmúlt napokban Te­lektanyán, Mérkvállajon, Csen- gerújfaluban beszéltük meg leve­lezőinkkel és olvasóinkkal a lap munkáját,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents