Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
NÍPL4P 1954. MÁJUS 7, PÉNTEK Felelősségteljesebb vezetéssel a félévi terv teljesítéséért * Üzemeink egyrésze nem teljesítette I. negyedévi tervét. Az elmaradásért elsősorban a vállalatok gazdasági vezetői felelősek. Az ő irányító és ellenőrző munkájuk biztosítja a gazdasági egység szerteágazó részeinek összehangolt tevékenységét. Minden fontosabb ügyért ők a felelősek a nép államával szemben. Ök felelősek a tervteljesítésért, a kormány, a felsőbb szervek rendelkezéseinek jó végrehajtásáért. Az I. negyedévi elmaradás azt mutatja, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig nem értették meg feladatukat az új szakaszban. — Nem értették meg az új szakasz értelmét, jelentőségét. Hiányzik munkájukból az újszerű vezetés, és az egyszemélyi felelősség tudata. Hiányzik a cél nagyszerűsége iránti lelkesedésük, a sikerekben való bizakodásuk. AZ ELMARADÁS az ipar területén annak a következménye, hogy sok helyen még mindig a régi módon vezetnek, megbékélnek az egyszemélyi felelősség hiányával, eltűrik a rendetlenséget, szervezetlenséget és fegyelmezetlenséget. „Objektív“ okokra való hivatkozással próbálnak kimagyarázkodni. Egyes igazgatók munkaerőhiányra, mások anyaghiányra vagy egyéb „objektív“ nehézségekre hivatkoznak. Kétségtelen, hogy az idei rendkívüli hideg tél zavarokat okozott a szállításban és az energiaellátásban, de a helyi lehetőségek felkutatásával, felhasználásával több leleményességgel el /lehetett volna hárítani a tervteljesítés akadályainak nagyobb részét; A sokat hangoztatott“ .munkaerőhiány az esetek többségében a ] szervezetlenségből, a munkaerő | rossz kihasználásából adódik. A 61/2. Építőipari Vállalat a nem egyedüli üzem, ahol havonta igen magas (márciusban lftQ--on- felül volt) az igazolatlan mulasztók száma. Az építkezéseknél és valamennyi vállalatunknál sokan késnek a munkából, indokolatlanul magas a betegek száma, nagy a szervezetlenség és emiatt a munkaórák ezrei esnek ki a termelésből. Az a tapasztalat, hogy a vezetők elmulasztják, népszerűtlen dolognak tartják a felelősségrevonást. így van ez a kisvárdai Vulkán vasöntödében, és a 6-os számú Mélyépítő Vállalatnál is. ÜZEMEINK VEZETŐI még mindig nem folytatnak következetes harcot a fegyelmezetlenség, a csellengés, a munkaidő rossz kihasználása ellen. Meg kell magyarázni a munkásoknak, — különösen az új munkásoknak, akik nem régen kerültek az üzembe, — hogy az indokolatlan hiányzásokkal és azzal, hogy nem emelik a munka termelékenységét, kárt okoznak iparunknak, a közös ügynek. A nyírbogdányi ásványolajipari vállalatnál is harcolni kell a fegyelmezetlenségek megszüntetéséért, harcolni kell a termelékenység növeléséért, a vállalat államunk iránti adósságának megadásáért. Fülöp elvtárs, a vállalat igazgatója mindent megtesz a dolgozók jogainak biztosításáért. Meghallgatja, orvosolja jogos panaszaikat. A vállalat dolgozói szép berendezést kaptak az olvasóterembe, van üzemi konyhájuk, épül az orvosi rendelőjük, fürdőjük, öltözőjük van, rendes munkaruhájuk. Gépkocsin hozzák s viszik őket lakásuktól a munkahelyre, a tél fo-> lyamán vattás ruhát is kaptak, — bár ezt a kollektív szerződés nem biztosította. Ugyanakkor el kell mondani, hogy jogaik széleskörű biztosítása mellett a dolgozók gyakran megfeledkeznek kötelességeikről. El-elmaradoznak a munkából, ellógják a negyed- és félórákat, ha arra lehetőség kínálkozik. Ilyen jelenségekkel máshol is találkozunk. Az a tapasztalat, hogy üzemeink vezetőinek jórésze — igen helyesen — messzemenően kielégíti a dolgozók jogait, szükségleteit, ugyanakkor azonban nem követeli meg a munkafegyelmet és a normák teljesítését. Nem beszélnek a vezetők arról, hogy a jogok és kötelességek egymásból adódnak. Hasonlóan állunk az anyaghiány kérdésével is. Bár kétségtelen, hogy egyes anyagoknak bizonyos területen szűkében vagyunk, — ez azonban semmiesetre sem döntő oka a termelésben való elmaradásnak. Annál inkább okoz- [ za az „anyaghiányt“ a szervezetlenség, a rendetlenség, a rendelkezésre álló anyagból készített selejt és az üzemen belüli, valamint az üzemek közötti együttműködés hiánya. SOK IGAZGATÓ nem alkalmazza a törvényadta rendszabályokat, s ezzel újabb lazaságok számára nyit utat. Azok . a vezetők, akik „jó emberek“ akarnak maradni üzemük lógósaival szemben, derűre-borúra igazolják a dolgozók távolmaradását, ami igen veszedelmes. A munkafegyelmet mégjobban aláásó, a dolgozókat könnyelműségre, fegyelmezetlenségre csábító módszer az, hogy az igazolatlan mulasztást néhány nap múlva „átminősítik“. így lesz a lógásból szabad-nap, vagy fizetésnélküli szabadság, hogy a vállalat statisztikája szép legyen és a prémiumfeltételek „biztosítva“ legyenek. A vízműépítő vállalat egyike jól dolgozó vállalatainknak. Mégis előfordul itt is, hogy a dolgozók megyei színjátszó értekezletről csoportosan álldogálnak munkaidő alatt, s nem munkával töltik el a napi 480 munkapercet. Ennek oka, hogy a vállalat vezetősége nem törődik eléggé azzal, hogy a műszaki vezetők jól szervezzék meg a munkát, és a dolgozók folyamatosan termelhessenek. Helytelen ennél a vállalatnál az is, hogy nem vizsgálják meg a 12 —20 százalékos teljesítmények okait. A munkafegyelem hiányosságára mutat a műszaki fegyelem megsértésének számos esete is, — az a jelenség, hogy a dolgozók sok esetben nem tesznek eleget a műszaki vezetők által kiadott utasításoknak. Másutt tapasztalható, hogy húzódoznak olyan munkák végzésétől, amelynél nem könnyű magas százalékot elérni. A gazdasági vezetés alapvető elve változatlanul az — egyszemélyi felelős vezetés. Ennek az elvnek következetes alkalmazása a jó gazdasági munkának elengedhetetlen feltétele. Az igazgató végső fokon maga dönt minden fontos kérdésben. De a jó vezető minden esetben figyelembe veszi munkatársainak észrevételeit, javaslatait és megszívleli az építő bírálatokat. A jó vezető nem viselkedik úgy, mint például Sonkái István, az Épületszerelő Vállalat igazgatója, aki a dolgozók véleményét olyan kijelentésekkel utasítja vissza: „Nem érdekel senki véleménye, engem ne tanítson senki!“ Számos lehetőség van arra, hogy a vezető tanuljon a tömegtől. Tapasztalta ezt Somogyi elvtárs, a do'nányfermentáló- gyár igazgatója is, akivel korábban szintén előfordult, hogy nem érdekelte a dolgozók, az üb. és a pártszervezet véleménye. Azóta belátta, hogy nagy segítséget jelent vezetési módszerének javulásában a dolgozók véleménye és javaslata. Ennek is köszönhető, hogy Somogyi elvtárs az élüzem elnyeréséhez vezette vállalatát. ; Szakítani kell tehát a vezetés bürokratikus módszereivel. A vezetőknek jobban kell tanulmányozni az üzemekben a termelés menetét, ellenőrizni kell a határozatok végrehajtását. Olyan szellemet kell teremteni üzemeinkben, mely nem tűri, hogy egyes vezetők opportunizmusából szemet hunyjanak a fegyelmezetlenségek és a kötelességmulasztások felett. A vezetés jelentős és tartós megjavítása legyen a kongresszusi verseny egyik nagy eredménye, s ez elsősorban az állam iránti adósság megadásában, a félévi tervek teljesítésében tükröződjön vissza. Üzemeink vezetői mutassák meg ezzel is, hogy méltóan készülnek pártunk nagy ünnepéi re, a III. pártkongresszusra. O. A. Tegnap délelőtt kezdődött egy kétnapos értekezlet a József Attila kultúrházban, amelyre a megyei tanács népművelési osztálya meghivta a megye színjátszóit. — Ezen az értekezleten megjelent Széli Jenő is, a népművelési intézet igazgatója. Délelőtt két előadás hangzott el, az égjük Túri Sándor előadása volt. Túri Sándor „ismerkedés a falu életével“ címmel tartott előadásában a falu ismeretének fontosságát hangsúlyozta. Szükséges ismerni a falut, társadalmi keresztmetszetében, kulturális, gazdasági hagyományában, múltjában és jelenében, mert enélkül lehetetlen a falu életének fejlődését helyesen eíőrevinni. Ahhoz, hogy az úgynevezett népi kultúra és a magas kultúra ne legyen egymással ellentétes, Iranern termékeny, köl- csönhatású begyen, ismerni és szeretni kell a falut. A nagy érdeklődéssel hallgatott rendkívül értékes előadás után Széli Jenő emelkedett szólásra. — Beszéde első részében Szovjetunióbeli tapasztalatairól szólva, elmondotta, hogy milyen gazdag I kultúrájú,, milyen magas színvonalú a szovjet emberek színjátszó kultúrája. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban a szakemberek véleménye döntő a színjátszás terén is. Nem az élettől távol, az élettől idegen emberek elgondolásai szabnak irányt, fejlődést a színjátszó kultúrának, hanem színészek, színjátszók és szakemberek a hétköznapi élet tapasztalataival segítik, ápolják termékenyítő módon a színjátszást. A szovjet emberek szomjas érdeklődéssel vizsgálják a színjátszás múltját, jelenét, gazdag gyakorlatát, éles szemmel meglátják az újat, az értékest. A színművészeti főiskolák nemcsak a színházak részére nevelik a szakembereket, hiszen sokkal többen végzik el a színművészeti főiskolát, mint amennyire a színházaknak szükségük van. Ezek az emberek üzemekben, vállalatoknál helyezkednek el és kezükbe veszik a színjátszó csoportok irányítását. A színjátszó együttesek évenként beszámoló előadást tartanak, melyen az összegyűlt színjátszó csoportok tagjai, rendezői megvitatják a bemutató előadást, a tanulságokat. A Szovjetunióban a járási kul- túrház az egész járás kulturális munkájának az irányítója. A különböző szemináriumokon kívül levelező oktatási módszerrel is Elítélték a teniieloszöTetkeaet ellen támadó ilki kutákot A vásárósnaményi járásbíróság Csatlós József, korábban 29 holdon gazdálkodó ilki kulákot izgatás, hatóság elleni erőszak és magánlaksértés bűntette miatt egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. .Csatlós János lakásának egy részét a községi tanács egy' termelőszövetkezeti tag és családja részére utalta ki, az üresen álló nagy istállót pedig á termelőszövetkezet vette igénybe. Csatlós József gyűlölettel figyelte és akadályozni igyekezett a termelőszövetkezet fejlődését Egy éjjel kivezette az istállóból és szabadon engedte a termelőszövetkezet lovait, majd a lakójának kiutalt lakrészről leszedte az ablakokat, ajtókat és baltával támadt az ott lakó tsz-tag feleségére. Az odasiető rendőrrel és t?z-tagokkal szemben ugyancsak erőszakoskodott és izgató kijelentéseket tett. A kulák korábbi bűncselekményeiért már három ízben volt büntetve. A község felháborodott dolgozói elégedetten fogadták a kulák letartóztatását. lliirffonyával ikérkcdctí c®? * — bíróság elé kerül * Jakab Sándor fábiánházai lakos, volt hentes, folyamatosan körülbelül 400 mázsa burgonyát vásárolt fel és azt 40—70 forintos métermázsánkénti nyereséggel továbbadta. Iparengedély nélkül ez év tavaszán kilenc, sertést is vásárolt, majd azokat, tngedély nélkül levágta. A sertések núsát feldolgozta és magas - árósi- *?rté- kesítette. A kupeckedő volt hentes ellen az ügyészség vádiratot nyújtott be. A TOTÓ két heten keresztül összesen 480 drh jegyet sorsol M a MäGYaR—AHGOL mérkőzésre. 200 darab jegy az e héten és 200 darab jegy a jövő héten beérkező szelvények között kerül kisorso- lásra. A sorsolás eredményét a „Sportfogadás“ című Totó-hetilap május 12-i, illetőleg 19-i száma közli. — Biztosítsa idejében tipp- szelvényét. segítik a színjátszók szakmai képzését. A nagy szovjet színészek állandóan patronálják a színjátszó csoportokat. A szovjet színjátszás azért magasfokú, mert az orosz kultúrának arra a gazdag múltjára tekinthet vissza, melyet az orosz nép formált ki, s melyet a századok gazdagítottak, színesítettek. Ez a hagyomány, ez a tartalmi és formai egység a magyarázója az orosz operák sikerének is. A Szovjetunióban az úgynevezett magas kultúra a népi kultúrából származik, s ezért magasrendű. A továbbiakban a mi feladatainkról beszélve, elmondotta, hogy mennyi mindent kell nekünk, magyaroknak tenni és mit kell itt, Szabolcs-Szatmárban tenni a magasszínvonalú színházkultúráért. Rengeteg színjátszócsoport van a megyében és ez azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár népe szőni júhozza, követeli a színjátszást. Ezt a széleskörű ér- i deklődcst mutatták a közelmúlt- ' ban lezajlott művészeti versenyek ■> is. Van már jópár színdarab, 1 amelyik megfelel az igényeknek, hogy csak említésként párat: Tamási Áron: Bor és víz; Szabó Pál: Új föld; a Móricz-drámák stb. Vigyázni kell a népi ízlés tisztaságára, helyes irányú formálására. Sajnos, vidéken is divatba jöttek a falut egyáltalában nem érdeklő, fővárosi kabarék, tréfák. A falut olyan darabok érdeklik, amelyekben a saját maga sorsát látja, saját érzéseit, gondolatait,' vágyait megformálva, magasszínvonalon megírva. Ahhoz, hogy a színjátszó kultúránk színvonalát emeljük, szükséges a tudatos szakképzés. Szükséges a meglévő értékes hagyományok ápolása. — Vannak már műkedvelő hagyományok, van már több csoport, amelyik biztos szövegtudással lép a színre, amely keresi a színjáték főbb mondanivalóját, amelyik elemzi a szerepeket, megformálja a jellemet stb. Azonban a többség még nem jutott idáig, és feladatunk elérni, hogy minden színjátszó csoportunk elérjen idáig, sőt tovább jusson ettől a kívánalomtól. Legfőbb feladat a gyakorlati elméleti szakképzés. Minél több szakembert, minél több szakkönyvet, minél több tanfolyamot adni népünknek, hogy kialakítsuk itt, Szabolcs-Szatmárban is a népi, nemzeti játékstílust, a magasrendű magyar színjátszó kultúrát: Az előadás után hozzászólások hangzottak el. Kulturális híreit néhány sorban Ankét lesz ma este az iskolai fegyelemről Ma este 6 órai kezdettel ankét lesz az iskolai fegyelemről a Ssdanov-út 3. szám alatt. Előadást tart: Vajda György szülő — akinek 3 kitűnő tanuló cs ma- gaviseletű gyermeke jár iskolába — és Csók István a kiskorúak ügyésze. Megjelennek az ankéton a jó és a rossz niagatartású gyermekek szülei is. Előadó szülő elmondja: hogyan neveli ő a gyermekeit, hogy azok kitűnőek a tanulásban és a magaviseletben. Ez az ankét méltán ígérkezik sikeresnek és eredményesnek mind az iskolás gyermekek szülei, mind a pedagógusok számára. Operaestéi rendes a pedagógus ssaksserreset a vidéki és városi pedagógusok réssere Apróhirdetések Perfekt «yore- é belépésre felvesz a £*yár. Jó állapotban lé ebédlöbűtor eladó, utca 23. szám. s «éoírót azonnali D o li á n y f e r m e n t ál ó vő bécsi zongora Napkor, Ko&euthSZABOLC3-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztősét:: Myireevbáza Dózsa Gy.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71 11 7t Kiadóhivatal: Nvíreeyháza Zsdánov-utea 1. — Telefon: 30-00. Szabotcs-szatmármeF.yei Nyomdainan Vállalat. Nyíregyháza Dózsa Györey.üt 5. szám Feleiöe vezető: Szilágyi Jozstt. E hó 16-án délután fél 4 órai kezdettel a. vidéki, este fél 8 órai kezdettel pedig a városi pedagógusoknak és hozzátartozóiknak operaestet rendez a pedagógus szakszervezet. Közreműködnek: Balogh Éva, Kövecses Béla, Hámory Imre operaénekesek. Műsoron: Verdi. Puccini, Erkel, Bizet, Poldini stb. müvei. Több mint 2 és fél órás műsoron szórakozhatnak a vidéki és városi pedagógusok. MOLNÁR ANTAL, kultúrfelelös. A Magyar Rádió nyíregyházi Stúdiójának műsora Riporterünk Sonkái Istvánnal, a Megyevill. igazgatójával beszélget arról, hogy miért lépte túl a vállalat a béralapot. — Jutalomműsorunkban szép muzsikával köszöntjük a bökönyi cukorrépatermelőket, idősebb és ifj. Király János nyírmadai traktoristákat és a nyírturai Petőfi termelőszövetkezet tagjait. — Milyen segítséget adnak a könyvelők a termelőszövetkezeteknek? Erről • beszélget a riporter Gajdics Istvánnal, a nyírvasvári „Vasvári Pál“ termelőszövetkezet könyvelőjével. — Gyermekműsorunkban a rohodi úttörők ludasjátékát hallják kedves fiatal hallgatóink: majd tudományos fejtörőnkben arról beszélgetnek stúdiónk gyermekszereplői, hogy lehet-e az üvegből kötelet készíteni. És ismertetjük gyermekműsorunk multhwti fejtörőjének nyerteseit. — Hírek, 4
