Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-05 / 105. szám
NÉPLAP 1954 MÁJUS 5, SZERDA ** Tegyük szebbé, kulturáltabbá Ny ír egy h ázát (Folytatás az 1. oldalról) mert a nyíregyháziak nem új ígéretekre, hanem felszabaduló lakásokra kíváncsiak. HONNAN SZEREZZÜNK LAKÁSOKAT? Reméljük, végre-vaíahára mégis beköltözhetnek a vállalatok, hivatalok az irodaházba, az új lakók a békeházba. Vérmes reményeket azonban nem szabad fűzni ehhez a két épülethez. Nem intéződik el egy csapásra minden lakásgond, hiszen nem fér be minden hivatal az irodaházba. Egyet azonban tehetnek az illetékesek és meg is kell tenniök: alaposan körülnézni azoknál a vállalatoknál, hivataloknál, amelyek ezután is lakásokban maradnak. Meg kell nézni: vájjon szükség van-e hatalmas lakásokra, nem férnének-e el kisebb helyen, rég bezárt üzlethelyiségekben, kinn a város szélén, ahogy az illő szerénység megkívánja. ; Részben lakáskérdést old meg, részben a város sport- és kulturális életének fellendítését célozza a következő javaslat: a különböző kultúrcsoportok, népművelési szervek tekintsék otthonuknak a József Attila kultúrházat s a szakszervezet kultúrotthonát. Ne törekedjen minden kis vállalat arra, hogy külön kultúrcsoportot és kultúrházat tartson fenn. Ez csak szétforgácsolja az erőket, nagy pazarlást jelent az egyszer használatos táncruhák beszerzése, másrészt pedig ilyen lakásínséges körülmények között tágas termek maradnak kihasználatlanul. Hasonló a helyzet a sportköröknél. Városszerte különféle sportklubházak vannak, amelyekben legfeljebb hetenkint egyszer van némi élet. Egy központi sportházat jobban ki lehetne használni és jobban fel is lehetne szerelni. Úgyszintén helyes volna, ha a tömegszervezetek összeköltöznének, hiszen nem szükséges mindegyiknek külön gyülésterem, játékszoba stb. A DISz-nek szorosan együtt kellene működnie a Szabadságharcos Szövetséggel, a Repülő-Szövetséggel, az MSzT- nek és az MNDSz-nek pedig minden más tömegszervezettel. A jobb munka és a szerénység egyaránt azt kívánja, hogy tömegszervezeteink költözzenek össze. És mindemellett örömet szereznének egy fiatal házaspárnak, egy- egy kis családnak lakásgondjuk megoldásával. A vállalatokra, tömegszervezetekre, sport- és kultúregyesüle- tekre egyaránt érvényes: jobban becsüljék meg a dolgozókat. Több emberiességet tanúsítsanak és kétszer is gondolják meg, ha lakást akarnak elfoglalni. Ha így lesz, nem hagyják itt városunkat a kórház neves sebészei, középiskoláink tanárai, mert nem képesek hónapokig lakáshoz jutni. Ha így lesz, otthont találnak végre a nyíregyházi képzőművészek, kibővíthetjük múzeumunkat, több kultúrához juttathatjuk a dolgozókat. A tervszerű takarékossággal pedig (amelyről e cikk első része szólt) nagy összegeket takaríthatunk meg parkok, gyermekjátszóterek építéséhez, utcáink, tereink szépítéséhez, különösen, ha jól szervezett társadalmi munka is segíti a város vezetőit. KOVÁCSVÖLGYI SÁNDOR • A Néplap szerkesztősége kéri olvasóit, írják meg javaslataikat, észrevételeiket: milyennek látják és milyennek szeretnék látni Nyíregyházát. Tárják jel bátran a hibákat, amelyeket a lakásügyek, egyéb várospolitikai és kulturális problémák intézése körül tapasztalnak. A város gazdájához méltóan segítsen minden dolgozó: tegyük szebbé, kulturáltabbá Nyíregyházát! Terjeszd, olvasd a Néplapot! A postai kézbesítők nemes Jeladata Kezdetét vette a Néplap terjesztésének kéthetes mozgalma. A mozgalom aktív résztvevői között ott vannak az első sorokban « postai kézbesítők is. A postai kézbesítők mintegy három esztendeje kapták azt a megbízatást, hogy törődjenek a pártsajtó ügyével. Nemes és szép megbízatás ez s benne a pártnak a postai dolgozók iránti bizalma tükröződik, S éppen erről van szó: a postai kézbesítők nem egyszerűen újságkihordók és előfize- tésgyüjtők, hanem a pártsajtó tevékeny munkásai, a pártsajtó agitátorai. Számos postai kézbesítő értette meg már ezt s nagy Igonddal, lelkiismeretességgel végzi munkáját. A jól dolgozó postai kézbesítők rendszeresen beszélgetnek az előfizetőkkel, olvasókkal a pártsajtó jelentőségéről, meghallgatják a véleményeket, panaszokat s azt közlik a szerkesztőséggel. Gondjuk van arra is, hogy ne csökkenjen, hanem növekedjen az olvasók és Előfizetők száma. Ha valaki meg akarja szakítani előfizetését, akkor nem hagyják ezt szó nélkül, hanem megvilágítják: ha valaki rendszeresen olvassa az újságot, sokkal nagyobb értéket kap naponta tudásban, tájékozottságban; politikai és kulturális műveltségben, mint amennyi az ujÉrtekezlet a Néplap ii A Néplap kiadóhivatalában tegnap délelőtt értekezletet tartottak a járási szervezők más megyék legjobb szervezőivel együtt a Néplap terjesztési mozgalmának feladatairól. Az értekezleten résztvett Szigetvári Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. . Szigetvári elvtárs felszólalásában hangsúlyozta: — Számos járási pártbizottság ság pénzbeli értéke. Számos olyan postás van, aki új előfizetőket, új olvasókat is toboroz. Ezek a postai kézbesítők szeretik a pártsajtót, nem hivatali ridegséggel végzik munkájukat, hanem lelkesedéssel, nagy ügybuzgalommal. Közéjük tartozik Lukács János nyírbogáti, Bartha Albert tiborszállási, Gombos János ko- csordi postai kézbesítő. Valamennyi postai kézbesítőnek követnie kell az élenjárók példáját s arra kell törekedniük, hogy valóban a pártsajtó agitátorai legyenek. Viszonozzák a párt bizalmát lelkes munkával. Most, a kéthetes Néplap-kampány során különösképpen bizonyságot lehet tenni arról, hogy a szabolcs-szatmári postai kézbesítők szívügyüknek tekintik a megyei pártbizottság sajtójának ügyét. Vegyenek részt az új olvasók és előfizetők gyűjtésének politikai munkájában. Dolgozzanak együtt a pártszervezetek népnevelőivel, mint hivatásos sajtóagitátorok s törekedjenek arra, hogy minél több dolgozó otthonában legyen mindennapos a megyei pártbizottság szócsöve, a Néplap. A megyei pártbizottság bizalomtól teljes várakozással tekint a postai kézbesítők munkája elé s ők bizonyára valamennyien igazolják jó munkájukkal ezt a bizalmat. rjesziési mozgalmáról és községi pártszervezet hanyagolta el a pártsajtó ügyével való rendszeres foglalkozást s a legtöbb helyen ezt kampányfeladatnak tekintették. A most kezdődő terjesztési mozgalom egyik célkitűzése, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek megjavítsák ezen a téren munkájukat, tapasztalatokkal gazdagodva értsék meg: a pártsajtóval való foglalkozás állandó, nagyfontosságú feladat. PÁRTÉPÍTÉS Áépiie velőm unka Hu Ion Azokat az eredményeket és győzelmeket, amelyeket dolgozó népünk pártunk vezetésével elért, főképpen a tömegek között végzett felvilágosító munkának lehet köszönni. Az agitáció sikerei elsősorban a parttagok és pár- tonkívüli népnevelők harcos, ál- dozatrakész munkájának tudható be. Az eredmények azonban — mint ahogy ezt a Központi Vezetőség agitációs munkáról szóló legutóbbi határozata is kifejti •— nem kielégítőek. Agitációnkban háttérbe szorult a tömegekkel folytatott kölcsönös beszélgetés, a tömegek politikai nevelése, a dolgozók sérelmeinek orvoslása. A népnevelőcsoportok sok helyen azért nem erősek, azért nem átütő erejűek, mert a pártszervezetek nem vonják be az agitációs munkába a politikailag fejlett, példamutató, népszerű dolgozókat. Ebből következik aztán, hogy a népnevelőértekezletek elég alacsony színvonalúak, nem adják meg a népnevelőknek azt a segítséget, amelyet joggal elvárnak. — Volt már olyan népnevelőértekezlet például Bujon, ahol a beszámoló után egyetlen népnevelő sem szólalt fel. Itt, Bujon is, mint igen sok helyen, a pártszervezet az elmúlt időkben nem sokat törődött a népnevelőmunkával, nem is tartotta számon a népnevelők tevékenységét. A Központi Vezetőség határozata A népnevelőmunka megjavításához, a dolgozók politikai neveléséhez hatalmas segítséget adott a buji pártszervezet új vezetőségének is az agitációs munkáról szóló központi vezetőségi határozat. A pártvezetőség elhatározta, hogy a pártonbelüli és a párton- kívüli dolgozók között végzett politikai munkát egyaránt megjavítja. A pártonbelüli népnevelömun- ka pillérei: a pártbizalmiak. Ezért a buji pártvezetőség itt kezdte el a munkát. A buji pártszervezetben, — mint igen sok falusi pártszervezetben — megvoltak a pártbizalmiak, azonban ezeknek csak elenyésző része dolgozott. Ez a munka is kimerült a tagsági díjak beszedésében. Igen sokszor még ezt sem végezték el, mert jó néhány párttag, mint D. Tóth Sándorné, a párttitkár elvtárshoz ment el a hónap végén bélyegért. Első lépésként a pártszervezet valamennyi pártcsoportjában bizalmiválasztást tartottak. A pártcsoport tagjai most olyan bizalmiakat választottak, akikről tudják, hogy pártmunkájukat becsülettel ellátják, és tevékenységük révén élénk pártcsoport-élet bontakozik majd ki. A pártonkívüli dolgozók között végzett politikai munka megjavítását külön pártvezetőségi ülésen beszélték meg a bujt pártszervezetben. Labanc elvtárs, a pártszervezet titkára itt ismertette a népnevelőmunkáról szóló központi vezetőségi határozatot. Hangsúlyozta: „alapszervezetünkön belül le Leli küzdeni a passzivitást, a politikai munkától való tartózkodást, az új szakasz politikájától idegenkedő szektaszellem maradványait. Mindezeket akkor érhetjük el, ha tekintélyes, példamutató dolgozók végeznek népnevelő munkát és ha különös gondot fordítunk a népnevelők politikai képzésére, a színvonalas oktatásra. Milyen érvekkel agitáljon a népnevelő? Az elmúlt időkben népnevelőink „agitációs módszerét“ nem egyszer az erőszak jellemezte. — Példa erre a begyűjtési agitáció- ban alkalmazott „érv‘‘: „A beadás törvény, azonnal tegyen eleget kötelezettségének. Ellenkező esetben a törvény szigorúan lesújt.“ Aztán nem voltak meggyőzőek az ilyen „érvek“ sem: „Alkalmazza az uj agrotechnikát, így többet termelhet.“ Népnevelőink többször adtak helytelen, értelmetlen, kapkodó magyarázatot a dolgőzó parasztságot nagyon is érdéklő kérdésekre. Nem mondták el: miért is törvény a beadás, miért kell a dolgozó parasztoknak az állam iránti kötelezettséget teljesíteni? Mi haszna származik ebből a dolgozó parasztoknak? — Mit, kapnak ezért cserébe a mun- kásösztálytól, a város dolgozóitól?1 Sok helyen a dolgozó parasztok azt sem tudták: mi is az a sokat hangoztatott agrotechnika? Azt kellett volna népnevelőinknek elmondani, hogy például a négyzetes vetéssel magasabb termést lehet elérni, mert a föld termőerejét így jobban ki lehet használni. A magasabb termés előnye pedig közismert: több a jövedelme a dolgozó parasztnak, könnyebben teljesítheti a beadási kötelezettségét is. Az ilyen érvek, és az, hogy nem hallgatták meg a dolgozó parasztokat, jogos sérelmeiket nem orvosolták, azt vonták maguk után, hogy a dolgozó parasztok bizalma megrendült a népnevelőkben, nem fogadták szívósén tanácsaikat, látogatásukat zaklatásnak vélték.“ Ennek a beszámolónak az alapján vitatta meg a pártszervezet vezetősége — a Központi Vezetőség határozatának alapján — a népnevelőmunka tennivalóit. Elhatározták, hogy a népnevelőgárdát újjászervezik. Csak becsületes, példamutató népnevelők végezhetnek agitációs munkát. Ezzel egyben emelik a népnevelőmunka tekintélyét és becsületét is. Valamennyi agitátort politikai oktatásban részesítenek, a politikai iskolákat pedig az eddiginél jobban segítik, ellenőrzik. Nagy gondot fordítanak a megfelelő agitációs érvek kidolgozására, — megtartják rendszeresen a népnevelőértekezleteket, ahol a népnevelők tapasztalataik alapján megvitathatják: melyik módszer a legjobb, a legmegfelelőbb. A pártvezetőségi ülés után a következő taggyűlés egyik napirendi- pontja az agitációs munka megjavítása volt. Itt a pártvezetőség javaslatai alapján hoztak határozatot. Még ezen a taggyűlésen, szintén a pártvezetőség javaslatai alapján, megerősítették a népnevelők megbízatását', egyen- kint megvitatva a népnevelők munkáját, magatartását. Az első eredmények Ez a munka már most gyümölcsözik Bujon. A községben soha nem látott lelkesedéssel, versenyben kezdődött meg a tavaszi mezőgazdasági munka. Nem utolsó sorban a fellendült népnevelő munkának köszönhető, hogy Bujon már a múlt hétén a kukorica kivételével, minden mag a földben volt, hogy nincs parlagon cg,/ talpalatnyi föld sem, hogy öt éve nem került annyi trágya ki a földekre, mint most. A munka közben felmerülő problémákat a népnevelőértekezleten vitatják meg, amelyet az emlékezetes vezetőségi ülés óta rendszeresen megtartanak. A legutóbbi népnevelőértekezleten például a beszámoló arról szólt: emelni kell a népnevelők szakmai és politikai képzettségét. —* Olyan színvonalon kell lenni a népnevelő ismeretének — monj dotta a beszámoló, melyet Labanc elvtárs, a párttitkár tartott, hogy az agitátor az alapvető agrotechnikai és politikai kérdésekre habozás nélkül választ tudjon adni. A beszámoló után a népnevelők sorra felszólaltak. —1 Dobránszki Jánosné elvtársnő ar-> ról beszélt, mennyivel könnyebben végzi munkáját, amióta á pártszervezet újra elosztotta a népnevelők működési területét. Ezután beszámolt tapasztalatairól. Legutóbb Balázsi Antal dolgozó paraszt lakásán tartott kis- gyűlést, amelyen 21-en vettek részt. A kisgyűlésen megbeszélték az időben végzett mezőgazdasági munkák fontosságát és a talaj termőképessége fokozásának tennivalóit. Dobránszki elvtársnő elmondotta a tavasszal ajánlatos; agrotechnikai eljárásokat. A kis-: gyűlés végén Kovács Károly dől-; gozó paraszt szólalt fel: „Ha ilyen gazdag eredménnyel jár a1 korai vetés, a talaj javítása és az új agrotechnikai eljárások alkalmazása, akkor én is így fogok* dolgozni, versenyre hívom Ga-1 raiékat, melyikünk ér el magasabb terméshozamot. Barna Antal elvtárs elmondotta, hogy ő nemcsak este végez népnevelőmunkát, amikor kis-: gyűlést tart, vagy meglátogatja.a,; hozzá beosztott házakat, hanem napközben is, amikor a mezőn dolgozik és tanácsokat ad szomszédjának. Az ilyen szántóföldi, beszélgetések igen eredményesek szoktak lenni. A begyűjtési terv teljesítéséről Majlik Péter elvtárs a legutóbbi kisgyűlésen a beadási terv teljesítésének fontosságáról beszélt. Kiszámolta, mennyivel lett kevesebb a beadási kötelezettség az új begyűjtési rendelettel. Elmondotta, miért szükséges ezt teljesíteni. Ismertette azt is, hogyan tudják a dolgozó parasztok a beadásukat könnyen, minden különösebb erőfeszítés nélkül teljesíteni, Ennek alapja: a többtermelés. Beadási rendszerünk nem a terméshozam alapján szabja meg a dolgozó parasztok kötelezettségét, hanem a föld nagysága alapján. Ha tehát a dolgozó parasztok nagyobb terméshozamot érnek el, nyilvánvalóan nagyobb a hasznuk. A beadás nagysága .ugyanis nem változik. Éppen ezért meg kell fogadni azokat a tanácsokat,' amelyeket a mezőgazdasági szakemberek adnak a dolgozó parasztoknak a magasabb terméshozam elérése érdekében. így indultak el új úton a buji népnevelők, hogy a pártszervezet támogatásával minél nagyobb eredményeket érhessenek el. Csizmánk György. Meggyorsult a kukoricavetés Szabolcs-Szatmár megyében A nagy kallói járás után Nyíregyháza város határában is föld- betstték a kukoricát. Meggyorsult a munka a baktalóránt- házi járásban is, ahol öt nap alatt mintegy 3.300 hold kukoricát vetettek el, s ezzel vetéstervüket 77 százalékra teljesítették. Most az utóbbi napokban a gépállomások mind több dolgozó paraszttal kötnek szerződést. A termelési bizottságok, az agronó- musok munkához láttak és megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak, hogy milyen nagy veszteséget okoz a késői vetés. Felvilágosító szavuk nem hiábavaló. A megye lapályosabb területű járásaiban, mint például a csengcri járásban is, 2.000 holddal növelték öt nap alatt a kukoricával bevetett területet. Szabolcs-Szatmár megye április 25-én 31 százalékra teljesítette kukoricavetési tervét, öt nap alatt ez kétszeresére, 63 százalékra emelkedett. • (LAPZÁRTAKOR JELENTIK) A tiszalöki járás dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei tegnap délig teljesítették kukoricavetési tervüket.
