Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-30 / 102. szám
1054 Április 30, péntek tv e p l * p :í Genfi események... Csou Etu-laj 19o4 április 28-i nyilatkozata a külügvminiszlerrk genfi tanácskozásán Tsz-vezetök szószéke: Sikereink biztosítéka a helyes munkaszervezet Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere a külügyminiszterek genfi tanácskozásán, 1954 április 28-án nyilatkozatot tett. Többek között a következőket mondotta: — Ázsia népei, — mint a világ többi népei — szeretik a békét és a szabadságot. Ázsia népei hosszú időn át elnyomásban és rabságban sínylődtek. Az idegen, imperialista elnyomás ellen, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harcuk igazságos harc. Semmiféle erő sem akadályozhatja meg ezt a történelmi fejlődést. Az Egyesült Államok befolyásos körei azonban Ázsia népeinek gyarmati rabságbadöntése céljából fokozzák beavatkozásukat, hogy megakadályozzák Ázsia népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát. Agresszív ázsiai tömb alakítását tervezik, kiterjesztik az ázsiai háborút. Az Egyesült Államoknak ez a politikája ellentétes Ázsia népeinek vágyaival. Ez a politika az ázsiai feszültség és nyugtalanság forrása. — A Kínai Népköztársaság nemzetközi helyzetét és jogait illetően törvénysértő módon' hátráA „Pravda“ genfi tudósítói írják a lap április 29-1 számában: A külügyminiszterek értekezletén a koreai kérdés megtárgyalásával párhuzamosan az indokínai probléma tárgyalására is készülnek. Ez a probléma a koreai kérdéssel együtt széles társadalmi körök kitartó figyelmét vonja magára. A tudósítók hangoztatják: igen jelentős esemény volt a szovjet küldöttség április 28-i sajtóértekezletén Molotov és Bi- dault tárgyalásáról kiadott közlemény. A két külügyminiszter az indokínai vita leendő résztvevőinek összetételét beszélte meg. A francia közvélemény erélyesen szembehelyezkedett az indokínai háború kiszélesítését célzó agresszív amerikai tervekkel. Az amerikai tervek Angliában szintén aggodalmat keltettek. A lap genfi tudósítói a koreai kérdésnek a külügyminiszterek értekezletén folyó vitájához azt a megjegyzést fűzik, hogy a bur- zsoá lapok kitartóan elhallgatják a Koreai Népi Demokratikus Köznyos megkülönböztetést alkalmaznak. Veszélyeztetik Kína békés fejlődését és biztonságát. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet rendkívül jogsértő és igazságtalan. Ez a helyzet és ennek fenntartása akadályozza az égető nemzetközi kérdések és különösen az időszerű ázsiai problémák békés rendezését. Világos, hogy ennek a helyzetnek nem szabad tovább fennmaradnia. A jelen tanácskozásnak meg kell kezdenie e helyzet megváltoztatását. Ezután a koreai kérdésről beszélt Csou En-laj és hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy e probléma a távolkeleti béke megszilárdítása érdekeinek és a koreai nép nemzeti érdekeinek megfelelően rendeződjék. — Az Egyesült Államok a koreai háború kezdete óta megszállva tart kínai területet, — Tajvan- szigetét. Ez a kérdés továbbra is megoldatlan. Közismert, hogy Tajvan szigete a kínai terület része és semmiképpen sem megengedhető annak bárki által történő megszállása. Az Egyesült Államok Tajvan szigetét a Kínai Népköztársaság elleni aknamunka társaság küldöttségének Korea nemzeti egységének helyreállítására és egész Koreában lefolytatandó szabad választásokra tett javaslatát, amelynek szövegét e küldöttség képviselője sajtóértekezleten szétosztotta. Ennek az a magyarázata, hogy az amerikai diplomácia, amely megadja a hangot a burzsoá sajtónak, semmit sem tud válaszolni erre a javaslatra. Az indonéz sajtó figyelmének központjában a genfi értekezlet áll. A „Sunday Courier“ című hetilap szerkesztőségi cikkében így ír: „Az Egyesült Államok kihívó ázsiai cselekményeivel és a béke újabb veszélyeztetésével semmivé akarja tenni a genfi értekezlet munkáját.” A „Sunday Courier“ a továbbiakban rámutat, hogy Ázsia minden népe együtt érez Indokína népeivel, mert Indokínában az imperializmus ellen, a függetlenségért folyik a harc. és további agresszió támaszpontjává tették. óz Egyesült Államok kormánya továbbra is beavatkozik az indokínai háborúba és ennek őr- ve alatt úgynevezett védelmi közösségeket igyekszik szervezni a Csendes-óceán nyugati részén, Ázsia délkeleti részén. Ezeknek az úgynevezett védelmi közösségeknek tulajdonképpen agresszív céljaik vannak és ezenkívül arra irányulnak, hogy új gyarmati uralmat teremtsenek Ázsiában és új világháborút készítsenek elő. Ügy véljük, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeit meg kell szüntetni, az ázsiai békét biztosítani kell, az ázsiai országok függetlenségét és szuveré- nitását tiszteletben kell tartani, az ázsiai népek nemzeti jogait és szabadságát garantálni kell, az ázsiai országok belügyeibe való beavatkozást, az ázsiai országokban létesített minden külföldi katonai támaszpontot meg kell szüntetni, a külföldi csapatokat ki kell vonni, Japán remilitarizálá- sának, minden gazdasági blokádnak és korlátozásnak meg keli szűnnie. Molotov estebédel adott Bidault tiszteletére V. M. Molotov szovjet külügyminiszter, a Szovjetunió küldöttségének helyiségében szerdán estebédet adott Bidault francia külügyminiszter tiszteletére. Az estebéden — amelyen politikai megbeszélések is folytak — résztvétt Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes, Szoldatov, a szovjet küldöttség főtitkára és Chauvell berni francia nagykövet. Molotov ma, csütörtökön délelőtt újabb megbeszélést tartott Bidaulttal az indokínai kérdésről. Ezen a megbeszélésen részt- vettek mindkét küldöttség indokínai szakértői is. Megkezdődött a negyedik ülés A genfi értekezlet negyedik ülése csütörtökön, röviddel 15 óra után megkezdődött. Az ülésen a thaiföldi külügyminiszter elnökölt. A csütörtök délutáni ülés első szónoka Casey ausztráliai külügyminiszter volt. Az ülésen beszédet mondott V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere. Nagy költőnk, Petőfi — kedves, meleg szavakkal emlékezett meg a Tisza c. versében a kis Túrról. Ha kicsi is ez a folyó, mégis öregebb lehet, mint Tut- istvándi, mert lám, a község tőle kapta első nevét. Hogy aztán a második nevének ki a szülője, még a legöregebb emberek sem tudják Istvándiban. Arra azonban emlékeznek, hogy valamikor még szeszélyesebben kanyargóit, mély medret ásva magának. Pedig nem volt könnyű dolga, mert erősen kötött földet kellett hasogatnia. Még a leglazább föld is csak közepesen kötött, de vanrfak 20—30 holdnyi szikes foltok is. Igaz, hogy nem rosszindulatú szikek ezek. Valamikor Kende bárónak termett ez a föld a szegény, gürcölő parasztok verejtéke árán. Ma azonban azé a föld, aki megműveli, annak is terem. 1945-ben a múlt kizsákmányoltjainak adta a népi demokrácia állama. Iga és felszerelés nélkül azonban csak kínlódás volt a paraszti munka. 1948-ban aztán 18 család 102 holdon társasgazdálkodást kezdett. Évről évre jobbak a szövetkezet eredményei. Bővült termelőszövetkezetünk taglétszáma és terjeszkedett a területe is. Ma már 813 holdon több, mint 80 könyves tag és 20—30 családtag akar az új kormányprogramm nyomán még jobb életet teremteni. Erről a szövetkezetről, a tsz. gondjairól, munkaszervezetéről így beszélt Lengyel József elnök: „Az elmúlt években egyik fontos célunk volt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit minél jobban biztosítsuk. Igyekeztünk nagy táblákat kialakítani a gazdaságos gépi munka és a füves vetésforgó számára. A szeszélyes Túr folyó azonban sok helyen útját állja a leggazdaságosabb alakú táblák kialakításának. De nem haragszunk mi azért a Túrra: fontos tartalék annak a vize a mi jövőnk számára. Majd egyszer a mi — természet átalakító — erős népünk egyenesebb mederbe kényszeríti, öntözőműveket létesít a folyó mentén és segít nekünk a termelés fokozásában. Az elmúlt években a szeszélyes időjárás is ellenünk szegődött. — Termésátlagainkkal nem nagyon dicsekedhetünk. Főnövényeinkből, például a búzából is csak 7— 8 mázsa, kukoricából 10—15 mázsa termett holdanként. Krumpliból 50, cukorrépából 65—70 mázsát takarítottunk be. Pedig mindezekre égetően szükségünk van. Kell a kenyér nekünk is, az ország munkásainak is. Állatállományunk rohamosan fejlődik, nagyon sok kukoricára van szükségünk. A nehézműveletű talaj, a kanyargós Túr és a szeszélyes időjárás csak részben voltak okai alacsony termésátlagainknak. — Legfőképpen a munkaszervezetben, a munkafegyelemben és a vezetésben voltak hiányosságok. Nem fejlődhetett ki a tagok személyes felelőssége, nem érezték, hogy egyenként és közösen is gazdái vagyunk termelőszövetkezetünknek. Pedig évről évre fejlődött tagjaink tapasztalata, öntudata, de ezzel nem számolt kellően a vezetőség. A munkaszervezet kialakítáiá- ról mi már a téli tervezések Idején is sokat beszélgettünk. De nemcsak beszélgettünk, hanem többször kemény viták is dúltak köztünk erről a kérdésről. Más években nem sokat ügyeltünk rá. Beírtuk a tervlapra, ki is függesztettük az irodába, dé úgy dolgoztunk, ahogy jött. Most egészen más a helyzet. Felmértük mindegyik üzemágunk munkaerőszükségletét és ahhoz képest arányosan végeztük a beosztást. A növénytermelésben egyetlen 51 főből álló brigádot szerveztünk, 6 munkacsapattal, mert így könynyebb a vezetése. A munkacsapatok nem egyforma létszámúak, mert természeti adottságaink miatt a táblák is különböző nagyságúak. A munkacsapatokon belül elvileg azonos mennyiségű munka jut az egyéneknek. A gyakorlatban felborult az egyenlőség, mert tagjaink különböző képességűek. Egyesek ennél többet vállaltak, mások pedig koruk, vagy családi körülményeik miatt csak kevesebbet. Úgy gondoljuk, hogy tagjaink kezdeményező kedvének utat kell engednünk. Ezért beleegyeztünk abba, hogy külön női munkacsapat alakuljon a szántóföldi brigád keretében. A nők igen jelentős szerepet töltenek be gazdaságunk életében, hiszen összesen 33 nő-tagunk van. Két munkacsapatvezető is került ki közülük. Igen nagy lelkesedéssel dolgoznak, pedig legalább a fele gyermekes anya. A tsz. vezetősége azonban kieszközölte a tanácsnál, hogy az óvodába díjtalanul elvihessék gyermekeiket. Mi hozzájárulunk az óvodások étkeztetéséhez élelmicikkekkel, így aztán a gyerme- kék ellátása nem okoz nehézséget. A külön női munkacsapat kialakítását Hülvely Istvánná, Fejes Mihályné, Lengyel Erzsébet, Lengyel Józsefné, Kribán Miklós-i né, Kribán Istvánná és Királd Erzsébet kezdeményezték. Két dolgot akarnak bebizonyítani: először azt, hogy a nők a növény-* termelésben is megállják a he- lyüket a férfiak mellett, másod-* szór azt, hogy a növénytermesztésben is lehet prémiumot elérni* nemcsak az állattenyésztésben» Ezek a nők az acatolástól, a vetéstől kezdve a betakarításig minden munkát maguk akarnak elvégezni munkacsapatuk területén. Hülvely Lajos brigádvezető mér* megtette az előkészületeket a növényápolás megkezdésére. Zseb- könyvében számoszlopok sorakozó nak. Pontosan tudja például* hogy a kapásokból egy-egy sor hány négyzetméter területen foglal helyet. Nagyon megkönnyíti] ez a teljesítmények ellenőrzését és a munkaegység nyilvántartá-3 sát. A növényápolást a hagyma-*; kapálással kezdik meg, azután jön sorra a többi: cukorrépa, burgonya stb. A munka megindulása előtt brigádcrtekezleterr tisztáznak mindent, mert sok: függ attól, hogyan indul a munka. Nem maradhat kapálatlan: egy talpalatnyi föld sem, mint tavaly. Úgy akarnak mindent csinálj ni, hogy a kívülállók ne gáncsosJ kodhassanak. Az egyes munka- csapatok kukoricából 25—30 má- zsát, krumpliból 70—80, cukorrépából 150—200 mázsát akarnak termelni, A búzából a télen ter- vezett 7 mázsa helyett átlag 10 mázsára pályáznak, egy 30 holdas táblán 14—15 mázsára számítanak átlagosan. Ezekhez az eredményekhez a verseny adja a lángot, amely már ott lobog a brigád földjein, —- Eleinte csak Farkas András, Póti József, Bak Sándor, Birigi József és Mandics János hívták ki egymást a 200 mázsás cukorrépatermesztésre. Innen harapódzott a versenyláng a nők csoportja felé: Fejes Mihályné, Marozsán Istvánná Hülvely Istvánná és Lengyel Józsefné a 200 munkaegységért indultak harcba. De most már nincsen olyan tsz-tagunk* akit ne hevítene a versenyzés melege. Volt középparasztjainka Krebán Miklós, Király Béla, Póti! Sándor és Lengyel Pál bölcs, segítő szavai egyengetik az utat,! hogy a jól megmunkált földbe vetett növényeket megóvják a gyomoktól és hogy összefogva, szilárd fegyelemmel, lankadatlan1 lelkesedéssel olyan nagy termést takarítsunk he, amilyent; keveset látott még a hosszú Túrj völgye, z. A, Országok, amelyekről Genfben szó van... Ez a térkép Ázsia térképe. Jól látható rajta a 400 milliós Kínai Népköztársaság. Egyszeri rátekintésre is nyilvánvaló: ilyen óriási ország bevonása nélkül lehetetlen Ázsia és a világ békéjének ügyét rendezni. Megtaláljuk a térképen Koreát és Vietnamot is. A világsajtó hangja
