Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

1954 ÁPRILIS 29, CSÜTÖRTÖK NIPIIP Genfi események Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének április 27-i nyilatkozata a genfi tanácskozáson Nam ír, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság külügymi­nisztere a genfi tanácskozásorv, íáprilis 27-én tett nyilatkozatában [többek között a következőket mondotta: A koreai kérdés megoldásában 'a főfeladat Korea nemzeti egysé­gesítése, az egységes, független, jdemokratikus koreai állam meg­teremtése békés úton. ^ Éppen ezért a koreai nép el­járja, hogy a genfi tanácskozás (olyan döntéseket dolgoz ki, és jfogad el, amelyek elősegíthetnék az átmenetet a fegyverszünetről a .tartós békére és a Koreának de­mokratikus alapokon történő bé­kés egyesítésére. Közismert tény, hogy a Japán felett 1945-ben a szovjet hadse­reg döntő közreműködésével ki- jvívott győzelem hozta el a koreai inépnek a szabadulást a japán Smperializmus gyarmati járma alól. A koreai nép felszabadulása után kezébe vette a hatalmat és hozzákezdett nemzeti, független, demokratikus államának építésé­ihez. Koi'ea egész területén maga a lakosság alakította meg a népi bizottságokat:, a demokratikus ha­falom szerveit. A népi bizottsá­gok azonban csak Észak-Koreá- ;ban — ahol szovjet csapatok tar­tózkodtak — működtek normálisan és hajtották végre a demokrati­kus átalakulásokat. Viszont Dél- Koreában, amelyet megszálltak az amerikai csapatok, a népi bi­zottságokat erőszakkal szétkerget­ték és a lakosságot megfosztották elemi demokratikus és szabadság- jogaitól. Uymódon Korea, felsza­badulásának első napjaitól kezd­ve, két különböző irányban fej­lődik. Korea megoszlásának felszámo­lása és az ország függetlenségé­nek elérése érdeliében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság háromízben javasolta Korea bé­kés egyesítését. A délkoreai ható­ságok azonban válasz nélkül hagyták Észak-Korea minden ja­vaslatát az ország békés egyesíté­sére és az Egyesült Államok buz­dítására erőszakkal akarták ural­mukat rákényszeríteni Észak- Koreára is. Külső beavatkozás eredményeképpen kezdődött a több, mint három évig tartó ne­héz és véres háború, amely sú­lyos megpróbáltatást és csapást jelentett a koreai népnek. Korea demokratikus, békés egyesítésének legfontosabb fel­tétele a külföldi csapatok kivoná­sa Koreából, mert külföldi csa­patok állomásozása az országban Korea belügyeibe való külföldi beavatkozásra vezet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége úgy véli, hogy Koreából hathónapos határ­időn belül ki kell vonni minden külföldi csapatot. Ragaszkodunk ahhoz, hogy Korea békés egyesí­tésének ügyét magukra a ko­reaiakra bízzák, minden külső beavatkozás nélkül. Ezzel kap­csolatban azt tartjuk szem előtt, hogy Észak- és Dél-Koreának meg kell állapodnia összkoreai válasz­tások megtartásáról az egész ko­reai nép szabad részvételével. — Korea békés egyesítését össz­koreai egységes demokratikus kormány megalakításának kell betetőznie. Ez a kormány azután az egész koreai népet képviseli. Ilyen kormányt az összkoreai vá­lasztások megtartása útján lehet alakítani. A koreai nép szabad akarata kinyilvánítása mellett. Ügy véljük, hogy a demokrati­kus választások előkészítésével és megtartásával kapcsolatos konk­rét intézkedések megvitatására és kidolgozására össze kell hívni Észak- és Dél-Korea képviselői­nek közös tanácskozását, amely­nek — véleményünk szerint — meg kell alakítani az összkoreai bizottságot. Ennek a bizottságnak kellene megvalósítania az Észak- és Dél-Korea közötti gazdasági és kulturális közeledésre irányuló halaszthatatlan intézkedéseket is. JI©5otov' és nidault újabb megbeszéléseket folytat az indokínai kérdésről Genfi körökben általában ked­vezően értékelik, hogy a külügy­miniszterek konferenciája az el­nökség kérdésében elért kompro­misszumos megoldás után kedden; az első munkaülésen, hozzálátha­tott az első napirendi pont, a ko­reai kérdés megvitatásához. A keddi üléssel kapcsolatban még nyugati megfigyelők is utal­nak arra, hogy. 1 amíg a délkoreai kormány külügyminiszterének beszéde ' üres, átlátszó, elcsépelt szólam mok elismétlésére szorítko­zott, Nam ír, a Koreai Népi ' Demokratikus Köztársaság külügyminisztere konkrét és reális programmot terjesztett elő a koreai kérdés békés és igazságos megoldására. A keddi ülés után a genfi érte­kezlet résztvevői és a sajtó képvi­selői a koreai és az indokínai kérdésre vonatkozó további meg­beszélések esélyeit latolgatták. A nyugati, elsősorban a francia kül­döttek a vietnami néphadsereg Dien Bien Phu-nál folyó sikeres hadműveletei miatt lázasan szor­galmazzák, hogy mértékadó té­nyezők már most, a koreai kérdés megvitatásánál párhuzamosan kezdjenek hozzá az indokínai probléma megoldását szolgáló megbeszélésekhez. Van Vaitha jakon thaiföldi külügyminiszter, a genfi érte­kezlet egyik elnöke, sajtónyi­latkozatában kijelentette, hogy országa örömmel üdvözölné a fegyverszünet megkötését Indokínában. A thaiföldi küldöttség vezetőjé­nek véleménye szerint a fegyver- szünetet övezetenkint lépésről lé­pésre kellene megvalósítani. A fegyverszünet ez esetben a Vörös­folyó Delta-vidékén, Dien Bien Phu területén, valamint Laosz­; A Reuter jelenti: Egy brit szó­vivő közölte, hogy a három nyu­gati nagyhatalom külügyminisz­ban és Kambodzsában lépne élet­be. Az indokínai kérdés megoldá­sának előkészítésére szolgálnak azok a megbeszélések, amelyeket Molotov szovjet külügyminiszter Bidault francia külügyminiszter­rel folytat. A „Journal De Geneve“ érte­sülése szerint Molotov és Bi­dault szerdán és csütörtökön délelőtt újabb megbeszélést tart ebben a kérdésben. A csütörtöki eszmecserén, amely­re Molotov genfi szállásán kerül sor, mindkét részről az indokínai kérdés szakértői is megjelennek. A „La Suisse“ című genfi lap szerdai jelentése úgy véli, hogy az indokínai kérdéssel kapcsola­tos tárgyalásokba nemsokára a Vietnami Népi Demokratikus Köz­társaság, valamint Bao Daj kép­viselőit is bevonják. A lap hang­súlyozza, hogy a közvetlenül ér­dekelt, bár egymással szemben­álló csoportok küldötteinek rész­vétele a genfi értekezleten a ko­reai precedens alapján indokolt. A „Neue Züricher Zeitung“ szerdai vezércikkében a genfi ér­tekezlet egyik első tanulságaként azt állapítja meg, hogy az ázsiai államok általában elutasítják az amerikai gyámkodást és beavat­kozást. A lap szószerint a követ­kezőket írja: „Az ázsiai államok alapvető kö­zös törekvése, hogy ne legyenek hatalmi politika tárgyai, hanem saját sorsuk nemzetközileg elis­mert tényezőivé váljanak. Ugyan­akkor meg kell állapítani, hogy az ázsiai népek nem utasítják el a kommunizmus eszmevilágát“ — hangoztatja a „Neue Züricher Zeitung“. tere szerdán délelőtt különmeg- beszélést tartott Genfben. Megkezdődön i genfi értekezlet hsrmdik diese Tegnap, röviddel 15.00 óra után a nemzetek palotájának tanács­termében megkezdődött a genfi értekezlet harmadik ülése. Az elnöki székben Eden brit külügyminiszter foglalt helyet. Általános sztrájk Franciaországban A francia dolgozók április 28-án az egész országban 24 órás általá­nos sztrájkba léptek. A sztrájko­lok követelik, hogy a biztosított bérminimumot havi 25.166 frank­ban állapítsák meg, továbbá álta­lános bér-, segély- és nyugdíjeme­lést hajtsanak végre. A sztrájkot a CGT jelentette be. Értekezlet New Yorkban az afrikai népek felszabadításáért A napokban New Yorkban ér­tekezletet tartottak Afrika népei­nek felszabadításáért. Az értekez­letet az afrikai ügyek tanácsa hívta össze. Az értekezleten 114 küldött vett részt, néger és egy­házi szervezetek, valamint szak- szervezetek képviseletében. Az értekezleten beszédet mondtak: Paul Robenson, Dr. Dubois és Hunton a tanács vezetője. A 200 mázsás cnkorrépatermelési mozgalom élenjáróinak értekezlete Dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének arányában nagy­mértékben megnőtt a cukorfo­gyasztás. Élenjáró cukorrépater­melők az elmúlt évben Sopron- horpácson tartott I. országos ta­pasztalatcsere értekezletükön mozgalmat indítottak a holdan­ként 200 mázsa cukorrépaterme­lésért. Az élenjáró cukorrépatermelők szerdán délelőtt III. országos ta- j pasztalatcsere értekezletükét tar- i tották az élelmiszeripari minisz- j tóriumban, hogy megbeszéljék időszerű feladataikat a termés­hozamok további növelésében, a mozgalom kiszélesítésében. A három nyugati külügyminiszter szerdán délelőtt különmegbeszelést tartott KEPEK A „CSIBEG Y ARBOL“ 'lí<ni.iír~Íf3Tné (MÍrlöti mozdulatokkal néhány perc alatt'ki­számol 1000 darab csirkét. A képen Mészáros Ferenc, a záhonyi Uj Élet tsz. elnöke veszi át a csibéket. 1‘Uióp Albert, a kciteioanomas vezetője, a császárszállást’ jj Alkotmány tsz. tagjainak magyarázza, hogyan kell elhelyezni ,i kocsin a csibével telt ládákat, nehogy befulladjanak az úton. (Hammel .Kizsef fel vöte'c i) Bruchiyák József, a nyíregyházi keltetőállomás egyik legjobb szakmunkása a termelőktől beérkezett tojást a gépberakáshoz ké­szíti elő. A keltetőállomás dolgozói Kondor Sándorné és Szabolcsi And­rás (szemüveges) megmutatják Gédra János ófehértói földmű­vesszövetkezet megbízottjának a gép belsejét. Egy olyan gépet nyitottak ki, amiben most kelnek a csibék.

Next

/
Thumbnails
Contents