Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-28 / 100. szám
N ft P L A P 1954 ÁPRILIS 28, SZERDA A Magyar-Szovjet Társaság áj feladatai Agronómusok tapasztalatcseréje Az MSZT országos vezetőségének 1954 január 24-i határozata kimondja: „A Magyar-Szovjet Társaság eddigi zárt kereteit feloldva, lehetővé kell tenni, hogy a nép széles rétegei a magyarszovjet barátság mozgalmának részeseként tekinthessék magukat.” Ennek az irányelvnek megvalósítása érdekében a Magyar- Szovjet Társaság szervezetei körül széles társadalmi aktívahálózatot kell építeni és erre az aktívahálózatra támaszkodva, a Magyar-Szovjet Társaságot a lakosság széles rétegeit magábafog- laló tömegszervezetté kell tenni. A magyar-szovjet barátsági hónap eseményei, szervezeteink, aktíváink lelkes tevékenysége, a szovjet küldöttség tagjai iránt országszerte megnyilvánuló meleg Szeretet és ragaszkodás azt mutatja, hogy az országos vezetőség januári határozata helyesen jelölte meg a Magyar-Szovjet Társaság továbbfejlesztésének útját, mert népünk széles rétegei részt kívánnak venni a magyar-szovjet barátság mozgalmának építésében, erősítésében. Az országos vezetőség határozatából kindulva a szervezeteink előtt álló tennivalókat három feladat köré csoportosíthatjuk. Ezek: az eddiginél sokkal inkább szorosabb kapcsolatot teremteni szervezeteinknek a tömegekkel, a taglétszámot nagymértékben emelni, növelni előadásaink és más rendezvényeink számát, és színvonalát. Az MSZT tömegkapcsolatának kiszélesítésében nagy jelentősége van az újonnan kibocsájtott tagsági igazolványoknak. Az új tagsági könyvek ára egy évre 2 forint, tehát lényegében azt jelenti, hogy a tagsági díj évi 2 forintra csökkent. Ez megkönnyíti szervezeteink taglétszámának emelését is. Nyíregyházi szervezeteink azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy augusztus 20-ig az eddigi tízezres taglétszámot 20 ezerre emelik. — Amikor az országos vezetőség határozatát a szervezet éddígi zárt keretei feloldásáról ismertettük a város alapszervezeti titkárai előtt, azt általános helyesléssel fogadták. Elhatározták, nemcsak az üzemek, termelőszövetkezetek, vállalatok és hivatalok dolgozóit nyerik meg szervezeteinknek, hanem hozzátartozóikat is. A III. kerületi szervezetnek például eddig 400 tagja volt. Most 800 új tagsági igazolványt vittek el. A MÁV. pályafenntartás szervezetének eddig 83 tagja volt. Most 250 új tagsági könyvre van szükség. Ezek a példák is bizonyítják: szükséges volt az új határozat, amely megszüntette az MSZT életében, az eddigi túladminisztrá- ciőt, szűk kereteket, amely gátolta azt, hogy az MSZT-szerve- zet munkája tömegmozgalommá váljék. Rendkívül fontos és sürgető feladat propagandamunkánk ki- szélesítése és minőségének emelése. Emelni kell a Szovjetuniót ismertető előadások számát, ezzel is hathatósan hozzá kell járulnunk pártunk és kormányunk azon célkitűzéseihez, amelyek a dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányulnak. — Dolgozóinkkal meg kell ismertetnünk a fejlett szovjet munkamódszereket, hogy többet és jobbat termelhessenek maguk és az ország javára. Az eddigi formaliszAz MSZT új tagsági könyve tikus jellegű előadások helyett arra kell törekednünk, hogy minden alapszervezetünk a maga sajátos érdeklődési és foglalkozási körének megfelelő előadást hallgathasson. Szervezeteink tagságának olyan előadásokra van szükségük, amelyek előbbre viszik fejlődésüket. Ez a dolgozók kívánsága is. A termelőszövetkezetek tagjai például a szovjet kolhozok jól szervezett, magas fejlettségű életéről szeretnének előadást hallani. A Magtermeletető Vállalat dolgozói arra leértek bennünket, hogy olyan előadást tartsunk számukra, amelyből kitűnik: a Szovjetunióban miképpen oldják meg a nemesített vetőmagvak termesztését. A kórház alapszervezetének tagjai a Szovjetunió egészségügyi helyzete és eredményei iránt érdeklődnek. A kereskedelmi vállalatok dolgozói szeretnék közelebbről megismerni a Szovjetunió kereskedelmi eredményeit, tapasztalatait, hogy ebből okulva egyre jobban megfeleljenek a szocialista kereskedelem követelményeinek. A Vendéglátóipari Vállalat arról kíván előadást hallani, hogyan oldották meg a Szovjetunióban a szórakozóhelyek zenei műsorának összeállítását. És lehetne így sorolni tovább. Mert hisz minden MSZT-tagot, minden dolgozót elsősorban saját problémái érdekük és ezeket szeretnék a szovjet tapasztalatok alapján megoldani. A városi MSzT. szervezetei az új határozat szellemében dolgozva, mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók ilyenirányú kéréseit kielégítsék. Megnövekedett feladatainkat csak úgy tudjuk végrehajtani, ha megfelelő kapcsolatot teremtünk a többi tömegszervezetekkel és munkánkat összehangoljuk. Az ilyen együttműködés eredményességét bizonyítja a ma- gyar-szevjet barátsági hónap sikere is, vagy az a 17 előadás, amelyet a helyi tanácsokkal karöltve a mezőgazdasági kérdésekről tartottunk. Ezek az előadások, amelyeken 1600 dolgozó paraszt vett részt, — úgy hisszük, — nagymértékben elősegítettek a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Megismertettük tagságunk- i kai a szovjet könnyű zenét és a Szovjetunió sok másirányú tapasztalatát is. A magyar-szovjet barátság: hónap előadásain és rendezvényein több mint 150 ezer dolgozó vett részt. Ez mindenné! jobban bizonyítja, hogy megtettük az első lépést a széles, átfogó tömegszervezet kialakítása felé. A tömegszervezetekkel való kapcsolat elmélyítése céljából nemrégiben értekezletet tartottunk a város tömegszervezete inak és kulturális szerveinek vezetőivel. Megbeszéltük azokat a tennivalókat és feladatokat, amelyekhez a többi tömegszervezetek és kulturális szervek segítsége szükséges. Többek között elhatároztuk, hogy a Nyíregyházát övező tanyavilágban a közeljövőben 48 ismeretterjesztő előadást tartunk, főleg a Szovjetunió tnezőgazdaságáról. Minden törekvésünk az, hogy u dolgozók tömegeinek javaslatait, kérelmeit, egyéni kéréseiket fi- gyelembevegyük és teljesítsük. Ezért kérjük a város dolgozóit, hogy minél több javaslattal, bí- raiattal forduljanak az MSZT városi vezetőségéhez, ezzel is se- gítsék elő újszerű feladataink jc megoldását, az MSZT hivatásának betöltését. A három feladat: a tömegkapcsolat elmélyítése, előadások és más rendezvények tartása, a taglétszám emelése legyen a nyíregyházi szervezetek munkájának célkittjzése, iránytűje. Kecskovszki József városi MSZT-titkár. Ejjy termelési bizottság- elnöke «lésre készül Akik nem mutatnak kÖTetendő példát A telektanyai dolgozó parasztok annakidején Borcsik Sándor 8 holdas dolgozó parasztot választották meg a termelési bizottság elnökéül. Nem <s csalódtak benne. Jól ért a gazdálkodáshoz és minden gazdasági munkában az elsők között volt eddig. Ezzel azonban még nem elégszik meg; másoknak is át szokta adni jó tapasztalatait. Az ő példája nyomán terjedt el a telektanyai határban például az ősziek pétisózása, a felfagyott vetések hengerezése. Ö magyarázta meg szomszédainak a gépi vetés előnyeit is. Borcsik Sándor az elmúlt napokban bejárta az egész határt. Az itt szerzett tapasztalatok arra serkentették, hogy sürgősen össze kell hívni a termelési bizottságot ülésre. A tavasziakat ugyan már mindenki elvetette, de a burgonya és a kukorica ültetése gyengén megy. Többen bizonyára az időjárásra hivatkoznak. Pedig most már nagyon sürgős ennek a növénynek is az elvetése. A kukorica fejlődése hosszú időt kíván. Ha most késünk véle, kétszeresen is ráfizetünk. Ha a szárazabb aratási időszakra nem tud jól kifejlődni, visszamarad, elvénül. Kis csövek nőnek, a szára is silány, kevés tömeget ad. A másik kár pedig abból származik, hogy késik a betakarítása. Nincs tehát idő a késedelemre! Az igaz, hogy az időjárás most szokatlanul hűvös, különösen éjszaka. Napközben azonban gyakori a felmelegedés. Van már bevetett kukoricaföld a telektanyai határban. Jól megnézte Borcsik Sándor: a csírázás megindult és az első sziklevelek kezdenek kibújni. Javasolni fogja a bizottsági, ülésen azt is, hogy akinek nincs vetőgéoe. az a barázda szélébe vessen 60 cm. távolságra. így egyenes sorok lesznek és később lókapával is közéjük lehet menni. De ha babot vetnek közé. annak is nagyobb hely jut így. SZABÓ MIKLÓS. Állami kötelezettségeink pontos teljesítése fontos előfeltétele életszínvonalunk állandó emelésének. Ebből fedezi államunk az állam- háztartás költségeinek jelentős részét, iskolák, kórházak, utak, közlekedési eszközök és egész sor más intézmény szükségleteit és kiadásait. Ezt minden egyes állampolgárnak jól kell tudnia. — Mennyivel inkább tudnia kellene a nép küldötteinek, a tanácstagoknak, akik vezetik a falu népét! Ügy látszik azonban, hogy például Nyirbélteken Szikura László és Erdei János tanácstagok ezt nem tudják, mert mindketten több, mint 2200 forinttal adósai a nép államának. De akad ilyen példa Nyírderzsen is: Tarkovics Sándor vb. elnök is tartozik 450 forint adóval. Encsencsen. Molnár András tanácstag adós 764 forinttal. A dolgozók nem ezt várják vezetőiktől, hanem azt, hogy előttük járjanak jó példával. A termelőszövetkezetek megszerették a gépi munkát Késett a tavasz és az április: hűvös, esős idő sokáig akadályozta a kukoricavelés befejezését. Ntost azonban, hogy szépen enyhül az idő, legfontosabb feladat sürgősen befejezni a kukorica Vetését. A kései tavasz a növények fejlődését is akadályozta. Ez azt jelenti, hogy később kerül sor a növényápolásra, mint ha az időjárás kedvező lett volna. Munkatorlódás állhat elő, ha jóelöre nem készülünk fel a növényápolásra. Ma már sok növényápoló gép áll a gépállomások rendelkezésére. Jó kihasználásuk megköny- nyítheti a dolgozó parasztok s főleg a termelőszövetkezeti parasztok munkáját. Az elmúlt évben még nem szívesen hallottak a termelőszövetkezetekben a kapálógépről és a többi növényápoló gépekről. így volt ez a nyírturai „Vörös Hajnal” termelőszövetkezetben is. A munkaerő i azonban kevés volt, az időjárás se kedvezett a növényápolásnak s így elmaradtak a munkával, gazosak lettek a kukoricaföldek. A termelőszövetkezetben belátták, hogy jó lett volna a növényápológépek munkáját igénybe venni. Az idén jóelöre bejelentették, hogy a kukoricát négyzetesen akarják vetni és gépierővel kapálni a sorok közét. A nyír- turaiak annyiszor akarják megkapálni kukoricájukat, ahányszor szükség van rá. A kereszt- ben-hosszában megkapált kukoricaföldeken aztán könnyű és szapora lesz a gépi kapálás, mert csak épp a kukoricatöveket kell megápolni. Megyénk számos termelőszövetkezete ismerte fel már a gépi munka előnyét. Egyre több termelőszövetkezet akarja a nö vényápolás zömét gépi erővel végezni. Éppen ezért nagy feladat vár az agronómusokra. Arra kell törekedni, hogy azt a kukoricát, melyet ezután vetnek a termelő- szövetkezetek, négyzetesen vessék. A gépállomások agyonómu- sai ellenőrizzék, hogy a négyzetes vetőgépek pontosan vannak-e beállítva, s a gép vezetői lelki- ismeretesen végzik-e munkájukat. A bedőbokori „Szabad Nép” termelőszövetkezetben Búr Mihály agronómus a vetőburgonyát nem készítette elő, nem válogatták ki a vetésre alkalmas gumókat. így volt ez a varjűlaposi „Győzelem” termelőszövetkezetben is, ahol Cserpák Károly az agronómus. Szerencse, hogy a burgonyaültetőgép ennek ellenére jó munkát végzett. Hasonló hibákat követhetnek el az agronómusok a növényápolásnál is. Nem kísérik elég figyelemmel a gépvezetők, a termelőszövetkezet munkáját, sok kár melegágyát vethetik meg a figyelmetlen agronómusok. Az agronómusok feladata, hogy megismertessék a fejlett agrotechnika alkalmazásának jelentőségét. Szlávi k Gusztáv sokat beszél Székelyben arról: hogyan lehel, növelni a terméshozamot. Az idén kísérleti parcellákat létesített az egyik termelőszövetkezetben. Ezek a területek 300— 400 négyszögöles parcellák. Azt akarja megmutatni a körzetéhez, tartozó termelőszövetkezeteknek' és egyénileg dolgozó parasztoknak, hogyan lehet sokkal szebb kukoricatermést elérni a homokosi talajon a fejlett termelési módszerek alkalmazásával. Töry Emil megyei körzeti agronómus. A kukoricavetés után a saraboláshoz fognak a nagyhalászi dolgozó parasztok A nagyhalászi dolgozó parasztok eddig sem késlekedtek a tavaszi munkákkal, most sem akarnak szégyent vallani. Bizonyítja ezt a kukoricavetésben tanúsított igyekvésük. A község egyénileg dolgozó parasztjainak 1120 holdon kell földbetenni a kukoricát. Április 24-ig 625 holdat már el is vetettek. Különösen benépesedett a határ, amióta kedvezőbb az időjárás. Naményi András 7 holdas gazda 20-án elvetette egy holdon a kukoricáját. Nemcsak azért igyekezett korán földbe tenni a magot, mert így bővebb termést várhat, hanem sürgette az is, hogy itt van a cukorrépa és a! mák sarabolásának ideje. Huszti iJózsef 5 holdas dolgozó paraszt is 20-án vetette el egy holdon a kukoricát. Most már nyugodtan fog hozzá a korai vetésű növények sarabolásához. A termelőszövetkezetek sem késlekednek a kukoricavetésseb Április 24-ig 28 hold szövetkezeti földön került földbe a kukorica;. Ebből 8 holdat a Rákóczi termelő-' szövetkezet vetett el. JHiéit hidejj az idei április ? Ezév áprilisában sok szó esett a szokatlanul hűvös és kellemetlen időjárásról. Felvetődik ezzel kapcsolatban a kérdés: vájjon mi okozhatta ezt az erős visszaesést a sokat ígérő kellemes március után? Nyíregyháza időjárási történetében, amelynek eseményeit több, mint 80 éve rendszeresen feljegyzik, az ilyen hűvös április nem tartozik a ritkaságok közé. Sőt, a szabolcsi nép időjárási szabálya is megemlékezik róla a következő formában: Ahány nappal György- nap előtt megszólal a béka, annyi napig hallgat utána. Ez nyilván azt jelenti, hogy a korai meleg nem kedvez a későbbi időjárásnak, májusban fizetjük meg az árát. Figyeljük meg most a nyíregyházi meteorológiai állomás feljegyzéseit: Sokáig emlékezetes volt és marad ezután is az 1929-i kemény tél, s az 1940-es és 1942-es hótorlaszok ideje. Mindhárom tél után hideg volt az április. 1929- ben például 80 év leghidegebb áprilisát éltük át. Nem véletlen tehát, hogy éppen ezidén is hűvösre fordult a tavaszi időjárás. Hazánkban a „bolondok hónapja“ igen szeszélyes időjárással szokott párosulni. Ennek a körülménynek az a magyarázata, hogy dél felől a megerősödött meleg légtömegek kiszorítják innen a hidegeket, s csak időlegesen tudnak az északi légtömegek ismét úrrá lenni. A harc a hideg és meleg között ebben a hónapban tombolja ki magát többek között Magyarország légterében is. Ezidén sokkal hatalmasabb hideg légtömegek halmozód-j tak fel a földteke s északi sarkvidéke föJ lőtt. Mihelyt a Föld4 közi-tenger fölött a melegebb levegő emelkedésnek indulj a hideg levegő egy része leszakad, és dél felé veszi útját. Ez a küzdelem az idei zord tél után délebbre fo-< lyik, s mi állandóan a hideg tömegek uralma alatt álltunk. A meleg és párás levegő csak a magas régiókban jutott el hoz- zánk, s idézte elő az idei szokatlanul erős felhőzetet. Nem megbízható a várható időjárást messzi előre jelezni: Valószínűnek látszik azonban, hogyha javul is az idő, továbbra is számolnunk kell még hidegbetörésekkel AMBRÖZY GÉZA, a TTIT. csillagászati osztályának tagja;
