Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-24 / 97. szám
. J.ÍJÜ-Z /Vi'Xii-Lilü Í44, b/iUMíiiil N É P C A P A nyírmeggyes! „zöldfutószalag'' A múlt évben a nyírmeggyesi Petőfi termelőszövetkezetben 70 tehenet fejtek. A napi tejhozam mégis csak 15—20 liter volt. A tehenészek már nem akartak a tehenek alá ülni, azt mondták: annyi tejért nem érdemes az időt pazarolni. ' — Sokan azt állítják, — mondja Bársony Lajos elvtárs, a szövetkezet elnöke —, hogy tagságunk egy része azért lépett ki a szövetkezetből, mert a párt és a kormány erre lehetőséget adott. Ez nem valami őszinte beszéd. Kertelés nélkül megmondhatjuk: azért léptek ki, mert rosszul gazdálkodtunk. Ha a tehenek 2—3 deci tejet.adnak, nem öröm az senkinek. Csak esznek az állatok, csak a sok munka van velük, a jövedelem meg semmi. JÖVEDELMEZŐ GAZDÁLKODÁS A CÉL A legtöbb termelőszövetkezet számára nagy lecke volt, hogy egjTS tagok otthagyták a tsz-t. A Petőfi termelőszövetkezet vezetősége is tanult az esetből. Belátták: a termelőszövetkezet megszilárdításának, a termelőszövetkezet melletti agitációnak legcélravezetőbb útja a jövedelmező gazdálkodás. A szövetkezet vezetői már a múlt ősszel tettek egyet-mást a jó jövedelem, elsősorban az állattenyésztés hozama érdekében. Gondoskodtak a bőséges takarmányról. A tehenek silót, másodosztályú szénát és érdemszeri nii abrakot kapnak. Megvalósították a háromszori fejést és az egyedi takarmányozást. Az eredmény: 14.1 literes fejési átlag. Míg a múlt évben sem a tagságnak nem jutott tej, sem pedig a beadásnak nem tudtak eleget tenni, az idén még szabadpiacra is jut. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy a 14 literes fejési átlagot nemcsak megtartják, hadern tovább fokozzák. Most “már meggyőződtek arról, hogy a takarmánnyal okosan kell takarékoskodni. Ha a kelleténél kevesebbet adnak a jószágnak, az nem takarékosság, hanem ráfizetés. Ezért ez évben már a téli takarmányozás megtervezése mellett gondoltak a bőséges nyári takarmányra is. A tervük az, hogy a fejős teheneket nem jár- tatják a sovány legeién, hanem bőséges, nedvdús zöldtakarmányt termelnek számukra. Úgy mondják ezt szaknyelven, hogy megszervezik a ..zöldiidőszalagot“. EGÉSZ NYÁRON ZÖLDTAKARMÁNY A ..zöldfutószalag“ nem egyéb, mint egész nyáron megszakítás nélkül ellátni az állatokat zöldtakarmánnyal. Ez nem könnyű dolog. de megéri a fáradságot. A zölddel való takarmányozás a leggazdaságosabb, nincs romlási és tárolási veszteség, emellett vitaminokból a zöldtakarmány tartalmaz legtöbbet. A zöldtakarmány jó hatással van a tejtermelésre. Ha száraz takarmányban kapja meg a tehén ugyanazt a mennyiségű fehérjét és keményítőt, soha nem termel annyi tejet, mintha ugyanazt a tápértékét zöldtakarmányban kapja. A nyírmeggyesi Petőfi termelő- szövetkezet tagjai a fejősteheneket nyáron jászolról etetik. A „ZÖLDFUTÓSZALAGOT” a következő takarmányokból állították össze: Május 15 után, a silóetetés befejeztével a csibehúr és a lucerna első kaszálásából etetnek. Ez május 15-től június elsejéig adja a zöldtakarmónyt. A csibehúr már zöldéi. Ez a homoki takarmány ugyanis a legrövidebb idő alatt megnő, a vetés után 45—50 nap múlva kaszálható: Június elsejétől 15-ig csalamá- dé, csillagfürt és takarmányborsó keverékéből etetik a teheneket. Ebből a keverékből az első szakasz már ki is kelt. A nagytömegű csalamádét megjavítja az édes- csillagíürt és a borsó, így a legjobb takarmánykeveréket tudják adni a tejelő teheneknek. A második szakaszról is gondoskodnak: májusban újra vetnek takarmánykeveréket. A harmadik szakasz pedig majd az első helyére kerül. A harmadik sorrendű zöldta- karmány a zabosbükköny lesz június 15-től 30-ig. Ha korábban elvénülne a zabosbükköny és le kellene vágni szénának,"akkor a második kaszálású lucernából pó- i tolják. A zabosbükkönyt követi július i elsejétől a hónap közepéig a má-1 jus elején vetett csalamádé borsós, csillagfürtös keveréke. Július második leiében a lucerna harmadik kaszálása és a csibehúr második vetése adja a zöldtakarmányt. Augusztus első felében a harmadik szakaszban vetett borsós csillagfürtös csalamádé következik. Augusztus második felében mór a korai kalászosok után vetett másodnövényekből lesz zöldtakarmány. Ha azonban aszály miati ez nem nőne meg ekkorára, akkor silóból biztosítják a nedvdús takarmányt. Szeptember elejétől a tél beálltáig a másodnövények és a köztesként termelt tök adja a zöld lédús takarmányt. A téli „zöldfutószalagot“ pedig a takarmány- répa .és a siló adja. A szövetkezet tagjai a múlt évben 600 köbméter betonsilót építettek, tehát nagymennyiségű takarmányt tudnak tartalékolni. AMI SZINTÉN FONTOS . . . * I A Petőfi termelőszövetkezetben nemcsak a tehenekről gondoskodnak ilyen nagy szeretettel, hanem valamennyi állatukról. Külön takarmányt termelnek a lovaknak, juhoknak, még a nyulaknak is. Csak a nyúltenyésztés 35.000 forint jövedelmet hozott a múlt évben a szövetkezetnek. A juhászat pedig 8 és fél kilós gyapjú-átlaggal fizetett. Hozzáfogtak a méhészkedéshez is. az idén már 52 család méh ük van. Eredményes a sertéstenyésztés is. Ezen a tavaszon már 15 darab hízót adtak el szabadpiacon, azután, hogy a beadási kötelezettségüket teljesítették. A szövetkezetben már eddig háton »".or fizettek előleget: egyszer 6 forintot, egyszer 5 forint ötve- net, egyszer pedig 3 forintot munkaegységenként. A nyírmeggyesi Petőfi termelő- szövetkezet úgy akar gazdálkodni, hogy visszaszerezze jó hírnevét a község dolgozó parasztjai előtt. Szilárdítsuk me ff a munka fe ffyelmet Az egész szovjetországban lelkes visszhangra talált a moszkvai és a Moszkva-területi vállalatok egy csoportjának hazafias kezdeményezése, a munkatermelékenység további fokozásáért indított munkaverseny. A kezdeményezés Valóban tömegmozgalommá válik a városokban és falvakban egy- áránt. A verseny résztvevőit közös feladat lelkesíti: biztosítani a szovjetország további felvirágzását, elősegíteni a nép jólétének és kulturális színvonalának nagyarányú emelkedését. Mi szolgáltat alapot az élenjáró brigádok, üzemek és vállalatok eredményes munkájához? Az, hogy a kollektívák minden egyes tagja pontosan és fegyelmezetten dolgozik. Ha a maga helyén mindenki becsületesen és lelkiismeretesen végzi a rábízott munkát, úgy az egész kollektíva egyenletesen és ütemesen dolgozik, teljesen kihasználja a technika adta lehetőségeket. És minél bonyolultabb az üzemek rendelkezésére álló technika, annál nagyobb munkafegyelemre van szükség minden dolgozó részéről. A kommunista párt rámutat *rra, hogy az építőmunka minden területén állandóan szilárdítani kell a fegyelmet, a dolgozók fegyelmezettségét. Számtalan olyan szovjet ember van, aki példát mutat- ebben mindenki számára. Alkotó, hozzáértő és pontos munkájuk, igazi gazdához méltó gondosságuk élő példája neveli az új munkásnemzedéket. A munkás- osztály e dicső képviselőit köz- megbecsülés övezi a Szovjetunióban. Aki példájukat követi, a munkatermelékenység fokozására, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére és a termelési tartalékok minél teljesebb kihasználására törekszik. Akad néhány szakszervezeti bizottság, amely nem harcol elég következetesen a munkafegyelem megszilárdításáért. Nem veszi észre, hogy egyesekben még élnek a múlt csökevényei és ezeket az elmaradott embereket ez húzza visszafelé. Ezekkel a csökevé- nyekkel szembe kell állítani a szovjet társadalom erejét. Az üzemek kollektíváit arra kell nevelni, hogy lépjenek fel határozottan a fegyelemsértőkkel szemben. Egészen biztos, hogy minden ilyenirányú lépés lelkes támogatósra talál azok részéről, akiknek szívéhez közelállnak a nép államának érdekei! A kifogástalan munkafegyelem nem alakul ki önmagától, nem születik meg jámbor óhajok és jó határozatok eredményeképpen. A munkafegyelmet kitartó szervező- és nevelőmunkával, a kapitalista csökevények elleni harcban kell kikovácsolni! A munkafegyelem a szocialista verseny közben erősödik, akkor szilárdul meg, ha a vezetők minden munkás számára megteremtik a termelékeny munka feltételeit. Hogyan dolgoznak a nyári ét- ! kezdek? Mit kell tenni, hogy [ fennakadás nélkül biztosítsák a j munkások ebédidejének betartáI sát és ne kényszerítsék őket arra. hogy már jóval az ebédszünet előtt otthagyják munkahelyüket és késve térjenek vissza? Helyesen szervezték-e meg az egyes részlegek munkáját? A művezető, vagy a részlegvezető mindig időben kiadja-e a munkalapot minden munkásnak és tájékoztatja-e | a dolgozókat keresetükről? Nem fordul-e elő, hogy csökkentik a munkások anyagi érdekeltségét munkájuk eredményében? Hogyan használják ki a. termelésben a fiatal munkások ipariskolai szakképesítését? A gazdasági vezetők és a szak- szervezeti funkcionáriusok figyelmének 'az ilyen és hasonló kérdésekre kell összpontosulnia. Abból, ahogy ezeket a kérdéseket megoldják. meg lehet ítélni, harcolnak-e a vállalatnál a munkafegyelem megszilárdításáért. Ahol az ilyesfajta kérdéseket megkerülik, figyelmen kívül hagyják és ugyanakkor a fegyelem megerősítéséről beszélnek, ott az igazi vezetőkhöz méltatlan üres frázisokkal helyettesítik az élő aktivitást. A szovjet emberek úgy válthatják valóra újabb nagyszabású feladataikat, ha maradéktalanul betartják a munkafegyelmet és állandóan fokozzák a termelékenységet. (A Trud cikkéből.) A traktorosok versenyében továbbra is a nagykóllói Boros-brigád vezet A traktoros brigádok versenyében az első helyet továbbra is a nagykállói Boros-brigád tartja. A négy-erőgepes brigád 974 normálhold talajmunkáit végezte el április 20-ig. Tavaszi tervét 124 százalékra teljesítette a brigád. A versenyben a második és a harmadik hely az encsencsi traktoros-brigádoké. Második Bo.-lu Pál brigádja 70.7 százalékos teljesítéssel, harmadik Oláh Lajos brigádja 65.8 százalékkal. A megye első traktorvezetője Vasvári Sándor encsencsi trak- torista, aki tavaszi tervét 174.9 százalékra teljesítette. Második Veres Sándor nagykállói traktorista 162 százalékkal, harmadik Majoros András ugyancsak nagykállói traktorista. A gépállomások nődolgozói között a legjobb eredményt Mi- halik Mária nagyhalászi traktoros érte el. '•« Mit kel! tudni a dohánytermelésről ? ■Vb e , Gyümölcse, burgonyája után, talán dohányáról leghíresebb Sza- bolcs-Szaímár megye. Szívesen termesztik a dolgozó parasztok, mert egy-két hold jövedelméből is szépen meg lehet élni, különösen most, hogy a kormányprog- gramm után felemelték a beváltási árakat és többtermelési, minőségi prémiumot is kapnak a termelők. Bizonyára a dohánytermelés hasznára válik, ha a legjobb dohányosgazdák termelési tapasztalatait ismertetjük, már amennyire egy rövid cikk azt lehetővé teszi. MILYEN TALAJT SZERET A DOHÁNY? Kezdjük talán azon, hogy a dohánytermeléshez időben, jól elő kell készíteni a talajt, ültetésre alkalmas, egészséges korai palántákat kell nevelni. Szabolcs-Szatmárban a szabolcsi, hevesi, debreceni és a kapadohányokat termelik legszívesebben. Ezek közül a szabolcsi és a hevesi a jó táperőben lévő homokon és vályogos homokon, a debreceni pedig a tápanyagban jóval gazdagabb vályogos homok és vá- lyogtalajokön díszük. A kapadohány a tápanyagban leggazdagabb, vízállásmentes, mélyebbfek- vésű vályog-, agyag- és tőzegtalajokat szereti. Ha gyengébb, lazább a talaj, ajánlatos a dohányt két kalászos között ültetni, de ilyenkor közvetlenül a dohány alá alkalmazzuk az őszi mélyszántás, illetve tarlóhántás előtt az istálló- trágyát. A jobb minőségű talajokon a többszakaszos forgó alkalmazása a helyes. Ilyen esetben kapások (pl. répa) is megfelelnek előveteménynek. Csak arra vigyázzunk, hogy ilyenkor az elő- vetemény kapja az istállótrágyát, a dohány pedig kálitartalmú műtrágyát. A műtrágya különben is kifizetődő. A szabolcsi, a hevesi és a debreceni igen meghálálja, ha holdanként 120 kiló kénsav- kálit, 60 kiló szuperfoszfátot és 40 kiló pétisót, a kapadohány pedig, ha 120—150 kiló pétisót kap. A mi burgonyatermelő vidékeinken vigyázni kell még arra is, nehogy a dohány krumpli-forgóba kerüljön. A burgonya-ugyanis egyrészt kihasználja a talaj kálitartalmát, másrészt pedig a két növény közeli rokonsága miatt könnyebben terjednek el a közös betegségek. A TALAJELÖKÉSZÍTÉS munkájával most csak röviden foglalkozunk, mert a nehezén már túlvagyunk. Fontos dolog, hogy az elővetemény lekerülése után elvégezzük a tarlóhántást, majd a fagy beállta előtt az őszi mélyszántást. A tavaszi talajmunkálatokat tárcsás boronával, fogassal végezzük. A könnyű homoktalajokat azonban nem kell boronálni. Ha az ültetés megkezdése előtt még nem egyenletes a talaj, el kell simítózni. Ha pedig — különösen ilyen esős tavaszon — elgazosodik a dohánynak szánt föld, nagyon jót tesz a sekély ültetőszántás. Most néhány szót A PALÁNTANEVELÉSRÓL. Az a fontos, hogy korai kiültetésre alkalmas, zömök, egészséges palántáink legyenek. A palánták betegségét legtöbbször a helytelen kezelés (túlöntözés, 'fény hiánya) okozza. Az ágyak takarására legalkalmasabb molinót használni. Ez szűrt fényt biztosít a palántáknak és kezelése is jóval kevesebb szakértelmet kíván, mint az üvegkeret. A palánta nem szereti, ha egyszerre sok vizet kap. Inkább gyakrabban, harmatsze- rüen locsoljunk a délelőtti és a koradélutáni órákban. Kiültetés előtt fokozatosan csökkenteni kell a locsolást és ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatni a palántákat a napfényhez. így köny- nyebben alkalmazkodni tud a növény a kinti mostohább körülményekhez. Egy kiadós öntözésre azonban még szükség van, mégpedig az ültetés előtti napon, a késő délutáni órákban. Ilyenkor a palánták jól teleszívják magukat nedvességgel, átitatódik a talaj is. Másnap reggel már csak harmatszerű öntözés szükséges és a palántákat a gyökerek megsértése nélkül kiszedjük a melegágyból. Vigyázzunk a kiszedésnél: annyi melegágyi föld legyen a gyökereken, hogy a palánták a kiültetésig frissek és üdék legyenek. Az első szedési időszakban különben is csak a legjobban fejlődött palántákat szabad kiszedni a melegágyból. AZ ÜLTETÉS Ügyelni kell arra is, hogy csak egészséges palánták kerüljenek ki a melegágyból. Ha a melegágyban fellép a thryps nevű kártevő, ajánlatos egyezrelékes nikotinoldattal permetezni. Ilyen esetben az ágyat le kell takarni, hogy a nikotin gőze jól átjárhassa a melegágyat. A kiszedett palántát nedves ruhával, vagy fűvel bélelt kosárba, vagy ládába kell rakni, lehetőleg függőleges irányban. A dohányföldre való kiszállításnál is tartsuk letakarva, hűvös helyen a ládákat, kosarakat. Ha száraz az idő, az ültetéshez használjunk vizet. Sárba azért mégse ültessünk, mert ha kiszárad ez az összenyomott talaj, bizony megsínyli a gyenge növény a gondatlan kezelést. Az ültetésnek nagyon jót tesz a tavaszi esős időjárás. Ha meleg, napos az idő, igyekezzünk kora délelőtt és késő délután ültetni. Nagyon fontos a sor- és növény- távolság betartása is az ültetésnél. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabolcsi és hevesi dohánynak legjobban a 60 centiméteres sor- és 40 centiméteres növénytávolság felel meg. A debreceni és kapadohány ritkább állományú. 70X50 centiméter a legalkalmasabb ültetési távolság. Ügj'eljünk arra, hogy a sorok egyenletesek és egyenesek legyenek. Különösen a nagyüzemi körülmények hálálják meg ezt: lehetővé válik a későbbiek folyamán a fogatos művelés. PÁMER JÓZSEF, a nyírbátori dohánybeváltó üzemvezetője.
