Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

ÜtLáy firaletái'iui eyyeá üljelek / AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP. JL mai számban : A pártkongresszus előtt... (2 oldal) A béke mozgalom jellege (3. oldal) Az égési sérülések okairól (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ARA 50 FILLER 1934 ÁPRILIS 23, PÉNTEK Az áprilisi'taggyűlések elé Lili szervezeteink tagjai rövidesen ismét tanácskozásra ülnek össze. Igen fontos dolgok kerülnek megvitatásra. A pártélet kérdésein kívül a falusi pártszervezetekben megbe­szélik a tavaszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat. Az pedig van még bőven! Sajnos kevés az olyan községek száma, mint Rakamaz, ahol oly előrehaladott a mezőgazdasági munka. Az újságolvasó ember "előtt nem ismeretlen Rakamaz neve. Hisz nemrég adta hírül például, hogy a tavaszi szán­tást, vetést a község dolgozó parasztjai a kongresszusi ver­senyben jóval a határidő előtt elvégezték. Ma már a ku­koricavetés befejezéséhez közelednek és a növényápolás is megkezdődött. A rakamazi pártszervezet nem fukarkodott erejével, amikor a tavaszi munkák segítéséről volt szó. Nem hiányzott a népnevelők buzdítása, a kommunisták példamutatása, a jók dicsérete, az elmaradók bírálata. Még arra is futotta a pártszervezet erejéből, hogy megmagya­rázza a korai vetés, az új agrotechnikai eljárások előnyét, jelentőségét. Röviden: jól dolgozik a rakamazi pártszer­vezet. Pócsik elvtárs, a pártszervezet vezetőségének egyik tagja elmondotta: nem mindig volt ez így Rakamazon. A siker titka az, hogy megjavult a pártélet a vezetőségválasz­tás óta. Különösen nagyot nőtt a taggyűlések jelentö-ége. A kommunisták tanácskozásán majdnem minden párttag részlvesz, alig akad néhány hiányzó. Itt aztán megvi­tatják a pártélet kérdéseit, meghatározzák a feladatokat, megbeszélik a falu ügyes-bajos dolgait. Ezután határozatot hoznak. Mivel a párttagok résztvesznek a határozat elkészí­tésében, elfogadják azt, nagy felelősséget éreznek annak végrehajtásáért. így történt ez a tavaszi munkák során is. igaza van Pócsik elvtársnak, valóban jórészt a taggyki­seken múlik — azon, hogy a kommunisták mit hogyan beszélnek meg, milyen határozatokat hoznak — a pártszer­vezet munkájának eredményessége, a pártszervezet terüle­tén a munkák haladása. És mint Rakamaz példája is bizo­nyítja, a jó taggyűlés eredményét a bevetett holdak meny- nyisége, az állam iránti kötelezettségek teljesítésének emel­kedő számai hirdetik. A burgonyavetési tervét ugyan teljesítette a megye, azonban csak „globálisan ’. Még mindig vannak olyan járá­sok, mint a mátészalkai, és vannak olyan községek, mint Mérkváliaj, ahol nem fejezték be a burgonya vetését. Az ilyen helyeken a taggyűlés vizsgálja meg azokat az okokat, amelyek hátráltatják a burgonya elültetését és határozza meg a tennivalókat. A kukorica vetésével korántsem áll olyan jól megyénk, mint a burgonyáéval. Csak néhány élenjáró község dol­gozó parasztjai közelednek e munka befejezéséhez, máshol éppenhogy megkezdték. Pedig a határidő már sürget. Az igaz, hogy a szeles, esős tavasz nem kedvezett e munkák­nak — azonban nem lehet mindent a rossz idő nyakába varrni, minduntalan erre hivatkozni. Hisz az okos ember kifog az időjáráson is. Rakamazon sem volt több eső­nélküli, napsütéses idő, mint a megye többi községében, mégis találtak módot a vetésre, mert a pártszervezet idejé­ben adott tanácsot. Kilesték a „vetés ablakait”, vagyis azt az alkalmat, amikor ha rövidke időre is, de megállt az eső és kisütött a nap — ekkor megmozdult a falu, kiseveglet- tek a földekre vetni. Tehát a taggyűlés ilyen és hasonló módokat találjon a kukorica vetésének meggyorsítására. Ezen a taggyűlésen új feladat kerül a kommunisták tanácskozása elé — és hosszú ideig napirenden marad — a növényápolás. Már most beszélni kell erről a munkáról, mert esős időben gyorsabban fejlődik a növény, s előbbre ker>il ez a munka is. Melyek azok a növényápolási munkák, amelyek rövidesen sorra kerülnek? Beszélni kell itt elsősor­ban a sarabolásról, hiszen a répa, a mák sarabolását jóné- hány helyen már meg is kezdték. Ezzel biztosítjuk a nö- verynek a fényt, a meleget, a levegőt és megakadályozzuk a talajnedvességnek gyors párolgását. Fontos növényápolási munka a fogasolás. Több helyen, ahol a burgonya, kukorica kikelt, ezt is megkezdték. — Ezeken a tag­gyűléseken beszélni kell már a kapálásról is — amelynek fontosságát és hasznosságát ismerik pártszerveze­teink —, mert a következő taggyűlések idején a munkák dandárja lesz. Pártszervezeteink taggyűlésein az utóbbi időben igen keveset foglalkoztak a begyűjtés terén lévő tennivalókkal. Már pedig az állam iránti törvényes kötelezettség teljesítése a pártszervezetek jó, vagy rossz politikai munkájának lé­nyeges fokmérője. Pártszervezeteink erről sok helyen meg­feledkeztek, jórészt ezzel magyarázhatjuk, hogy megyénk az ulo1‘"ók között van a begyűjtésben. A pártszervezetek vizs­gálják meg területük helyzetét és tegyenek meg mindent a terv teljesítése érdekében. A rakamazi párszervezet ' taggyűlései nem véletlenül sikerűinek. A jó taggyűlést hosszú munka előzi meg. A vezetőség ismerteti a napirendet a pártbizalmiakkal, azok a pártcsoporttal, ahol megvitatják. így érik el Rakamazon, hogy a párttagok úgy várják a taggyűlést, mint egy igen fontos, ünnepélyes eseményt. Ezt kell tenni a megye vala­mennyi pártszervezetének, hogy az áprilishavi taggyűlések új lendületet adjanak a párt kongresszusára készülő dol­gozók erőfeszítéseihez, a városi és falusi dolgozók nemes versenyéhez. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv I. negyedévi teljesítéséről A népgazdaságnak fejlődését, valamint a dolgozók anyagi hely­zetének és kulturális színvonalá­nak alakulását 1954. I. negyed­évében a következő adatok jel­lemzik: Ipar A szocialista ipar az első­negyedévi termelési tervet 98.4 százalékra teljesítette. Az ipar- vállalatok munkáját az áramkor­látozások, a rendkívüli szigorú téli időjárás által okozott szállí­tási és egyéb zavarok a negyed­év első két hónapjában erősen hátráltatták, úgyhogy az ipari terv teljesítésében e két hónap­ban számottevő lemaradás volt. A Magyar Dolgozók Pártja III. kqngresszusának tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny és a munkásosztály ezzel kapcsolatos fokozott erőfeszítése révén sike­rült a márciusi tervet lényegesen túlteljesíteni, a lemaradást jó­részt felszámolni és ezzel az első negyedévi tervet közel 100 szá­zalékra teljesíteni. Az egyes minisztériumok ter­vüket következőképpen teljesítet­ték: a kohó- és gépipari minisz­térium 96.6 százalékra, a nehéz­ipari minisztérium 98.2 százalék­ra, a könnyűipari minisztérium 96.3 százalékra, az élelmiszer- ipari minisztérium 100.3 száza­lékra, az építésügyi minisztérium ipari vállalatai 82.2 százalékra, a kisipari szövetkezetek 106.1 szá­zalékra. A márciushavi termelési tervet a szocialista ipar 105.9 százalék­ra, ezen belül a kohó- és gép­ipari minisztérium 103.7 száza­lékra, a nehézipari minisztérium 104.8 százalékra, a könnyűipari minisztérium 105.7 százalékra, az élelmiszeripari minisztérium iparvállalatai 108.8 százalékra teljesítették. 1954 első negyedévében a szo­cialista ipar terven felül jelen­tős mennyiségű nyersolajat, hu- táluminiumot, „Ikarus 30” autó­buszt, benzint, petróleumot, pe­nicillint, öntött üveget, selyem- szövetet, selyemharisnyát, csiz­mát, sört, malátát, gyümölcs- konzervet és szappant gyártott. Egyes fontos cikkek termelési tervét azonban az ipari minisz­tériumok nem teljesítették. Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz termelése 1954 első negyedévé­ben 1953 első negyedévéhez ké­pest emelkedett. így például gép- vontatású ekékből 105.2 százalék­kal, mezőgazadsági szeráruból 42.1 százalékkal, tűzhelyből 41.2 százalékkal, rádióból 34.7 száza­lékkal, penicillinből 106.8 száza­lékkal, selyemszövetből 23.6 szá­zalékkal, kötöttáruból 19.5 szá­zalékkal, női cipőből 15.9 száza­lékkal, sörből 26.3 százalékkal, cigarettából 16.2 százalékkal több volt a termelés mint 1953 első negyedévében. Az év első negyedében szá­mos űj üzemet, üzemrészt, termelőberendezést adtak át ren­deltetésének. Az első negyedév­ben helyezték üzembe többek között a Sztálin-vasmű 1-es számú 700 köbméteres nagykohó­ját és indult meg a szolnoki szal- maeellulózegyár próbaüzemelte­tése. A szocialista ipar önköltség­csökkentési tervét nem teljesí­tette. Számos termék önköltsége nem csökkent abban a mérték­ben, mint amit. a terv előírt, egyes termékek önköltsége emel­kedett. A bérfegyelem az iparvállala­tok jórészénél nem kielégítő. Kü­lönösen a szénbányászatnál és a gépgyártásban lépték gyakran túl a béralapot, de az ipar más területén sem alkalmazták kö­vetkezetesen a normákra vonat­kozó törvényes rendelkezéseket és így több bért fizettek ki, mint amennyi a végzett munka meny- nyiségének és minőségének meg­felelt volna. A termékek minősége még nem javult kielégítő mértékben. Egyes fontos közszükségleti cik­keknél, például a pamatszövetnél, a gyapászövetnél. a kötöttáruk­nál és a cipőknél az I. osztályú termékek aránya csökkent. Egyes mezőgazdasági szeráruféleségek nem felelnek meg a minőségi kö­vetelményeknek. Az egy munkásra eső termelés januárban és februárban a rend­kívüli időjárás okozta zavarok következtében kevesebb volt, mint a múlt év azonos hónap­jaiban. Márciusban a termelé­kenység emelkedett, de még nem érte el mindenütt a terv ál­tal előírt színvonalat. Mezőgazdaság A kemény téli időjárás ellenére a gabonafélék általában jól telel­tek, csupán az ősziárpából pusz­tult ki több, mint áz előző évek­ben. A pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztéséről ho­zott 1953. december 23-i határo­zata nyomán a téli és a tavaszi mezőgazdasági munkák üteme megélénkült. A tavaszi gabonafé­lék vetése március végén és áp­rilis elején jól haladt: április 10-ig a vetéstervet 95.9 százalék­ra teljesítették. Az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek az átlagosnál jobb eredményeket értek el a tavaszi munkák — kü­lönösen a tavaszi vetés és általá­ban a gépi munkák — elvégzésé­ben. A mezőgazdaság fokozott segít ségben részesült: többszáz trakto­ros munkagépet és többezer ki­sebb mezőgazdasági gépet kapott. A gépállomások az idei első ne­gyedévben lényegesen jobban dol­goztak. mint a múlt év megfelelő időszakában, több, mint kétszer- annyi szántótraktort és boronát javítottak ki, mint az elmúlt év­ben. Február végéig, — részben a patronáló ipari üzemek munká­sainak segítségével — a kora ta­vasszal használatra kerülő csak­nem valamennyi gépet megjaví­tották. 1954. első negyedévében a mezőgazdaság a fejtrágyázásra legeredményesebben használható nitrogénműtrágyából több, mint háromszor annyit, foszfor-, vala­mint káliműtrágyából is jóval többet kapott, mint a múlt évben. A márciusban végrehajtott ál­latszámlálás eredményei szerint az 1953. évi rossz tavaszi takar­mányhelyzet következtében a ser­tések és szarvasmarhák száma a negyedév végén kevesebb volt, mint a múlt év azönos időpontjá­ban. A juhállomány emelkedett, a lóállomány a múlt évi színvona­lon van. A párt- és kormányhatározatok nyomán az első negyedév végéig közel 2.500 mezőgazdasági szak­értő lépett újonnan munkába a, gépállomásokon és az állami gaz« daságokban. A pénzügyminisztérium, a be« gyűjtési minisztérium és a taná« csők illetékes szervei az I. ne« gyedévben sok helyen nem telje­sítették kielégítően adóbehajtási, valamint állat- és terménybegyüj- tési feladataikat. Közlekedés 1954. első negydében a rend« kívüli időjárás következtében vas­úton és tehergépkocsin kevesebb árut szállítónak, mint 1953. első' negyedében, márciusban azonban a szállított áruk mennyisége már jelentősen emelkedett. A negyedév folyamán a közle« kedési hálózat új vasútvonalak­kal, műutakkal bővült: megépült a Mezőfalva—Rétszilas-i 22 kilo­méteres új vasútvonal: két új völgyhíd üzembehelyezésével tel­jes hosszában átadták a forga­lomnak a Budapest—Pécs-i mű­utat. Miskolcon és Sztálinváros« ban a távbeszélőközpontok bőví­tésével többezer új állomás be« kapcsolását tették lehetővé. Áruforgalom A kiskereskedelem 1954. első negyedében 21.4 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év ha«' sonló időszakában. Különösen so­kat vásárolt a lakosság tartós fo­gyasztási cikkekből: rádióból 119 százalékkal, tűzhelyből 59 száza­lékkal, varrógépből 342 százalék­kal, kerékpárból 112 százalékkal vásároltak többet, mint 1953. L negyedévében. A dolgozók lakás- és házépíté­sét elősegítő kormányhatározatok nyomán jelentősen emelkedett az építőanyagok vásárlása: téglából több. mint tizenhétszer, építési faáruból közel hatszor többet vá­sároltak a dolgozók, mint egy év­vel ezelőtt, cserépből 64 százalék­kal, mészből 188 százalékkal, ce­mentből 341 százalékkal vásárol­tak többet, mint a múlt év. azo­nos időszakában. A lakosság ke­resletét azonban így sem tudták teljes mértékben kielégíteni. Jelentősen emelkedett a ruhá­zati cikkek és az élelmiszerek el­adási forgalma is. A ruházati cik­kek közül férfikabátból 34.200 darabbal, női kabátból 17.500 da-> rabbal, gyermekkabátból 42.809 darabbal, férfiöltönyből 62.800 da­rabbal, női ruhából 112.500 darab­bal, gyapjúszövetből 172.700 négy­zetméterrel, pamutszövetből 3 millió 423.000 négyzetméterrel, férfi-, női és gyermekcipőből 461.500 párral adott el többet a kereskedelem, mint 1953. első ne­gyedévében. A fontosabb élelmiszerek közül cukorból 7 százalékkal, vajból 30 százalékkal, édesipari cikkekből 36 százalékkal adott el többet a kereskedelem, mint 1953. azonos időszakában. Egyes cikkekből — részben a nem megfelelő áruei- osztás miatt — a kereskedelem a lakosság keresletét nem tudta ki­elégíteni. A negyedév folyamán a piacok­ra több mezőgazdasági terméke! hoztak fel, mint 1953. első negye­dében, például szalonnából közel kétszerannvit. baromfiból 33 szá­zalékkal, vajból 49 százalékkal, tojásból 60 százalékkal, burgo­nyából 240 százalékkal, almából £Folytáéit « S. oUaion.),

Next

/
Thumbnails
Contents