Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

NÉPLAP 1954 ÁPRILIS 21, SZERDA HÍREK A MEGYÉBŐL A barabási állami gazdaság ne­gyedévi tejbeadási tervét 120 szá­zalékra teljesítette. Legjobb tehe­nész az állami gazdaságban Bisz- ku Bertalan, aki 11 darab tehén­től 11.373 liter tejet fejt ki. Jó munkát végzett Kondacs Mihály farmvezető, aki a műszaki mun­kákat szervezte meg jól. SZÉP DEZSŐ igazgató. # Az irodalomtörténeti társaság rendezésében nagyszabású iroda­lomtörténeti előadások, viták lesz­nek a jövő héten Nyíregyházán. A vitaindító előadást hétfőn dél­után 5 órakor Bartha János egye­temi tanár tartja a SzOT-ban Ke­mény Zsigmondról. Az előadás utáni vitába megyénk irodalom­történészei, irodalomszakos taná­rai és az írószövetség megyei cso­portjának tagjai is bekapcsolód­nak. Kedden Király István Kos- suth-díjas egyetemi docens tart előadást a mai magyar irodalom­ról. Szerdán Jókai Mórról Nagy Miklós egyetemi docens és Mar- gócsy József középiskolai tanár, szakfelügyelő tart előadást. # Ünnepi termelési értekezleten osztotta ki Szabó Miklós, a MESzöV. titkára a szövetkezeti mozgalorri kiváló dolgozóinak a jutalmakat. „Kiváló földműves­szövetkezeti dolgozó“ címet ka­pott Czutrin Miklós, a Vegyi- anyagnagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi telepének vezetője, aki a szövetkezeti áruellátás zök­kenőmentességét biztosította és a falusi kereskedelem fejlesztése terén végzett eredményes mun­kát. Ezt a címet kapták még: Szeifried Ferenc, a kisvárdai föld­művesszövetkezet kisáruházának vezetője és Sponták Miklós, a vá- sárosnaményi járási szövetség számviteli előadója. Doránt Ferenc gépkocsivezető, a 100 ezer km-es mozgalomban elért eredményeiért sztahanovista oklevelet kapott. Ezenkívül 7 dolgozó részesült pénzjutalomban. DOROGI MIKLÓS, MESzöV. * A gebei Lenin tsz. a kövérser­tés beadásán kívül 100 százalékra teljesítette beadási tervét. TÓTH FERENC, • üzemi titkár. * A szakolyi „Vörös Sugár“ tsz. tagjai alig 100 hold földterületen gazdálkodnak. Azon igyekeznek, hogy minél nagyobb termésered­ményt érjenek el. Az elmúlt év­ben kukoricából 35 mázsás, bur­gonyából 120 mázsás átlagtermésük volt. Most elhatározták, hogy egy holdon fészektrágyázással vetik a burgonyát, kukoricát 5 holdat vet­nek négyzetesen. Ezenkívül kísér­leti mintatelepet létesítenek, al­kalmazni fogják a műtrágyát, többszöri kapálást, pótbeporzást. MOLNÁR ALBERT agronómus. A vajai földművesszövetkezeti dolgozók hetenként egyszer egy­órás sajtóvitát tartanak, értékelik a heti bel- és külpolitikai esemé­nyeket. Azt is megbeszélik: mit tegyenek, hogy mégjobban kielé­gítsék a dolgozók igényeit. KOVÁCS KAROLT, FMSz. alkalmazott. •í» Nagy érdeklődéssel várják Nyír­egyháza dolgozói Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós, a Zene- művészeti Főiskola tanárának előadását. Az európai hírű kiváló zenetudós pénteken este 7 órakor a József Attila kultúrházban a Hajdú-táncról tart előadást. Elő­adását zongorajátékával kíséri. # Az elmaradt Svéd Sándor—Raf- fai Erzsi-estet május 8-án tartják meg. Mint ismeretes, az előadás azért halasztódott el. mert a két kiváló művészt autószerencsétlen­ség érte. Nagy várakozással te­kintenek a dolgozók a világhírű operaénekes: Svéd Sándor és a szintén kiváló Raffai Erzsi közös fellépése elé. Hí Egyre többen kapcsolódnak be a véradó mozgalomba. Tegnap Bencsi Sára, a nyíregyházi kerté­szeti vállalat dolgozója, lapunk levelezője, felkereste a nyíregy­házi kórházat és vért adott az ar­ra rászoruló betegek részére. Kapási Sándor elvtárs, a balká- nyi állami gazdaság üzemi párt­szervezetének népnevelője, az „Egy hét a Néplapért“-mozgalom keretében a szakolyi üzemegység­ben 14 előfizetőt szervezett. Nép­nevelőmunkája során hasznosí­totta „A Néplap elintézte“ cikke­ket, rámutatott arra, hogyan se­gíti a Néplap a dolgozókat ügyeik elintézésében — amennyiben jo­gos panasz merül fel, azokat el­intézi. SZÁSZI ISTVÁN. ILJIN: A LENINI SZÖVETKE­ZETI TERV ÉS MEGVALÖ- SITASA A SZOVJETUNIÓ­BAN. A brosúra Lenin „A szövetke­zetekről” című munkájának har­mincéves évfordulójára íródott. Két fő téma alkotja a brosúra vázát: az egyik részben a szerző a lenini szövetkezeti tervet tag­lalja és ezt illusztrálja különféle gyakorlati példával. A második részben a szocialista mezőgazda­ság megteremtéséről van szó. WALTER ULBRICHT: A FA­SISZTA NÉMET IMPERIALIZ­MUS. A könyv a fasiszta ideológia elleni harcban született, azoknak a nácipropagandától elkábított németeknek a felvilágosítására, akik azt gondolják, hogy Hitle­rek azért „sok tekintetben jót akartak”. Ennek a felvilágosító munkának különös jelentősége van most, a német militarizmus és imperializmus nyugatnémet­országi újjáéledése folytán. VERES PÉTER: ALMÄSKERT. E kötetbe egybegyűjtve jelen­tek meg Veres Péter Kossuth- díjas író legutóbb irt elbeszélé­sei: a „Gyermekharag”, az „Asz- szonyhűség”, a „Juhász és pu­lija”, a „Laci”, a „Suli Kis Var­ga a szövetkezetben”, az „Almás­kert”, a „Rossz asszony”. Az elbeszéléseket Kass János illusztrálta. PERVENCEV: KUBANY. A hatalmas regény a polgár- háború idejében játszódik és Ku- bány kozákságáról szól. Sporthírek Mátészalkai Építők—Mátészalkai Vörös Meteor 0:0 800 néző. Vezette: Kaposi. Építők: Palicz Puskás, Szép. Si- lye — Kinyu. Molnár I. — Szászi Ko­vács. Molnár II. Hidasi, Szamosvölgyi (Sikli). Vörös Meteor: Katona — Csizmadia, Mibolecz, Kozma — Szabó. Kocsi? — Vases ák. .Nehéz, Széchenyi Balázs, Kácz. Az I. félidőben kiegyensúlyozott .iá. ték, mindkét kapu többször veszély­ben. II. félidőben az Építők csapata gólnélküli fölényt harcol ki a .lói vé­dekező Vöröß Meteor ellen. Jók vol­tak Pdnyu. Molnár I.. Kovács. Palicz, illetve Koceis (a mezőny legjobbja). Katona, Miholecz és Szabó. Fúrj Lászlóné nagyhalászi la­kost a nyíregyházi járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére el­követett lopás bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mert vádlott 1954 január 22.-én a nyíregyházi Állami Áruházban vásárlás közben 1 darab 75 fo­rint értékű inget kosarába tett azzgl a szándékkal, hogy azt az üzletből észrevétlenül kihozza. A lopást azonban felfedezték. — Az ítélet nem jogerős. . • * A nyíregyházi megyei bíróság az április 15-én tartott tárgyalá­son a társadalmi tulajdon sérel­mére. ismételten elkövetett lopás és sikkasztás bűntette miatt Nagy Imrét kettő évi börtönre és 3 évi közügyektől való eltiltásra, Koszmai Károlyt pedig 10 hóna­pi börtönre ítélte, mért vádlot­tak, mint a tiszalöki Vízműépítő Vállalat dolgozói 1953 tavaszán hosszabb időn át sorozatosan lopkodták a vállalat által kiadott anyagokat és használati eszközö­ket (csavarhúzó, vaslemez), abból a célból, hogy ezáltal maguknak daráló-malmot és műhelyberende­zést létesítsenek. — Az ítélet jog­erős. , . * A kisvárdai járásbíróság Cim­balmos Ferenc kisvárdai lakost másfélévi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte, azért, mert a Vulkán vas­öntödéből 1950. évtől kezdve soro­zatosan különböző szerszámokat és gyártmányokat lopott el, ösz- szesen 400 forint értékben. Az ítélet jogerős. ♦ A kisvárdai járásbíróság Esik Sándor mándoki fuvarost a tár­sadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás és hatósági közeg elleni erő­szak bűntette miatt 2 (kettő) évi börtönbüntetésre és 3 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélte, mert vádlott több ízben lopott fát a mándoki állami erdőből és 1950. februárjában az őt tettén- érő erdészt doronggal megtá­madta és azt úgy megütötte, hogy 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a fát pedig hazavitte. Az ítélet nem jogerős. Minősítő sakk verseny Itnktalóránt házán Baktalóráritházi Traktor Sport­kor minősítő sakkversenyt rende­zett. A versenyen 14-en indultak. Első lett F. Nagy Bálint 12 pont­tal, második Szendrényi József 9.5 ponttal, 5 versenyző szerezte meg a III. osztályú minősítést. Nyírmada—Nyírbátori Dózsa 2:0 (0:0) Vezette: Héczey. Nyírmada: Posta __ Dorogi, Sata. Balogh — Tóth I.. Kapóéi — Zsig- mond. Tóth II.. László, Kézi. Tóth JII. Nyírbátor: Jadlovszki — Jakábfi. Kun. Scheiiing — Csépke. Károlyi — Mavusineez Nagy. Kaezner, Pfluger, Molnár. Izgalmas mérkőzésen. változatos küzdelemben a második félidő bem jobb játékával nyert Nyírmada. Mind­két gólt Kézi lőtte. Jól játszott: Posta Dorogi. Tóth T., Kézi a nyírmadai. Jadlovszki. Kass­ner. Molnár a nyírbátori csapatból. Nyírbátori FSK—Balkány 3:1 (2:1) Nyírbátor: Madai — Bigó. Debre­ceni. Bánki.— Szilágyi. Tóth — Vágó. Fábián. Forgács. Búthori Kopztyu. Balkány; Gilányi — Husák, Hor­váth. Madár __ Huszti. Makszim T. — Madzisr. Novak Szoó. Ormos. Mak­szim II. (Takács). Erős iramú mérkőzée, a lelkesen ját­szó balkánviak nem tudták megaka­dályozni a jobb csatársorral rendel­kező nyírbátori győzelmet. Jól ját­szott: Debreceni Fábián. Tóth, Bá­thori. illetve Madár Makszim I. és Ormos. A megyei bajnokság tabellája DÉLI CSOPORT: 1. Fehérgyarm. 4 3 ____ 1 11: 3 6 2. Nyírb. FSK 4 3 — 1 15: ó 6 3-4. Nyírb. Dog?a 4 3 1 6: 4 6 3-4. Mátéez. Lók. 4 3 — 1 6: 4 6 5. Nagykálló 4 2 1 1 20: 5 5 6. Mútész. V. M. 4, 2 1 1 5: 3 5 7. Vásárolnám.. 4 2 1 1 10: 9 5 8. MátéSz. ‘Ép. 4 2 1 I 6: 6 5 9. Záhony 4 2 — 2 12: 7 4 10. Nyírmada 4 o — 2 6; 5 4 11. Balkánv 4 1 — 5 5: 6 2 12. Ny. Építők II. 4 1 — 3 5:15 2 113. Tj.i febéi;t(3; ^ 4 — — 4 3:12 — 114. Ny. Kinizsi11' 4‘ ‘4­4 2:15 — Szabolcs honfoglalói JJa jelen levelem betűinek »■‘-■L nem akartok hinni, higyje- tek a hegedősök csacska énekei­nek és a parasztság hiú meséi­nek, kik a magyarok vitézi tetteit és hadait mind a mai napig nem eresztik feledésnek.“ így beszél Béla király névtelen jegyzője, Anonymus, s miközben a régi, a nép ajkán élő hagyományt elveti, krónikájában mégis sok eseményt sorol fel, melyek nyomán elénk tárul Nyírség földje és a rajta élő nép. A IX. században a déli bolgár birodalomnak, Simeon cár birto­kának formális tartozéka a Nyír­ség, a rajta elszórt szláv-bolgár telepek inkább csak martalékul szolgálnak a Keletről támadó no­mádoknak, az itt élők adnak hirt a cárnak az ellenség érkezéséről. A honfoglaló magyarság első kémei, lovasai ezt a síkságot pil­lantják meg Hegyalja csúcsairól. Itt érintkezik Zalán bolgár feje­delem duna-tiszaközi birtoka Mén Marót nyíri, bihari bolgár-szláv fejedelemségével. Zalán követe­ket küld a Munkács környékén pihenő Árpádhoz, a bolgárok és görögök együttes támadásával fe­nyegeti, ha nem vonul el fejede­lemsége határáról. Árpád azon­ban — egyelőre békés szóval — földet kér népének s a bolgár kö­vetekkel így üzen vissza Zalán­nak: „Jóllehet az én ősapám, a nagyhatalmú Attila király bírta vala e földet, mely a Duna és Ti­sza között a bolgár határszélig terjed, mely földet most ö (Zalán) bír, mindazonáltal én nem a gö­rögöktől vagy bolgároktól való féltemben, hogy ellenük nem bír­nék állani, hanem vezéretek, Za­lán barátságáért, a magam igazá­ból csak-kis részt kérek barmaim alá, tudniillik a Sajó vizéig való földet.. 'Talán alpári székhelyére a bolgár követek után nyar­galnak Árpád követei is. A köve­tek versenyt lovagolva jutnak a Bodrog mentén emelkedő hegyte­tőre, melyet a győztesről Tarcal- hegyének neveznek el. Tárcái vi­téz innen visszatér Árpádhoz, hogy hírt vigyen a hegyről belá­tott gyönyörű vidékről. A fejede­lem is fellovagol kíséretével a hegyre és megszemléli népe leen­dő birtokát. Alig telik el néhány nap, s újabb követek indulnak most már Mén Maróihoz, hogy tőle a Nyírséget és a Szamos vi­dékét kérjék Árpád és népe szá­mára. Mén Marót sem tud mást tenni, i nint Zalán, szövetségesei­vel fenyegetőzik, ha Árpád tá­madni mer. Ez a fenyegetőzés azonban nem tudja megállítani őseinket. Mialatt Árpád csapatai a Duna- Tisza közén Zalán ellen készültek döntő ütközetre, a felső-tiszai bol­gárok egy része elmenekült, a többiek vezetőikkel együtt behó­doltak. Mén Marót azonban harc­ra készülődött, nyíri-bihari tarto­mánya állandó fenyegetést jelen­tett a honfoglalók számára. jZ ende, a fővezér törzse és Előd fia, Szabolcs, vala­mint Tas és Töhötöm, meg ennék fia, Horka kapta feladatul, hogy letörje Mén Marót ellenállását és meghódítsa tartományát. A ha­gyomány szerint a támadó ma­gyarokhoz székely csapatok csat­lakoztak itt, arra hivatkozva, hogy ők már előbb is Attila ki­rály népei voltak. A harcokban, jelesül meg is állották helyüket, Szabolcs 895-ben úsztatott át csapataival a tiszaládi révén. A támadás hírére Mén Marót fele­ségével és leányával az erdélyi határhegyek rengetegébe, „Igfon erdejébe“ szökött, magára hagyott bihari vitézei pedig az első vere­ségek után kényre-kegyre meg­adták magukat a magyar vezé­reknek. így a Nyírség a honfog­laló magyarság birtokába jutott és „Töhötöm és fia, Horka, a nyíri részen lovagolva, nagy népessé­get hódítanának a Nyír erdejé­től“ messze az erdélyi részekig. A magyar sereg ezekben a har­cokban azt a taktikát követte, melyről Árpád szövetségese, Bölcs Leó bizánci császár a következő­ket írta: „Ha elleneiket megsza­lasztják, mire sem ügyelve, kímé­letlenül nyomulnak utánuk, nem gondolva másra, mint az üldözés­re s nem érik be, mint a rómaiak s más nemzetek a kellő üldözés­sel és vagyon zsákmányolással, hanem mindaddig nyomulnak, míg az ellenséget teljesen szét nem verik, melyre minden módot felhasználnak A földjét és népét veszten Marót fejedelem a magyar győzelmek után egyedül a béké­től és kegyelemtől várhatta élete megmentését. Miután szökésével népét már egyszer cserbenhagyta, most követeket küld Árpádhoz, hogy országát átadja s ugyanak­kor leányát is felajánlotta Árpád fia, Zsolt számára. Ezzel a házas­sággal Mén Marót ugyan Árpád jóvoltából birtokát haláláig meg­tarthatta, megszabadult a magya­rok haragjától is, de népét ismét elárulta. A fejedelem felemelke­dett a magyar vezetők közé, cser­benhagyott bolgár szövetségesei elestek vagy elmenekültek, néhai szláv szolgáit pedig most már a magyarokkal együtt zsákmányol­ta ki. Szabolcs vezér a Nyírség északi részét szállta még, Kende törzse, Balog-Semjén nemzetsége pedig Kálló és Semjén vidékén lett ho­nos. A Nyírséget megszálló tör­zset nyugat felé a Hortobágy, ke­leten a nyíri-bihari erdők hatá­rolták. Ezek az erdők a vadászat­kedvelő magyaroknak vadászterü­letül is szolgáltak, de főcéljuk a törzsközi összeütközések elkerülé­se és a külső támadók elleni vé­delem volt. A külső veszély ugyanis a honfoglaló magyarság számára Keleten volt a legna­gyobb, amerre a régi kegyetlen besenyő ellenség tanyázott. Ezért épült ki a tiszai nemzetségek gye­pűin, a nyíri-bihari őserdők vona­lán hgtárvédő vonal. Ennek a vé­dővonalnak egyik kulcspontja, Szabolcs nemzetségének szállása, később, István király korában a megye ispánjának székhelye lett az ősi szláv földvár fölé épült Szabolcs vára. A vár és környéke kezdetben csak a nemzetség téli szállása volt, mert nyáron a nem­zetség és családok tagjai, szolgái a tágas mezőkön nomadizáltak. De lassan közeledett az idő, mi­dőn az osztályok kialakulásával a. nomád pásztortársadalom felbom­lik és megjelenik a kizsákmányo­lok hatalmi szerve, az állam. HORVÁTH SÁNDOR, a TTIT. történelmi szakosz- tájánali vezetője. Apróhirdetés Április 23-tól a Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalat az alant megnevezett üzemeiben béreütéssel foglalkozik. — Bucsák-féls üzem, Sarkantyú-utca. hétfő és péntek. — Felyszés-félc üzem, Sáévári-te’.ep. kedden Ó6 pénteken. — Krámos-féle üzem, Huszár-sor 1. hét­fő és szerda. — Kosztin-féie üzem, Közép-utca 42.. csütörtök és kedd. — Kér.iük a bérsütést végeztetni szándé­kozókat. hogy igényüket a megneve­zett üzemekben a következő sütési napra jegyeztessék elő. Irodai munkában jártas, gépírni tudó női munkaerőt .azonnali felvé­telre keresünk. Papírértékeeíto V., l-uther-haz B, épület. A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora Stúdió postája. — Hírek. —• Zenei díszalbum. — Ismerd meg megyédet. — Mikrofonnal Kis­várdán. szaboucs-szatmAri NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: nyíregyháza. Dózsa Gy.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71.11.76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdáuov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szabolos-Szatmármefyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa György-út 5. szám. Felelő« vezető: Szilágyi József. 9 Bírósági ítéletek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents