Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-21 / 94. szám
NÉPLAP 1954 ÁPRILIS 21, SZERDA 'tanuljunk az SxKP. tapasztalataiból * « Üzemi népnevelők a munkafegyelem megszilárdításáért Irta: Sz. KUKANOV A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány az elmúlt hónapokban több nagyjelentőségű határozatot hozott a szovjet emberek életszínvonalának további emelésére. A szovjet dolgozók a párt és a kormány határozataira a termelékenység növelésével, a minőség javításával felelnek. Ezt tapasztalhatjuk a „Trjohgornaja Manufaktúra” moszkvai textilkombinát műhelyeiben is. — A mai ebédszünetben csoportos beszélgetést tartunk — szólt Julia Scserbakova társnőihez, a kikészítő gyár munkásnőihez. — Igyekezzetek pontosan eljönni. A munkásnők ebéd után a műhely vörös sarkában gyűltek Össze. Scserbakova elvtársnő, a műhely népnevelője beszélgetést kezdett a jóminőségű és szép anyagok gyártásáról. Utalt a párt és a kormány határozataira, majd igy szólt: — Nekünk, textilmunkásoknak nz a,feladatunk, hogy minél jobban kielégítsük a lakosság növekvő igényeit. Mégis előfordul, hogy olyan anyagokat adunk ki gyárunkból, amelyek minőségileg sok kívánnivalót hagynak mar guk után. Tervünket sem teljesítjük mindig egyenletesen. Ezután a népnevelő megnevezte azokat a dolgozókat, akik megsértették a munkafegyelmet és nem tartották be a technológiai előírásokat. Nyilvánosan megrótta Volkova nyujtónőt (a nyújtó feladata, hogy az anyagokat az előírt szélességre kinyújtsa), aki legutóbb 20 méter selej- tet gyártott. — Beszélnünk kell az átdolgozásokról is — mondta a népnevelő. — Ne feledjük, hogy az átdolgozás idő- és anyagveszteséget jelent, nem is beszélve arról, hogy az átdolgozott anyag sose lehet elsőrendű minőségű. Értse ezt meg Jegorova elvtársnő, a keményítő henger gépkezelője és Drozdova festőnö. A népnevelő bírálata igazságos volt és éppen ezért hatásos. Jegorova és Drozdova zavartan álltak. Ekkor Scserbakova megnevezte a legjobb dolgozókat és felhívta a többieket, kövessék példájukat. Scserbakova bevezető szavai után élénk vita alakult ki. Zenkova hengerkezelőnő elmondta, hogy a műhelyben nem mindig folyik egyenletes munka, előfordul, hogy nincs elég kikészítő anyag. Szaltikova nyujtónő elmondta, hogy a szövődéből gyakran kapnak pecsétes anyagot és — véleménye szerint — jobban ki kellene fejleszteni a különböző műveleteket végző munkások közötti versenyt. Pankina gépkezelő felhívta a munkásnőket, gondozzák jobban gépeiket. Nagy ereje vrun a népnevelő szavának. A művezető máris intézkedett, hogy a népnevelői beszélgetés folyamán felmerült hiányosságokat küszöböljék ki. Egy másik eset. Januárban történt, hogy a festékfőzőműhelybe néhány darab olajpecsétes tüllanyag került. A selejtért a nyomóműhely szárítórészlege volt a felelős, a selejt Krilov helyettes művezető műszakjában történt. Az árut se- lejtnek minősítették és jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. Ezzel a dolgot befejezettnek lehetett volna tekinteni. Julia Scserbakova kommunista népnevelő azonban nem érte be eny- nyivel. Felkereste Krilov helyettes művezetőt és részletesen elbeszélgetett vele a selejt keletkezésének okairól és körülményeiről. majd megkérte váltópárját, Anja Rolikova komszomolistát, kísérje figyelemmel a nap második felében, hogy betartják-c a technológiai előírásokat. Másnap aztán a két munkásnö összegezte tapasztalatait. Az ösz- szegyüjtött anyagokat felhasználva, a népnevelő beszélgetést kezdett a technológiai és a mun- Kafegyelem szigorú betartásáról. A beszélgetést a festőműhelyben tartották meg, ahol előző nap a selejtet okozó hibát elkövették. # Sok lelkes agitátor dolgozik a „Trjohgornaja Manufaktura”- gyárban. Frolov elvtárs, a fonoda előkészítő részlegének népnevelője, mindén kollektív beszélgetést ösz- szekapcsol termelési kérdésekkel. A párt határozatairól beszélve, a kombinát életéből vett találó példákkal támasztja alá a párt politikáját, a határozatokat. Mint széles látókörű ember, megfelelő általános következtetéseket von le az apróbb esetekből és ért ahhoz, hogy megmutassa, milyen országos jelentősége van minden egyes dolgozó munkájának. Élesen bírálja a hibákat, s bátran megnevezi azokat, akik megsértik a munkafegyelmet, selejtet gyártanak. Az üzemben jól ismerik Alekszejev népnevelőt, aki az elmúlt három hónap alatt 29 csoportos beszélgetést tartott. Brigádja már november 16-án teljesítette évi tervét és elnyerte a kitűnő minőséget gyártó brigád címet. Csak néhány nevet, néhány élenjáró népnevelőt neveztünk meg. Rajtuk kívül számos kommunista és pártonkívüli mérnök, alkalmazott és munkás mozgósítja lelkesítő igaz szavával a gyár dolgozóit a termelési tervek teljesítésére. A Második Békekölcsön negyedik sorsolásával egymilliárd 123.3 millióra emelkedik a kölcsönjegyzöknek visszafizetett összeg Az 1950 szeptembere óta megtartott eddigi 17 sorsoláson államunk összesen egymilliárd 59.2 millió forintot fizetett vissza a kölcsönjegyzöknek nyeremény és íörlesztés formájában. A Második Békekölcsön kecskeméti sorsolásán újabb 64.1 millió forint kerül kisorsolásra, 47.7 millió nyereménnyel és 16.4 millió törlesztéssel. Ezzel egymíl- liárd és 123.3 millióra emelkedik az államkölcsönökre visszafizetett nyeremények és törlesztések összege. Tavaszi nagytakarítás a A nyíregyházi III. számú általános iskola Vll/a. fiúosztályában hétfőn osztályfőnöki órán az iskoláról, a tanteremről beszélgettek a gyermekek. Ahogy a lakásokban is nagytakarítást végeznek tavasz- szal, a tantermeket is fel kellene frissíteni, — mondták az osztályfőnöknek. Néhány fiú szüleit akarta megkérni erre a munkára. Ekkor Hajnal Laci kért engedélyt a szólásra. Arra kérte az osztályfűnöknöt. adjon engedélyt arra, hogy ők maguk takaríthassák ki a termet. Az osztályfőnök beleegyezett. Elkezdték tárgyalni: mi kell hozzá, mennyibe kerül, honnan vesznek pénzt? Ez utóbbi hamar megoldódott. Sorra jelentkeztek a fiúk: „nekem van egy . forintom, odaadom“, „nekem is van 20 fillérem“ stb. összegyűlt a pénz. Megbeszélték az osztályfőnökkel. hogy titokban tartják a munkát s csak akkor mutatják meg az igazgatónak, ha már kész lesz. A következő napokban „titokzatos“ beszélgetések folytak a VII/a-ban. Kiosztották a feladatokat. Hajnal és Ágoston pajtások bevásárolták a festéket, mások az ecsetet, meszelőt, szerszámokat, meszet hozták. Szombat délben a hazamenetelkor kiléptek a soi'ból Végéra, Tóth, Dankó, a brigád tagjai: Hajnal, Ágoston, Petrikovics, Mariaka, Banu, Kozák és Kéki pajtások, hogy ott maradnak. Az utolsó órát tartó nevelő megdorgálta ezért őket. Ám a fiúk nem árulták el a titkot, hanem az utcáról tértek vissza és Vlla-ban nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a munkához. Az egyik csoport habarcsot készített, kijavította a fal sérüléseit, a másik a festéket keverte és meszelte a termet. Munka végeztével szépen kitakarították a termet. Délután meglepődve vettem észre a változást. Az osztály tanulói most nagyon vigyáznak, nehogy megsérüljön a fal, hiszen a tanterem az ő otthonuk és a saját munkájukat csak nem teszik tönkre. A többi osztályban is megindult a Hajnal-mozgalom. Szervezkednek és követik a Vll/a. osztály példáját. SZÉKELY LAJOS, igazgató. Megjelent az Országos Béketanács: „Mi van a nagyvilágban?“ című külpolitikai füzetsorozatának áprilisi száma, amely a pakisztáni kérdéssel foglalkozik. A füzet megismertet bennünket a pakisztáni nép életével, majd az India és Pakisztán közti ellentétekkel foglalkozva, lerántja a leplet az amerikai imperialisták középkeleti mesterkedéseiről, az amerikai—pakisztáni katonai szerződés hátteréről, céljáról. Szilágyi Éva személyes élményeken alapuló színes írása a béke megőrzése szempontjából fontos pakisztáni kérdés megvilágításával újabb értékes segítséget nyújt a békebizottságok felvilágosító munkájához. Ünnepi húsvéti misék a Szovjetunióban A szovjet országban élő katho- likusok megünnepelték a húsvéti ünnepeket. A moszkvai Szent La- jos-templomban a hívők nagy tömegeinek jelenlétében tartottak ünnepi miséket. Mint Lettországból és Litvániából jelentik, Rigában, Liepajában, Vilniusban, Kaunasban és más városokban lévő kalholikus templomokban a hívők népes tömegeinek jelenlétében ünnepi miséket tartottak. A szovjet ország városaiban és falvaiban lévő evangélikus templomokban és imaházakban is húsvéti istentiszteleteket tartottak. Állattenyésstöh tapasztalatcseréje A nyári elletek bevezetésének eredményei a nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat telepén A nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat I. számú telepe megyénk legnagyobb sertéstenyésztő telepe. Kocaállománya fehér és fekete hússertésekből alakult ki. 1951. óta foglalkozik a telep sertéstenyésztéssel. Országos átlagban jó közepes eredményt ért el az elmúlt években. Az utóbbi időben pedig első helyre törtek. Mandics elvtárs, a telep vezetője, múlt év áprilisában került a telep élére és azóta kiváló munkát végez. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után elhatároztuk, hogy sokkal nagyobb gondot fordítunk a dolgozók javaslataira, bírálataira. A dolgozókkal egyetértésben határoztuk el azt is, hogy a múlt nyáron jól bevált nyári elletőket mindaddig üzemeltetjük, amíg a nagy hideg be nem következik. Az erős fagyok beállta után pedig a kutricákat szalmabálákkal vesszük körül, majd leföldeljük, hogy a tenyésztést a tél folyamán is a szabadban tudjuk folytatni. Számításaink valóra is váltak. Ennek köszönhetjük azokat a kiváló eredményeket, amellyel a nyíregyházi I. számú telepünk az ország legjobb tenyésztő telepévé emelkedett. Mandics elvtárs ma az ország legjobb telepvezetője. Pálóczi János és Fricz József gondozókat „kiváló állattenyésztő“ címmel tüntették ki, Gincsai Júlia, Csótó Miklós, Havas György- né pedig külön dicséretben részesültek. Most lássuk, milyen módszerrel dolgoznak a nyíregyházi sertéstenyésztők, hogyan érik el kiváló eredményeiket. Március elsejével az összes kocákat szabadba helyeztük ki szalmatetős, falnélküli kutricásokba. Ezek a kutricák teljesen megfeleltek a kocáknak és minimális költségbe kerültek. A téli szabad- elletőkben történő fialások tapasztalatai alapján terveztük az új elletőket. Minden gondozónak külön ellető istállót építettünk. A kutricák két sorban helyezkednek el egymással szembe nyíló ajtókkal. A kutricákban a járda 140—160 centiméter széles, meny- nyezete. illetve belső légtere 2— 2.20 méter magas, a csorgásnál 1 méter. A kutrica faszerkezete 10—12 centiméter keresztmetszetű hulladékfából készült, amely oszlopokon nyugszik. Ez a hulladékfa teszi olcsóbbá a faépítményt. Az újfajta kutricás nagy előnye, hogy nyáron a malacok- nák külön kifutót tudunk biztosítani. Ezáltal minden egyes koca malacait el tudjuk különíteni, szakszerűbb a takarmányozás és a malacok kezelése is. Ez az újtípusú kutrica kiválóan bevált a mi gyakorlatunkban, ezt bizonyítják az alábbi eredmények: Pálóczi János gondozó a nagy hideg ellenére kocánként 8.4 darab malacot választott el, darabonként 15—30 kilogramm választási súllyal. Hasonló eredményeket értek el Gincsai Júlia, Csótó Miklós, Barna János, Demcsik Zsuzsanna és Szvatkó József is. Ezekben a szállásokban a malac elhullás-százaléka egész alacsony volt (2—4 százalék), pedig 1800—2000 malaclétszámmal dolgoztak. Még feltűnőbb ez az eredmény, ha összehasonlítjuk a régi típusú, téglából épített téli szállásokban történő elletésekkel, ahol az elhullás a 10—16, sok esetben a 20 százalékot is megközelítette. A malacok nagyrészt három hét után hullottak el gyomor- és bélgyulladásban, ez a betegség minden esetben erős hasmenésben jelentkezett. Ez ellen különféle gyógyszert vettünk igénybe, de sok esetben eredménytelenül. Az újfajta téli elletőkben a hasmenéses megbetegedés csak szórványosan fordult elő és akkor sem heveny formában. Leküzdése is sokkal könnyebb volt, egyszerű kezelés után a malacok meggyógyultak. Már az eddigi tapasztalatok is bebizonyították, hogy a szabadban felállított kutricákban nevelt malacaink sokkal ellenállóbb természetűek (kiesési százalékunk egy negyedére csökkent). A leválasztási időben nem fordulnak elő tüdős megbetegedések, sem parathyfu- szos megbetegedések. A gyógykezelési eljárások elkerülésével a termelés sokkal olcsóbbá válik. Már a tavasz folyamán a szabadba kihelyezett kutricákat úgy építettük meg, hogy a nyári időben szopós malacainknak biztosítani tudjuk a napfényt, ősszel a szállásokat könnyen lehet téliesí- teni és nyugodtan át tudjuk teleltetni a tenyészállományt a szabad elletőkben. E tapasztalatok következetes alkalmazásával és továbbfejlesztésével akarunk hozzájárulni, hogy egyre több hús és zsír kerüljön a dolgozók asztalára. BÍRÓ SÁNDORNE, főállattenyésztő. Április lehet jelentkezni az országos mező «a z <1 u s á «i kiállításra A szeptember 11—26 között megrendezésre kerülő országos mezőgazdasági kiállítás és vásár előkészületei már javában folynak. Jelenleg a szőlő- és a gyümölcstermelés, valamint az öntözéses gazdálkodás fejlett módszereinek bemutatására szolgáló telepek előkészítésén dolgoznak. A látogatók mintegy 3500 szőlőtőkén tanulmányozhatják majd az ország különböző szőlőfajtáit, a szo- lűtelepítési módokat és a nagyüzemi szőlőtermelés legfejlettebb módszereit. Tanulságos lesz a gyümölcsfák ápolásának és a növényvédelmi eljárásoknak a bemutatása. Az öntözési bemutatón a különböző öntöző«.' módszereket — a sávos, a csörgedeztető, a barázdás és a permetező öntözést ismertetik majd. Megkezdték a lovasbemutatópálya gyepesítését is. Itt mutatják majd be a díjnyertes állatokat és itt lesznek a látványos, szórakoztató lovas- és fogatbemutatók. Tervbe vették nemzetközi lovasverseny rendezését is. A kiállítás területén üzemi kertészet létesült, amely a parkos részeket, utakat dísznövényekkel, virágokkal ékesíti. A kiállításon való részvételre már eddig is sok a jelentkező. A földművelésügyi minisztérium a kiállításra való jelentkezés határidejét április 20 helyett április 30-ig meghosszabbította.