Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-20 / 93. szám
11)54 ÁPRILIS 20, KEDD *SPL»P í* Április 26-án kezdődik a Második Békekölcsön IV. sorsolása A Második Békekölcsön IV. sorsolása április 26-án délután lel 4 órakor kezdődik a kecskeméti Katona József-színházban. A sorsolás négy napján — egész kötvényeket alapul véve — összesen 199.070 darab kötvényt sorsolnak ki 64.1 millió forint értékben. Ebből 116.900 kötvényt mintegy 40.7 millió forint nyereménnyel, 82.170 kötvényt pedig 16.4 millió forint törlesztéssel húznak ki. Az április 26 és 29 között lezajló kecskeméti sorsoláson 1 da- tab 100.000 forintos főnyereményt, 23 darab 50.000 forintos, 46 darab 25.000 forintos, 117 darab 10.000 forintos és 347 darab 5.000 forintos nagynyereményt, valamint 5.800 darab 1.000 forintos, 17.300 darab 500 forintos és 93.226 darab 300 forintos nyereményt húznak ki. A nyeremények és törlesztések összege mindenkor a 200 forint névértékű egész kötvényekre vonatkozik. A 10Ö forint névértékű fél és az 50 forint névértékű negyed kötvények a kisorsolt ösz- szeg felét, illetve a negyedét nyerik. A Második Békekölcsön IV. sorsolásán kívül az év első felében még kétízben lesz államköl- csönsorsolás. Az Első Békekölcsön V. sorsolását május 27 és 30 között Sztálinvárosban, a Harmadik Békekölcsön II. sorsolását június 29-én Kaposvárott tartják. ítélet a román kémes összeesküvő-banda ügyében Az április 18-i román lapok közleményei szerint a Román Népköztársaság legfelső bíróságának katonai tanácsa április 6— 14-én tárgyalta a L. Patrascanu vezetése alatt álló kém- és összeesküvő csoport ügyét. A bíróság megállapította, hogy a fasiszta diktatúra idején, a háború előtt és a háború idején Patrascanu és Kofler vádlott, valamint cinkostársaik áruló bandát alakítottak, amely bűnös tevékenységet folytatott a fasizmus és a háború ellen küzdő demokratikus és hazafias erők harcának gyengítésére és meghiúsítására. Románia felszabadulása után Patrascanu több imperialista hatalom felderítő szolgálatától olyan irányú utasítást kapott, hogy minden áron őrizze meg a kormányban elfoglalt pozícióját, amelyet azért igyekezett elfoglalni, hogy fokozza a román állam és a román nép elleni bűnös tevékenységét. Patrascanu a kormányban elfoglalt helyzetét felhasználva, Összeesküvő, államellenes csoportot szervezett. 1345. február 24-e küszöbén L. Madison amerikai kém útján Radascunak hozzájárulását adta, hogy fasiszta katonai puccsot szervezzen. Thomas Hall és William Hamilton amerikai kémek útján Patrascanu és csoportja kapcsolatot teremtett Maniu és cinkostársai összeesküvő bandájával, abból a célból, hogy minden, az amerikai és más imperialista hatalmak vezetése alatt álló terrorista bandát egyesítsenek, megszervezzék az államcsínyt a népi hatalom megdöntésére, a burzsoá földbirtokos rendszer visszaállítására és Románia nemzeti függetlenségének felszámolására. Ennek az összessküvés- nek a vezetésével az áruló Patras- canut bízták meg. A bírósági tárgyalás folyamán a vádlottak bűnössége eredeti dokumentumok és nyolcvankilenc tanú vallomása alapján teljes egészében beigazolást nyert. A Román Népköztársaság Legfelső Bírósága L. Patrascanut és R. Kojlert halálra és a többi 9 vádlottat különböző időtartamú börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet végrehajtották. Rövid hírek a Szovjetunióból A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Alekszandr Zsarov írót 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom terén szerzett érdemeiért a Munka Vörös Zászlórendjével tüntette ki. * Április 17-én szovjet pszichológusok küldöttsége utazott Párizsba, hogy résztvegyen a nemzetközi gyermeklélektani értekezlet munkájában. * Az OSzSzSzK. keleti vidékein befejeződéshez közeledik a gabonatermesztésre szánt szűzföldek kijelölése. Több, mint ötmillió hektárt készítettek elő a szántáshoz, amiből egymilliónégyszázezret már ebben az évben tavaszi búzával és más gabonafélékkel vetnek be. .......................... Magyar zeneszerző előadása Prágában Április 15-én Sugár Rezső Kos- suth-díjas zeneszerző előadást tartott a mai magyar zenéről. Az előadás után Milos Sádlo államdíjas csellóművész, Jásek hegedűművész, Gejza Novak, a filharmónia szólistája, Vera Krilová, a prágai nemzeti színház énekesnője és Mastalir zongoraművész mai magyar zeneszerzők műveit adta elő. A minisztertanács határozata az 1953—54. évi fűtési idény meghos^wibításáró! A minisztertanács, tekintettel a hűvös időjárásra, módosította az 195^—54. évi fűtési idény lezárá- sáiWvonaü<ozó korábbi határozatát és aB4 május 1-ig engedélyezi a fűtést mindazokon a napokon, amelyeken az országos meteorológiai intézet előrejelzése szerint a várható középhőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. 1954 május 1. után, a külső hőmérséklettől függetlenül, a fűtést meg kell szüntetni. A uyíregyliází IV. számú iskola a fegyelemért A fegyelem megteremtése a tanulók között az első és legfontosabb dolog. Nem termelékeny nélküle a munka. Aki a családban, iskolában fegyelmezett, az az üzemben, termelőcsoportban és az élet bármelyik területén példakép lesz. A nyíregyházi IV. számú iskolában több nevelő közül különösen felismerték ezt Molnár Andrásné, Tárnok Ferenc, Pázmándy Józsefné, Makó Margit elvtársak, akik tudják, hogy a fegyelem megteremtésében első fontos dolog, hogy a tanítási óra minden percét gyümölcsözővé tegyék. Tervszerű munkával, szemléltetéssel, a tanítás érdekessé tételével önkéntelenül is figyelemre, fegyelemre serkentik a gyermekeket. Tudják a nevelők, hogy a ráhatás egysége is döntő dolog, és élesen bírálják az ezt elmulasztó nevelőket. Az egyöntetű bánásmód, egységes megszólítás, minden nevelőóra utáni egységesen sorakoztatás, lekísérés, pontos órakezdés fegyelmet teremt. A szovjet iskolákban a nevelők és tanulók közötti jó kapcsolat, amely az őszinteségben, tapintatosságban, bizalomban, sze- retetben nyilvánul meg, öntudatos fegyelmet teremtett. Ezt ne- külr\jc is el kell érnünk, erre törekszünk. A jó osztályközösségek így teremtődnek meg, Darvasné, Benkő Imre, id. Prékopa Isvtán, Boross Jánosné nevelők látják a gyermekekben a jót, bíznak a rossz gyermekek javíthatóságá- ban és nagy szeretettel, követelmények felállításával, megmagyarázásával jól fegyelmezett osztályközösséget teremtettek, ahol különleges fegyelmezésre nincs szükség. Fontos dolog a nevelő követelése. Ebben példát mutat Horváth Jenő. Kovács Andorné kar- társ, akinek követelése egész iskolai évben világos, határozott, teljesíthető és ez a tanulóknál olyan szokást váltott ki, hogy órájuk előtt is már néma tanulással várják őket az osztályok. Ezt a magatartást a nevelők példamutató munkája is kiváltotta. Tudjuk, hogy igazi fegyelem csak ott van, ahol megkövetelt viselkedési szabályok s szünetekre is alkalmas játékok, nem megerőltető szórakozási tárgyak állnak a tanulók rendelkező ére. — Agárdi József igazgató több játéktekéket állíttat be az udvarra, asztali teniszt a folyosókra, valamint 8 darab faliszekrényt, amelyekben biológiai, fizikai, kémiai szemléltető-anyagok vannak — kétheti tanult anyagból — és tanulhatnak, az előbbiekkel játszhatnak a tanulók. Nem egyszer látjuk az udvaron Vascsur Ernő, Ambrus László, Boross Jánosné, Havacs Istvánné, Csécsiné és Maleczkiné nevelőket a gyermekek között játszani, így nemes játékra, fegyelemre szoktatják a tanulókat. Úttörő őrsi, raji foglalkozások is szolgálják a fegyelmet. Gondoskodtunk olyan játékokról, elbeszélésekről, amelyek az ifjúság problémáival foglalkozva szervezettségre, fegyelemre neveltek. Iskolai nevelésünket sok szülő is segíti. Nem egyszer jönnek fel SzMK-tagok, akik folyosón, udvaron. a gyermekek között járva egyik-másik gyermekkel beszélve, a nevelő munkáját segítették és segítik elő. A gyermekek itt az iskolában látják szüleiket az iskolai munkában segíteni, jobban megbecsülik az iskolát, inkább magukénak érzik azt és vigyáznak is rá. Látják, hogy szüleik nemcsak otthon, hanem az iskolában is dolgoznak, ez példát szolgál előttük. Baj az, hogy még nem minden szülő látja ezt. MOLNÁR ANTAL, a nyíregyházi IV. sz. iskola, tanulmányi vezetője. Miért küzd a beké fenntartásáért Kovács József dolgozó paraszt A tokaji műút két oldalán a ják már rügyeznek. A táj gyönyörű, érezni a föld illatát, érezni azt, hogy itt a tavasz. Az országút két oldalán, ameddig a szem ellát, mindenütt zöldéi az őszi vetés. Mozgalmas az országút, s a földeken apró pontok mozognak, dolgoznak szorgalmasan, mint a hangyák, szántanak, vetnek az emberek a Dózsa-szőlö határában. Az országúton szinte egymást érik a szekerek. Egyik vetőmagot visz, a másik műtrágyát, a harmadik szekéren ekét látunk. Aki nem ismeri Dózsa- szőlö történetét, annak mindez fel sem tűnik. Pedig milyen más volt itt az élet, még ezelőtt 10 évvel is. Erről beszél Kovács József 5 holdas egyéni paraszt. — Jöjjenek ide. Nézzenek ki ezen az ablakon. Ugye, sok földet látnak? — Igen, — válaszoljuk halkan. — Hát ami földet itt látnak, még ettől is nagyobb volt „gróf“ Dessewffyék uradalma. 1902-ben 4 embernek volt 9 ezer hold földje. Desseivffy Gyulának, Dénesnek, Alajosnak és Mariannának. Ez a négy ember uralta a környéket. Többszáz cselédjük volt. Én magam is nekik dolgoztam. A négy ember kastélyban lakott, mi, a cselédek, földkunyhóban. Királytelekhez'még három tanya tartozott, sőt ezen is túlterjedt a gazdaság, mert a „grófoké“ volt Fe- renctanya, Gyulatanya, Belegrád, Varjúlapos, Rózsástanya, Paszab- csúcs és Görögszállás. Egy-egy ilyen tanyán körülbelül 100 cseléd élt családjával együtt. A négy testvér aztán meg- halt. A birtokot Dessewffy Emil vette át 1922-ben. Ekkorra már a cselédek kiköltöztek a földkunyhóból, de az életükön ez nem sokat változtatott, mert egy pitvarhoz négy család tartozott. Az már mindegy volt, hogy a család két tagból, vagy 12 tagból állott. Mi hatodmagunkkal laktunk egy ilyen szobában. Szomorú volt itt az élet. Mihelyt a gyerek felcseperedett, az iskola helyett fél, vagy negyed kommencióért elszegődött dolgozni, hogy legalább a betevő falat meglegyen, mert a családfő, ha 10 tagú volt is a családja, csak egy kommenciót kapott. — Mi is volt ez a kommenció? Ez nem volt több, mint 13 mázsa termény ér, 60 pengő-forint ángá- ria. Ehhez kapott még a cseléd 1.200 négyszögöl kommenciós földet. Ebből ugyan egy éven keresztül senki nem bírta eltartani a családját. Ügy higyjék el, ahogy mondom, itt 6—7 gyereknél kevesebb, csak nagyon kevés családnál volt. Nekem is 10 gyermekem van. Mind a tíz él. Annak örülök, hogy az ő életük már nem olyan, mint a mienk volt. % — A munkaidő Emil gróf idejében reggel 3 órától este 9—11 óráig tartott. Ahogy mondani szokták: látástól vakulásig. Azokat az engedetlen embereket, akiknek ez az élet nem tetszett, a csendőrök megverték. 38-ben Máté József uradalmi segédtiszt csak azért verette meg Kocserák Jánost, mert a grófnak nem köszönt. Az embereket szinte naponta hurcolták el a csendőrök, csupán azért, mert a gróf, vagy a gróf hajcsárjai szerint rosszul dolgoztak. Hogy ezekkel az emberekkel mi történt a csendőrségen, arról az a sok jajkiáltás tanúskodott, amely végigszállt az utcán. Hiába próbáltak felmondani a cselédek, hiába szöktek meg az uradalomból, a gróf visszahozatta őket a csendőrökkel. ■— így éltünk, így nyomorogtunk mi hosszú évtizedeken keresztül, egészen 1944-ig. Szinte felélénkül Kovács bá4-7 esi, arcán a ráncok is kisimulnak, amikor a 44 utáni időszakról kezd beszélni. Újra az ablak mellé áll, s kezével kimutat. — Nézzenek ki. Ameddig a szemük ellát, ez most már nem 4 emberé, nem a grófé, hanem a miénk, — mondja —, a volt cselédeké. Mind a 9.000 hold földet szétosztották, — a Gyula-tanyai állami gazdaság kivételével —. de mi az állami gazdaságot is a magunkénak érezzük. Olyan vetőmagot kísérleteznek ki, olyan vetőmagot termelnek, olyan gyümölcsfákat nemesítenek ott, amelyek a mi életünket is jobbá, szebbé teszik, nekünk segítenek ők is. Hogy hány hold földet kaptunk a földosztásnál? Én 10-et kaptam. Ifjú Mokánszki János 13 holdat. Nekem 10, neki 13 gyermeke van. Nemcsak a földet kaptuk meg. Az új lakások százai épültek a környéken. Nem kell már 13 gyermekkel a vizes, egyszobás lakásban sínylődni. Villanyt is kaptunk. Sok ember vett rádiót. Ferenc-tanyán 60-at, Belegrádon 70, Gyula-tanyán 90, Paszabcsácson 30, Rózsástanyán 43, Királytelken 100—115 lakást építettek fel a volt cselédek, s a lakásépítés még most is folyik. Van már egy egész utcánk, amely új lakásokból áll. Ezt az utcát Béke-utcának szerelnénk elnevezni. A lakásépítéshez az állam lakásépítési segélyt adott. L'n most 56 éves vagyok. A feleségem 10 gyermeknek adott életet. Mind a 10 gyermekem erős, egészséges, s amit én nem kaphattam meg, mint cseléd- ember, azt megkapja mind a 10 gyermekem. József fiam gimnáziumot végzett, most mozdonyvezető. Béla fűtő. András fiam alhadnagy, János törzsőrmester a néphadseregben. Mihály ipari tanuló; nem sok gondom van rá, kollégiumban van. István hivatalban dolgozik. Egy leányom férjnél van, három még itthon. Kettőt középiskolába fogok járatni közülük, egy itt marad az anyjának segíteni. Boldog az életünk. Most érzem igazán, hogy van értelme az életnek, hogy érdemes élni. Szeretnék húszéves lenni! Szeretnem elfelejteni mindazt, ami a múltban történt velem. Megbecsült embere vagyok ennek az országnak. Meg is mutattam mindenkinek, hogy én mennyire szeretem hazámat, családomat, a békét. 52-ben aszályos volt az esztendő, de tiszta jövedelmem akkor is 6 ezer forint volt, s ezenkívül 35 mázsa termény, 80 mázsa burgonya, 80 mázsa csövestengerim volt. Az idén is két sertést vágtam, közel 150 kilogrammosakat. — Tavaly nagy öröm ért. Részt- vettem a Béke-Világtanács buda- ülésén. 0 If'letem egyik legboldogabb * J napja volt ez. Hát van-e nagyobb boldogság attól, mint látni, hogy az emberek szeretik egymást. Látni azt. hogy feketék és fehérek, sárgák és kreolbörűek összeölelkeznek, kezet fognak. Ezen a napon mintha megfiatalodtam volna. Itt jelentette be a Béke-Világtanács a nagy reménység megszületését: a koreai vérengzés megszűnését. Nagyon boldog voltam. Még mielőtt Pestre indultam volna, gyermekeimet értesítettem arról, hogy milyen nagy öröm ért. Képzeljék, mire hazajöttem, mind a 10 gyermekem itthon várt, hogy üdvözölhessenek e nagy kitüntetés alkalmával. S ők voltak az elsők, akiknek beszámoltam a Világtanács határozatáról, követeléséről: a. tárgyalóasztal mellett kell eldönteni a vitás nemzetközi kérdéseket. — Ilyen nem igen történt meg a múltban, nekünk csak az jutott, hogy dolgozzunk, és hajlongjunk az urak előtt. Milyen más is ez a mai élet. Most magunknak ültetjük a fát és mi szedjük le annak gyümölcsét is. Szeretnék hosszú, nagyon hosszú életet megérni és harcolni azért, dolgozni azért, hogy gyermekeimnek és unokáimnak is békés jólétet, békés életet tudjak teremteni. — Ezért járom a környező tanyákat és beszélgetek az emberekkel a béke kérdéséről. Én szívemből mondom, hogy a békét meg lehet védeni és a háborút ellehet kerülni, ha ezt minden ember akarja. Nem hiszem, hogy a magamfajta emberek ne szeretnék, ne akarnák a békét. Nem hiszem, hogy a magamfajta emberek nem szeretik a jót, a szépet. Én ezért járok a környező tanyákra, hogy mindezt elmondjam a magamfajta embereknek, hogy minden ember segítsen a béke fenntartásában. T. 3,
