Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-10 / 85. szám
1954 ÁPRILIS 10, SZOMBAT NCPIAP A. I. Mikojan látogatása a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Elnökségénél A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a Németország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusára érkezett szovjet küldöttség tagjaival és V. Sz. Szemjonov berlini szovjet nagykövet kíséretében csütörtökön látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Elnökségénél. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke a kamara elnökségének nevében szívélyesen üdvözölte a vendégeket, A. I. Mikojan hangsúlyozta a nép akaratából létrejött és a nép akaratát végrehajtó legfelső képviseleti szerv demokratikus jellegét és további sikereket kívánt a népi kamara munkájához. Johannes Dieckmann hangsúlyozta, hogy a népi kamara felismeri felelősségét a szovjet kormánynak nemrégiben a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatára vonatkozólag tett nyilatkozata tekintetében és szívből jövő háláját fejezte ki a szovjet kormánynak a Német Demokratikus Köztársaságnak nyújtott állandó segítségéért. A beszélgetés meleg baráti légkörben folyt le. Dulles londoni és párizsi útján nyomást akar gyakorolni az angol és francia kormányra Az indokínai kérdés új fejleményei (MTI) A nemzetközi események középpontjában az indokínai háború és az amerikai diplomáciának ezzel kapcsolatos legújabb mesterkedése áll. A nyugati politikai és sajtókörök figyelme Dulies jövő hét elejére tervezett londoni és párizsi útjára irányul. A nyugati hírügynökségek nem rejtik véka alá Dulles útjának célját. Az AFP megjegyzi, hogy „Dulles londoni és párizsi misz- sziójának egyik lényeges szempontja éppen az, hogy a közös akció doktrínáját az érdekelt országoknak még a genfi értekezlet előtt kifejezésre kellene jut- tatniok.” A francia hírügynökség hozzáfűzi azt is, hogy amerikai elképzelés szerint ez a „közös akció” és „együttes felhívás” nem lenne csupán üres fecsegés, hanem „Amerika... tényleges és hatalmas eszközökkel is támogatná” azt. A The Newyork Times meglehetősen tartózkodó hangnemben kommentálja Knowland szenátor csütörtökön elhangzott nyilatkozatát, amelyben megfenyegeti a nyugateurópai országokat, hogy az Egyesült Államok szenátusa elhalaszthatja a döntést a külföldi segélyek ügyében, ha nem reagálnak kedvezően a Dulles- féle tervekre. Az indokínai kérdéssel kapcsolatban különösen figyelemreméltó a leginkább érdekelteknek — az ázsiai országoknak — állás- foglalása. Az amerikai tervek csupán a Washington pénzén fenntartott bábrendszereknél találnak osztatlan támogatásra. Viszont meg kell említeni az indonéz és japán állásfoglalást, indonéz politikusok kijelentik, továbbra is az „El a kezekkel Indokínától!” politikát akarjuk folytatni. A japán felsőházban Okazaki külügyminiszter azt mondotta ugyan, hogy „mindenképpen együtt akarunk működni a szövetségesekkel”, de „olyan döntést, hogy Japán csapatokat küldjön harcolni külföldi országokba, egyetlen idegen hatalom sem erőszakolhat országunkra.” A nyugateurópai politikai és sajtókörök most még nyomatékosabban hangsúlyozzák, hogy a genfi értekezlet előtt elhamarkodott lenne minden olyan lépés, amely veszélyeztetni a tanácskozások sikerét. A létfontosság Az utóbbi időben az amerikai külügyminiszter, mister Dulies egyre hangosabban beszél arról, hogy az amerikaiaknak be keli avatkozni a vietnami háborúba, mert ez „létfontosságú” az Egyesült Államok szempontjából. Ej- nye-ejnye, milyen nagy veszélyben is foroghat a nagy Egyesült Államok léte, ha mar a kis Vietnamra is ilyen nagy szükség van. Az az érzés lesz úrrá az emberen, hogy itt talán nem is egészen Amerika létéről van szó, hanem mindössze néhány hadianyaggyáros nyereségéről. Nem biztos, csupán néhány közismert tény enged erre következtetni. Például az, hogy az első és második nagy világháború sokmilliárd dollár nyereséget jelentett azoknak az ágyú- í gyárosoknak, akik harcteret soha életükben nem láttak, legfeljebb csak a kártyakaszinóban. Aztán a koreai „kis” háború is jól megduzzasztotta a newyorki pénzemberek zsebeit. Aztán esetleg arról sem feledkezhetünk el, hogy az indokínai ásványlelőhelyek 70 százaléka és a gumiültetvények 20 százaléka az amerikai monopóliumok kezében van.,. De talán figyelembe kellene venni mások létérdekeit is. — Például a vietnami népét. Ez a létérdek pedig azt követeli meg, hogy Vietnamban béke legyen, sürgősen cltakarodjanak a külföldi elnyomók, a francia expe- díciós banditák s velük együtt az amerikai monolpóliumok is. Vaj jón mit szólna ahhoz Dulies úr, ha a vietnami nép azt kezdené hangoztatni, hogy létfontosságú számára az Egyesült Államok meghódítása. Ezt bizonyosan borzalmas igazságtalanságnak bélyegezné Dulies úr, a „szabadság” és „demokrácia” közismert bajnoka. Mindenesetre még azt meg lehet jegyezni, hogy a vietnami háború folytatása nemcsak a vietnami népnek nem érdeke, hanem az egész világnak létfontosságú, valóban létfontosságú érdeke, hogy Vietnamban és mindenütt a világon örökre elhallgassanak a fegyverek. Ezt Dulies úrnak és társainak is figyelembe kell venni, minta nagy többség érdekét! VESSÜK ÖSS&E Milyen Eszak-Koreábau ‘í A hadműveletek befejezése után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban azonnal hozzáfogtak a háborús sebek begyógyításához. * A KNDK-ban az ipar bruttó termelése 1954- ben 60.8 százalékkal lesz magasabb az 1953-as színvonalnál. Jelentősen emelkedik a szén- és érckitermelés is. # A KNDK. lakosságának életszínvonala állandóan emelkedik. 1953-ban háromszor szállították le a közszükségleti cikkek árát. Múlt év szeptemberében Phenjanban a rizs ára 23 százalékkal, a bab ára 20 százalékkal csökkent. Fokozatosan megélénkül a kereskedelem. * Ez év februárjában a KNDK. minisztertanácsa határozatot hozott a munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak bérének 25 százalékos emelésére. * A KNDK-ban a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében meggyorsítják a phenjani textilgyár építését. A kereskedelem fejlesztésére a városokban 1855 új áruház, a falvakban pedig 595 áruház és üzlet nyílik meg. # A KNDK. kormánya 1954-ben egyedül Kanvon tartományban élelmiszeripari és textilipari vállalatok építésére, valamint a mezőgazdasági gépipar számára 100 millió vont irányzott elő. * A KNDK-ban 1954 végére 438 új mozi és 11 színház épül. Bővülni fog az orvosi intézmények hálózata is. Helyreállítják továbbá az ország valamennyi főiskoláját. Jelenleg 14 központi és ” helyi újságot adnak ki. A KNDK-ban jelenlc- 3411 általános iskola működik, mintegy 1,386.00'. tanulóval. Észak-Koreában jelenleg 165 felsőfok közé’''-'"'" ' A. ’ 0?0 hallgató sajátítja el a tanaz elet Dél-Koreában ‘í Az amerikai imperialisták szolgálatában álló terrorista liszinman-klikknek kisebb gondja is nagyobb, mint a háborús károk helyrehozása. * Dél-Korea ipara hatalmas válsággal küzd. Csupán egy év alatt — 1952-ben — o textilipar termelése 63 százalékkal, a vasiparé 85 százalékkal, az élelmiszeriparé pedig 70 százalékkal csökkent. * Dél-Koreában állandóan emelkednek a különböző adók. Az utóbbi két hónap folyamán a vasúti viteldíj, a villany és a szén ára 50—100 százalékkal drágult. A szöuli rádió jelentése szerint Dél-Koreában jelenleg több, mint 4 millió ember fűvel és fagyökérrel táplálkozik. Dél-Koreában jelenleg több, mint 1 millió munkanélküli van, a részleges munkanélküliek száma pedig eléri a 1.4 milliót. a A rossz megélhetési viszonyok következtében Dél-Koreában nem ritka eset az öngyilkosság. 1953 első negyedében például Kengi-tartomány- ban 143, Eszak-Csuncson tartományban 40 ember lett öngyilkos. 1953-ban Puszanban 1600 ember halt éhen. * Az amerikai zsoldban álló Li Szín Man-kormány 1953-ban az egész költségvetés 92.4 százalékát fordította különböző katonai kiadásokra. # A liszinmanista-klikk Dél-Korea lakosságát sötétségben és tudatlanságban tartja. Évről-évre csökkentik az oktatásra fordítandó, amúgyis nyo- "orúságos összegeket. Az iskolákat katonai cé- zkra használják fel. , A délkoreai gyermeke, öbbsége nem jár iskolába, mert nagyon maga : tandíj. Az erősen szépített hivatalos adatai- szerint Dél-Koreában több, múlt 610.000 gyermei. semmiféle iskolai oktatásban nem vesz részt. Levelek a tavaszi munkáról Gyorsítsuk meg a vetést A mátészalkai határban — de másutt is — alig látni 1—2 fogatot, amelyik szánt. Pedig nagy területek várnak még felszántásra. Ennek nagyrészt az az oka, hogy sokan csak friss szántásba szeretnek vetni, mert a barázdák mutatják a sorokat és a kapásoknál nem kell külön használni a sorvonalozót. Azonkívül a gyomok sem verhetik fel vetésig. Én azt tanácsolom: ne legyen egy dolgozó paraszt sem a saját maga ellensége! Szántson minél előbb. Fogassal, szekéroldallal, vagy egyszerű gerendával simítsa el közvetlenül szántás után a talajt. Ha kevés a fogat, kössön megállapodást a gépállomással. A korai szántással és azonnali el- munkálással sok nedvességet őrzőnk meg a nyári aszályos időre. Azonkívül minden növény a kellően ülepedet, beérett talajban terem legtöbbet. A szántástól a vetésig terjedő 2—3 hét alatt 1—2-szeri boronálással sikeresen küzdhetünk a gyomok ellen is. Ez a csekélyebb többletmunka és a nagyobb gondosság viszont sokszorosan fizet a többtermésben. Alt György agronómus, Mátészalka, Már elvetették a rostkendert a tiszacsécsei Móricz Zsigmond tsz-ben A tsz. tagságának szorgos és fegyelmezett munkája az eddigi jó eredmények elérését hathatósan segítette. A koratavasziakat március 22-én elvetették. A kapások alá korábban elvégezték a trágyahordást és a talajelőkészítést. Nagyobbrészük már el is van vetve. A szerződéses rostkendert április 6-án elvetették, hogy mielőbb kinőjön a bolha „foga“ alól. Most örömmel termesztik a rostkendert, nem úgy, mint a múltban, amikor egész télen görnye- deztek a guzsaly és a szövőszék melleit. Most minden mázsa után 50 forintos utalványt kapnak. — Feleáron és késüéh vásárolhatják meg a szükséges "textilféléket. A szorgalmas munkában a 68 éves özvegy Kosa Ferencné, a 3 gyermekes Tar Endréné és Siket Sándor járnak legelöl. Példájukat követik a többiek is. MEZŐ IMRE felügyelő, Mátészalka: Jobban törődjön a nylrmadai állami gazdaság a nagy varsányi üzemegységével is! A nylrmadai állami gazdaság az elmúlt évben országra szóló jó eredményeket crt el az aranyosapáti Ricsika-tanyai, a kis- várdai, de főleg a nyírlövői gyümölcstermelő üzemegységeiben. Ezeken a helyeken szívesen hallgatják meg a dolgozó parasztok is a gazdaság szaktanácsait és követik jó példáját. Ezekben az üzemegységekben idén is példásan haladnak a tavaszi munkálatok és bizonyosan ismételten jó termés lesz az eredmény. Nem ez a helyzet a nagyvarsányi üzemegységben, az ott lévő 70 holdas gyümölcsösben. Itt a munkálatokkal el vannak maradva. A metszést például csak március 23-án fejezték be. Ne kezeljék mostohán ezt az üzemegységet sem, hiszen a dolgozókban megvan az igyekezet a több- termelés biztosítására, csupán segíteni kell őket anyaggal, felszereléssel és irányítással. KOZMA LAJOS J. B. körzeti instruktor, Nagyvarsány. Tiszarádon a vezetők jól segítik a dolgozó parasztok kongresszusi versenyét Tiszarád mindig az élenjáró községek sorában volt a keme- csei járásban. Az újjáválasztott pártvezetőség azt tűzte ki egyik feladatául, hogy hírnevüket tovább öregbítsék. Német János elvtárs az alap.- szervezet párttitkára a múlt hét egyik reggelén Lencsés István termelési bizottsági taggal elment a tanácselnökhöz, hogy menjenek ki határszemlére. Meg kellett vizsgálni néhány vitás földkimérést is. Német elvtárs javasolta, hogy egy-két kongresz- szusi yállalást is vizsgáljanak meg a helyszínen, hogyan tesznek eleget a dolgozó parasztok a vállalásaiknak. Tonik István 5 holdas dolgozó paraszt teljesítését vizsgálták meg. Tonik István Kulcsár János középparasztot hívta ki párosversenyre és vállalta, hogy március végéig elveti a cukorrépáját, tavaszbúzáját és napraforgóját. Megállapították, hogy Tonik István állta a szavát. Utána a traktorok teljesítését és minőségi munkáját vizsgálták meg. A tanácselnök elvtárs Ignéczi Gyulának, aki éppen a lucernását nézegette, azt javasolta, hogy sürgősen boronálja meg, mert az száraz tavasz esetén egy jó esővel felér. Horváth János azt panaszolta el a tanácselnöknek, hogy most csináltatott új jármot és töri a tinók nyakát, hogyan segíthetne ezen. Horvát Jánosnak is adtak tanácsot a tinók nyakát langyos vízzel kell mindennap megmosni és olajjal bekenni, hogy puha egyen, a jármot pedig le kell simítani. Hazafelé Végső András 10 hol- középparaszt kapujában álltak meg, aki a vetőgépéből szedte ki a benne maradt cukorrépamagot. Végső András elmondta, hogy akkor nap már nem magának vetett, hanem Szalkó Barnának segített, akinek nincs fogata. Végső András nem csak segítségadásban mutat példát, hanem az élenjáró módszerek alkalmazásában is. Az őszi mélyszántást mindig elvégzi valamennyi tavaszi vetésű növény alá. A kalászosokra is használ rendszeresen műtrágyát. Az idén még a lucernáját js fejtrágyázta, mert nem akarja, 1 mint a múlt évben is, hogy az üres szénáskosarat kelljen a tehénnek megmutatni. Jó úton haladnak a község vezetői, csak továbbra is így segítsék a község dolgozóit a tavaszi nunkák végzésében, a kongresz- szusi versenyben. Szabó Miklós járási tudósító, Kemecsc. Éltetik a burgonyát a papos! Esze Tamás termelőszövetkezetben A paposi „Esze Tamás“ termelőszövetkezet már minden tavaszi kalászost elvetett és minden őszivetését fejtrágyázta. Jelenleg a burgonya ültetése folyik. Az ültetést, az új termelési eljárás szerint, mélyültetéssel végzik. A talajt kultivátorral sorozzuk meg, úgyhogy a sort jelző barázdák ’ ’galább 8—10 centiméter mélyek 'egyenek. A barázdák fenekén ’'apával fészket vágunk a gumóknak. így 18—20 centiméter mélyre kerülnek a burgonyák. Ezzel a módszerrel legalább holdanként 40 mázsa burgonyával várunk több termést, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezet tagjai örömmel ültetik a burgonyát, riagy kedvvel dolgoznak. A múlt évben a termelőszövetkezet tagságának csak 40 százaléka járt rendszeresen dolgozni. Most majdnem minden tag kiveszi részét a munkából. Ennek köszönhető az is, hogy már 6 hold szőlőt is elültetett a termelőszövetkezet. BENCZE MIHÁLY agronómus, Papos.
