Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-08 / 83. szám
1954 ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP !K A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája táviratot küldött a bonni parlamentnek A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége táviratot intézett a bonni parlamenthez, amelyben többek között ezeket írja: — A hidrogénbombával folytatott amerikai kísérletek mélységes nyugtalanságot keltettek az egész békeszerető emberiség körében. Az atomfegyverrel folytatott háború egyetlen államot sem fenyegetne és veszélyeztetne any- nyira, mint Németországot. Ebből kiindulva, javasoljuk a német Az amerikai „National City Bank”-nak a gazdasági helyzetről kiadott márciusi jelentése rámutat arra, hogy a részvénytársaságok és nagyvállalatok proAz USA kormányának A „The New York Times'’ washingtoni tudósítójának közlése szerint az amerikai szenátusban hangoztatják, hogy lehetséges az Amerikai Egyesült Államok szélesebbkörű beavatkozása az indokínai háborúba. Az Egyesült Államok kormánya elhatározta — mutat rá a tudósító, — Előre, vagy hátra c. riport. — Hírek. — A késői vizsga c. lőport. — Zenei díszalbum. — A A világ közvéleménye továbbra is élénken foglalkozik azzal, hogy a berlini értekezleten megegyezésre jutottak az április 26-i genfi értekezlet összehívásában, s megegyeztek abban is, hogy az értekezleten résztvesznek az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, valamint a legfontosabb ázsiai nemzetközi kérdéseknek — a koreai és az indokínai kérdésnek — megoldásában közvetlenül érdekelt országok. Amint látható, a nyugati hatalmak beleegyeztek abba, hogy a genfi értekezletet a Kínai Nép- köztársaság részvételével hívják össze. Ez arról tanúskodik, hogy nem lehet kétségbevonni a nagy kínai nép szerepét a nemzetközi életben, helyét a nemzetek közösségében. Ez a beleegyezés azt jelenti, hogy ténylegesen elismerték a Kínai Népköztársaság, mint az egyik nagyhatalom fontos szerepét. Ugyanakkor a világon egyre több ember jön rá arra, hogy a genfi értekezlet összehívására vonatkozó megegyezés módot nyújthat két fontos ázsiai probléma megoldásához, ami viszont elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését. Ezért a világ közvéleménye nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Kínai Népköztársaság részvételével összehívják a genfi értekezletet a koreai és az indokínai kérdések megtárgyalására. Az angol lapok hangsúlyozzák, hogy ez a megegyezés nagy siker. A „Daily Herald‘‘ szerkesztőségi cikkében a következőket állapította meg: „A távolkeleti helyzet megjavítása felé tett első lépés megköveteli az Egyesült Állaszövetségi gyűlés képviselőinek, hogy hozzanak közös határozatot a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának tagjaival és ebben a határozatban követeljék a tömegpusztító fegyverek és a kipróbálásukra irányuló kísérletek betiltását. Beleegyezésük esetén készek vagyunk az említett nyilatkozat szövegére vonatkozólag azonnal javaslatot tenni, vagy felkérni önöket, hogy a szövegre nézve tegyenek javaslatot. fitja 1952-ben az adók levonása után 9,044.756.000 dollárt tett ki, 1953-ban már 9.912.053.000 dollárra rúgott, provokációs határozata hogy amennyiben szükség lesz „Délkelet-Ázsia fékentartására”, „összefogott akciókat” kell indítani indokína népei ellen. E határozatnak megfelelően az Egyesült Államok kormánya meg fogja kísérelni, hogy létrehozza a „szabad országok frontját” a „kommunisták” ellen. gépállomások hangja. — Baráti látogatás c. riport. moktól, hogy ismerje el a kommunista Kína létezését... A berlini értekezletnek már ez az eredménye is alapot ad a reményhez.“ Ahogy a „Daily Worker“ rámutatott, a berlini értekezlet „megnyitotta a hidegháború beszüntetéséhez vezető további tárgyalások útját“. Még az Egyesült Államok egyes burzsoá körei is elismerik, hogy a genfi értekezlet összehívására vonatkozó megegyezés igen jelentős a vitás nemzetközi kérdések megoldása szempontjából. „Koreában elhallgattak az ágyúk — írja a „Christian Science Monitor” washingtoni tudósitója. — Most az a feladat, hogy elhallgattassák őket Indokínában is. A berlini értekezleten megegyeztek abban, milyen fontos az ügyek intézésének ez a rendje. Az értekezlet megállapodott a következő ügy megvitatásának idejében és helyében ... A globális háborútól való távolodás olyan lassan történik, hogy az szinte észrevétlen, de mégis van valami mozgás.“ A francia nép többsége elítéli az igazságtalan és pusztító háborút, amely immár nyolcadik éve folyik a vietnami nép ellen és amelyben egyre tevékenyebben vesznek részt az agresszív amerikai erők. A franciák nem ok nélkül nevezik ezt a háborút „szeny- nyes háborúnak” és „reménytelen háborúnak“. Most, amikor a küszöbönálló genfi értekezlet újabb kilátásokat nyit az indokínai kérdés békés rendezésére, Franciaországban egyre hangosabban követelik a hadműveletek haladéktalan beszüntetését. „Ha a négy nagyhataSzombal estig»' befejezi a burgonyavetést a nag»ykállói járás A nyírbátori agronómusok felhívására válaszolva, a nagykállói járás területén az egyéni dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek elhatározták, hogy az 1954. évi burgonyavetéstervet szombat estig 100 százalékban teljesítik. Ennek érdekében a járási tanács mezőgazdasági osztály dolgozói segítik a községi tanácsokat, termelőszövetkezeteket és felvilágosító munkával elérik, hogy a 60x40 sor- és tőtávolságot a burgonya vetésénél betartsák. KOVICS IMRE mezőgazdasági osztályvezető. PÖTOR PÁL járási főagronómus. JtütfiUdi hírek Az amerikai fél emberei szombaton este Panmindzson közelében támadást intéztek a koreaikínai fél polgári rendőrei ellen. Az eset kivizsgálására kiküldött 2-es számú együttes megfigyelő csoport az összegyűjtött bizonyítékok tanúsága alapján megállapította, hogy a fegyverszüneti egyezmény nyilvánvaló megszegéséről van szó. * Mint az „AFP” jelenti: Paasi- kivi finn köztársasági elnök Kek- konent, az agrárszövetség vezetőjét bízta meg az új finn kormány megalakításával. * A londoni rádió jelentése szerint az ENSZ leszerelési bizottságának elnöke péntekre összehívta a bizottság tagjait. Ezen az ülésen megvizsgálják egy albizottság létesítésének kérdését, amely feladata lenne újabb kísérletet tenni nemzetközi megegyezés létrehozására a leszerelés, valamint az atom- és hidrogénfegyverek kérdésében. lom megegyezett és megállapította a békés tárgyalások kezdetének időpontját, úgy felmerül a kérdés, mire jó akárcsak egy nappal is tovább folytatni a vérontást? — írja a „Libération" című újság. — A berlini értekezlet logikus következménye az indokínai fegyverszünet, de ez a fegyverszünet a mi kormányunktól függ és csakis tőle.“ Élénk visszhangot keltett a genfi értekezlet összehívása Ázsiában, s lelkes helyesléssel fogadták ezt a megegyezést. A kínai lapok egyöntetűen úgy értékelik a szovjet küldöttség állás- foglalását a berlini külügyminiszteri értekezleten, mint a Szovjetunió hajlíthatatlan és következetes békeszerető külpolitikájának megnyilvánulását. A kínai sajtó úgy fogja fel a külügyminiszterek megegyezését a genfi értekezlet összehívásában, mint a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló szovjet külpolitika győzelmét, mint a világ békeszerető erőinek diadalát. A legnagyobb kínai újság, a „Zsenminzsibao“ megállapítja: már az is haladást jelent a nagyhatalmak viszonyá- nyának megjavításában és a nemzetközi feszültség enyhítésében, hogy a Kínai Népköztársaság részvételével tartanak értekezletet. „Ha a genfi értekezleten békésen megoldják a koreai kérdést és az indokínai háború befejezésének kérdését, — írja a „Zsenminzsibao“, — úgy ez rendkívül kedvezőén hat a Távol-Kelet és az egész világ békéjének megszilárdítására.“ Az újság hangsúlyozza, hogy az új Kína népe a többi békeszerető népekkel együtt küzdeni log a genfi értekezlet sikeréért. Nehru miniszterelnök február 19-én beszédet mondott az indiai parlament államtanácsában, s üdvözölte a genfi értekezlet összehívására vonatkozó megegyezést. „Remélem, — mondotta Nehru, — hogy az értekezlet eredményes lesz és hogy összeülése előtt semmi rossz nem történik Távol-Keleten.“ Az „Assam Tribun“ című újság szerkesztőségi cikkében helyesli a berlini értekezleten elfoglalt szovjet álláspontot, majd bírálja az Egyesült Államok kormányának állásfoglalását a Kínai Népköztársasággal szemben és felteszi a kérdést: „Vájjon soká folytatja-e még az Egyesült Államok Csang Kai-sek tajvani kormányának elismerésével kapcsolatos irreális politikáját, vájjon sokáig semmibe veszi a Kínai Népköztársaság követelését és nem ad helyet neki az ENSz- ben?" Meg kell azonban állapítani, hogy vannak olyan körök, amelyeknek nincs ínyére a genfi értekezlet összehívására vonatkozó megegyezés. A monopóliumokkal szoros kapcsolatban álló és az ázsiai pozíciók megtartásában és kiszélesítésében érdekelt amerikai kongresszusi tagok számos kísérletet tettek, hogy rontsák a berlini értekezleten hozott határozat értékét. A koreai agresszív háború kirobbantói, az Egyesült Államok indokínai háborúba való fegyveres beavatkozásának hívei igyekeznek bebizonyítani, hogy a genfi értekezlet milyen „végzetes“ és hogy milyen „veszedelmes“ az Egyesült Államok számára, ha a Kínai Népköztársaság résztvesz ezen az értekezleten. Kísérletek történnek a genfi értekezlet határidejének elhalasztására is. Jellemző Dulles felszólalása a Washingtonban március 16-án tartott értekezleten: Az újságírók kérték őt, hogy nyilatkozzék a genfi értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdésekben, s erre Dulles kijelentette, hogy a Szovjetunió „a halogatás taktikájához folyamodik az értekezlet előkészítésének gyakorlati rendszabályaival kapcsolatban“ és hogy a kínai kommunisták „nincsenek egészen megelégedve az őket érintő megállapodással“; Dulles igyekezett úgy beállítani a dolgot, hogy a kialakult helyzet következtében „könnyen lehetséges" a genfi értekezlet elhalasztása. Progresszív körök úgy értékelték a külügyminiszternek ezt a kijelentését, mint a genfi értekezlet összehívásának megzavarására irányuló nyílt kísérletet. A helyzet ténylegesen az, hogy a Szovjetunió külügyminisztériuma már március 3-án az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának tudomására hozta: a Kínai Népköztársaság kormánya hajlandó résztvenni az értekezleten. Ami pedig a szovjet álláspontot illeti, ismeretes, hogy a Szovjetunió véleménye szerint semmi nem zavarhatja meg és semmi nem nehezíti meg a genfi értekezlet szervezési és technikai előkészítését. A vitás ázsiai problémákat kétségtelenül eredményesen oldhatják meg a genfi értekezleten, ha az értekezlet minden résztvevője a tényleges nemzetközi helyzetből indul ki, ha a béke érdekeit tartja szem előtt, ha figyelembe veszi a szabadságáért és függet-1 lenségéért harcoló ázsiai népek érdekeit. Pártoktatás Há%a hírei Április 8-án, csütörtökön este | mel Kocsány Gyula elvtárs tart 6 órakor „A módosított Szerve-j előadást a Pártoktatás Házában, zeti Szabályzat tervezetéhez” cim- | Külpolu ikaí Krómra Az európai kollektív biztonság biztosítására vonatkozó javas-í“- latok, amelyeket a Szovjetunió a négy hatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásán és a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok kormányához intézett március 31-i jegyzékében terjesztett elő, továbbra is magukra vonják a világ közvéle «lényének figyelmét. A demokratikus közvélemény törekvéseit kifejező lapok hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelnek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós és állandó béke biztosítására törekvő népek vágyainak. A kínai lapok üdvözlik a szovjet jegyzéket és rámutatnak, hogy az európai kollektív biztonság hatékony rendezésének megteremtése döntő jelentőségű az egyetemes béke szempontjából. A tőkés országok sajtója is tovább közöl cikkeket. Sok burzsoá lap elismeri, hogy meggyőzők a kollektív biztonság megteremtése mellett elhangzott szovjet érvek. A „Birmingham Post“ című angol lap azt írja, hogy „Azt a javaslatot, amely szerint olyan biztonsági egyezményt kössenek, amelyben Amerika is résztvesz, nem lehet olyan egyszerűen kihagyni a számításból.“ „Helytelen volna, — írja az „Arbeiterzeitung“ című osztrák lap, — ha a Szovjetunió javaslatait megvitatás nélkül vetnék el::„A Szovjetunió javaslatai — írja a „Citizen“ című kanadai lap — teljes és figyelmes elemzést érdemelnek.“ Az amerikai lapok nemcsak Nyugat-Európa széles közvéleményének, hanem a nyugateurópai államok hivatalos köreinek hangulata miatt is nyugtalankodnak. így például a „Christian Science Monitor“ kijelenti, hogy a nyugateurópai országok külügyminisztériumai azon a kérdésen gondolkodnak, vájjon nem tükrözi-e a Szovjetunió új javaslata „azt a kívánságot, hogy vessenek véget a hidegháborúnak“! Sok burzsoá lap elismeri, hogy a világ közvéleménye hangulata miatt jelentékeny nehézségbe ütközik, hogy azok a körök, amelyeknek pedig ez érdekükben állana, negatívan válaszoljanak a szovjet jegyzékre. A „Reuter” Iroda szemlefrója azt írja, hogy a szovjet javaslatok „kényes problémát jelentenek a nyugati országok számára a szovjet jegyzékre vonatkozó válasz megszerkesztésekor“. A lapok hangoztatják, hogy „igen óvatosnak kell lenni” a negatív válasz megfogalmazásánál. A „Reuter“ Iroda szemleírója és sok más burzsoá sajtószerv eszmefuttatásaiból kitűnik, hogy a nyugati politikusok nemv törekednek arra, hogy érdemileg tárgyalják meg a kollektív biztonság szovjet tervét, hanem mindössze különböző kibúvókat keresnek, hogy a közvélemény tiltakozásának felkeltése nélkül utasíthassák el. Russel, a „New York Herald Tribune“ washingtoni tudósítója megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztériumnak a szovjet jegyzékkel kapcsolatos „gyors és éles“ reakciója újból kiélezte az angol-amerikai viszonyt. A „Globe and Mail“ című kanadai lap szerint Washington nem jó politikát folytat, midőn „határozott cs haladéktalan „nem“-mel válaszol az oroszok javaslatára. A nyugati hatalmaknak ... komolyan tanulmányozniok kell az orosz javaslatokat és elő kell terjeszteniök pontosan megfogalmazott békejavaslataikat”. A „New York Times" hangoztatja, hogy a Szovjetunió legutóbbi diplomáciai lépései rendkívül bonyolulttá tették a nyugati politika irányzatát megállapító politikusok előtt álló problémákat. A Szovjetunió legutóbbi jegyzékében például Franciaországhoz fordulva, tulajdonképpen ezt mondja: „íme, itt a lehetőség, amely biztosítja biztonságtokat Németország felfegyverzésének kockázata nélkül.“ A világ közvéleménye megelégedéssel fogadja a genfi értekezlet összehívását Egy év alatt átlagosan 10 százalékkalkal emelkedett az amerikai nagyvállalatok profitja A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora
