Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-25 / 71. szám
1954 MÁRCIUS 25, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP Ukrajna Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa Kiev (TASzSz): Március 23-án Kievben megnyílt Ukrajna Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa. Az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsának üléstermét, ahol a kongresszust tartják, megtöltöttek a küldöttek, valamint a sok vendég — munkások, párt- és szovjetfunkcionáriusok, tudósok, írók, művészek. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából A. J. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára nyitotta meg a kongresszust. A kongresszus küldöttei egyperces néma felállással rótták le tiszteletüket J. V. Sztálinnak, a halhatatlan Lenin műve folytatójának emléke előtt. A küldöttek az alábbi napirendet fogadták el: 1. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámoló- jelentése; 2. Ukrajna Kommunista Pártja Revíziós Bizottságának beszámoló- jelentése; 3. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának megválasztása; 4. Ukrajna Kommunista Pártja Revíziós Bizottságának megválasztása. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámoló- jelentését A. I. Kiricsenko, a Központi Bizottság titkára mondotta el. Ukrajna Kommunista Pártja Revíziós Bizottságának beszámoló- jelentését Z. Sz. Necsiporuk, a Revíziós Bizottság elnöke terjesztette elő. A beszámolók alapján dúlt a vita^ meginFrancia burzsoá lapok a tárgyalások politikájáról A nyugati burzsoá-sajtó — különösen a francia sajtó — a genfi értekezlet küszöbén különös figyelmet fordít az indokínai kérdés alakulására. Gilles Martinet a „VObserva- teur“ című polgári hetilapban azt fejtegeti, miért álcázzák magúkig „tárgyaló feleknek“ az indokínai „végső győzelem“ hívei. A cikkíró utal az indokínai kérdéssel foglalkozó parlamenti vitára. Ekkor elsőízben fordult elő, hogy egy francia miniszterelnök kénytelen volt nyíltan kijelenteni: jóllehet hajdan igen sok francia hitt abban, hogy a fegyverek erejével kivívhatják a diadalt Indokínában, most meg kell állapítani, hogy a konfliktust tárgyalások útján kell rendezni. , A „Le Rassemblement“ című gaulleista hetilapban Jacques Soustelle Franciaország nagyhatalmi állásának szemszögéből Vizsgálja az indokínai háború és az európai védelmi közösség ösz- szefüggéseit. Rámutat arra, hogy „az indokínai erőfeszítés teljesen kimeríti Franciaországot“, — Ugyanekkor — folytatja — „kötelezzük magunkat, jobban mondva köteleznek bennünket arra, hogy elfogadjuk az európai védelmi közösséget, vagyis, hogy minden kártyán veszítsünk. Franciaországnak nem szabad elfogadnia, hogy tovább folytasson Ázsiában egy iszonyatos harcot és hogy ennek következtében Európában a csatlós szerepére kárhoztassák. Az indokínai tárgyalások gondolatának franciaországi terjedése aggodalmat kelt az amerikai burzsoá-sajtóban. A „New York Herald Tribune“ cikkírója, Barrett Mc Gurn amiatt sopánkodik, hogy a francia parlamentben „a legnagyobb tapsban Mendes- France-t, Laniel ellenfelét részesítették, aki ismét felvetette azt a kérdést, vájjon a semlegesség nem váltja-e fel a közeljövőben a tradicionális amerikai barát francia politikát?“ Az amerikai cikkíró idézi Mendes-France-nak azt a kijelentését, hogy „Francia- országnak meg kellene mondania szövetségeseinek, hogy megtévesztette őket és azután sürgősen véget kellene vetnie az indokínai háborúnak.“ * Párizs (MTI): Párizsba érkezett jelentések szerint a tonkini delta térségében az utóbbi 24 órában újból felélénkültek a harcok. A vietnami néphadsereg csapatai és a partizánok állandóan támadják a delta védelmét biztosító francia csapatok utánpótlási vonalait. Washington (MTI): Paul Ely tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnöke kedden Washingtonban folytatta tárgyalásait az amerikai kormány és a fegyveres erő képviselőivel. Az „AFP“ jelentése szerint a tábornok megbeszélést folytatott Dulles külügyminiszterrel az indokínai katonai helyzetről. VILÁGNÉZO SZEMMEL Kormányunk minden magyar dolgozó nevében nyilatkozott Irta: KISS LAJOS nagyszekeresi dolgozó paraszt. A z elmúlt vasárnapi újságokban bizonyára sokan olvasták ^ a magyar kormány nyilatkozatát, amelyben állást foglal az úgynevezett európai védelmi közösség ellen és támogatja egy olyan kollektív együttműködésnek a megteremtését, amely valóban a béke fenntartása ügyét szolgálja. A mi kormányunk valamennyi dolnozó nevében nyilatkozott. Tudjuk azt. hogy az amerikai imperialisták az európai védelmi közösséggel új háborút akarnak, feltámasztani a német militariz- must és ráuszítani Európára. Én a magam életéből vett példákkal is el szeretném mondán', hogy milyen nagy ellenségünk nekünk a német m'."Verizmus. Engem például a német fasiszták a háború alatt elhurcoltak és kegyetlenül bántalmaztak. Eszembe jutott az, hogy 1848-ban is ők tiporták el szabadságharcunkat, hogy az első és második világháborúban az ő parancsukra kellett meghalni, nyomoréknak lenni sok magyar embernek. Azt hiszem, nekünk, magyar dolgozóknak nagyon fontos feladatunk, hogy küzdjünk az egységes Németország megteremtéséért. Ez nemcsak az én véleményem, hanem az egész község dolgozóinak is. A béke ügye melletti kiállásunkat tettekben is megmutatjuk. Én a magam kis portájáról szólva, elmondhatom többek között azt, hogy egészévi soványbaromfi-, tojás- és szarvasmarhabeadási kötelezettségem teljesítettem, az árpát, zabot elvetettem, búzámat fejtrágyáztam. Persze, ezek nem nagy dolgok, azonban mindenkinek a maga munkahelyén kell megtennie mindent, hogy erős, egyre erősebb legyen a béke tábora. Mi, nagyszekeresi dolgozók, úgy végezzük munkánkat, hogy ezzel valóban erősödjön a béke. Elhalasztották a hat nyugateurópai ország külügyminiszterének brüsszeli értekezletét Párizs. (MTI) Hat nyugateurópai ország (Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg) külügyminisztere március 20-ra értekezletre készült. A hat külügyminiszter az „európai politikai közösséggel” kapcsolatos kérdésekről folytatott volna tanácskozást Brüsszelben. A nyugati sajtó március közepén híreket terjesztett arról, hogy a találkozó valószínűleg elmarad, mert „Belgium választásokra készül”. Egyes francia lapok azonban — így például a „Combat” — rámutattak: az el-' halasztásnak az a valódi oka, hogy a hat ország között ellentétek vannak az „európai politikai közösség” körül. Akkoriban ezt a hírt megcáfolták és közölték* hogy a tanácskozásra mégis sor kerül. Párizsi hivatalos jelentés szerdán közölte, hogy mégsem kerül sor a brüsszeli tanácskozásra és „annak új időpontját még nem tűzték ki”. (2eoel a J^zoojeiutdió hói Egy kárpátukrajnai kolhoz életéből i. A Magyar Népköztársaság földművelésügyi miniszterének meghívására 1950 szeptember 24-en 52 tagú Kolhozparaszt-kül- (iöttség jött Kárpát-Ukrajnából M agyarországra. A küldöttség tagjai Kárpát-Ukrajnában élő magyar kolhozpai asztok voltak. A Küldöttségben Benedek György, Molnár Illés, Gadu Béla és Hro- bák Mária, a Szocialista Munka Hősei képviselték a beregovoi (beregszászi) „Kalinyin”-kolhozt. A beregovoi kolhozparasztok sokat beszéltek magyar barátaiknak a közös gazdálkodás előnyeiről, a kolhozéletről. Azóta közel három és fél esztendő telt el. Nagy változások történtek, a kolhozok gazdagabbak lettek. Sokat fejlődött kolhozunk, a beregovoi kolhoz is. Elmondjuk magyar barátainknak, hogyan élünk és hogyan qa/dálkodunk most. I. Nagy változások Hat évvel ezelőtt léptek a bc- regovój parasztok a közös gaz dálkodás útjára. Kolhozunk ezalatt a rövid idő alatt nagy sikereket ért el. Különösen 1950. cv óta gyorsult meg fejlődésénél: üteme. A kolhozporták száma ma már 650. A kolhoztagok többsé ge magyar származású. Kolhozunknak 2.912 hektár földje van; ebből 2.200 hektár szántóföld, 160 hektár szőlő es gyümölcsös. A föld megművelésére 4 növénytermelő brigádot szerveztünk. Ezenkívül van egy takarmánytermelő-, egy gyu- mölcskertész- és négy szőlész- brigád, továbbá egy konyhakerti és egy út- és talajjavító brigád is a Kolhozban. Egy-egy növény- termelő brigád 650—800 hektár szántóföldön dolgozik, Rendelkezésükre állnak a munkához szükséges erő- és munkagépek. A kolhoztermelés fejlődésében döntő szerepet játszik a beregovoi gépállomás. A kolhoz földjein két gépkezelő brigád dolgozik nyolc traktorral, három kombájnnal és egyéb bonyolult mezőgazdasági gépekkel. A főbb földmunkákat 80 százalékban gépesítették. Négy agronómusunk, továbbá állatorvosunk, felcserünk, zootechnikusunk, építészmérnökünk és építőtechnikusunk van. A brigádvezetők és az állattenyésztő telepek vezetői mindannyian jó szakemberek. Hatvan kolhozparaszt tanult háromhónapos mezőgazdasági tanfolyamokon. Kolhozparasztjaink lelkesen végzik munkájukat. A múlt évben minden munkaképes kolhozparaszt átlagban 404 munkaegységet teljesített. 1590-ben a kolhoz pénzbeni jövedelme 3 millió 529 ezer rubel volt, 1953-ban már 4 millió 34 ezer. Mi a gyakorlatban döntöttük meg a burzsoá tudósok elméletét, amely szerint Kárpát-Ukraj- na földjén nem lehet bő termést elérni. A kolhozrendszer körülményei között minden évben gazdagabb gabonatermést értünk el. A mull évben például a harmadik növénytermelő brigád, amelynek vezetője Balta Bálint. hektáronkint 23 mázsa ószibúzát és ősziárpát takarított be. Szilágyi József munkacsapata hektáronkint 70 mázsa kukoricatermést ért el. Miben rejlik a siker „titka”? A kolhoz mindent elkövetett, hogy emelje a földművelés kultúráját, növelje a terméshozamot. Az állam mindenben támogatja kolhozunkat, A gépállomás segítségével javítottuk a mezei munkák minőségét, jobban betartottuk az agrotechnikai határidőket. A kolhozföldeket egyre jobban trágyázhatjuk. A múlt évben például több mint 10 ezer tonna istállótrágyát és 4.660 mázsa műtrágyát vittünk a földekre. Régebben az állattenyésztés rendkívül elmaradott volt ezen a vidéken. Kolhozunkban 1948-ban mindössze 108 szarvasmarha, sertés és juh volt. Ma már 2.640 darab haszonállatunk van a hat állattenyésztő telepünkön. Nemrégen kezdtük meg az ezüstróka- tenyésztést. Méhészetünk is egyre jobban fejlődik. A közös állattenyésztés egyre jövedelmezőbb üzemága gazdaságunknak. A múlt esztendőben 600.000 rubelt jövedelmezett ne- ;ünk a közös állattenyésztés. Ez négyszerese a három év előttinek. Végrehajtjuk a párt- és kormányhatározatokat: tovább növeljük az állattenyésztés hozamát, az állattenyésztésből származó jövedelmet. Hasonlóképpen fejlődnek nálunk a közös gazdaság többi üzem ágai is. II. Új élenjáró módszereket vezetünk he Sűrűn érkeznek hozzánk levelek az ország minden részéből. Kolhozelnökök, agronómusok, brigádvezetők és kolhozparasztok fordulnak, hozzánk tanácsokért. Elsősorban aziránt érdeklődnek, hogyan takarmányozzuk nagyszámú állatállományunkat, hiszen nincsenek természetes szénakaszálóink, sem legelőink. Kolhozunk' állattenyésztő telepein ugyanis a baromfiakon és az ezüstrókákon kívül 2.640 jószágot tenyésztünk. A szilárd takarmányalap megteremtéséért folyó harc során számos nehézséget kellett leküz- denünk. A takarmánykérdés megoldásában azonban kolhoztagjaink kiváló kezdeményezőképességről és leleményességről tettek tanúságot. 1949 nyarán történt: néhány kolhozparaszt egy zacskó bükkönymagot hozott a vezetőségnek. — Ez nem közönséges bükköny, hanem őszibükköny — mondták. — Nagyszerűen megterem a mi földjeinken. Ha ebből vetünk, lesz takarmány bőven! Akkoriban a kolhoz kísérleti részlegének voltam a vezetője. Nagyon érdekelt az őszibükköny és magammal vittem a vetőmagot. Ősszel néhány négyzetméteren vetettünk belőle. Azóta öt év telt el. Ma már néhányszáz hektáron termesztünk őszibükkönyt. Kiváló takarmánynak bizonyult. A múlt év májusában a kolhoz 200 hektáron 52.400 mázsa zöldtömeget takarított be őszibükkönyből. Az őszibükkönyt őszirozzsal, búzával és árpával keverve vetjük. Ez a takarmánykeverék nem igényel külön parcellát. Az őszi gabonafélék betakarítása után traktorral felszántjuk a földet s augusztus végén elvetjük az őszibükkönyt. Jövő év májusában már kaszálhatjuk is. Kaszálás után felszántjuk a földet, majd másodnövényeket — például kukoricát vetünk, vagy burgonyát ültetünk. így ugyanarról a területről egy évben két termést takarítunk be. Az őszibükköny vetésén kívül a kolhozban elterjedt a köztesvetés, A gabona után vetett kukorica sorközeibe takarmánytököt ültetünk. Ezzel a módszerrel is jó eredményeket érünk el, A múlt évben 200 hektáron volt; köztesvetésünk, A kolhoz jó ku- koricatermést és 8 ezer mázsa1 tököt takarított be, Julija Man tilko munkacsapata 16 hektáron' 50 mázsa kukoricát és 100 mázsa takarmánytököt takarított be hektáronkint, Kolhozunk sajátságos laboratóriummá vált. Egyik növény-' termelő brigádunk kizárólag fajtanemesítéssel foglalkozik. Két tapasztalt agronómus vezetése alatt a brigád több mint százféle különböző gabona-, olajosnövény- és fűfajtával kísérletezik. A gépállomás segítségével mind szélesebb körben alkalmazzuk a négyzetes-fészkes kukoricavetést, a keresztsoros és sűrűsoros gabonavetést, műtrágyával javítjuk a talajt, mesterséges beporzást végzünk a kukoricán, a napraforgón és a szőlőn, jarovi- záljuk a vetőmagot, ősszel és tavasszal fejtrágyázzuk az őszieket, stb. Ennek eredményeként a növények terméshozama egyre nő, Kolhozparasztjaink egyes részlegeken 35—40 mázsa őszibúzát, 60—70 mázsa kukoricát és 400— 500 mázsa takarmányrépát takarítanak be hektáronkint. Nemsokára már mindenütt ilyen nagy eredményket fogunk elérni. (G. A. Tyiscsenko, a bereg- ovói „Kalinyin” kolhoz agro- nómusa.)
