Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-24 / 70. szám

1954 MÁRCIUS 24, SZERDA N »PLAF 3 — .-mak A Lenini Komszomol XII. kongresszusa Moszkva. (TASZSZ.) A nagy Kreml-palotában harmadik nap­ja folyik a Lenini Komszomol XII. kongresszusa. Folytatódik a Komszomol központi bizottságá­nak beszámolója feletti vita. A küldöttek megtárgyalják, hogyan vesz részt az ifjúság az iparvál­lalatok és a tudományos intéz­mények munkájában, a szűz- és ugarföldek termővé tételében, hogyan segíti elő a kolhozgaz­dálkodás sikerét, hogyan tanul és pihen. Nagyezsda Reva, a Szocialista Munka Hőse, fiatal ukrán kol­hozparasztnő. Kolhoza eredmé­nyeiről, személyes sikereiről be­szélt, arról, hogyan válik az élenjárók tapasztalata minden kolhozparaszt közkincsévé. Mederbek Abdikulov, a Kirgiz SzSzK Komszomolja Központi Bizottságának titkára arról be­szélt, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány gondosko­dásának eredményeképpen virág­zik a kirgiz nép kultúrája. Kir- gíziának 9 főiskolája, 27 közép­fokú műszaki tanintézete, sok is­kolája van. Csupán az elmúlt két évben több mint 4.000 fiatal szakember került ki a köztársa­ság főiskoláiból, technikumaiból. A kongresszus március 22-i ülésén beszélt a küldöttek előtt Nyikolaj Romanov, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő testnevelési és sportbi­zottság elnöke, Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának elnöke, Alekszej Szur- kov, a Szovjet írók Szövetségé­nek főtitkára és mások. A kongresszusi küldöttek lel­kes tapssal fogadták a külföldi ifjúsági szervezetek képviselői­nek felszólalását. A vietnami néphadsereg egy harmadik védelmi állást is elfoglalt Dien Bien Phu-ná! Párizs. (MTI) A vietnami nép­hadsereg alakulatai Dien Bien Phu körül közel 5 napja lövész­árkokat ásnak és már egész lö- Vészárok-hálózattal vették körül a megerősített francia tábort. Lö­vészárkaik néhány helyen 200 méterre is megközelítik az expe- díciós hadtest állásait'. A vietnami néphadsereg pa­rancsnoksága a múlt hét végén közölte, hogy csapatai elfoglal­tak Dien Bien Phu-nál egy har­madik francia védelmi állást is. JCiíip o lifikai hírek Van Ngün Ziap tábornok, a vietnami néphadsereg főparancs­noka, dicsérő elismerésben része­sítette azokat a partizánokat, akik a múlt héten 20 kilométer hosz- szúságban eltávolították a síne­ket a Vörös-folyó deltájában fek­vő Hanoi város és Haiphong kikötőváros között. Ezen a vasút­vonalon áramlik be az országba az amerikai hadianyagszállítmá­nyok nagyrésze. * Eden angol külügyminiszter hétfőn kijelentette az alsóház­ban. hogy a jelenlegi körülmé­nyek között „nem lehet folytatni a Szuezi-övezetben lévő brit tá­maszpont jövőjére vonatkozó tár­gyalásokat Egyiptommal” — közli a „Reuter” hírügynökség. Az angol külügyminiszter a közelmúltban a csatornaövezet­ben lezajlott angol-egyiptomi in­cidenssel indokolta kijelentését, ugyanakkor az egyiptomiakra hárította a felelősséget a két or­szág közötti viszony rosszabbodá­sáért. * Vasárnap a nyugatberlini építő­ipari szakszervezet Schöneberg - ben (amerikai övezet) megtartott viharos lefolyású küldöttgyűlésén megfbsztotta tisztségétől első el­nökét, Krauset, korrupt és er­kölcstelen magatartása miatt. A harminchétezer nyugatberlini épí­tőipari munkás képviselői ezzel a határozattal megtették az első lé­pést ahhoz, hogy a munkásáruló­kat eltávolítsák a nyugatberlini szakszervezeti vezetőség soraiból. • A londoni Békevédelmi Szö­vetség március 21-én tiltakozó gyűlést rendezett a Nyugat-Né- metország remilitarizálása elleni tiltakozás jeléül. A gyűlésen Fred Tonge, a londoni grófság tanácsá­nak tagja, Margaret Airey, az Angol Országos Nőszövetség kép­viselője, Alan Schaffer, volt ka­tona és Tanley Evans lelkész mondott bSzédet. A „Reuter” hírügynökség je­lenti, hogy Mirko Tuszokovics, a jugoszláv teniszválogatott tagja Olaszországban politikai mene­dékjogot kért. Tuszokovics Fran­ciaországból érkezett, ahol csapa­tával több mérkőzésen vett részt.' A demokratikus német sajtó üdvözli a Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozatát Berlin. (MTI.) A Német Demo­kratikus Köztársaságban megje­lenő lapok bőven ismertetik és üdvözlik a Magyar Népköztársa­ság kormányának nyilatkozatát, amely elítéli az úgynevezett európai védelmi közösség létre­hozására irányuló békeellenes mesterkedéseket, és kijelenti, hogy a Magyar Népköztársaság kész résztvenni a Szovjetunió ál­tal javasolt összeurópai kollektív biztonsági egyezményben. Az Országos Takarékpénztár 1954 első felében négy alkalom­mal rendez államkölcsön-sorso- lást. Az ötéves Tervkölcsün Vili. sorsolását, mint már köz­tudomású, március 27-től 30-ig Budapesten tartják meg. Ezen a sí rsoláson, nyereménnyel vagy névértékben körülbelül 830.000 kötvény kerül kisorsolásra 103.5 millió forint összegben. Április 20—29 között Kecskemé­ten kerül sor a II. Békekölcsön negyedik sorsolására. Május 27—30 között új, szo­cialista városunk, Sztálinváros lesz a színhelye az I. békeköl­csön VI. sorsolásának. Június 29-én Kaposvárott sor­solják másodízben a III. béke kölcsönt. Márciustól júniusig minden hónapban lesz tehát sorsolás és a félév végéig több mint másfél millió darab kötvény tulajdo­nosa részesülhet az együttesen 280 millió forintot kitevő sorso­lási összegből. Tavaszi képek a Szovjetunióból A Baranovicsi terület (Bjclorussz SzSzK) kolhozaiban a pol­gári légiforgalom repülőgépeinek segítségével végzik a trágyán zást, permetezést. A képen: Trágyával rakják meg a repülőgépet, amely a klecki kerületi Zsukov-kolhoz őszi vetésének fejtrágyázását végzi. Előtérben N. I. Karasz és V. A. Alekszejcsik (jobboldalt) kolhozparasztnők. (Foto Sz. Kapelko) 1954 február végén Moszkvában a Kremlben tartotta érte-* kezlctét azoknak a komszomolistáknak első csoportja, akik aj párt felhívására önként jelentkeztek, hogy résztvesznek a megmtH veleten területek meghódításának munkájában. A képen (balről-jobbra): A. A. Morozov, a Komszomol ProleJ társzkij kerületi bizottságának titkára és G. V. Mjasznyikov, ai Komszomol Moszkvai Városi Bizottságának titkára átnyújtják al vidéki munkára szóló levelet a moszkvai „Sztálin”-autógyár két fiatal dolgozójának — G. A. Szemjonov gépészmérnöknek és V. JJ Molotyilov géptervezömérnöknek, akik önként jelentkeztek szűzi földek megművelésére. (Foto Sz. Preobrazsenszkij és V. Kosevoijj HÍREK JUGOSZLÁVIÁBÓL Egyre nehezebb az alkalmazottak helyzete A főtisztviselőket, a magas ál­lásban lévő alkalmazottakat, akik a titóista rendszer támaszai, jól megfizetik Jugoszláviában. A többi jugoszláv alkalmazott a nyomorúságos kis fizetésből alig tudja életét fenntartani. A „Borba“ című lap azt írja, hogy az állami alkalmazottak 50 százalékának a havi fizetése át­lagosan 6500 dinár. Ha figyelem­bevesszük, hogy ebből a fizetés­ből levonják a kereseti adót és a többi járulékot, s ha azt is figye­lembe vesszük, amit az „Oszlo- b: odjenye“ című lap ír, hogy „egy személy alapszükségleteinek kielégítésére havi 7000 dinár szükséges“ — a valóságban pedig még sokkal több, — akkor nyil­vánvalóvá válik, hogy az alkal­mazottak nagy többsége még a legelemibb életszükségleteit sem tudja kielégíteni. Az alkalmazot­tak életszínvonala, mint ahogyan azt a „Borba“ beismeri, az utób­bi időben jelentékenyen csök­kent, mivel a létfenntartáshoz szükséges kiadások 11 százalék­kal emelkedtek, a fizetések pedig a régi színvonalon maradtak.“ Még ennél is súlyosabb az ál- lásnélkül alkalmazottak helyzete. A dravai járásban az alkalmazot­tak 80 százalékát bocsátották el állásukból. A munkanélküliség réme fenyegeti a közép- és főis­kolásokat, valamint az egyete­met végző fiatalokat Is. Szerbiáién emelhedih az analfabéták száma Szerbiában ma több mint egymillió ötszázezer analfabéta van. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik ember nem tud írni-ol- vasni. Tito adatai szerint, amelyeket az 1948. december 27-én tar­tott nemzetgyűlési beszédében sorolt fel — az 1948. év végén .egész Jugoszláviában egymillió volt az analfabéták száma. — Ezek szerint Szerbiában ma 50 százalékkal több az analfabéta, mint 1948-ban egész Jugoszláviában volt. A titóista állami költségvetés 78.6 százalékát katonai cé­lokra fordítják, népoktatásra a költségvetésnek mindössze 0.4 szá­zalékát költik. A titoisták a népoktatási Programm helyett a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium háborús készülődései­nek programmját hajtják végre. Annak ellenére, hogy az anaTabélák száma ilyen rohamosan növekedik, annak ellenére, hogy Szerbiában évről-évrc rengeteg gyermek nem járhat iskolába, egymás után zárják be a t^nííókép- zőket. így például Sabacon is megszüntették a tanitókepzőt az­zal az indokolással, hogy — JugOzláviában tói sok a tanító. Idegen turisták a dalmát partokon Meglátni az Adriát, kipihenni partjain az évi munka fáradal­mait: ez volt a kézzelfogható je­le annak, hogy az Adria valóban a jugoszláv népé. Így volt ez a háborút követő két évben is. A jugoszláv dolgozók meglátogatták az Adriájukat. Ma mintha sorompók zárnák cl az Adriához vezető utakat. Ezek a sorompók nagyon könnyen megnyílnak azok előtt, akik meg tudják fizetni a drága útiköltsé­get és ellátást. így például Rab szigetén a második osztályú ellá­tás és lakás napi bére 1000 dinár, Dubrovnikban (Ragusa) pedig 1500 dinár. A különböző „taná­csok“ titkárainak és a táborno­koknak könnyen elérhetők ezek a helyek és árak. Még jobban és előzékenyebben tárulnak ki a tengerparti nyara­lók cs üdülők kapui a külföldi „turisták“ előtt. Ebben az évad­ban például egyedül Amerikából 15.000 „turista“ nyaral az Adria partján. A külföldiek Budvától Opati- jáig teljesen elözönlötték a dal­mát tengerpartot, s így nemcsak a tengerparthoz vezető főutak, hanem még a mellékösvények is bezárultak a jugoszláv dolgozók előtt. Még a „Szlobodna Dalmá­cia“ című lap is, amely ezt a kül­földi inváziót nevén nevezi, ezt írja: „A tengerparti lakosok fel­szólították a vezetőket, hogy va­lamicskét kevesebbet törődjenek a külföldiekkel és szenteljenek egy kis figyelmet az egyszerű, — hazai emberekre is.“ Azonban tény az, hogy a vezetők ezt nem teszik meg. Ök csak szajkózzák, hogy: „a dolgozóknak joguk van a pihenéshez“. A bökkenő csak! az, hogy a dolgozók nem élhetnek ezekkel a jogokkal, nem mehet­nek el pihenni a dalmát partokra. Joggal teszik fel tehát a jugo- szláv dolgozók a kérdést: „Vajjon\ mennyire miénk az Adria?" ß jugeszláv proletariátastól megvonják a szakszervezeti jogokat Jugoszláviában törvényt hoz­tak, amely megfosztotta a helyi és járási szakszervezeti bizottsá­gokat attól a jogtól, hogy a mun­káselbocsátás kérdésébe beleszól­janak. Ezzel a kapitalistáknak- teljesen szabad kezet adtak a munkáselbocsátás kérdésében. A szakszervezetek vezetői azonban egyáltalán nem tiltakoztak a jog­fosztó rendelet ellen. Az ilyesmi azonban egyáltalán nem megy ritkaságszámba a mai Jugoszláviában, sőt a szakszerve­zeti vezetők gyakran maguk is előállnak olyan javaslatokkal, amelyek a dolgozók helyzetét még jobban súlyosbítják. A „Borba“ július 14-i száma például megdi­csérte a szakszervezeti vezetősé­get azért a javaslatáért, amely szerint minden kategóriába eső munkásnál csökkenteni kell a gyermekpótlékot. Szalaj szak- szervezeti főkolompos javaslatot készített arra, hogy a szakszerve­zeti tagoktól minden kiváltságot vonjanak meg, eszerint legyenek egyenlők a szakszervezeten kívüli dolgozókkal. Ez természetesen a szakszervezetek felszámolását je­lentené. A belgrádi rádió közölte, hogy Szalajék nem hallgatták meg a jugoszláv mezőgazdasági dolgozók küldötteit sem, akik kö­vetelték az elmúlt évben ,,a« aszály“ miatt a fizetésükből le* vont 20 százalék kifizetését; Az áruló szakszervezeti veze­tőknek azonban nem minden esetben sikerül a munkások elé­gedetlenséget elfojtani. Mind gyakrabban törnek ki sztrájkok: Nemrégen a briezscsei műszaki műhelyben hosszabb sztrájk tört ki, amely a dolgozók győzelmével végződött. Számos helyi szakszer­vezeti vezető a munkások oldala-' i£ állt. Szalajék, hogy megfélemlítsék a munkások szervezett harcátj újból „át akarják szervezni“ aj szakszervezeteket. — Ezzel az átszervezéssel a jugoszláv szak- szervezetek végkép engedel­mes segítőgépezetévé válnak a külföldi és a helyi kapitalisták-1 nak. A jugoszláv proletariátus en-j nek ellenére megtalálja az útját és módját annak, hogy szervez-’ kedjék és fokozza harcát a szak-' szervezeti jogokért, mindennapi' érdekeinek megvédéséért, a mun­káselbocsátások, a tömeges mun­kanélküliség, a drágaság és a nyomor eilen. Áprilisban Kecskeméten, májusban Sztálinvárosban, júniusban Kaposvárott lesz államkölcsön- sorsolás

Next

/
Thumbnails
Contents