Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-12 / 60. szám
mw&nmumm j Irányelvek a tavaszi mezőgazdasági ni unkák agrotechnikájához (A földművelésügyi miniszter közleménye) A tavaszi munka sajátos és időszerű kérdéseinek megbeszélésére a földművelésügyi minisztériumban március 8-án összejöttek a mezőgazdasági termelés kiváló tudósai és agronómusai. Az értekezleten megvitatták és meghatározták a tavaszi munka főbb irányelveit. A dolgozó parasztok és a szakemberek területük adottságainak és ezeknek az irányelveknek alapján döntsék el, mik a tennivalók. AZ ÖSZIGABONAVETÉSEK tavaszi Ápolása Az őszigabonavetések tavaszi ápolásának munkái: a fejtrágyázás, a hengerezés, a fogasolás és a gyomirtás. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a talaj nedvességé} megőrizzük, a baktériuméletet megindítsuk és a növények fejlődését (bokrosodását) előmozdítsuk. A fejtrágyázást, mihelyt a vetésre rá lehet menni — fagyos talajon is — azonnal meg kell kezdenünk, s minél rövidebb idő alatt be kell fejeznünk. Elsősorban gyenge táperőben lévő talajokon és a rossz elővetemények (kukorica, napraforgó) után vetett, a fejlődésben visszamaradt vetéseket fejtrágyázzuk. Olyan talajokon, ahol a talaj természetes tópereje miatt a növény megdőlésével lehet számolni, vagy ahol pillangós (hüvelyes) az előve- temény, a fejtrágyázást mellőzhetjük. Az őszigabonák fejtrágyázására nitrogénműtrágyát használjunk; pétisóból és az ahhoz hasonló nitrogéntartalmú műtrágyákból holdanként 35—50 kilót, nitrogénben igen szegény talajokon 50—80 kilót. Ahol nincs elegendő műtrágya, s ezért most a szükségesnél kevesebbet szórhatunk, ott a gyengén fejlődő vetéseket később, szárbaindulásig másodszor is fejtrágyázhatjuk •— de csak akkor, ha ez a helyi tapasztalat szerint nem okoz megdőlést, s nem késlelteti az érést. Az őszigabonafélék koratavaszi ápolásának fontos része a hengerezés. Elsősorban a felfagyott, rögös vetéseket kell henyc-reznünk Célszerű a cserepesedesre hajlamos talajt is meghengerezni, ha a talaj felső rétege kiszáradt. Mihelyt a vetésre rá lehet menni, azonnal hengereznünk kell. A növény fejlődésének későbbi szakaszán a hengerezés után minden esetben fogasoljunk. A fogasolás ideje akkor érkezik el, amikor a növény gyökérzete jól megerősödött, az éjszakai fagyveszély elmúlt, a talaj kellően felmelegedett. Óvakodjunk a gyenge vetések korai fogasolásától. Fogasoláshoz könnyű fogast használjunk, s a fogast a talaj kötöttsége, tömődöttsége és a növény fejlődési állapota szerint terheljük meg. Ezt előzetes helyszíni próba alapján kell eldöntenünk. Ha nem hengerezhetünk korábban, vagy ha a talaj közben megcserepesedett, a rögös vagy cserepes talajokat közvetlenül fogasolás előtt ajánlatos újból meg- hengereznünk. Ott, ahol küllöskapa vagy hengerborona van, az őszigabonavetések ápolására elsősorban ezeket használjuk. A gyomok a korai hengerezés után gyorsabban kikelnek, s ha ezután idejében fogasolunk, egyúttal a gyomokat is pusztítjuk. Ezenkívül fokozottabban kell kézzel is irtanunk a gyomokat. Ritka vetéseknél, ahol a gyomo- sodós veszélye nagyobb, mint a sűrűeknél, a gyomirtást többször is meg kell ismételnünk. A kipusztult kisebb foltokon a gyomokat kapával vagy kaszával irtsuk, mégpedig mielőtt a gyomok magot hoznának. A TAVASZI TALAJELÖ- KÉSZÍTÉS MUNKAI Talajainkban igen kevés a nedvesség, ezért nagyon fontos, hogy a tavaszi talaj előkészítéssel ezt a nedvességet jól megőrizzük. Mihelyt a talajra rámehetünk, minden arravaló eszközzel és vonóerővel fogasolnunk, simítóznunk, rónáznunk kell az őszi szántásokat. A rónázóeszköz lehetőleg a szántás irányára ferdén-kereszt- ben járjon. Az idén a szokásosnál nagyobb területen lesz szükség fogasboronára. A simítok használata elsősorban csak az előhántós ekével szántott, jószerkezetű, laza természetű, hónyomástól, víznyomástól meg nem tömődött talajokon lehet általános. Tavasszal nem kell felszántanunk azokat a jószerkezetű talajokat, amelyek az ősszel gyom-1 mentes állapotban szántatlanul ! maradtak, de előzőleg mélyszántást kaptak, s a rajtuk termelt i kapásokat megfelelően művelték Ezeket a talajokat kultivátorral vagy tárcsásboronával munkáljuk meg. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein kormánylemez nélküli traktorekével ajánlatos a talajlazítás. A gyomos és a dús tarlómaradvánnyal borított, valamint a frissen trágyázott és az őszi mélyszántás alól mentesített földeket szántani kell. Habár a különféle fekvésű és ösz- szetételű talajok, továbbá a különféle növények szerint más és más a szántás helyes mélysége, mégis a talaj nedvességkészletének kímélése végett arra kell törekednünk, hogy lehetőleg sekélyen szántsunk. A szántást kövesse nyomon a fogasborona vagy a simító. Ha traktorral szántunk, a szántást és a boronálást egy munkamenetben végezzük. Szántsunk minél korábban, s minden más tavaszi talajmunkát is végezzünk el mielőbb, de csak akkor, amikor a talaj nedvesség! állapota olyan, hogy a föld a művelőeszköz után omlik, mert különben a talajmunka rögössé, „szalonnássá“ teszi a talajt, rombolja a talaj szerkezetét. A későbbi vetésekig rendszeres kultivátorozással és fogasolással tartsuk porhanyósan és gyomtala- nul a talaj felső rétegét. Vetés előtt, vagyis a magágy készítésekor a kultivátor csak olyan mélyen járjon, amilyen mélyen vetünk. Az egyénileg gazdálkodó parasztok kultivátor helyett foga- tos lókapát használhatnak, a burgonya alá esedékes mélyebb munkára pedig kormánylemez nélküli ekét. Ha hengerezünk, ügyeljünk, hogy a talaj ne kenődjék, élete be ne fulladjon. (Folytatása következik.) Miért kell ez édes-csillagfiirtöt zártkörzetben termelni A Nyírségben régebben termesztett csillagíürtfajták mind keserűek voltak és ezért csak zöldtrágyázás céljára használták ezt a — magas fehérjetartalma révén — kiváló talajjavító növényt. Mintegy 30 évvel ezelőtt külföldi növénynemesítők rájöttek arra, hogy a keserű csillagfürtök keserű anyagát olyan mértékben lehet csökkenteni, hogy azok íze már nem keserű és ezért azt az állatok is szívesen fogyasztják. Hazánkban a felszabadulás óta a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság esillagíürt nemesítő telepén végzik az új, magyarszármazású édes csillagíürtfajták nemesítését, mégpedig a Nyírségben legjobban elterjedt sárgavirágú és fehérvirágú fajtákat. Az édes csillagíürtfajták természetesen értékesebbek, mint a keserű fajták, mert ezek nemcsak talajjavításra, hanem takarmányozásra is felhasználhatók, amelynek a homoki gazdaságok állattenyésztése szempontjából rendkívül nagy jelentősége van. legújabban pedig a sárgavirágú édes csillagfürt magjának az élelmiszeriparban is nagy szerepe lett. A csillagfürttermelő gazdák már ■ égen tudják, hogy az édes csil- ' gfürtöt nem szabad a keserű -•■illagfürt közelében termelni, mert elfajzik és kisebb-nagvobb " értékben keserű lesz. Ez a visz'keseredés nemcsak azt eredmé- :i. hogy a nemesített vetőm a a elveszti értékét a továbbszaporí- tás szempontjából, hanem még azzal a nagy veszéllyel is jár, hogy az ilyen leromlott magból származó takarmány állatainak egészségét veszélyezteti. Ugyanis a csillagfürtben lévő keserű anyagok mérgező hatású alkaloida vegyü- Ietek, amelyek az állatok emésztő- és kiválasztószerveiben súlyos, legtöbb esetben elhullással végződő megbetegedést idéznek elő. — Alkaloida-mérgezésre legérzékenyebbek a lovak, ezeknél gyakori a hirtelen elhullás is. A fejősteheneknél a méreganyag bizonyos mértékig a tejjel kiválasztódik a szervezetben. Az ilyen tej erősen keserűízű és arra inti a gazdát, hogy szüntesse meg a mérgezett takarmány etetését, mielőtt még a méreganyag az állat szervezetében felhalmozódna és megbetegedést idézne elő. Annak ellenére, hogy a keserű csillagfürt termesztése nemtörődömség esetében veszélyezteti az édes csillagfürt jó minőségét, mégis foglalkoznunk kell vele. mindaddig, amíg annyi édes csillagfürt vetőmagunk nem lesz, hogy a zöldtrágyázást is azzal végezhetjük el. A földművelésügyi minisztérium az édes csillagfürt jó minőségének megóvása érdekében elrendelte az édes csillagfürtnek zárt körzetben való termesztését. Megyénkben csak sárgavirágú édes csíllagfürt termesztési zárt körzetek lesznek. Ez azt jelenti, hogy a zárt körzetben csupán acirmosmagvú, sárgavirágú keserű csillagfürt termesztése tilos, de másfajta csillagfürt, úgymint a fehérvirágú és kékvirágú keserű vagy édes változata magnak, takarmánynak, vagy zöldtrágyának egyaránt termelhető zárt körzeten belül is. A nem zártkörzeti szabad területen a cirmosmagvú, sárgavirágú keserű csillagfürt is termeszthető, az összes többi csillagfürtfajtával egyetemben. Termelése esetében ügyelni kell azonban arra, hogy az ilyen területen takarmánynak termelt sárgavirágú édes csillagfürt ne kerüljön cirmosmaggal fertőzött talajba. Gyakorlatból tudjuk, hogy az elpergett keserű cirmosmag hosszú évekre megfertőzi a talajt, mert ez a mag keményhéjú és évekig megtartja csiraképességét és nem kívánato:- időben kél ki, esetleg olyankor amikor abban a parcellában ép- j pen takarmánycsillagfürtöt tér- | melünk. A mezőgazdasági fejlesztési j terv .sikeres végrehajtása megyénkben a nagykiterjedésű ho» j mokterületek miatt — úgy a talajerőjavítás, mint takarmányter j melés szempontjából nagymérték ben függ a csillagfürt szakszerű termelésétől. Tartsuk be ezért a zárt körzeti rendelkezés előírásait, mert ezzel is a mezőgazdasár fellendítését segítjük elő, LAKATOS JÓZSEF főagroncmus. A megyei párlbiznllsng közleménye A rakamazi községi pártszervezet vezetöségválasztó taggyűlésén Kerekes L ászló elvtárs, . a nyíregyházi járási pártbizottság ágit. prop. titkára képviselte a járási pártbizottságot. Kerekes László elvtárs ezen a taggyűlésen súlyosan megsértette a pártdemokráciát azzal, hogy beleavatkozott a szavazatszedő bizottság munkájába, helytelen utasításokat adott a szavazat összeszám- lálására. Emiatt csütörtökön óiból össze kellett hívni a taggy - lést. A megyei pártbizottság felelősségre vonja Kerekes László elvtársat a hiba elkövetése miatt. TAVAS SEI llíltEK Serényen folynak a tavaszi munkák a keinecsei Dózsában » A kemecsei Dózsa március 8-án, 9-én elvégezte a tervszerinti 10 hold tavaszi árpa vetését. Sinka Péter, Bari József és Szeni- péteri György tsz.-tagok lelkes munkát végeztek. A mai napon már rátértek a zab vetésére is. Ennek befejezése után a lóhere és lucerna, majd a zöldtrágyának való keserű-csillagfürt vetését kezdik el. A csillagfürt vetőmagot már megkapták. Ugyancsak ezen a két napon pétisóval fejtrágyáztak 22 hold őszi búzát, 40 hold rozsot, 5 hold szöszösgabonát és 4 hold szö- szösbükkönyt. A műtrágya kiszórását az ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkező Márton Sándor, Szegedi Pál, Ignéczi Lajos és Szoboszlai András tsz-tagok kézzel végezték el a kívánalmaknak megfelelően. A kapásoknak való 32 holdat istállótrágyával már megszórták s 1—2 nap múlva ezt a területet a gépállomás és a tsz. fogatai felszántják. Jelenleg a burgonyát válogatják és a melegágyat készítik. A dohánybeváltótól a vetőmagot megkapták. Igyekeznek a Dózsában a jóidőadta lehetőségeket kihasználni, hogy mielőbb készen legyenek a tavaszi munkákkal, mert többek között ez is egyik lényeges feltétele a jobb termésnek. A laskodi Vorosilov Isz-ben is megkezdték a tavaszi munkát A laskodi Vorosilov termelő- szövetkezetben lófogatokkal megkezdték a szántást. Kedden délig 10 holdat szántottak meg. Ebből három holdat istállótrágyáztak és műtrágyával is megszórtak. Nagy gonddal készítik elő a csíráztatott burgonya talaját. A közeli napokban elültetik a 3 hold hajtatott burgonyát, hogy minél előbb tudjanak piacra vinni korai .árut. A szántást tovább folytatják. A korai burgonya után a csillag- fürt vetésére kerül sor. A Vorosilov termelőszövetkezetben már 100 hold őszi gabonavetést pétisóval fejtrágyáztak. A vajai Kuruc termelőszövetkezet tagjai pedig 150 holdat szórtak meg pétisóval. Pusztadoboson az egyénileg termelők szervestrágyával 120 hold őszi vetést felültrágyáztak. Mesénk gépállomásai eddig 051 normál hol «iát szántottak fel Gépállomásaink nagy lendülettel fokozták az első napok szép eredményeit. Március 10-ig összesen 654 normálholdat kitevő ta-i vaszi szántást végeztek el. A versenyben élenjár a nagykállói gépállomás 120 normálholddal. Mögötte halad a nyírteleki 90, majd a demecseri 84, a kislétai 70, a gebei 60 normálholddal. Megyénk többi gépállomásainak tejesítménye pedig 290 r.crmálhold. Az elmúlt napokban még nem dolgozhatott gépállomásaink valamennyi traktora, mert több gépállomás között az erőgépek és munkagépek átcsoportosítását hajtották végre. Ezek némelyike nem volt azonnal üzembehelyezhető. Azonkívül a kötöttebb talajokra még fogatokkal sem lehetett rámenni. A kedvező időjárás következtében azonban napról-napra nagyobb területek szikkadnak meg. A következő napokban már azok a gépállomások is elkezdhetik a szántást, amelyeknek területén kötöttebb talajok fordulnak elő. Nagyon fontos, hogy mindenfe'é éberen figyeljék a földek állapotát, mert minél korábban végezzük el a szántást, annál többet nyerünk a termésben. Lelkes készülődés a kékesei dolgozó parasztok körében Kékese községben még januárban megalakult a 30 főből álló termelési bizottság. Azóta állandóan sok értékes javaslattal segíti a község dolgozó parasztságát. Javasolták például mintegy 80 holdnyi egyéb célra alkalmatlan futóhomok akáccal való megkötését, a keserű- csillagfürt zöldtrágyának való alkalmazását, a korai burgonya termesztését, nyári burgonya vetését, vetőmagcserét a leromlott burgonya feljavítására, másodnövények termesztését és még sok egyebet. Az értékes javaslatok nagyrésze azóta már a megvalósulás útjára lépett. A szükséges facsemetéket megrendelték, illetve a községben összegyűjtötték. Kijelölték az erdősítés és a fapászták helyét. Mihelyt a : semeték megérkeznek, kezdik az ültetést. A burgonyacsere nagymértékben folyik. Eddig 90 mázsát cseréltek ki, még 160 mázsát fognak kicserélni. A jó idő lehetővé tette a vermek kibontását: egyszer már mindenki átválogatta a vetnivaló burgonyát, de kiültetésig még egyszer el fogják végezni a kisvárdai kísérleti gazdaság tanácsai szerint. A korai burgonyát vetni szándékozók 75 százaléka már megkezdte az előcsíráztatást. A tavaszi búzát tizedikén cserélték ki és másnap már megkezdték többen a vetést. Az istállótrágyázást már mindenki befejezte. Az ősziek pétisóval való fejtrágyázását is túlnyomórészben elvégezték. Többen a baromfitrágyát és fahamut is összegyűjtötték és azzal íejtrágyáztak. Hajdú Lajos vb- tag például 500 négyszögölet szórt meg fahamuval. Most a legnagyobb feladat a szántás és vetés. Hajdú Péter 16 holdas paraszt, a termelési bizottság elnöke, Szűcs János 14 holdas, Vajda István 9 holdas, ifjabb Pál Imre 9 holdas parasztok már 1—1 holdat felszántottak. Lukács Sándor. :: községi tanács vb. titkára.
