Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

N t £> L A F Bessenyei György harca a klerikális reakció ellen Február 19-én volt megyénk egyik nagy szülöttének, Besse­nyei György halálának 143-ik év­fordulója. Bessenyei György ha­lála előtt végrendelkezett, s ebben a végrendeletben örökül hagyta, hogy egyházi szertartás nélkül te­messék cl. Ez a hagyaték nem volt véletlen. Akkor, amikor Besse­nyei György kora egyik legjele­sebb írója és gondolkodója félre­érthetetlenül állást íogalt a hala­dás ügye mellett, következéskép­pen állást kellett foglalnia a kle­rikális reakció, a haladás egyik leggonoszabb ellensége ellen is. A felvilágosodás eszméinek legjelentősebb magyarországi úttörője Bessenyei volt. Tagkörű irodalmi munkásságá­nak minden területén küzdött a felvilágosodott gondolkodás ér­vényesítéséért. Fejlődésének útján megtorpanásokat, félmegoldásokat okozhatott ugyan nemesi szárma­zása, a magyar társadalom ak­kori fejletlensége, de életművé­nek egészéből máig ható fénnyel sugárzik a felvilágosodás szelle­me Bessenyei eszméinek jelentő­ségét csak úgy értékelhetjük iga­zán, ha rámutatunk arra, hogy hazafias törekvései szoros egység­ben voltak felvilágosodott néze­teivel. Irodalomtudományunkban még a felszabadulás utáni években is elég hosszú ideig mutatkozott hajlandóság arra, hogy Bessenyei elméleti jellegű munkásságát elkü­lönítve értékelje egyrészt kulturá­lis politikai röpirataitól. másrészt szépirodalmi tevékenységétől. Pe­dig Bessenyei megértéséhez is az adja a kulcsot, hogy a XVIII. szá­zad végén a nemzeti törekvések és felvilágosodott eszmék kapcso­latának, harmóniájának mértéke volt a haladás fokmérője. Bessenyei törekvései kulturá­lis programmjában csúcso­sodtak ki — ő a kultúra, a nemzeti nyelv felemelésével akarta elkezdeni az ország felemelését. Persze ennek a kulturális pro­gramúinak voltak - gyengeségei, amelyek az akkori magyar társa­dalmi viszonyokból fakadtak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Programm ne a felvilágosodás eszméinek hatására keletkezett volna, — az adott magyar törté­nelmi körülmények között. Helytelen volna Bessenyei és általában a magyar felvilágoso­dás gondolatkörét egyetlen té­nyezőből. a francia felvilágo'odás < miéből levezetni. A magyar felvilágosodás nemzeti jellegének egyik lényeges vonása a kulturá­lis nemzeti megújhodás hangoz­tatása. Helytelen volna Bessenyei antiklerikalizmusát is „francia ügynek” tekinteni a mi irodal­munkban. Ez az antiklerikalizmus nem idegenből honi talajra plán­tált üvegházi probléma, hanem a magyar társadalmi viszonyokból adódó fontos harci feladat. Besse­nyei nem csak azért volt anti- klerikális, egyházellenes, mert hí­ve volt a francia felvilágosodás eszméinek, hanem azért, mert . az ő nemzeti, kulturális pro- grammja végrehajtásának leg­gonoszabb ellenségei votak a Habsburg-házzal és Habsburg- törekvésekkel egy húron pen- dülő magyar főpapok. Persze az Ő tevékenységét ezen a téren is megkönnyítette a haladó francia írók és gondolkodók su­gárzó szelleme. Bessenyei antiklerikálizmusá- han a vallás világnézeti le­leplezése párosul az. egyház gyakorlati tevékenységének bírálatával. Mát az „Agis tragédiájáéban úgy mutatja be a papokat, mint végletekig korrupt, becstelen de­magógokat, akik aszerint fordít­ják szavukat, hogy kitől mennyi pénzt kapnak. A nép hisz nekik, mert „hogy Jupiter velők beszél úgy hitetnek”, pedig csalárdok, hazugok, akik becsapják híveiket. Az „Agis tragédiájáénak ókori környezetén keresztül sugároznak Bessenyei korának nagy társadal­mi kérdései: Agis és Kleombrotes szociális törekvése Bessenyei né­zeteit is kifejezi. Az ő álláspont­ját tükrözik a tanácsosok ellen zuduló támadások: Agis úgy te­kint a királyra, mint akit behá­lóztak a gonosz tanácsnokok — ez is Bessenyei ekkori király­illúzióját tükrözi. Ebben az ösz- szefüggésben érthető, hogy Besse­nyei a papság elleni legerősebb szavakat a király szájába adja. .Utcáinkén széjjel csavarog a Papság, Igaz lesz szájukban pénzért sok hazugság, Kétszínű tanítók: kiáltó koldusok: eüszke hitegetök, álnok tanácsosokI" Nagy tanítókölteményében a „Természet Világáéban Besse­nyei már világosan rámutatott arra, hogy a vallás nem valami veleszületett tulajdonsága az em­bernek, hanem „természet ellen“ oltották be erőszakkal: Uf,v váltasz, mert jókor, magad híre nélkül Adják rád. mikor még feled iirescn ül. Akaratod letett Hm a vallásodban S ha híreitek volna az ördög jóságát, Ifjúkorban annak tisztelnéd nagyságát. Megvakul az ember ideig-oraig. Természet ellen is, de nem tart sokáig. Mit szült az erőszak? Okoskodásokat, Különböző hitet, s ezer vallásokat. Jól látta Bessenyei, hogy a val­lás a hatalmasokat segíti a népek elnyomásában, hogy a vallás el­kábítja a népet, leszereli, elaltat­ja elégedetlenségét a fennálló vi­szonyokkal szemben: Szentséggel hirdették, hogy fölvegye jármát, S okosokra bizza zűrzavar hatalmát. Mellvél már ész nélkül nem boldogulhatott. És rendet magában jól nem csinálhatott. Hogy vezéreknek engedelmes legven. Mert Elyseumban különben nem mégyen. Ez lett vigasztalás nyomorult sorsában, üdvében, bajában, végre halálában, ükét okosok más világra tolták, és ezt a világot maguknak foglalták. A népnek örökké megkötve kell lenni, Szabadságban mindent semmivé tud tenni, — írta a „Természet Világáéban. Bessenyei a klérus kritikáját a vallás kritikájával kezdte, s a pa­pok világi működésének nagyha­tású leleplezésével fejezte be a ..Tariménes utazásáéban (1804 ). Ez a szatirikus államregény szel­lemesen parodizálja az egyházat, felrajzó ötletességgel pellengérezi ki a klérus visszásságait. Elítéli a napok álszenteskedését: ..Nem le­het a boldogító világi szegénysé­get olyannak számunkra ajánlani kinek a gazdagság, kincs, bujaság torkán böfög fel“. Hazafiatlannak bélyegzi a klérust, mert „valaki á világnak semmi néven nevezen­dő terhét nem viseli, hazájához szava nincs“. A „Tariménes uta­zása“' jellegzetes terméke a felvi­lágosodás irodalmának. szinte lexikona a felvilágosodott eszmék­nek, köztük a vallás és az egyház tekintélyét s létét támadó gondo­latoknak. A magyar felvilágosodás irodal­mára nagy hatást gyakorolt Bes­senyei György széleskörű irodal­mi és politikai működése, nem utolsósorban gazdag eszmeiségű antiklerikalizmusa. A* ibrányi Alkotmány és bedőbokori Szabad Nép tsz-ckben már fizettek előleget A termelőszövetkezetek fejlesz­téséről és további megsegítéséről -váló, múlt év őszén megjelent minisztertanácsi határozat java- -<>Ija a termelőszövetkezetek ve- • .’tőségének, hogy úgy tervezzék lehetőleg bevételeiket, hogy ne- c.sak az év végén tudjanak a ta­goknak munkaegységre pénzt fi­zetni, hanem évközben is. lega­lább bathetenként. Az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezetben ezt a tanácsot meg is fogadták, február 15-én 55.500 forintot osztottak ki a tagok kö­rött. Az október elseje, óta telje­sített minden munkaegységre 8 forint előleget fizettek. Eladtak „ • . ’I 10 darab hízót 37.000 forintért. 02 darab malacot — amelyiket nem láttak megfelelőnek tovább- ! tenyésztésre — 13.800 forintért. IA többi pénzt libából, liba­; toliból és tejből kapták. Apri­I lisban újra fizetnek előleget, tej- ; bő! és a fölösleges vetőmag árá­ból. A bedöbokori Szabad Nép tsz- ben 27.000 forintot osztottak ki. egy munkaegységre 4 forint ju­tott. Szabadpiaci tejből és a ki­mustrált malacok árából fizették ezt az előleget. Az ibrányiakhor. hasonlóan, a bedöbokori Szabad Nép tsz-ben is fizetnek április- ! ban előlegei. felkészülten várjuk a tavaszt Szőve t kezel ü n kben, az aporligeti Petőfi­ben minden vetőmag megvan, ami a tava­szi vetéshez szüksé­ges. A burgonyavetö- sumót szovjet mód­szerrel, nyári ültetés­sel termeltük. Azt ta­pasztaltuk, hogy-r: a vetőgumócsere a bur­gonyánál . igen hasz­nos. Az a terület, ahová a cserélt gumó jutott, 20 százalékkal több termést adott. A múlt héten a gépállo­más szelektorár) ki­tisztítottunk 10 mázsa tavaszbúzát, 10 mázsa tavaszárpát és 10 má­zsa zabot. A tavaszi hóolva­dást sem várjuk ké­születlenül. A viznyo- I más ellqn úgy véde- j kezünk, hogy a leve- j zető árkokat mindé-; nütt kitisztítjuk, az alacsonyabb területe­ken, ahol szükséges­nek látjuk, új csator­nákat is húzunk. SZABÓ GYULA agronómus. . i Tarajául újra »sárnyrakelünk A nyíregyházi repülőtér han­gárjában egymás mellett sora­koznak a gondosan ápolt vitorlá­zógépek. Még kihalt az élet. A hangárt még nem veri fel a fiatalok derűs kacagása s az ég­boltot sem szántják a halkan su­hanó vitorlázógépek. Benn az alapszerv ben azonban az ifjak és az oktatók már ké­szülnek, hogy az első tavaszi na- I pon szárnyrakelhessenek és bir- [ tokukba vegyék a levegőt. A nö- j vepdékek most készülnek, hogy j vizsgát tegyenek a téli elméleti ! kiképzés során tanultakból. Ala-1 posan felkészültek a gyakorlati repülésre. Az oktatók és a mű­szaki személyzet sem marad tét-; lenül. Nemsokára befejezik a téli gépjavítást. — Alapszerveze­tünk versenyben áll az or­szág összes repülős alapszervei­vel. Az elmúlt évi „A” vizsgák számát kétszeresére, a „C” vizs­gákét pedig háromszorosára nö­veljük. A fiatalok sokkal több felszállást és bemutatógyakorla­tot fognak végezni a tavalyinál. Augusztus 20-fa járőrversennyel egybekötött ejtőer nyősugrást ren­dezünk. Márciusban új elméleti oktatást indítunk be. Nyitva állnak a lehetőségek a fiatal íiúk és lányok előtt a re­pülésre. A repülőszövetség vár­ja a fiatalokat a technikai spor­tok egyik legszebbjével, a sport­repüléssel. ­Hársfalvi Sándor. MRSZ. mooagandita,, x9ö4 FEBRUÁR 26," FENTEK ; Marija Lapsina fő pincér nő J X ' & & ‘ Az óra mutatói dél felé közeledtek: Ma­rija Vasziljevna Lap­sina brigádjának pin­cérnői megkezdték előkészületeiket. A brigádvezetőnő még egy utolsó pillantást vetett beosztottjaira: mind tiszta selyem­blúzokba öltöztek, kis fehér kötényt vettek fel. — Mindenki tudja, kivel dolgozik egy párban? — kérdezte Marija Vasziljevna és miután igenlő felele­tet kapott, megkérte őket, foglalják el he­lyüket. Marija Lapsina több mint 15 éve dol­gozik a moszkvai „Sztálin“ autógyár 1. számú éttermében. — Először takarítónő, majd mosogatónő volt, ma ő a főpincérnő. Marija Lapsina bri­gádja a dolgozók jobb és gyorsabb kiszolgá­lására új rendszert vezetett be: két pin­cérnő rendbehozza az asztalokat, felrákja a kenyeret és a hideg ételeket, a másik pár széthordja az első fo­gást, a harmadik pár a második fogást és áz édességeket. A ta­pasztalat azt bizo­nyítja, hogy a nagy éttermekben ez a leg­célszerűbb munkabe­osztás. A brigádveze­tő ügyel arra, hogy a pincérnők szigorúan Irta: Sz. Koséijov ragaszkodjanak a vendégek kívánságai­hoz és követeljék a szakácsoktól, hogy ki­fogástalanul és Ízlé­sesen készítsék el az ételeket. Lapsina pél­dát mutat, hogyan kell gondoskodni a vendégekről. Egy alkalommal meghallotta, hogy Olga Rasszkazova pin­cérnő vitatkozik az egyik munkással. — Mi történt? — kérdezte Lapsina. — Azt mondja, hi­deg a leves, — ma­gyarázta Rasszkazova bosszúsan. — Azonnal cserélje ki. És tanulja meg: a vendégekkel soha nem szabad vitatkoz­ni. Ügyeljen arra, mit adnak magának az elosztóban. Érti? — Értem, — felelt Olga Rasszkazova, — de ez az ember min­dig elégedetlen vala­mivel ... — Intézze úgy, hogy a vendég mindig elé­gedett legyen! Marija Vasziljevna Lapsina gondosko­dással és figyelemmel veszi körül a fiatal pincérnőket. Hiszen eleinte ő maga is sok nehézséggel küzdött: nem tudta ügyesen tartani a tálcát, za­varba jött, néha ösz- szecserélte a fogáso­kat. Idővel azonban a tapasztaltabb pincé­rek segítségével ügye­sebb lett, rájött, mit hogyan kell tennie.' Jobban be tudta osz­tani idejét, megtanul­ta, hogy türelmesen meghallgassa a ven­dégek kívánságait és röviden, világosan, udvariasan feleljen kérdéseikre. A brigád tagjainak barátsága és az egy­másnak nyújtott se­gítség jó eredménye­ket szült. — Arra törekszünk, mondja Lapsina elv- 'társnő, — hogy gyor­san és udvariasan szolgáljuk ki a ven­dégeket és eleget te­gyünk kívánságaik­nak. Azt akarjuk, hogy minden vendég elégedettén távozzék az étteremből. A javaslatok köny­vében sok bejegyzést találunk, amelyeknek írói köszönetét mon­danak a pincérnek- nek. Néhány fiatal munkás a következő sorokat jegyezte fel: ..Köszönjük Marija. Lapsinának a gyors1 és udvarias kiszolgá­lást. Nagyon megbe­csüljük munkáját. — Számunkra különösen' drága az idő, mivel; munkánk mellett esti technikumban is ta­nulunk.“ Legfontosabb feladatunk a jobb áruellátás Földművesszövetkezetünk dol­gozói komoly harcot folytatnak, hogy fokozottabban kielégíthes­sük a falu dolgozóinak növekvő igényeit. Munkánkhoz nagy lel­kesedést ad, hogy pártunk III. kongresszusára jobb munkával készülünk. Szövetkezetünk vezetősége a dolgozókkal együtt elhatározta, hogy nem várjuk meg minden esetben, amíg a vállalatok kocsi­jai kihozzák az árut. Mi magunk személyes megrendeléssel és ki­szállítással biztosítjuk, hogy az áruk a legrövidebb idő alatt jusr sanak el a dolgozókhoz. Ezt a nagy munkát csupán saját erőnk­ből vagyunk képesek elvégezni. Több segítséget várunk a Vas- és Textilnagykereskedelmi Válla­lattól. A 14-én megtartott küldöttgyű­lésen szövetkezetünk tagjai bírál­ták a hiányos áruellátást. A hi­bákat azonnal igyekeztünk kija­Hat szelvénnyel értek el 12 talá­latot. s mégis szelvényenként I&.2I7 forint nyeremény 11 találat — 895 Ft. 10 találat = “0 Ft. Ezúttal is csaknem NEGYEDMILLIÓ SZELVÉNY érkezett be. s ez bizonyítja, hogy mind népszerűbb lesz a Totó. Apróhirdetések 92. számú Autóközlekedési .Vállalat motórízereiőt és autóvillamossági sze­relőt keres felvételre. Jelentkezni: 'll. ezáni alatt. A nyíregyházi Városi 'ianác? V. B. Mezőgazdasági Osztálya 1954. évi március? hó 1-tol 7-ig mindennemű áltatkiha.Uást megszüntetett (legelte­tésre) Nyíregyháza területén Használt boltberendezéseket, pultot. állványokat _konzolokat, gyors- és ti­zedesmét'I^St. szekrényeket vásáro­lunk. Nyíregyházi Kiskereskedelmi Váilraiat. ÖÓKS-a Gvör/?r-u. 27, vitani. Eddig már 27.000 forint; értékű rézgálicot hoztunk forga­lomba és az 50 mázsa megrende­lés is folyamatban van. A szük­séges tavaszi magvakat és perme­tezőszereket is megrendeltük, hogy a tavaszi munkákat idejében el lehessen végezni. Az elmúlt: héten, nehéz küzdelem után a nyíregyházi Vasnagykcreskedelmi Vállalattól 51.000 forint értékű vasárut, a Textilnagykereskedelmi Vállalattól pedig 130.000 forint értékű textilanyagot szállítottunk le. A zsír- és húsellátás érdeké­ben felvásároltunk 20 mázsa sza­lonnát és 15 mázsa füstölthúst. Ezek az eredmények csak kez­detei munkánk megjavításának Munkánkat teljesen arra össz­pontosítjuk. hogy a dolgozók igé­nyeit a legmesszebbmenöen ki­elégítsük. ■ ... . Molnár Ferenc ügyvezető, Kisvárda. IDÓJ ÁRASJELENTÉS Várható időjárás péntek estig: felhősebb, párás, ködös idő, hol­nap legfeljebb néhány helyen a Dunántúlon és északon kisebb havazás vagy havaseső. Mérsé­kelt déli-délnyugati szél. A hő­mérséklet emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek: pénteken reggel nyugaton mínusz 6—9, keleten mínusz 14—17, délben mínusz 1—plusz 2 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet pénteken a fővárosban és a Dunántúlon mínusz 1—4 fok között, másutt mínusz 5 fok alatt lesz. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkeszti: Siklósi Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőiéi:: nyíregyháza. Dózsa G.y.-u. 5. Tel.: ll-70.U-71.il. .> Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdánov-utca 1. — Telefon: 50-00 Szaboios-Szatmarmegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. ftMt v*zytő:_ Szilágyi a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents