Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

N ß p L & V 1954 FEBRUÁR 25, CSÜTÖRTÖK 'i fin;; U an ft «* SaKJ* íapnustaiiítaiból •*" ..................................................................................................... .. I — --------------------------------------- t Á p ár tonh elüli demokrácia és a kommunisták aktivitásának fejlesztése Kamatoztatni iwgoui az életben bírósági elnöki tapasztalataimat A kommunista pártot tagjainak aktivitása és öntudata teszi erős­sé, A kommunisták tömegei irá­nyítják a párt sorsát, viszik át az eletbe a párt politikáját. Minél aktívabban harcolnak a kommu­nisták a párthatározatok végre­hajtásáért, minél jobban dolgoz­nak az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra területén, annál egybeforrottabbak, annál harcképesebbek a pártszerveze­tek, annál szilárdabb a kapcso­latuk a tömegekkel. . A párt belső élete, amely a de­mokratikus centralizmuson alap­szik, minden előfeltételét megte­remti annak, hogy állandóan nö­vekedjék a kommunisták aktivi­tása. A pártonbeltili demokrácia sarkköve, alapja, a párt vezető szerveinek választhatósága alul­ról felfelé és a választott szervek­nek az a kötelessége, hogy idő­szakonként beszámoljanak párt- szervezeteik előtt. Ez lehetővé te­szi, hogy a párttagság tömegei ellenőrizhessék a pártbizottságon es vezetőik munkáját, értékeljék tevékenységüket. így növekszik a párttagság aktivitása és felelős­ségérzete a párt ügye. a pártszer­vezet munkája iránt. Ezt bizo­nyítják az alapszervi beszámoló­vezetőségválasztó taggyűlések és a kerületi és városi pártkonferen­ciák. A BESZÁMOLÓ-VÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK és pártkonfe­renciák a párttömegek tapasztala­tával egészítik ki a pártbizottsá­gok és vezetőik tapasztalatát. A taggyüléseken és konferenciákon elhangzó felszólalások sok értékes javaslatot és bírálatot tartalmaz­nak. A felszólalások azt mutatják, hogy a kommunistákat az a for­ró óhaj tölti el, hogy elhárítsák az előrehaladást gátló összes aka­dályokat. Fontos, hogy a pártszer- vék és a vezetők adjanak választ, fordítsanak figyelmet minden ja­vaslatra, kritikai megjegyzésre. Ez a bírálat további fejlesztésé­nek és a kommunisták aktivitása fokozásának elengedhetetlen elő­feltétele. Az éles bírálat fejlesztése szem­pontjából aligha lehet túlértékel­ni a taggyűlésen vagy konferen­cián elhangzó beszámoló jelentő­ségét Mert hiszen a beszámoló mutatja meg, hogyan dolgozott a pártbizottság, hogyan irányította a város, a kerület gazdasági és po­litikai életét. A beszámoló ad ké­pet arról, hogy a városi vagy ke­rületi "pártbizottság helyesen fog­ja-e fel, milyen feladatok hárul­nak a pártszervezetre a pártha­tározatok, a párt politikájának teljesítése terén. Mindezek alap- í G. SITAR.IOV CIKKÉBŐL jón a kommunisták értékelik ve­zető szervük tevékenységét és felkészülnek az új pártbizottság megválasztására. Mindezek a szempontok arra kötelezik a pártbizottságokat, hogy a taggyűlésekre vagy konfe­renciákra készülve, különös fi­gyelmet fordítsanak a beszámoló­ra. A beszámoló-választó taggyűlé­sek és pártkonferenciák a politi­kai vezetők nevelésének legjobb Iskolája. A taggyűlések és konfe­renciák arra késztetik a párt ká­dereit, hogy önkritikusan értékel­jék a végzett munkát, megóvják a kádereket a káros önelégültség­től és azoknak, akik esetleg meg­feledkeznek erről, eszébe juttat­ják, hogy minden pártszervezet igazi gazdái a párttagok, hogy a párttagok döntik el, ki bizonyult méltónak a bizalomra, ki méltó arra, hogy beválasszák az új ve­zetőségbe. NEM LEHET „MEGKÍMÉLNI“ egyik-másik vezetőt a párttöme­gek bírálatától azáltal, hogy a konferencia előtt más munkára osztják be. Előfordulhat, hogy az ügy érdeke megköveteli a káde­rek áthelyezését, másféle elosztá­sát. Ez esetben is hasznosabb, ha például a kerületi pártbizottság első titkára előbb megtartja be­számolóját a pártszervezet előtt és csak azután megy át az új munkahelyre. Ennek nagy jelen­tősége van a funkcionárius szem­pontjából is. A pártmunkás ugyanis, ha keresztül ment egy olyan nevelőiskolán, mint például a pártkonferencia, ha éles, de igazságos bírálatot kapott, jobban felismeri saját hiányosságait, té­vedéseit és könnyebben megtalál­ja hibái leküzdésének útját. Más­részről, ha a kommunisták látják, hogy vezetőjük helyesen fogadja a bírálatot, megérti, milyen hibá­kat követett el, ha látják, hogy a funkcionárius képes kijavítani hi­báit, ingadozás nélkül ismét meg­választják öt. A konferenciák azt mutatják, hogy a pártszervezetekben szá­mos olyan rátermett vezető van, akik iránt a kommunisták biza­lommal vannak. Ezt bizonyítja a SzKP. számos újonnan megvá­lasztott kerületi és városi pártbi­zottságának összetétele is. A kuj- bisevi, omszki, orlovi és ulja- novszki területeken, ahol minden városi és kerületi pártszervezet­ben újraválasztották a vezetősé­geket, átlagosan 20—30 százalék­ban változott meg a vezetőségek összetétele, a pártbizottsági titká­rok közül pedig csak 9—13 szá­j zalék az újólag beválasztottak | száma. A pártszervezetek felelősek az | adott vállalat, kolhoz gazdasági i munkájáért, a szovjet intézmény pontos munkájáért. A pártszerve­zet szervezi a társadalmi szerve­zetek politikai agitációját, irányít­ja tevékenységét. Egyetlen kom­munista sem maradhat a pártszer­vezet aktív, lüktető, öntevékeny életén kívül. A gazdasági felada­tok megvalósítása a pártmunka alapja. Ha a gazdasági munkát valahol rosszul végzik, ez azt je­lenti. hogy az adott pártszervezet munkája nem kielégítő, tartal­matlan. A KOMMUNISTA GAZDASÁ­GI TEVÉKENYSÉGE fontos párt­ügy. Minél több olyan megbíza­tást kell adni a kommunistáknak, amelyek a vállalat technikai fej­lődésével, a termelékenység növe­lésével, a belső tartalékok feltárá­sával és felhasználásával, a föld­művelés és az állattenyésztés ho­zamának növelésével, az élenjáró munkamódszerek terjesztésével és ismertetésével kapcsolatosak. A SzKP. központi bizottsága erre felhívta a figyelmet, amikor a oárt.bizottságok kötelességévé tet­te, hogy a pártmegbízatásokat a kommunisták körében olyképpen osszák el, hogy a megbízatások elsősorban a termelési feladatok teljesítését biztosítsák. A párt állandóan küzd azért hogy a demokratikus centralizmus elveinek szigorú valóraváltásán keresztül fokozódjék az összes kommunisták aktivitása. A hábo- rűutáni időszakban a SzKP. köz­ponti bizottsága a gazdasági és kulturális munka bonyolult kér­déseinek megoldása közben azt a feladatot állította a pártszerveze­tek figyelmének középpontjába hogy következetesen fejlesszék a pártonbelüli demokráciát, a bírá­latot és önbírálatot. A KOMMUNISTÁK ÉLEN­JÁRÓ SZEREPE a gazdasági és kulturális építőmunkában meg­növekedett. De pártunk sohasem elégszik meg az elért eredmé­nyekkel, hanem egyre fokozott követelményeket állít a kommu­nisták elé. Ma, amikor a párt és az ország előtt óriási feladatok állanak, a kommunisták élenjáró szerep>ét tovább kell fokozni. — Ennek a leghatékonyabb módsze­re a pártonbelüli demokrácia to­vábbi fejlesztése, a párttagok és pártonkívüliek marxista-leninista tudatának növelése és az, hogy minden kommunistát aktív harc­ra neveljünk a párt politikájának megvalósításáért. 30 éve vagyok úlmunkás, a | legutóbbi években a nyíregyházi Útfenntartó Vállalatnál dolgo­zom. Apám, anyám analfabéta volt, idősebb 5 testvérem sem tudott írni. olvasni. Engem nem tudtak felsőbb iskolába járatni. Hosszú évtizedeken keresztül el­nyomott és tudatlan munkás voltam. A felszabadulás után én is ember lehettem és legutóbb az a megtiszteltetés ért, hogy a Me­gyei Bíróság népi ülnökségének tagja lettem. Elmondhatom, hogy ülnökségi időm alatt töb­bet tanultam cs tapasztaltam, mint életem előbbi 57 esztende­jén keresztül. Sokféle emberrel találkoztam, megtanultam igaz­ságosnak lenni, a körülménye­ket figyelembevéve ítélni meg az emberek cselekedeteit s még- jobban megtanultam gyűlölni a nép ellenségeit. Ezeket a tapasz­talatokat az életben kamatoz­tatni fogom. Azokat a munkáso­kat, akik velem együtt dolgoz­nak, úgy logom nevelni, hogy közülük egyik se, kerüljön bíró­ság elé a nép törvényének meg­sértése miatt. Ezt tartom majd legfőbb kötelességemnek: a ne­velést — ami tapasztalatom sze­rint a népi bíróságnak is leg­főbb hivatása. Mata István, Nyíregyháza. Bodenheím gyilkosa kitüntel-ésre számít­Az amerikai sajtó nemrég hirt adott Max­well Bodenheím ameri­kai író haláláról. Boden- heim az utóbbi években szörnyű nyomorban élt, mert a kiadók megtagad­ták az „amerikai életfor­mát“ bíráló könyveinek kiadását. A szobában, ahol Bodenheím lakott, s ahol holttestét megta­lálták, ott volt feleségé­nek holtteste is késszú­rásokkal és a gyilkossá­got megelőző ütlegelések nyomaival. Minta Reuter hírügy­nökség jelenti New Yorkból, február 10-é.n a rendőrség letartóztatott egy Harold Weinberg nevű volt konyhai mun­kást, aki beismerte, hogy meggyilkolta a Boden- h eim-házaspárt. Amikor a rendőrök a gyilkost a bírósági épü­letbe vezették, Weinberg ezt kiabálta a jelenlé­vőknek: „Megöltem két kommunistát... Ezért érmet kell kapnom Wash i ngt ónból.“ A tárgyalóterembe lép­ve Weinberg megkérdez­te a bírót, hogy nem kommunista-e, antikom- munista érzelmeiről szó­ló kijelentésekkel félbe­szakította a vádirat fel­olvasását, követelte, hogy védője „egy nagy ügyvéd legyen, egy olyan amerikai polgár, aki hisz az amerikai lobogóban“. Bűntettének igazolására minduntalan ezt ismé­telgette: „Bodenheim kommunista volt“. Maxwell Bodenheím haladó érzelmű ember és irodalmár volt. Igye­kezett megírni az igaz­ságot az őt körülvevő valóságról. Műveit nem adták ki, kóbor életre, nyomorra ítélték és hall­gatásra kényszerítették. Bodenheím író neve eltűnt a könyvek borító­lapjáról és a lapok ha­sábjairól, de ez, úgylát- szik, nem elégítette ki az amerikai „boszor­kányvadászokat“, Bo- denheimet meggyilkol­ták. A Bodenheim-házaspár gyilkosa mindenki halla­tára érmet követe! Washingtonból: hiszen megvalósította a gyakor­latban azt, amit az Egye­sült Államokban akoiri- munistaellenés hisztéria szitói hirdetnek! Az amerikai rendőr­ség e közlemények sze­rint „hosszadalmas kere­sés után“ tartóztatta le a gyilkost. Azokat azon­ban, akik felbujtói és eszmei cinkosai voltak akik fejébe verték azt a gondolatot, hogy a hala­dó érzelmű ember tör­vényen kívül áll és bün­tetlenül meg lehet gyil­kolni, sőt ezért még ki­tüntetésre is lehet szá­mítani, — azokat az embereket nem kell hosszadalmasan keres­ni, hiszen mindenki is­meri őket. A bíró úgy döntött, bőgj' Weinbergről orvosi vizsgálattal állapítsák meg, épelméjü-e. Ugyan, mire való ez? Bizonyos jólismevt amerikai személyek gyakfan tesznek a WeiÜT bergéhez hasonló kije­lentéseket, pedig nem laknak az őrietek házá­ban. Versenyezzenek a műszaki vezetők is ítazészélások a Szakszervezetek Megyei tanácsénak kibévített aktivipílésén elhangzott beszámolóhoz Lapunk február 23-i számában közöltük Szilágyi Menyhért elv­társnak, az SzMT. titkárának, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak február 21-i kibővített aktí­vaülésén mondott beszámolóját. A beszámolóhoz többek között az alábbi hozzászólások hangzottak elit# Balogh Gábor elvtárs, az építő területi bizottságának elnöke töb­bek között a következőket mon­dotta: ,**s, A beszámoló megmutatta, hogy milyen a szakszervezeti munka megyénk területén. Kár, hogy a beszámoló nem mutatott rá arra, hogy a területi bizottsá­gok hogyan végzik munkájukat. Ügy gondolom, helyes lett volna, ha Szilágyi elvtárs felsorolta vol­na azokat a hiányosságokat, ame­lyek a mi munkánkban tapasztal­hatók. Ahhoz, hogy területi bi­zottságunk hozzájáruljon a dolgo­zók szociális és kulturális igé­nyeinek kielégítéséhez, meg kell javítani a területi bizottság mun­káját. Az építőiparban általában több hiányosságról, mint eredményről számolhatunk be. Építőipari vál­lalataink egyrésze nem teljesítet­te multévi teivét. Ez részben az alapanyaggyártó üzemek terv- nemtéljesítéséből adódik. Helyes lenne, ha a tanács felhívná a mi­nisztérium figyelmét arra a je­lenségre, hogy alapanyaggyártó üzemeink a jelenlegi kapacitással nem tudják ellátni megyénk épít­kezéseit, s nem utolsó sorban a lakásépítés igényeit. Jobban kell foglalkoznunk a munkaverseny szervezéssel. 1953- ban szakszervezeti szerveink az egyes kampányfeladatok alkalmá­val megállták a helyüket. Az a feladat, hogy a versenyt állandó­sítsuk. Építőipari vállalataink szakszervezetei mozgósítsanak a január havi tervteljesítésnél tör­tént lemaradás behozására. Másik fontos feladat a III. pártkongresz- szus tiszteletére indított verseny­szakaszban, hogy .szorosan kap­csoljuk össze a fizikai dolgozók versenyét a műszaki dolgozók versenyével. Tapasztaltuk, hogy ha a műszaki vezetők versenye nem megy, a fizikai dolgozók ver­senye is ellaposodik. Fontos fel­adat a nevelőmunka megjavítása is. Sok esetben nem megfelelően irányítjuk funkcionáriusainkat. Nem adnak nekik kellő segítséget. Emiatt a hibánk miatt a választá­sok során több funkcionárius ke­rült leváltásra. Az új iib. titkáro­kat sokkal jobban kell segíteni, sokkal több gyakorlati segítséget kell részükre adni. Ügy gondo- ’om, ebben a munkában a párt- szervezetek és a pártbizottságok instruáló munkája is kotholv se­gítséget adhatnak. Azt tapasztal­tuk, hogy a jb. titkárok igen ke­veset törődnek az építkezések dol­gozóinak problémáival, illetve igen keveset fordulnak meg az építkezéseken. Ahhoz, hogy mi, a pártszerveze­tek ségítségével érvényre tudjuk juttatni a kormányprogramm cél­kitűzéseit, szükséges, hogy alapo­san tanulmányozzuk a Munkatör vénykönyvben lefektetett jogokat és kötelességeket. Nagy feladat vár ránk az új kollektív szerző­dés megkötésében is. El kell érni.’ hogy szakszervezeti szerveink és gazdasági vezetőink úgy kössék meg a kollektív szerződést, hogy az a dolgozók javaslataira és a kormányprogramm célkitűzéseire épüljön fel. Stefáncsik Mihály üb. elnök a demecseri állami mezőgazdasági gépállomás szakszervezeti mun­kájáról beszélt: — A kormányprogramm megje­lenése óta szakszervezetünk fo­kozottabban gondoskodik a gépál­lomás dolgozóiról. Nálunk is vol­tak hiányosságok. Például a dol­gozók részére nem volt a gépál­lomáson fürdő, amire a téli gép- javítási munka idején különösen nagy szükség lenne. Ügy segítet­tünk a problémán, hogy a deme­cseri ipartelep üb. elnökével fel­vettük a kapcsolatot és megbe­szélésünk alapján a gépállomás dolgozói mostmár hetenként két­szer átjárnak fürödni az iparte­lepre. Gépállomásunkra 6 ipari dolgo­zó jött a Sortexből. Részükre ké­nyelmes lakást biztosítottunk. Ét­keztetésükről a demecseri föld­művesszövetkezetnél gondoskod­tunk. Naponta érdeklődünk, hogy vannak megelégedve az ellátás­sal. Kezdetben bizony arról pa­naszkodtak, hogy kevés a koszt. Utánajártunk a dolognak és el­intéztük, mostmár megfelelő mennyiségű, ízletes kosztot kap­nak. Az a véleményem, hogy a szak- szervezeti funkcionáriusoknak, üb. elnököknek sokkal leleményeseb­beknek és öntevékenyebbeknek kell lenniök. Ne várjunk minden segítséget felülről. Próbáljunk meg önállóan dolgozni. Én pél­dául csak olyan problémákkal fordulok a MEDOSz-hoz, amit egyedül nem vagyok képes meg­oldani. Munkámhoz gyakran igénylem az üzemi pártszervezet segítségét. Munkámat nem elkü­lönítve, hanem a pártszervezettel és a gazdasági vezetőkkel;karölt­ve végzem. Büszkén jelenthetem hogy gépállomásunk íebruó­17-én befejezte a téli gépjavítást (A hozzászólásokat lap« holnaoi számában folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents