Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

4 JfÄPBAP 1*54 FEBRUAR 18, CSÜTÖRTÖK Orvoslást várunk! Egy tfél be maradt útépítés» A szobánkban fúj a szél Október óta kérjük a kemecsei ktsz-t, hogy 4 ablakunkat üve­gezze be, mert a szél behordja a havat. Meguntuk a sok kérege­tést és Nyíregyházáról hoztunk üveget. Ennek bevágását rövid két hét múlva el is vállalták. — Kijött egy dogozó, hogy a mun­kát elvégezze, azonban a nehezen beszerzett üveget eltörte. Most Motoralkatrészeket kérnek a községek újra mehetünk Nyíregyházára üvegért, mert a ktsz-nek hóna­pok óta nincs üvege raktáron. Úgy gondoljuk, hogy egyszerűbb volna a dolgozóknak is és a ktsz- nek is, ha néhány tábla üvegek tartana raktáron. Frltzlauf Lajos. Kemecse, DISZ járási bizottság. Az őszí gabonafélék hozama nagymértékben attól függ, hogy miként telelnek át az őszi veté­sek. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk az őszi vetések átte- lelésére, s ügyelnünk kell minden olyan körülményre, amely a jó áttelelést veszélyezteti. A tél ide­jén több tényező veszélyeztetheti az őszi gabonavetéseket. Ezek: a kifagyás, a kipállás és a kiázás, a kiemelődás, valamint a hópenész. AZ ŐSZI VETÉSEK KIFAGYÁSA Az őszi vetések kifagyása igen kemény teleken fordul elő, ami­kor kevés a hó, vagy pedig ta­vasszal, amikor már hiányzik a hótakaró és kisebb fagyok jön­nek. A kifagyott vetést könnyű felismerni. A hó elolvadása után zöldes színű, a fagy teljes felen­gedése után pedig a levelek olya­nok, mintha leforrázták volna őket. A kifagyástól meg kell kü­lönböztetnünk a vetések megfa- ayását, ami nem jár minden eset­ben á vetések elpusztulásával. Az őszi vetéseket ellenállóbbak­ra tehetjük a kifagyással szem­ben. Erre az egyik legjobb mód­szer a növény cukortartalmának növelése. Mennél több cukrot tar- talmaz ugyanis a gabonanövény sajtnedve, annál nehezebben fagy meg a növény. Ha az őszivetésse! egyidejűleg szuperfoszfátot és ká- íisót használunk, nagymértékben növeljük a gabonanövény cukor­tartalmát, tehát növeljük ellen­állóképességét is a faggyal szem­ben. Ezt az ellenállást még to­vább fokozhatjuk, ha a cukortar­talom növelésével együtt meg- edzük az őszi vetéseket. Ennek lényege az, hegy csökkentjük a sejtek nedvességtartalmát. Az ilyen gabonavetés 1-2 fokot is ki­bír a fagypont alatt, sőt hogyha a megedződési folyamat derűs őszi napokon, vagy a tél elején zajlik le, amikor még nincsenek erősebb éjszakai fagyok, a meg- edződés eredményeként az őszi vetések hosszabb időn keresztül kiállnak a fagypont alatt 14—15 fokot, sőt rövidebb időre (24—48 órára) 20—25 fokos hideget is. A mélyebbre és korábban vetett őszi gabona is ellenállóbb, mivel a bokrosodási csomó mélyebben képződik. Az őszi vetések kifagyása ellen az egyik legjobb védekezés a hó­visszatartás. Erre a legcélszerűbb hófogó pajzsokat alkalmazni. Az őszi vetéseken hósáncokat nem szabad készíteni, mert a hósáncok alatt a vastag hóréteg kárt okoz­hat a vetésben, a hósáncok két oldalán pedig, ahonnan a havat vettük a sánc elkészítéséhez, a vetés fedetlenül marad és ki­fagyhat. Hósáncokat tehát csak a tavasszal bevetendő földekén ajánlatos készíteni. KIPÁLLÁS ÉS KlAZÁS Az őszi vetések kipállása ak­kor következik be, ha a meg nem fagyott földre túlságosan vastag hóréteg borul, vagy pedig a hóréteg tetején vastag jégréteg képződik. Kiázás akkor mutatko­zik. ha hóolvadáskor a víz nem tud lefolyni és megfojtja a ve­tést. A kipállás megelőzése érdeké­ben a szovjet kolhozparasztok szétszórják a havat és nem enge­dik, hogy a vetéseket 40—50 erő­nél vastagabb hóréteg borítsa. Ha a hó a meg nem fagyott földre hull, fahengerekkel lehengerlik a havat, hogy a talaj megfagyjon és csökkenjenek a gabonanövény életfolyamatai. A kiázás megelőzésére haladék­talanul intézkedni kell, hogy a vetéseken összegyülemlett víz minél előbb lefolyjék. KIEMELÖDÉS A kiemelödés — a-gyökerek el­szakadása és a bokrosodási cso­mók csupaszon maradása — ak­kor adódik elő, ha a föld felszíne alatt jégréteg képződik. Ez a je­lenség száraz teleken tapasztal­ható, amikor a föld mélyéből a vízpára a felszínre jön, ott egy­re vastagabb jéggyürűt képez és ez a gyűrű kifelé tolja a gabona- növényeket, részben vagy telje­sen elszakítva annak gyökereit. Kiemelödés akkor is előfordulhat, ha az őszieket még meg nem üle­pedett földbe vetették. A kiemelödés leküzdésére cél­szerű száraz teleken az őszi veté­seket vékony szalmaréteggel bo­rítani, tavasszal pedig henge- rezni. A HÓPENÉSZ A hópenészt egy félparazita gombafajta idézi elő. Leginkább akkor fordul elő, ha a vetések még ősszel sokat nőttek és télen vastag hótakaró borította a földe­ket. A hópenész könnyen felis­merhető, mert a hó elolvadása után a vetésekben fehéres, vagy rózsaszínű foltokat idéz elő. A hópenész igen gyakran egyik kísérő jelensége az őszi vetések kipállásának, amikoris a kipállás következtében elhalt gabonanövé­nyeken fejlődik, de ugyanakkor megtámadja a gyengébb gabonát is. A hópenész ellen jó védekezés a vetőmag fertőtlenítése szubli- máttal, vagy más higanykészítmé- nyekkel. Úgy is küzdhetünk elle­ne, hogy a hópenésszel szemben ellenálló -gabonafajtákat vetünk. Igen fontos a fölösleges hő­mennyiség eltávolítása, később pedig vízelvezető csatornák és víznyelő gödrök készítése. Ta­vasszal, a hó elolvadása után pe­dig boronával el kell távolítani a gabonanövények elhalt leveleit. Az őszi vetések megfelelő gon­dozása és a fenti káros tényezők idejében történő észrevevése meg­követeli, hogy rendszeresen el­lenőrizzük, hogyan telelnek a ve­tések. Ennek érdekében rendsze­res időközökben talajpróbákat kell venni. A legcélszerűbb 30 centiméter hosszú, 20 centiméter széles és 10—15 centiméter mély íölddarabokat kiemelni, ezeket faládikákban elhelyezni. A faládi­kát először hideg helyiségbe rak­juk, majd fokozatosan egyre me­legebb környezetbe. Mikör már megszikkadt a föld, könnyen meg­állapíthatjuk, egészségesek-e a gabonanövények. Kora tavasszal, a hó elolvadása után, ajánlatos a még fagyott földre nitrogéntartalmú műtrá­gyákat hinteni, akár poralakban, akár szemcsésen. Javaslom, hogy a járási szék­helyeken lévő nagyobb szövetke­zeti áruházakban, boltokban is tartsanak fontosabb motorkerék­pár-alkatrészeket (például: mo­torgyertyát, sallert, láncot, reflek­torégőt). Ugyanis gyakran elő­fordul, hogy kisebb hiányosságok miatt Nyíregyházára, vagy Deb­recenbe kell menni alkatrésze­kért. Az is előfordul, hogy út-* közben elromlik a motor és az alkatrészhiány rengeteg időrész-* teséget jelent. A MÉSZÖV, so­kat segítene a dolgozóknak, ha lehetővé tenné, hogy a szövet­kezeti boltok motoralkatrészeket is áruljanak. Kricsfalusi Béla, Mátészalka .4 Néplap elintézte Uj kovács segíti a* orosi dolgozó parasztokat Nemi-égen kapta vissza ipar-1 engedélyét Rácz József orosi ko­vács. A régi kis műhelyben is­mét hozzálátott a munkához. A falu dolgozó parasztjai együtt örültek yele. Ezentúl már nem sell 6—7 kilométeres utakat meg­tenni Nyíregyházáig egy-egy ki­sebb kovácsmunka ügyében. Volt ugyan eddig is kovácsuk, de egyedül ebben a nagy községben még a legszükségesebb munká­ltat sern tudta elvégezni. Most két kovács dolgozik a faluban, de így is van munka bőven. A dolgozó parasztok ugyanis nagy szorgalommal készülnek a tava­szi munkára.1 Rácz József kovács már ed­dig is sok szekeret, vetőgépet ekét és más szerszámot javított ki. Műhelye és udvara most is tele van javítani való gépekké’ ct szekerekkel- A kovácsok a ré­gi munkagépek és szerszámok mellett máj- újak elkészítésére is számos rendelést kaptak. Az új termelési bizottság által megtartott sa,"t''moT*s°ken érté­kes javaslatok és elhatározások születtek. Török István tanác= tag, 10 - • holdas középparaszt a legutóbbi gazdagyűlésen egyez­séget kötött Balázs Józseffel, hogy közösen készítenek egy új hengert. Szükség lesz az új hen­gerre, különösen ha felfagy ez őszi vetés. Az aprómagvak veté­sénél ugya.ncsak hengerezni kell. Török Istvánék a napokban már meg is egyeztek a kováccsal az új henger elkészítésére. Példáju­kat sokan követték, mind többen határozták el, hogy közösen új ekéket, boronákat, hengereket csináltatnak. Hiva Mihály 7 hol­das dolgozó paraszt azt javasolta a gazdagyűlésen, hogy több ess5 Iád álljon össze és vásároljon új vetőgépet. Ö maga három szom­szédjával társul egy új 14 soros vetőgép vásárlására. A községi tanács most egy há­romtagú bizottságot alakított, amely megvizsgálja a gazdák gé­peit és munkaeszközeit. A hi­ányzó alkatrészeket összeírják és gondoskodnak beszerzésükről. A napokban ismét egy új ko­vács, Lukács János kapta meg az iparjogosítványt. Műhelye jelen­leg még nincs, de a községi ta­nács már intézkedett, hogy a fa­lu három kovácsa is megkezd­hesse munkáját. Azóta már ifj. Treskó János kerékgyártó is el­határozta. hogy ismét kisiparos lesz és kéri iparengedélyét. Serltscsere-afcció A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat sertéscsereakciót indít az alábbi feltételekkel: Beadási kötelezttségen felül beadott hí­zottsertés szabadvételi jegyének felmutatása mellett tenyészkoca és választott-malac állományunk­ból sertéseket adunk el. A te- nyészkocák eladási ára kilogram­monként 24 forint. A választott malac ára kílogrammonkint 26 forint. Az akcióval dolgozó pa­rasztságunk tenyészállat-álloma- nyát akarjuk minőségileg felja­vítani. Vállalatunk minőségi ser­téstenyésztéssel foglalkozik. Te- nyészkocáink szaporulata átlago­san 9.5—10. A malacokat 12—16 kilós átlagsúllyal választjuk el. Ennek a fajtának a tenyésztése az állattenyésztés minőségi felja­vításában is nagy szerepet ját­szik. Tsz-tagok, dolgozó parasz­tok, munkások 1 darab kocát, vagy egy pár malacot vehetnek személyenként a fent említett áron. Mándics Isván, telepvezető HELYREIGAZÍTÁS A Néplap február 16-i számá­ban a sporthírekben téves infor­máció miatt helytelenül közöltük, hogy a nyíregyházi tanítóképző csapata nyerte a középiskolai ko­sárlabda terembajnokságot. Első helyre a nyíregyházi közgazdasági gimnázium került, s második lelt ■ a tanítóképző csapata. itiö járásjelentés Várható időjárás csütörtök es tig: felhős, párás, keleten he­lyenként ködös idő. Többfelé ha vazás, havaseső. Mérsékelt, időn­ként élénkebb északkeleti-kelet, szél. Az. éjszakai lehűlés nyuga­tin erősödik, keleten mérséklő­dik. Várható hőmérsékleti érté­kek: csütörtökön reggel mínusz 4—7, délben 0—plusz 3 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőm '"."éklet mínusz 1—4 fok között lesz, A Néplap február 7-i számában olvastuk „Van órám. de mée- sincs‘* címmel Ángyán Zoltánná elvtársnő panaszát. Az ügyet ki­vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az órát valóban az az elvtárs csinálta, aki hosszabb Idő óta beteg. A javítók normában dolgoz­nak. Ha kifogás van valamelyik munkája ellen, újra neki kel! megjavítani az órát. Ez okozta most a késedelmet. A részleg részéről helytelen volt az Ángyán Zoltánnénak adott válasz, ami a jövőben nem fog előfordulni. Részlegünk az órát megjavította, az elvtársnő díjtalanul bármikor átveheti. Az esetbőt tanultunk. A jövőben nem váratjuk meg a dolgozókat. Ha valame­lyik munkatársunk beteg, más végzi el az őrá váró feladatokat. BLANER ANDRÁS, igazgató. Üzv. Batha Jánosné volt tsz-tag panasszal fordult a Néplap szerkesztőségéhez. Jogtalannak tartja a 10 százalékos beadási kive­tést, mivel munkaképtelen, nem is dolgozott a tsz-ben és így jöve­delmet sem kapott onnan. A megyei tanács begyűjtési osztálya a panasszal kapcsolatban az alábbiakat közölte: „Üzv. Batha Jánosné sérelmét megvizsgáltuk. A panaszt jogos­nak találtuk. A járási tanács közvetítésével utasítottuk a községi tanácsot, hogy özv. Batha Jánosné tartozását töröljék.“ „A Néplap 1954 január 10-i számában szöveges rajz foglalko­zik azzal, hogy a Sóstón a kisvasút nem gondoskodik váróterem­ről. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy már gondoskodtunk fűthető váróhelyiségről. A közleményért, amely a snsíói állomáson fennál­lott visszás helyzetre hívta fel figyelmünket, köszönésemet fejezem ki.'“ Közlekedés és postaügyi minisztérium: BERKE sk„ szakosztályvezető b. Február 8-án „Vegye# Kisipari Termelőszövetkezet Oros, Vasvári Pál­it 216. Tel: 6. Egyszámla-szám“ szö­vésű bélyegző Nyíregyházán elveszett. Kérjük a megtalálót, hogy a bélyeg­zőt a Imther-ii. 5. fszám alatt lévő Magyar Nemzeti Banknál átadni szí­veskedjen. Használt boltberendezéseket, pultot, állványokat, konzolokat, gyors- és ti­zedes mérlegeket, szekrényeket vásá- rólunk. Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat. Dózsa György-u. 27. Azonnali belépésre vezető szakácsot, vagy szakácsnőt keresünk. Jelentke­zés a nyírteleki állami gazdaság igaz. gutájánál. Nyírteleki Állami Gazda- -a- KnotlóMi. Béla iea-zn alá. Egy komplett fürdőezoba-felezereléB eladó. Árok-utca 7. szám. SZABOLCS-SZATMAftl NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa Gy.-u. 5. Tel.: 11.70.11-71.11-76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-ntca 1 — Telefon: 30-00. Szabolos-Szatmármsgyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza, yststó: Swláom« Jóeeef Védjük meg az őszi vetéseket a téli és tavaszi károktól 1953 tavaszán útépítést kezdtek el Tiszlökön a Damjanich- és a Honvéd-utcában. Az utóbbi ut­cán azonban ismeretlen ok miatt abbamaradt az útépítés. Mind­össze 85—90 méter hiányzik az új és a régi út között. Ez a rész azonban oly sáros, hogy lehetet­len itt közlekedni. Ha a tanács­házán van dolgunk, inkább a másik úton megyünk, de az másfél órás kerülőt jelent. Az utat sem világítják ki, pedig villanyoszlopok is vannak. Há­rom-négy oszlopra kellene égöú szerelni és megoldahatnák a vi­lágítási problémát. A Damjanich-* utcában 230 méteres hálózatbő­vítésre lenne szükség, hogy az utca minden házában kigyuljon a fény. A dolgozók vállalták, hogy összeadják a pénzt az oszlopok­ra, a tanácsnak csak a drótot kell adnia. Az ügy azonban al­szik és mi villany nélkül ma­radtunk. A Damjanich-utca lakói névé# ben: Kardos István. Furcsa „orvoslás** A február 14-i számban „A Néplap elintézte” rovatban meg­jelent a közlekedés és postaügyi minisztérium részéről Takács ügyosztályvezető közleménye, amely szerint a mátészalkai pa­naszokat úgy szüntették meg, hogy új Ikarus kocsikra cserél­ték ki a régi rossz autóbuszokat. Eddig rendben is lenne a dolog, azonban az történt, hogy az új kocsikat Kisvárdáról vitték el és cserébe idehozták a kimustrált mátészalkai buszokat. Tudvalevő dolog pedig, hogy a kisvárdai forgalom majdnem kétszerese a szálkáinak. Ez a helytelen intéz­kedés eredményezte, hogy Kis- várdának most nincs egy üzem-.. biztos kocsija sem. Tehát a mi­nisztérium gyors, operatív intéz-' kedése ez esetben nem éppen di­cséretre méltó. Azóta az a 356 diák, aki a kör­nyező községekből jár be, az ed­digi 3—4 óra helyett még este sincs otthon. Ez pedig a tanulás rovására megy. Nagy az elége­detlenség a dolgozó parasztok között is. A rossz kocsik miatt: az utasok zöme lemarad. Ha az Autóközlekedési Válla­lat orvosolta a mátészalkai dol­gozók panaszát, úgy orvosolja a miénket is, mei't ez is épp oly jogos. Azonban ne olyan módon, mint a mátészalkaiakét. Hován József, Kisvárda­API róíii rdetcsek

Next

/
Thumbnails
Contents