Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
6 If t P b A P 1A54 FEBRUAR 14, TASARKAP Tanácsaink életéből A tanácsok népművelési feladatáról A járási tanácselnökökkel és a megyei tanács osztályvezetőivel megbeszélte Bodogán János elvtárs, a megyei tanács VB. elnöke a tanácsok népművelési feladatait. .,öt járási kultúrházunk van, — mondotta — és 202 községi kul- túrotthonunk. Ezenkívül több üzemi kultúrotthon segíti elő megyénk kultúrforradalmának kibontakozását. Szabolcs-Szatmár- ban 238 könyvtár 103.500 kötetét több, mint 239.000-n olvassák. Ebben benne van a termelőszövetkezetek és gépállomások szépszámú könyvtár-állománya is. Móricz Zsigmond szülőfalujában, Tisza- csécsén, régen alig volt kulturális életre lehetőség. A múlt évben kulturális találkozót rendeztek itt. Ez azt mutatta: a falu dolgozóiban mélyen élnek a népi hagyományok, s a. kis falu népe Móricz Zsigmond népének vallja magát. — Hiba, — mondotta Bodogán elvtárs —, hogy tanácsaink sokszor lelkiismeretlenül kezelik a kultúra ügyét. Csengerújfaluban éppúgy, mint Kállósemjénben és Bökönyben más célra használták fel a kulturális költséget. Ura községben a tanács termény raktárt létesített a kultúrbtthonban. Az említett községek tanácsai nem végeztek jó munkát a falu kulturális életének felemelése érdekében. A meglévő kultúrotthonok működése is sok kívánnivalót hagy maga után. Tegyék tanácsaink olyanokká kultúrotthonainkat, hogy azokban jól érezzék magukat a dolgozó parasztok. Növelni kell a kultúrcsoportok számát, fejleszteni művészeti tudásukat. Szükséges, hogy a jól működő üzemi kultúrcsoportok patronálják, segítsék a falusi kultúrcso- portokat. Ehhez az kell, hogy ne csak a népművelési előadó, a népművelési osztály, hanem az egész tanács feladatává váljék a kultúra ügye.1' Befejezésül elmondotta Bodogán elvtórs: a megyei tanács legyen gazdája a kultúrmunka irányításának. Meg kell oldani a jelenlegi káderhiányt is és szakképzett kultúrmunkásokat kell állítani a népművelési munka vezetőhelyeire. A községi tanácsok végrehajtóbizottságai foglalkozzanak e feladatokkal, hozzanak határozatokat a kultúrmunka megjavítására. A rakamaai oktatási állandábixottság munkájáról A rakamazi oktatási állandó bizottság jó munkát végez. Rendszeresen megtartják az állandóbizottsági értekezleteket és az ott hozott határozatokat valóra is váltják. A kemény tél ellenére sem volt komolyabb mulasztás a rakamazi iskolákban. Ez annak köszönhető, hogy már a nyáron gondoskodtak kellő mennyiségű tüzelőszerről és így állandóan jól fűtött, meleg tanterem várta az iskolás gyermekeket. Az állandó bizottság tagjai fontos kötelességüknek tartják a szülők látogatását. Elérték azt, hogy Rakamazon alig fél százalék általában a hiányzók száma és ez is betegségből adódik. A tanítók az iskolán kívüli nevelésben is segítséget nyújtanak a szülőknek. Meglátogatják a gyengébben tanuló gyermekeket otthon, s szüleikkel közösen beszélik meg, mi módon javíthatnak ezek a gyermekek tanulmányi eredményeiken. • A rakamazi községi tanács jó munkáját dicséri, hogy minden tanácsülés az oktatás munkájával is foglalkozik. Tanulnak a íanácsmetűk Jól tudják tanácsaink dolgozói, csak akkor ludják helyesen megoldani a dolgozó nép által rájuk bízott feladatokat, ha állandóan fokozzák szakmai és politikai tudásukat. Ezért mind többen vesznek részt különböző tanfolyamokon és iskolai oktatásban. A községi tanácselnökök és *1 it kár ok, de a tanácselnökhelyettesek nagy része is az 5 hónapos államigazgatási anyagot tanulja. A tanácselnökök az ilyen szakmai konferenciák után áz állandó bizottságok elnökeivel és tagjaival ismertetik az anyagot. Sokan egyéves tanácsakadémián tanulnak. Borivó László, a tiszalöki járási tanács titkára a tanácsakadémia levelezési szakán tanul. Szabó József, a záhonyi tanács titkára, ugyancsak tanácsakadémiát végez. Tanács-dolgozóink közül ez évben 90 fő kezdte meg az általános gimnáziumi tanulást. Sokan tanulnak különböző egyetemeken, a mezőgazdásági egyetemen, a Marx Károly közgazdasági tudományegyetemen, Vörös Akadémián, számviteli főiskolán és mezőgazdasági akadémián. Községi tanácselnökeink közül is többen mennek tanács- akadémiára a jövő évben, mint Kelemen Sándor fehérgyarmati, Bérez-, kei Imre ömbölyi és Szikszái Péter mándoki tanácselnökök. Nagyobb tervszerűséget a sertéstenyésztésben ! A mezőgazdaság egyik döntő ága az állattenyésztés, ezen belül pedig a sertéstenyésztés. A sertéstenyésztést mindig a gazda bankjának, élőpénztárnak tekintették, amelyben a befektetett tőke gyorsan és jól kamatozik. Biztos és nagy jövedelmet viszont a sertéstenyésztés is csak akkor hoz, ha megfelelő szakértelemmel, gondossággal végezzük a tenyésztést. Különösen áll ez a nagyüzemi sertéstenyésztésre. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban fontos követelmény a tervszerűség. Egy-egy falka kocánál úgy kell irányítani a fialást, hogy az a legrövidebb idő alatt, l-r-2 héten belül megtörténjen. így könnyebb a takarmányozás és a gondozó munkája is, nem is beszélve arról, hogy egyszerre tudunk nagyobbmeny- nviségű haszon- és tenyészsüldőt értékesíteni. A másik lényeges kérdés A FIAZTATÄSI időpont megválasztása. Úgy kell irányítani a fialást, hogy a téli hideget és a nyári farróságot elkerüljük. A búgatást május elejére és november elejére kell tervezni. így a fialás február végére—március elejére és augusztus végére—szeptember elejére esik. A kocák ivarzása 18—20 naponkint ismétlődik, tehát a fialtatás ideje csak a tenyésztő gondosságától függ. A koca 3 hónapig, 3 hétig és 3 napig, összesen 116 napig vemhes. A malacokat 60 napos koráig kell szoptatni. Az elválasztás után a koca 5—6 napon belül búg. Ez az idő összesen 182 nap, pontosan egy fél esztendő, tehát az évenkénti kétszeri fialtatásnak semmi akadálya nincs. Kétszeri fialtatással könnyen elérhető a minisztertanács által előírt 7.6 darabos évi fialási átlag. Mire a márciusi fialású malacok leválasztásra kerülnek, bőségesen rendelkezésre áll a zöldtakarmány, ugyanígy a szeptember elejei malacok is részesednek még zöldtakarmányból és mire a tél beáll, megerősödnek. Nem elég azonban csupán a fialás idejét meghatározni. A szakszerű sertéstenyésztéshez hozzátartozik az is, hogy AFIALÄSOK tenyésztési IRÄNYÄT tudatosan szabályozzuk. Gyakorlati példák bizonyítják: fontos, hogy a tavaszi fialás fajtiszta legyen. A tavaszi fialásból neveljük a tenyészkocákat és kanokat. A nyár bőséges takarmánya, a napfény, a sok mozgás igen kedvezőek ahhoz, hogy jól fejlett, egészséges tenyészállatokat neveljünk. A szeptemberi fialás legyen a keresztezett. A keresztezésből származó sertések gyorsabban fejlődnek, jobban értékesítik a takarmányt, így télen is jól fejlődő állományt kanunk. A keresztezett fialásból származó sertéseket általában hizlalásra neveljük. Az őszi fialású keresztezett süldők, ha nyár elején értékesítésre kerülnek, igen jó bevételt jelentenek a szövetkezeteknek, abban az időben, amikor másból nincs pénzbeli lehetőség. A minisztertanács határozata azt is előírja, hogy iparkodni kell A KERESZTEZETT SERTÉSEK első nemzedékét tenyésztésbe fogni. Ez helyes is, de nem azt jelenti, hogy most már minden tervszerűség nélkül, össze-vissza lehet keresztezni. A keresztezett sertéseket csak az alapfajtához tartozó fajtiszta kanokkal szabad búgatni. Ellenkező esetben nagyon bizonytalan a születendő malacok fejlődése. A legtöbb rossz takarmányértákesítő (kutyás), betegségre hajlamos sertések a tervszerűtlen keresztezésből származnak. A falusi nyájaknak nagyrésze ilyen tervszerűtlen keresztezésből származó sertés. — Megyénkben is van jónéhány termelőszövetkezet, ahol TERVSZERŰEN, NAGY SZAKÉRTELEMMEL végzik a sertéstenyésztést. Az új- fehértói Vörös Csillag termelő- szövetkezetben 1953-ban 48 darab anyakoca kétszer fialt le, 25 darab előhasú koca pedig egyszer, összesen felneveltek 742 darab malacot. Ebből» a tagoknak kiadtak 270 darabot, 370-et értékesítettek, a többit pedig hízóba, vagy tenyésztésbe fogták. Hasonló jó , eredményeket hozott a tiszabez- dédi Május 1 termelőszövetkezetben is a sertéstenyésztés. Az. elmúlt évben 143.000 forint volt a sertéstenyésztésből származó bevételük. A tiszabezdédi Május 1 termelőszövetkezettel azonos adottságokkal rendelkező mándoki „71 éves évforduló11 tsz. 1951. év óta 20 darab anyakocától mindössze 65 darab malacot nevelt fel. Sertéstenyésztésünk megjavítása érdekében az Állami tulajdonban LÉVŐ KANOK GONDOZÁSÁN is változtatni kell. Legtöbb helyen nem megfelelő az elhelyezés. A gondozó nem hozzáértő ember, durván bánik az állatokkal és nem kapják meg az apaállatok a megfelelő erőnléthez szükséges takarmányt sem. Nyírtéten például a községi tanács csak 80 der ka abrakot biztosít naponta a kanoknak. Emellett hideg, alomnélküli szálláson tartják a apaállatokat. Nem sokkal jobb a helyzet Bak- talórántházán, Aporligeten, Vásá- rosnaményban és Tímáron sem. A tervszerű sertéstenyésztés, az apaállatok megfelelő gondozása igen rövid idő alatt fellendítheti az állattenyésztésnek ezt a legjövedelmezőbb ágát. szkíta József, főállatíenyésztő. Képek a tiszavasvári Új Barázda tsz. életéből Csupa vidám embereket láthatunk ezeken a képeken. Ez nem csoda. A felvételek Tiszavasváriban készültek, az Uj Barázda tsz. házatáján. Hogy miért oly vidámak ezek az arcok, azt nem kell bőven magyarázni. Tóth György elvtárs, a tsz. párttitkára, Bakos Sándorral együtt gondozza a 250 Mcrinó-juhot. Tavaly olyan „sen- kié-se“ volt a juhnyáj, nem sokat törődtek vele. Megmutatkozott ez az alacsony nyirási átlagban. Leromlottak a jószágok. Most szakértő kezekbe kerültek a juhok. Bakos Sándor érti a juhászat módját. Hiszen régen Is juhász volt, s most megmutathatja, milyen szép eredményeket érhet el gondos munkával, örömmel állapítják meg Tóth György elvtárssal együtt, — ahogy a juhokat vizs- gálgatják —, sikerrel kecsegtet az a tervük, amelyet a III. párt- kongresszus tiszteletére beszéltek meg. Arról van szó, hogy kiválasztott juhokat helyes takarmányozással feljavítják, hogy sikerüljön elérni legalább 5—5 kiló nyírási átlagot. Az elmúlt évben nem sok oka volt a jókedvre Kertész István elvtársnak. (Arca a képen jobboldalt látható.) „Még rágondolni se jó, — mondogatja Nánási Balázsnak —, mintegy 80 hold dohány- földünk alig hozott 2 mázsás átlagtermést“ — Most kezükbe vették a dohánytermesztést. Nemsokára elkészül 10 darab melegágy, —■ egyenként 10 méter hosszú —, ezekben fogják nevelni a dohánypalántákat*. Kertész 'elvtárs idős kora ellenére is becsülettel irányítja az előkészítés munkáját. Ismeretes a tagok előtt, milyen előnyös anyagilag is a dohány termelése. 7 mázsás holdankénti termésátlagot véve alapul, — a prémiummal együtt mintegy negyvenezer forintot kapnak 10 holdjuk terméséért és mintegy 8—9 ezer darab cigarettát. Azonban nemcsak ezek miatt akarnak a dohányosok között dolgozni Pere Miklósné, Hudák Lajosné és mások. Édesapját nem követi olyan szívesen a gyermek, mint Kertész Istvánt követik a szövetkezetiek. Miért?. Mert minden tette a szövetkezet jólétét, felemelkedését szolgálja. Érzi Kertész István a tagok szeretetét, ez okozza derűs jókedvét. Tudja: ha merészek is terveik, közös erővel megvalósítják azokat. Boka Sándor a tsz. sertésgondozója. Sok szeretetet igényel a sok pici, gyámoltalan malac felnevelése. — Meg kell jegyezni, olyan anyakocáik vannak, melyek aligha vannak alatta a 2 mázsának darabon- kint. Mangalica-sertéseket nevel Róka elvtárs. A múlt év a sertésállomány számára is, a többi állatokhoz hasonlóan — sok éhes napot jelentett. Ez az idő so]i tanulságot adott a sertésgondozó számára is. Ezért már jó- előre gondoskodott arról, hogy kellő táp értékű, bőséges takarmányt kapjanak jószágok. Hammel Józse'
