Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

.Mi I’ L A f P fí B T É P I T Ü! S________________ V ezető§égvála§zlás Tiszabercelen A tiszaberceli községi pártszer­vezet vezetőségi ülésén a párt- csoportbizalmiak is résztvettek. Azt a feladatot kapták: ismertes­sék a pártszervezet tagjaival a vezetőségválasztó taggyűlés je­lentőségét, kérjék ki véleményü­ket a pártszervezet eddigi mun­kájáról, javaslataikat a munka megjavításához. A pártcsoportbizalmiak eleget tettek ennek a pártmegbízatás­nak, s valamennyi párttaggal el­beszélgettek a taggyűlés előtt. Ju­hász József pártcsoportbizalmi még azoknak a pártcsoportbizal- miaknak is segítette munkáját, akik nem tudtak a csoportjukhoz tartozó valamennyi párttaggal beszélgetni. A beszélgetés igen hasznosnak bizonyult. Kitűnt pél­dául, hogy a vezetőség elhanya­golta az élenjáró pártonkívüli dol­gozókkal való foglalkozást, s így kevés tagjelöltet vettek fel az el­múlt időkl'en. Nem volt egyetér­tés a pártvezetőségben, s ezért nem volt megfelelő a munka. A politikai oktatás megszervezésé­ben megsértették az önkéntessé­get. Nem csoda, hogy most nagy a hiányzók száma. A DISz.-fiatalok arról panasz­kodtak, hogy nincs megfelelő he­lyiségük, s nem tudják biztosítani a szervezeti életet. Gönczi Béla elvtárs arra kérte a pártcsoport- bizalmit, mondja el a pártveze­tőségnek, hogy többet törődjenek a község dolgozóinak problémái­val, igényeinek kielégítésével, s járjon utána a pártvezetőség, hogy minél hamarabb lakást kap­jon az orvos, ne kelljen a szom­széd községbe menni a betegek­nek. Ezeknek a véleményeknek, ja­vasatoknak alapján készítette el A PARTVEZETÖSÉG BESZÁMOLÓJÁT és még kiegészítették azzal, hogy a pártszervezet elhanyagolta az agitációs munkát, s így a kor- mányprogramm megjelenése után sikerült az ellenségnek teret nyerni, szabotálni a nyári mun­kálatokat, aminek következtében a község a járás utolsó községe lett a növényápolási munkák vég­zésében. Az viszont hiba volt hogy a beszámoló nem mutatta meg: kik azok az ellenséges ele­mek, s milyen módon szabotálják a munkát. így nem ébresztették fel a párttagokban az éberséget, nem mutatták meg, kik a falu dolgozóinak ellenségei. A beszámoló — a tagok véle­ménye alapján — foglalkozott a politikai oktatás hibáival, a sok hiányzással. Helyes lett volna azonban, ha a beszámoló név sze­rint bírálja azokat a párttagokat, akik elhanyagolják a tanulást. A beszámoló helyesen bírálta az egységes pártvezetőséget a kol­lektív vezetés elmulasztásáért, s a járási pártbizottságot, amiért munkatársai kintlétük alkalmá­val csak a pártszervezet titkárá­val beszélgetnek. A mezőgazdasáp fejlesztéséről szóló határozattal kapcsolatos feladattal is foglalko­zott a beszámoló, amihez számos hozzászólás is volt. A HOZZÄSZ0LASOF azt igazolták, hogy a beszámoló felölelte azokat ’a kérdéseket és problémákat, amelyek a párttago­kat. pártonkívüli dolgozókat ér­dekli, rámutatott a legfontosabb feladatokra. Romhalmi János ar­ra hívta fel a pártvezetőség fi­gyelmét, hogy többet törődjön a középparasztokkal, jobban ellen­őrizze á tanács munkáját, mer* a középparasztok helyeslik a párt politikáiét, közelednek a párthoz, csakhogy a tanács hely­telen intézkedései néha elkeserí­tik őket. Például nem adta meg a tanács azt a lehetőséget, hogy többen szövetkezzenek egy-e"-’ sertés beadására. Arról is beszélt Romhalmi elvtárs, hogy a pártta­gok mutassanak példát a mező- gazdasági munkák végzésében hogy a község dolgozó parasztja5 kövessék őket. AZ ÜJ VEZETŐSÉG megválasztásával kapcsolatban a hozzászólók többsége arról be­szélt, hogy nagy feladat áll a pártszervezet előtt, tehát olyan vezetőket kell választani, akik képesek lesznek a feladatok vég­rehajtására mozgósítani a pártta­gokat és pártonkívüli dolgozókat: olyan vezetőket, akiket szeretnek a dolgozók, bizalommal fordul­nak hozzájuk. A tiszaberceli alapszervezet kommunistái a beszámoló és ha­tározati javaslat megvitatása után élve jogaikkal, új vezetőket vá­lasztottak. A jelölő bizottság el­nökének Korpás Sándor elvtár­sat választották, aki mint egyéni­leg dolgozó paraszt, mindig élen jár a munkában, s 1919 óta har­col a párt politikájának megva­lósulásáért. Korpás elvtárs ígére­tet tett a párttagságnak, hogy bi­zalmuk fejében olyan vezetőket jelöl a jelölőbizottság, akik meg­állják majd helyüket. A párttag­ság nem csalódott a jelölő bizott­ságban. A jelöltek feletti vita so­rán elmondották eddigi eredmé­nyeiket, hibáikat. Vezetőségi tag­nak választották Vass Gusztáv elvtársat, a régi pártvezetőség szervező titkárát, akinek munká­ját jól ismerik a pártszervezet tagjai. A vezetőség munkájának megszervezése, a kollektív mun­ka megvalósítása főleg az ő ér­deme. Mizerák Miklós is tagja volt a régi vezetőségnek, öt is örömmel választották be az új vezetőségbe, mert mint gazdaság­vezető, rendezte a tagnyilvántar­tást, elintézte az elmulasztott át- jelentéseket, rendesen kezelte a pártbélyegeket, s az ő jó munká­jának eredménye, hogy javult a tagdíjfizetési átlag az alapszerve­zetnél. K. Vass Balázs elvtársat is sokan ismerik a községben, mint élenjáró dolgozó parasztot de úgy is, mint a pártszervezet egyik legaktívabb népnevelőjét. Hegedűs Dezső elvtárs sem marad el mögötte, ő is időben tesz ele­get állampolgári kötelességeinek, s a pártmunka, társadalmi munka végzésétől sem húzódozik. A tag­ság bizalommal adta mindkettő­jükre szavazatát. Polák Lajos elv- társ az egységes vezetőség titkára volt eddig, most a jelölő bizott­ság az alapszervezet vezetőségébe javasolta. Sok hozzászóló beszélt Polák elvtárs eredményes mun­kájáról, de nem hallgatták el hi­báit sem. Kérték, hogy ezentúl több segítséget adjon a politikai iskoláknak, mert ezt eddig elmu­lasztotta. Az új vezetőségbe vá­lasztották még Máté János elv­társat, a községi tanács elnökét és Hudák László elvtársat, a föld­művesszövetkezet könyvelőjét. A tiszaberceli alapszervezet kommunistái úgy érzik, sokat tet­tek azért, hogy a vezetőségvá­lasztó taggyűlés vitái, az új veze­tőség munkája előbbre vigye a község fejlődését, a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Az alapszervezet tagjai a maguk vá­lasztotta vezetőség munkáját to­vábbra is segíteni és támogatni fogják, ha az új vezetőség meg­hallgatja javaslataikat. — LÉVAINÉ — A szovjet ipari munkások segítsége a dolgozó parasztoknak Gépgyártó vállalatok műn- kásái és munkásnői, mérnöké) és technikusai!... Harcolja, tok a mezőgazdaság nagytelje, sitményü gépekkel és (elszere­lésekkel való ellátásáért! Több traktort, gépet és pótalkat­részt a mezőgazdaságnak! (A SZKP. KB. 1353 nov. 7-i jelszavaiból.) A „Krasznij Proletarij“ szer­számgépgyár . szeptember folya­mán 450 univerzális menetvágó esztergapadot szállított a gépállo­mások javítóműhelyeibe. Ez két­szeresen túlszárnyalja azt a meny- nyiséget, amelyet az utolsó nyolc hónap alatt szerszámgépekből a mezőgazdaságnak szállítottak. Az „M. I. Kulinyin“ szivattyú- gyár dolgozói 1953 folyamán több mint 450 szivattyút készítettek a mezőgazdaság számára. A gyár­ban új szivattyútípust is szerkesz­tettek, amellyel 100 méter mély­ségből szívhatják fel a vizet. Az új szivattyút falusi hidrotechnikai berendezéseknél használják majd A „Gomszeljmas‘‘-gyár mellett működő különleges tervezőiroda traktorra rászerelt univerzális NN-O. 3‘‘ rakodógépet tervezett. A gépet trágya, tőzeg és mész ra- . 'dósánál használják. A gép ter­melékenysége óránkint 8 tonna így fogással 0.3—0.4 tonnát emel fel. Kezelését egy ember — a traktorista végzi. Ugyancsak a gyár készíti a „HTZ-7“ traktorhoz kapcsolható „NT-1“ típusú trágyaszórógépet amely elősegíti az egyenletes trá­gyázást. A munka termelékenysé­ge a gép alkalmazásával 3.5-szere- sére emelkedett. ;ly Az épületelem-gyártó igazgató­sághoz tartozó vállalatok, a Moszkva-kerületi gépállomások rendelésére több, mint 1.800 vas­beton garázs-épületelemet készí­tettek. A fenti gyártmányokból 21 garázst lehet felépíteni, amelyek egyenkint 24 teherautót fogadhat­nak be. A gorkiji elektromechanikai gyár hároir.negyedév alalt 1.350 villamos juhnyírógépet szállított az ország különböző eénáliomé- saira. Ezenkívül tervükön felül 309 darab 4.5 kilowattos és 82 darab 30 kilowattos generátort is készítettek. A kolhozok, szovhozok és gép­állomások dolgozói jól ismerik a ..Vlagyimir Iljics“ üzem elektro­motorjait Az utolsó negyedévben 170 elektromotort gyártott a me­zőgazdaság számára, vagyis közel annyit, mint az 1953-as év előző három évnegyedében összesen. ifc A „Glavszelelektro“ elektro­mechanikai gyár szállítható vil­lanytelepeket gyárt a kolhozok számára. Minden villanytelep egy 35 kilowatt kapacitású, váltóára­mú generátorból, egy Diesel­motorból és elosztótáblából áll. A gyár az év folyamán csaknem 100 ilyen villanytelepet szállított le. A gyár megkezdte a villamos juhnyírógépek elektromotorjainak tömeggyártását. 1953. folyamán több, mint 21.000 elektromotort gyártottak. A kombájnok kévekötőjének textilanyagát a „Pobjeda Qktyabrja“-gyár kollektívája gyártja. A dolgozók vállalták hogy év végéig 142.080 méter ké­vekötő-vásznat készítenek terven felül. A kemerovoi Lenin-renddel ki­tüntetett o nitrogén- és műtrágya- dolpoz'H elhatározták hogv 1953 negyedik negyedében 250.000 rubel értékű ásványi trágyát ad- -ak terven felül. A szemcsézett ásványi trágyák a kazahsztáni ko'hozok gazdag termését segítik elő. PB—in——m»——i— A vetőma^esere hírei Lapunk szerkesztősége segítséget akar nyújtani a termelőszö­vetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak a tavaszi ve­téstervek teljesítéséhez. Lapunkban vetőmagcsere-rovatot nyitunk. Ebben a rovatban minden termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt díjtalanul hirdethet. Kérjük olvasóinkat, írják meg szer­kesztőségünk címére, hogy szövetkezetükben, gazdaságukban mi­lyen felesleges vetőmaggal rendelkeznek, azt milyen terményre sze­retnék elcserélni, vagy készpénzért is eladják-e. Saját érdekükben, de nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy minél előbb telje­síthessék tavaszi vetéstervüket, ezért kérjük, a tavaszi vetőmag­cserével kapcsolatos közölnivalóikat szerkesztőségünkkel tudassák. A nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet és a nyírvasvári Vasvári Pál tsz. máris közölték szerkesztőségünkkel vetömag- csere-igényüket. A nyírbátori Vörös Csillag tsz. 300 mázsa vetóTmrgonyát elcse­rélne kukoricáért. A nyírvasvári Vasvári Pál tsz. mnharmagot, csumízt adna ét­kezési vető-babért. A. begyűjtési állandó bizottságok munkájáról tárgyaltak a legutóbbi Xéplapacsiitortök résztvevői Csütörtökön, a Néplap szoká­sos ankétjén községi begyűjtési állandó bizottságok elnökei és begyűjtéssel foglalkozó tanács­dolgozók vettek részt. Vitanyitó beszédet a megyei tanács begyűj­tési osztálya részéről Fekete Ist­ván elvtárs tartott. Fekete elvtárs a begyűjtési ál­landó bizottságok egyik fontos feladatáról a begyűjtési rendeletek ismerietésérői beszélt elsősorban. A dolgozó pa­rasztok érdeklődnek, örömmel hallgatják a fevilágosító szót. — Csengerben például több dolgozó paraszt kereste fel a községi ta­nácsot és kérte, hogy ismertessék az új begyűjtési törvényt. A be­gyűjtési állandó bizottságok amellett, hogy ismertetik a ren­deleteket, elbeszélgetnek a dol­gozó parasztokkal a kötelezettsé­geik teljesítésének fontosságáról, kell, hogy ellenőrizzék a taná­csok begyűjtési dolgozóinak mun­káját, védjék a dolgozók jogos érdekeit. — A dolgozó pa­rasztok, termelőszövetkezetek sok községben tettek már válla­lásokat a III. pártkongresz- szus tiszteletére. Az állandó bi­zottságokra vár az a feladat, hogy segítségére legyenek a községi tanácsnak és a dolgozó parasz­toknak is: összegyüjtsék ezeket a vállalásokat és állandóan is­mertessék az elért eredményeket. Fekete elvtárs befejezésül fel­hívta a megjelentek figyelmét a nyírbátori Vörös Csillag termelő- szövetkezet versenykezdeménye­zésére. Mérkvállaji és kemecsei tapasztalaink A vita során Vállaji János, a mérkvállaji begyűjtési állandó bizottság elnöke elmondta, hogy náluk az állandó bizottság két­hetenként rendszeresen ülésezik. Az állandó bizottság azért tudja ismertetni a dolgozó parasztok­kal a megjelent rendeleteket, mert minden utcából van állan­dóbizottsági tag, vagy aktíva. — Sokkal bizalmasabban ' tud be­szélgetni a saját utcájában az ál­landóbizottsági tag, ahol minden­kinek tudja minden gondját-ba- ját, mintha a harmadik-negyedik utcában kellene neki munkát vé­gezni, ahol esetleg csak a nevét tudja az embereknek. A rendeletek ismertetésének módjáról beszélt Lónyai Lajos, a kemecsei tanács begyűjtési cso­portjának vezetője is. Elmondta, hogy az ő községükben is elhí­resztelte az ellenség, hogy az idei húsbeadás több, mint a multévi. Ö erre elővette a multévi társu­lási szerződéseket, amely világo­san mutatja, hogy az előírás — csak félévi, 1953 második félévi kötelezettség. A rendeletek helyes ismerteté­sének megvan az eredménye. Amikor megjelent az a határo­zat, hogy akik augusztus 31-ig ednak be h’zottsertést, azok ku­koricabeadási kedvezményben részesülnek, ők ezt azonnal is­mertették. A felvilágosító mun­ka nyomán sokan ajánlották, hogy korábban beadják a ser­tést. Márkus Sándornak csak no­vemberben kellett volna beadni, de már májusban teljesíti a sertés­beadást. Berki Antalnak is ősz­re volt előirányozva a beadása és amikor ismertették vele a kedvezményeket, február hónap­ra vállalta a beadás teljesítését,: Gál Károly, a gyürei begyűj­tési állandó bizottság elnöke az ellenőrzés fORíosságéról beszélt. Az egyik dolgozó paraszt felhívta a figyelmét, hogy Kál­mán Ferenc végrehajtóbizottsági tagnak két tehene van és mégis húsra változtatta át a tej be­adást. Gál elvtárs sürgősen fel­ment a tanácshoz és megnézte Kálmán Ferenc kartonját, ahol valóban húsra van beírva a tej­beadás. A rossz példa persze kö­vetőkre talált. A nyilvántartás megvizsgálása során kitűnt, hogy az idén 45 darab tehénnel keve­sebb van nyilvántartva, mint a múlt évben volt. Spekuláns gaz­dák letagadták a tehenet, hogy mentesüljenek a tejbeadástól. —•’ Vállaji elvtárs elmondotta, hogy' a gazdalajstrom összeállításánál néhány mérkvállaji gazda keve­sebb földet akart bevallani. Az? állandóbizottsági tagok természe­tesen ezt nem engedték meg. A versenyré! Vállaji elvtárs elmondotta, hogy náluk igen sok egyéni vállalás! van már a kongresszus tiszteié-1 téré. A termelők úgy gondolkoz­nak: most érdemes versenyezni, hamarabb beadni a sertést, mert nem egy-két kerékpár vagy mor­zsoló a jutalom. Aki iparkodik, tudja előre, hogy mennyi kuko­ricabeadási kedvezményben ré-l szesül. Köztudomású, hogy Mérkvál- laj két község egyesítéséből jött létre. Most felújítják a régi ha­gyományos vetélkedést és a kon­gresszus tiszteletére a vállaji rész versenyre hívta a mérkieket,1 Kozma elvtárs, a kemecsei be-1 gyűjtési állandó bizottság elnökei elmondta, hogy községültben ed-1 dig 52 dolgozó paraszt tett vál­lalást. Lénárt János vállalta,1 hogy a kongresszus napjáig tel­jesíti a félévi baromfi- és tojás­beadását. A napokban a válla­lását már teljesítette is. Gál Károly elmondotta, h-gy Gyüre községben most születnek a kongresszusi vállalások. Fon­tosnak látja, hogy amikor a be­gyűjtési állandó bizottság tagjai felkeresik a dolgozó 'parasztokat, ne csali a begyűjtésről beszélje­nek, hanem arról Is, miként le­het magasabb termésátlagokat el­érni. Azt is nézzék meg, nem akadályozza-e valami a tavaszi munkák előkészítését, s ha baj van, segítsenek. A begyűjtési ter­vek maradéktalan teljesítésének első feltétele, hogy jó eredmé­nyeket érjünk el úgy a növény­termelés, mint az állattenyésztés terén. Az ankét Fekete elvtars röviü összefoglalójával ért végei. T liitli i' Ajili U , ..L, .u, Oi.—VO->—■

Next

/
Thumbnails
Contents