Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

Világ. fttoUlánai eggejülieUk! AZ MDP SZABOLCS-SZÄTMARMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954 FEBRUAR 9, KEDD \ Vízmfiépítö Vállalat ielaíánlása a Hl. pánhongresszns tiszteletére rr ^ «• i MHi üNrikttolWMI t y * t Tormetevi bízol tea gok rm*olui*att (2. oift&m Hogyan használjak fel a* rgrrsAi (i. rMal) Kuifúrkrónika (3. oldal) Megyénk sportja f4. oldat) V ____—-________________________________é KÖZÉPPARASZTOK Az óbudai Hajógyár segítsége a fehérgyarmati gépállomásnak A mezőgazdasági termelés fej­lesztése érdekében az óbudai Ha­jógyár dolgozói védnökséget vál­laltak a fehérgyarmati gépállo­más és a hozzátartozó termelő- szövetkezetek munkája felett. — Az óbudai Hajógyár szocialista szerződést kötött a fehérgyarmati gépállomással olyan formában, hogy a téli gépjavítások ideje alatt segíti a gépállomás dolgo­zóinak munkáját, a hiányzó al­katrészeket pontosan legyártja. Több olyan fontos alkatrészre lenne szükségünk, amelyet eddig egyáltalán nem, vagy nagyon ritkán tudtunk beszerezni. Eddig egy traktorunk teljesen üzemképtelen volt, mert K. 48-as hengerfejet nem kaptunk hozzá. A gyár dol­gozói vállalták, hogy a hiányzó alkatrészeket legyártják gépállo­másunknak. A nyári balesetek el­kerülése érdekében cséplőgé­peinkhez 10 darab szijtárcsát, GO darab porvédő sapkát és zsírozó­készülékeket készítenek. A Hajógyár két kiküldött dol­gozója gyűléseken foglalkozott dolgozóinkkal. Berke Sándor gé­pésztechnikus elmondotta, hogy üzemükben hogyan szervezik meg a munkafolyamatokat. Az óbudai Hajógyár igazgató­sága minden negyedév utolsó he­tében két főből álló műszaki bri­gádot küld ki a fehérgyarmati gépállomásra, hogy a kapcsolatot a gépállomás dolgozói még szo­rosabbra fűzzék a nagyüzemi dolgozókkal. A szocialista szerző­dés 1954 október 31-ig érvényes, a szerződésben a hajógyár dolgo­zói vállalják: olyan segítséget nyújtanak, hogy a gépállomás február 25-i határidő helyett a gép javítási munkálatokat feb­ruár 20-ra fejezze be. Pálóczi Endre, fehérgyarmati gépállomás. Télen is munkában Pintér Sándor 11 hol­das tiszadadai középpa. raszl gazdaságában, télen is szorgalmasan folyik a; munka. Szép állatállomá­nya, van és gondozása, ta­karmány ozása igen alapos munkát követel. Mindig nagy gondot fordított ál­lataira, mert ettől függ nagyrészben .földjének termőképessége is. Földje trágyázását csak így tud­ja biztosítani kellő mér. fékben. Két szép lova van, jelenleg mindkettő vemhes. Egyik törzsköny­vezett^ mely után már nem kell adót fizetnie. Egy két és féléves szép csikója is van ezenkívül. Pintér Sándor mindég büszke volt lovaira, de szarvasmarhái is a leg. szebbek közé tartoznak a községben. Két magyar­tarka tehenéből is törzs, könyveseit az egyik. —« Egész falka sertése van. Két hizó, húrom anyako. ca, két süldő és 12 maian gazdája. Trágyája tehát van bő­Eddig már körülbelül 100 szekérrel hordott a föld­jére, amelyet szarvasok­ba rakott, ősszel négy holdon végzett mélyszán. fást. tavasszal 6 hold ka. lászosnái akar fejtrdgyd- zdst alkalmazni. Tudja, hogy nagy feladat hárul reá is az ország nagy ter­véből. Ezért akar többet termelni. Tudja, hogy a jó munkához alaposan kijavított szerszámok is kellenek. Ekéjét, boroná. jót< kapáit már rendbe, hozta. Vetögépét is most javította meg. Kelemen András átadta tapasztalatait Kelemen András 12 holdas dolgozó parasztot jót gazdálkodó embernek tartják Nagyhalászban. Amikor róla beszélgetnek az emberek, nem kis elismerés, másoknak meg irigység cseng hang­jukban. ami tudásának szói. Pedig nincs az n munkájában semmi ördöngösség. Szeret dolgozni és minden újat megpróbál, amitől nagyobb ter­mést remélhet. Földjét mindig úgy osztja el, hogy az megfeleljen a vetésforgónak. Néhány éve bevezette gazdaságában a kettős termelési módot. Tavaly is * korai baba-rózsa burgonya után dohányt ültetett. Erről a területről hatvan mázsa zölddohányt szállított a fermentálóba. A dohány árán felül még 3000 forint jutalmat is kapott szép terméséért. Minden talpalatnyi terü­letet kihasznál, ahol lehet, másodnövényt is ter­mel. így a takarmányszükségletét is állandóan biztosítja állatállománya részére, de a talajerő visszapótlásáról is gondoskodik. Tavaly csillag­fürtöt termelt vetőmagnak és zöldtrágyának, emellett 80 szekér trágyát szállított földjére. — Amit a termeléssel elveszek a talajból, igyekszem visszaadni, hogy minél szebbet, minél többet termeljek. — mondja Kelemen András. — Ezután a szerződéses termelésre térek át. Már ebben az évben 12 holdamból 8 és fél holdat szerződtem le dohányra, bükkönyre, burgonyára, cukorrépára és egyéb .kertészeti terményekre. A gondos gazda él a pari- és kornfányhatáro- zatban biztosított jogával, jobb termetessel se­gíti annak végrehajtását. Kelemen András ígé­retet tett arra, hogy ezután igyekszik tapasztala­tait a falu többi dolgozó parasztjainak is átadni. Ebben az évben a korai burgonya helyére ismét dohányt ültet, az ősziárpa helyére salátát, nyári káposztát és nyári kalarábét. A többi kalászos tarlójába fojtott-burgonyát, tarlórépát és csillag- fürtöt akar vetni. A többi területen csalamádét termel, így állatállománya számára téli takar­mányt is és silóba valót is biztosit. Az idén már géppel akarja végezni a növényápolás nagy- részét, ezért kért államkölcsönt egy kapálógéprr. Most készült el az új szekere is. Ezután sokkal könnyebben, jobb kedvvel folyik a mnnka Kele­menek gazdaságában. ÚJLAKI VILMOS HSxépparasaiok ltcxd*ménre*éae V one sell ő községben igái jó gazdagyülések vannakj .Minden szerdán este ösrJ s segyűlnek a falu gazda ti hogy már most elkészíti sék a tavaszi munkák tér. veit. Minden dolgozó jjftJ raszt segít tapasztalatá­val, szaktudásúval a téri vek készítésében. A leg. utóbbi gazdagyülésen 110-en vettek részt. Kristük Béla középpa­raszt ezen a gyűlésen jói vásottá, hagy a vettesd.. lői határban a középpé. resztek ne 100 vagy 110. hanem■ 200 mázsa cukor­répát termeljenek holdan­ként. A gazdagyülésen résztvevők egyhangúlag elhatározták ezt éfe-raár' az agrotechnikai eljdrdso- Icát dolgozzák ki tervit V megvalósításához. Bigai Péter', Kozma Gá ­bor és Pdyer Péter kö- } zépparasztok pedig a ja rovizdlt burgonya tér, mesztését kezdeményez, lék. At idén GO ma-zsas (érmést akarnak elérni ebből « burgonyafajtóból is. A soréin közé még ku. koriedt ültetnek z~z ezt i>. elhatározták. — ifdtyqs György javaslatára olyan határosat született, hogy a község mintegy 200 •meddő szarvasmarháját állatorvossal megvizsgál, tátják és az alkalmatla­nokat kiselejtezik, Tervük fontos részei hogy a vetőmag gondos tisztításával készülnek a. komi vetéshez. (.VT. sajtőcsoportf Rend van Gégén? bácsi portáján A Xyírejfjháiti Kordélyos Vállalaí megtartotta az élüzem címet A Nyíregyházi Kordélyos Vál­lalat 1953. IV. negyedévében újra elnyerte az élüzem címet. A vál­lalat dolgozói ebben az évben még Jobb munkát akarnak végezni, hogy ezt a kitüntető címet meg is tarthassák. Az elmúlt napokban a nyíregyházi telepen és a Keleti Csatorna mentén húzódó telepein­ken tartottuk meg a termelési ér­tekezleteket. Megállapítottuk, hogy a kemény, hideg időjárás ellenére Is szép eredményeket ér­tünk el. Dolgozóink ezeken az értekezle­teken lelkesen tettek felajánláso­kat a III. pártkongresszus tiszte­letére. Vállalták, hogy az I. ne­gyedévi tervünket 130 százalékra teljesítik és megtartják az él- üzem címet. Vállalatunk sztahanovistái a III. pártkongresszusra új sztaha­novisták nevelésével és élenjáró munkamódszerük átadásával ké­szülnek. Id. Bede Ferenc két új sztahanovista nevelését vállalta. Borsó László, Nyíregyháza. ,.—í (fvtiile.) Gégény András bácsit nem kell sokáig keresgélni, ha felőle kérdezősködünk az ibrányiaktól, még a gyerekek is azonnal útba­igazítanak. Jó hírnevét annak köszönheti, hogy 9 holdnyi földjét szeretettel műveli meg. Sok évtizedes tapasztalatából a termelés fokozásának széles lehetőségét meríti. Az istállótrágyát kihordta a földre, — rend van az udvarán. Gégény András bácsi nemcsak a munkát szereti, de faluját is. Ezt érzik szomszédai, ismerősei, akik bizalommal fordulnak hozzá, ha jótanácsra, van szükségük. Gégény bácsi szívesen adja át a föld jó megmunkálásában szer­zett tapasztalatait. Most, hogy van rá ideje, gazdasági felszerelését hozza rendbe. Van két szép pirostarka fajta tehene, ezek is meg­hálálják a jó gondoskodást. Annyi tejet fej tőlük, hogy abból bő­ven jut a csarnokba, szabadeladásra is. Ha elvégezte napi mun­káját, pihenni készül, vezetékes rádióját hallgatja. 1orxakön yvexett fuj lovakat tenyénxt Méhénx latrán Nemcsak öröme telik a lóte­nyésztésben Méhész István újfe­hértói gazdának, hanem ugyan­csak szép haszna van belőle. Hí­res lovairól, s az 1917-es évi me­zőgazdasági kiállításon maga Nagy Imre elvtárs dicsérte meg kitúró lovaiért. Messze környéken is­merik a nevét, nemcsak mint el­ismert lószakértőét, hanem mint jó lovast is. Nagy híve a lovas­sportnak. sok lóversenyen vett már részt Méhész István, s még sohasem jött haza díj nélkül. Is­tállójában jelenleg két hasas kati­ca van és egy kiscsikó. Tenyész- lovait az államnak adja el. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után reá is nagy feladat hárult. Még tovább fejleszteni a minőségi lóállományi és megtanítani a község dolgozó parasztjait a törzs-lótenyésztésre. Méhész István vállalta, hogy el­végzi ezt a feladatot és számos dolgozó paraszttársával együtt megteremti az újfehértói lóte­nyésztés hírét. A tiszalöki vízierőmű-építkezés, valamint a tiszavasvári hajózsilip- építkezés dolgozói már korábban csatlakoztak a Földkotró Vállalat dolgozói által kezdeményezett kongresszusi munkaversenyhez. Azóta sok szép eredményt értek el a vállalások teljesítéséért folyó harcban. Ezt a harcot a Vízmű­építő Vállalat Igazgatósága érté­kes felajánlással segíti. Erről ta­núskodik a Vízmüépítő Vállalat- budapesti ' központjának alábbi felajánlása is: „Vállalatunk, a szocializmust építő Magyarország első nagy ter- inészetátalakító munkáját, a ti­szalöki duzzasztómű és a hozzá­csatlakozó tiszántúli keleti öntöző- és hajózható főcsatorna építését végzi. Munkánk befejezésekor mezőgazdaságunk 200 ezer kát. hold öntözőterülettel gazdálkod­hat, s ezáltal népgazdaságunk 180 millió forint többletjövedelemhez jut. Tudjuk, hogy mindezt a nagy­szerű feladatot pártunk és kor­mányunk . vezetésével sikeresen megvalósíthatjuk. Munkánk során állandóan tapasztaljuk pártunk gondoskodó segítségét. A forró szeretet és hála érzése arra indít berniünket, hogy a III. pártkong­resszus tiszteletére 'a következő felajánlást tegyük: TVn’énh-’BSíesítése-Micllett »-ál­táljuk, hogy a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás értelmé­ben a tiszalöki építkezésen bizto­sítjuk » szociális normák teljes érvényre jutását. A téli munka KISS KALMANNE, kovács párttitkár igazgí idény-jellegét vállalati síkon is megszüntetjük. Ennek következ­tében az építkezéseknél dolgozók­nak legfeljebb csak 5 százaléka kerül fagy-szabadságra. A tisza­vasvári hajózsilipet télen is beto­nozzuk. Az észszerű téli munká­val, a téli munka többletköltsé­geit a tervezettel szemben 3 szá­zalékkal csökkentjük. Április I8-ig, a III. pártkong- Tesszus megkezdésének napjáig 2.5 százalékos anyagmegíakaritást érünk el. A tiszavasvári hajózsi­lip betonozását és a három hid pályalemezének hetonszilárdságát az előírt követelménnyel szemben 5 százalékkal növeljük. A tiszavasvári főépítésvezetősé­gen létszámemelés nélkül bevezet­jük az újrendszerű önelszámolást. Az előző negyedévhez viszonyít­va, az I. negyedévben OJi-röl, 0.3 százalékra csökkentjük az igazo­latlan mulasztást. Tudjuk, hogy minden jelajánlás annyit ér, amennyit megvalósí­tunk belőle. A vállalt célkitűzése­ket meg fogjuk valósítani. Ezzel tartozunk pártunknak, dolgozó né­pünknek. Célunk, hogy az a mű, amelyet célratörően, közös aka­rattal építünk, határidő előtt el­készüljön. Harcolunk érte, hegy minden tiszántúli kis faluban mi- *fcé! előbb ■ h igyúfj—i -ó-ki Hány, . s,, hogy földjeinket ne veszélyeztesse az aszály. Harcolunk érte, hogy a kitűzött határidő előtt büszkén jelenthessük: becsülettel teljesítet­tük kötelességünket." LAJOS, HORVATH ISTVÁN, »tó «b. elnök

Next

/
Thumbnails
Contents