Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
iN L iJ L á l JANUAK 27, k Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) ezer traktort, traktorekét, traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami gazdaságot és 102 termelőszövetkezetet villamosítottak. Bővítették az öntözéses gazdálkodást. A szocialista szektorban növelték az állatférőhelyek számát. Az állatférőhelyek bővítése azonban nem tartott lépést a szaporulattal, ezért számos helyen az istállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az ország legnagyobb sportlétesítményét, a 80.000 férőhelyes Népstadiont, és az újjáépített 37.000 férőhelyes Vörös Lobogó-stadiont, üzembehelyezték a 135 Kw-os balatonszabadi rádió nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagymértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt és kormány határozata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új balesetelhárító és szellőző berendezéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdóhelyiségeket bocsátottak a dolgozók rendelkezésére és jelentősen bővítették a bölcsődei hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések létesítését. A kormányprogramm intézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952. azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16.000 lakás építése van folyamatban, illetőleg megkezdve. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatarozási munkáit. A minisztertanács által előirt 100 millió forintos tatarozási programmot az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítették. , Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önköltségcsökkentési tervüket nem teljesítették. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK. Az év folyamán 800-zal emelkedett a kórházi ágyak száma. Oj kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítése ellenére, számos kórházban és rendelőintézetben zsúfoltság volt különösen a belgv6°”.;>szati. gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és csecsemővédelemről szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az árvák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések száma több, mint 20.000-rel emelkedett. A természetes szaporodás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma 40 százalékkal haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidék bölcsődei ellátottsága még nem megfelelő. Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1953-ban az üzemorvosi munkaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségügyi intézmények is de fejlődésük nem tartott lépést a bizteí'f^ttak számának rohaHF.LYREIGAZÍTÁS Lapunk keddi számában beszámoltunk a megyei pártválasztmány üléséről. A pártváíaszlmány határozatának 4. pontját tévesen közöltük. A 4. pont helyesen így hangzik; „Az egyénileg dolgozó ! arasztok, a termelőszövetkezetek "ját erejükből — szükség esetén mos növekedésével: a társadalom- biztosítás 1953. végén már az összlakosság 62 százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktatási és kulturális intézményeink. Az általános iskolai tantermek száma az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerületben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általános iskolát adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila- utcai általános iskolát 336 férőhellyel. Az általános iskolai tantermek száma még nem elegendő: mintegy 10.000 osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak. 1953-ban átadtak rendeltetésének Oroszlányban egy 400 férőhelyes, Perecesen egy 500 férőhelyes vájártanulóiskolát, Ózdon egy 200 férőhelyes vasipari tanműhelyt. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képesítést, mint a megelőző évben. — Felsőfokú képesítést 6.100-an szereztek, ezek közül 1800 mérnök és 1400 általános iskolai pedagógus. A kinyomtatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több, mint 150 területi kultúrotthon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya is emelkedett. 1953-ban több új mozgókép- színházat létesítettek, elsősorban falvakban. A helyárak 33 százalékos leszállítása után közel 50 százalékkal nőtt a mozilátogatók száma, s az év folyamán elérte a 72 milliót. A rádióelőfizetők száma 1953. végén mintegy 1,080.000 volt, 22 százalékkal több, mint 1952. végén. A vezetékes rádióelőfizetők száma 84 százalékkal emelkedett. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK ÉS BÉR’ vri. ALAKULÁSA. NEMZETI JÖVEDELEM. A munkások és alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175.000-rel több, mint az 1952- es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bérek összege 1953- ban 14.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordított jelentős összegek, valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagymértékben hozzájárultak a munkások és alkalmazottak élet- színvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint — kb. 12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocialista szektor a nemzeti jövedelemhez lényegében azonos arányban járult hozzá, mint 1952-ben, a tőkés szektor részesedése egy százalékra csökkent, a kisárutermelőké a jó mezőgazdasági termés következtében magasabb, mint 1952- ben. KÖZPONTI STATISZTIAI HIVATAL. egymás közti cserével biztosítsák tavaszi vetőmagszükségletüket. Azok a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek. amelyek őszi vetéstervüket nem teljesítették, időben gondoskodjanak tavasz- búza-vetömagról. A párt- és tanácsszervek a legmesszebbmenőkig segítsék a mezőgazdaság dolgozóinak kezdeményezését.“ Szabó József agropropapdisla felszólalása a Képlap-csiitörtakön Az istállótrágyakezeléssel a mi járásunkban igen keveset törődnek a dolgozó parasztok. — kezdte felszólalását Szabó József elv- j társ, a baktalórántházi járási tanács agropropagandistája. — Addig, amíg valaki nincs tisztában, hogy mit miért csinál, addig lelkesedéssel azt a munkát nem végzi. Ez a helyzet a trágyakezelés terén is. Elsőrendű feladatunk nekünk, szakembereknek, hogy megtanítsuk a termelőket a helyes trágyakezelésre. Én, amikor a laskodi Vorosilov termelőszövetkezetbe kerültem agronómus- nak, két-három előadást is tartottam az istállótrágyakezelésről, mire nehezen elhatározta a vezetőség, hogy a trágyát az előírásnak megfelelően fogjuk kezelni. Azonban még ez sem volt elég. — Egy tagot, aki takarmányozással, alomkészítéssel volt megbízva, napi háromtized munkaegységért beállítottuk a trágya gondos kezelésére. Ez a háromtized munkaegység egy év alatt összegyűlhet 100—120 munkaegységre, de termésben száz mázsákat nyerhetünk azzal, ha szakszerűen kezeljük a trágyát. Én azt látom, amellett, hogy megtanítjuk a szövetkezeti tagokat a helyes trágyakezelésre, fontos, hogy a trágyával foglalkozó személyt külön jutalmazzuk is. A laskodi Vorosilov termelőszövetkezetben a jutalom bevezetése óta mindig szakszerűen kezelik a trágyát. A szövetkezetek mellett nem szabad elhanyagolni az egyénileg termelők tanítását sem. A most folyó gazdagyűléseket fel kell erre használni, meg kell tanítani elsősorban a termelési bizottságok tagjait a helyes trágyakezelésre. Az egyénileg dolgozó parasztoknál szokás, hogy az udvar leglapályo- sabb részére teszik a trágyát és még itt is gödröt ásnak a trágya helyén. így a trágya alá folyik a víz, amiben a trágya „megfullad“, nem érik, hanem rothad. A termelők majd leszoknak erről, ha meggyőződnek, hogy jobb módszer is van. A szakszerű istállótrágyázás mellett a talajerő felhasználását és gyarapítását elősegíthetjük a megfelelő vetésforgóval, egyszerűbben mondva, a helyes növényi sorrenddel. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után a baktalórántházi járási pártbizottság összehívta a mezőgazdasági szakembereket és a járás termelőszövetkezeteit egy- egy brigád látogatta meg. A brigádok alaposan szétnéztek és javaslatot dolgoztak ki a helyes vetésforgó alkalmazására. Szólni akarok még befejezésül a tavaszi kalászosok herefélékkel való felülvetéséről. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat előírja, hogy a takarmánytermő területeket is szaporítsuk. Igen jó alkalom a tavaszi árpának herefélékkel vsHó termelése. A laskodi Vorosilov termelőszövetkezetben a múlt évben 10 holdba vetettünk tavaszárpát keresztso- rosan, 50 kiló holdankénti vetőmaggal. Az árpa alá adtunk 1—1 mázsa foszfor- és kálitartalmú műtrágyákat és 40 kiló pétisót. A termésátlag holdanként 12 mázsa árpa volt és még 5 mázsa tarló-lóhere. Minden termelőnek | ajánlom, hogy vessen a tavaszi kalászosra herefélét. SZÓL A IX ÓT A A FONÓBAN Nincs szebb, kellemesebb hang, mint a csendes téliestébe beleesen. dűlő Igánykacagds, És ez így van most Dolhai Anrmsék széles tömd. cdil. Itt van az ő házuknál a fonóeste. Mindenben módosak dm- az ajaki lányok. Teljes álló hétig tart a fonó egy-egy lányt Ah áznál. Annu. séknál az elmúlt vasárnap kezdték. Persze, nem mindjárt fonással, ha. nem tánccal. A fiúk citerdt hoztak, ami, ha már nem eléggé adta a nóta hangját, daloltak hozzá. Mint azt is, hogy „Xtál mennék én a Tiszán... nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek,.— Táncoltak jó éjfélig. A lányok arca még pirosabb lett a vigalomban, de a- fiúk is izzadsággal fizettek a jókedvért. Azóta pedig hétfőn, ked. den, szerdán este is jöttek a lányok szépen esztergályozott, vasalt szalaga guzsalyaikkal. A fiúk utá. nuk.,, A lányok, ahogy ülnek egymás mellett, ritkaszép viseletű, tarka, barkán színes, rakott bö szoknyájukban, tenyérnyi tűzpiros, rózsás, mintájú fehér fejkendőikben., fényes csizmáikra omló csipkés kö. fényükben olyanok, mint tizenkét nyitó virágszál. Mint a nyár illatos kiskertjeinek legszebb virágsora... Messzire híresek ám az ajaki Iá. nyak! Mohó! Várjunk csak! Igaz, hoffti tizenkét gúzsáig van, gc most csak kilencen ül a gazdája. Per. sze. Hárman kinn vannak a tor. náción, az elkapott orsót kiváltani. Nehogy letekerjék róla g. fonalat a legények. Ez is megtörtént már olyan lánnyal, aki nem váltotta ki az orsóját. Fonhatott egész este, mégsem vitt haza fonalat. ...H. Takács Irma jót nevet, hangosan, szívből jövőn, ahogy Kovács Endre kérleli: .— Váltsd ki hát az orsód, ír- munkám. — Hogyisne! Még jönni talál valaki, aztán meglátja ... — feleli Irma és tovább kacag. Együtt a másik két cimborával, mert azok sem adtak még csókot az elkapott orsóért. Hiszen nem is úgy van az: deci-nesze. Nem bizony! Miért is csengene akkor a lány kacagásai! Miért dobbannának meg a fi- atal szivek, amikor a. fonóestékre készülnek? ,4 felhOfoszlányok gyorsan úsznak az égen, de n kalácsszínű hold nem bújik hamarabb el alájuk, mint Kovács Endre öleli át Inna karcsú derekát, 8 amikor az öreg hold megint a- tornácra néz, már csak annyit lát, hogy Inna egy ügyes mozdulattal kikapja Endre kezéből az orsót és szalad be, visz. ssa a többi közé. a másik két lány is utána. Arcuk pirosabb, színesebb ... — Nem volt jó, Irmuskám? — szív egy hatalmasat a friss levegő, bői Endre és elneveti magát. — Ha nem, akkor gyere, add vissza! Együtt megy be a három legény is. A bentiek hunentkodó pillantásokkal fogadják őket. Mire emezek még délcegebben feszítik mellüket. Úgy kívánták, kinn váltsa ki a lány az orsót. Mert itt Ajakon a legény dönti azt el: kinn, vagy benn akarja,e a csőkot? ök kinn akarták. Alighogy egy lcis csend, szakad a vidám kedv folyamán, D. Takács Irma, beledúdol az orsók pörgésébe. Aztán elkezdi: „Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta, Ne menj arra kisgaiamhom, mert leesel róla ...” Mire ideérnek a lányok, a legények is belevágnak vastagabb, ér. ces hanggal és száll a nóta a fonó. ban: .. Nem, esek. nem, esek én, a Balaton vizébe.. Ennek a, nótának a hangja meg el sem száll, a visszhangja még a szivükben van. amikor a másik Takács lány, Margit egy régi, szép hallgató dalba kezd: „Napról.napra kevesebb az őszirózsa levele. Napról-napra kevesebb a barnakislány szerelme. Minden egyes rózsalevél keserűség, fájdalom : Húzd rá. cigány, én is csak a boldogságom siratom.” A fiatalabb, serdülő fiúkra, se. hogyse akar ragadni a nötázási kedvből. Az ö szivük nem abba dobban még bele, hogy sást György kacsintott-e az előbb Annusra, a házi lángra vagy sem. Ezek a fiúk most abban lelik kedvüket, hogy kovácsmesterséget játszattok. O. Ko. vács Anti a ,Jömesler'\ akinek Leskovics Gyuri az ölébe hajlik, ge úgy, hogy Anti kétkézzel jól lesso- *Htja a fejét, Szóval, Leskovics Gyuri yála az ,,üllő”. A „segédek” körbe állnak mellette. Mindegyik segédnek megvan a. maga száma: 1-2.3-.}. Anti, a fömester vezényel: „Egyes, hármas, kettes, egyes ..." j Gyorsan mondja, a számokat s amelyik segéd eltéveszti az ütést, az dili be üllőnek. 8 persze a segédek jól értik a mesterséget” és az üllő egyre inkább .,lehajlik” a kalapácsnak használt vastag napra, forgökórók csattogása alatt. Most a volt főmestert, O. Ko. rács Antit /fütik be. Hej! Erre „dolgoznak’’ mégcsal: igazán ha. talmasan a segédek! — He-he-he.he.he... — Hö-hö-hö... — Ha.ha-ha-ha.ha,.. Reng, dől a nevetéstől ki jobbra, ki balra, A lányok kesében megáll az orsó. Anti egyre lejjebb húsza a derekát, mígnem nagy nevetéssel ki nem szabadítja\ fejét a szorítás, ból. — Jaj! de jó volt — ezt mondja s majd összerogyik a nevetéstől, Vagy mástól? A tizenhatéves Poncsók Péter, nek még a könny is előbuggyan a szeméből. As öröm, a vígság könnye. Hol szalad hát az idő legjobban, ha nem ilyen helyen? Most megint súgni-búgni kezdet, nek a fiatalok ott hátul. „Tetszik a ssomszéd”.ot akarnák játszani« Erre a nagyobb, korosabb legények hátranéznek. Iski Balázs meg egyenesen ezt mondja, incselkedés fényévei a szemében: — Neszete! Mit akartok ti? Nőj - jetek még egy kicsit, öcskösök. Ezen megint lehet nevetni egy jő sort, amit Hasulyó Mária nótába! visz át: „Rózsám, ha kimegyek a piacra.., A legények hangja már a második sornál összeölelkezik a lányok hullámosán hajladozó lágy zengél sével: ,.. Veszek neked kis kosarat a karodra,. Ferenci János, meg D. Takács Ferenc mennek el először. Kezet fognak a többi legénnyel, a lányok, nak meg „Jó éjszakát, szép álmokkal 1” köszönnek. Mint mikor a nyári hajnal szellője meglibegteti a szekfü szirmait, úgy rebbennek össze a leánytelem, telek. Vájjon ki megy ki !>■ Takács Ferenc után? A fiúk is kíváncsian súgnak össze. Ebbe a pillanatnyi csendbe vág bele a fiatal Lecsko- vics Gyuri hangja: — Jó leszek én, Ferenc!? — kiáltja kifelé. — Neked, komám, rövid a ha, jad! — mondja Gallér Miklós nagy komolyan Leskovicsnak. — Nahiszen, van erre nevetés megint. Szinte észre sem veszik, amikor Ragány Veronka leteszi gu. zsalyát és sietős léptekkel indul az ajtó felé. Ki tudta volna azt hirte- len összeszámolni: hány szem kacsintott ekkor? Tizenegy óra elmúlik, amikor á lányok felállnak, készülődnek hazamenni. Gallér Miklós a tarkóját vakarja, pedig dehogy viszket az. Sxokéisa ez neki, ha mondani akar valamit. — Ajjaj, mennyi lány! — Van elég... mind csókra vár — teszi hozzá Takács Ferenc. Együtt, egyszerre mennek ki mindannyian. 8 még az utolsó pH- lanat, az utolsó perc is telestele vau vidámsággal, Ifjú életüknek szerelő örömével. ASZTALOS BÁLINT.
