Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

Világ proletariat egyesüljelek f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA; ;: Falura megyek... Pártunk cs kormá­nyunk mind nagyobb gondot fordít a mezőgaz­daság fejlesztésére. Ezt mutatja a decemberi ha­tározat is. En 1949 áprilisa óta dolgozom a mezőgazda­ságban. Először a nagy- kállói gépállomás se- gédvezetóje, majd szere­lője voltam. Itt kezdtem megismerkedni a fejlett mezőgazdálkodással. — A nagykállói gépállo­másról a kisvárdaira kerültem. Jó munkám jutalmául helyeztek Nyíregyházára a Gépál­lomások Megyei Köz­pontja politikai osztályá­ra munkatársnak. Ezen a területen is igyekszem olyan segítséget adni politikai és szakmai té­ren a gépállomásoknak, hogy munkájuk jobb le­gyen, a gépállomások által kiszolgált termelő- szövetkezetek magasabb terméshozamot érjenek el. Most a kormányha­tározat után látom, hogy milyen súlyos hi­ányosságok voltak a gépállomások munkájá­ban a szakemberhiány miatt Úgy határoztam, hogy én is mint szak­ember, kimegyek falura. Most keltem magam az újfehértói gépállomásra, ahol szaktudásommal akarom biztosítani, hogy minél kevesebb legyen a gépkiesés, minél maga­sabb termésátlagot érje­nek el a körzethez tar­tozó termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok. Nagy János 450 liiző a fővárosnak A hodószi állami gazdaság állattenyésztői úgy akarják végrehajtani a párt és a kormány hatá­rozatát, hogy minőségi sertéseket hizlalnak. Új­fajta etetési módszerekkel hizlalják a gondjaikra bízott sertéseket. Legjobbnak találták a hizlalás első szakaszában a savanyított lucernadara ete­tését. A korszerű 10 fiókos takarmánykeverő be­tonkádakban a lucernadarát melasszal, korpával és különböző tápsókkal forgatják össze, majd melegvízzel öntözik és élesztővel erjesztik egy napig. Hathetes ilyen takarmányozás után kap­ják a sertések a kukoricadarát. A gazdaság dolgozói elhatározták, hogy ezzel a módszerrel etetik a sertéseket. Mivel így gyor­san híznak, minden hónapban 400—450 hízót szállítanak a budápesti dolgozóknak. Az első 450 expressz-hízószállítmányt tegnap indították útnak. Már előkészítették, hogy a jövő hónap­ban ismét 400 hízót küldenek Budapestre. lieg- egyszer a színházi hidegről Irtunk mái- arról, hogy milyen zord hidegben játszották le Nyíregyházán a debreceni Csokonai Színház művészei a „Két szék közt a pad alatt'1 című komédiát. Ügy látszik azonban, a baj nem jár egyedül. Néhány nappal ezelőtt Mátészalká­nak vették útjukat a debreceni színészek. És amint Oszlányi Zoltán levelezőnk beszámolt róla, itt sem volt melegebb a fogadtatás. A járási kul- túrház nagytermében és öltözőjében fagypont körül volt a hőmérséklet. Annál melegebben fogadta á közönség a mű­vészegyüttest. Különösen a lelkes Soós Imrét, aki szorgalmasan buzdította színésztársait, hogy játsszanak jól, mert hálás közönség van a néző­téren. A hálás nézőközönség virággal, könyvvel ju­talmazta az együttes jó játékát. Azonban mind a nézők, mind a színészek joggal várják el, hogy az illetékesek gondoskodjanak a kultúrház fűté­séről. Ne kövessék a nyíregyháziak rossz pél­dáját! Nemesített veiöburyonya új fajtái Kisvárdán Az ország nagyrészcí a kisvárdai kísérleti gazdaság látja el neme­sített vetőburgonyával. A A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határo­zat pedig kimondja, hogy az idén 8090 holdon ter­meljenek nemesített ve- tőburgonyát. Évek óta kísérleteznek j ebben a gazdaságban új burgonyafajták kite- j nyésztésével. A kísérlet < sikerrel járt. Több. mint ! tíz újfajta burgonyát ál­lítottak elő, amelyek sok- j kai alkalmasabbak ter­melésre az eddig legelter­jedtebb fajtáknál. Több évi kísérleti és két évi nagyüzemi termelés meg­mutatta az újonnan kitenyésztett giilbaba és rózsagyöngy keresztezé­séből létrehozott burgo­nyafajta előnyeit. Az ed­digieknél 30—10 száza­lékkal nagyobb termést ad ez az új fajta. Nagy előnye, hogy jól bírja a szárazságot. 1952-ben a nagy aszály idején a szabolcsi homokon 130 mázsás holdarikénti át­lagtermést adott, míg a régebbi fajtáknál a 80 mázsás átlagtermést is alig érték el. Az elmúlt évben az egyik új fajtá­ból a balkányi állami gazdaság holdanként 110 mázsás termést takarí­tott be. Idén a megyé­ben legnagyobbrészt ezt a fajtát akarják termesz­teni. BÁTRAN TERVEZGET LUKÁCS IMRE Lukács Márton bácsit sokan ismerik Nagyhalászban, bár mos­tanában keveset mozdul ki ott­honról. Eljárt felette az idő. S a gazdaság dolgát, 9 holdnyi föld­jük gondját Imre fia vette vál­lára. Márton bácsi azok közétar­tozik, akik nagyon szeretik a földet, a szép jószágot, s azért, hogy magáénak mondhatja kis gazdaságát, — nehéz utat járt meg. Iíj. Lukács Imrével, — akit íöldszomszédai is elkísérnek , a tanácsházához megyünk. Most készítik el Lukácrék gazdalajstro­mát. Kell a szomszédi segítség, mert a régi lajstromban sok hi­ba van. A sok aktában eltűnt a község párszáz hold földje, me­lyet most így tisztáznak. A 25 éves ifjú Lukács Imre itt, a köz­ségi tanácson mondja el, mit je­lent részére a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló kormányhatáro­zat. — Szomszédaimmal, Bácskái Mihállyal és Lukács Bélával sok­szor összeülünk. Együtt szoktunk estézni. Beszéltünk arról: nem kell félnünk a tagosítástól, mi egyéniek is kaphatunk elegendő műtrágyát, és nagy segítséget az állattenyésztésben is. Az is nagy könnyebbség nekünk, hogy ebben az évben már kevesebbet kell beadnunk. Ezáltal előre tudunk számolni, tervezgetni. Már ki- hordtam egy hold gyengébb föl­dünkre 32 szekér istállótrágyát, tavasszal burgonyát ültetünk eb­be a földbe. Biztosan gazdag lesz ebből a termés. Ősszel három holdon végeztük el a mélyszán­tást. Apámmal úgy terveztük, négy holdba kalászost vetünk, egy holdba kukoricát. Egy hold konyhakerti veteményt és 2 hold takarmányt termelünk. A takar­mányra különös gondot fordí­tunk, mert szép tenyészállatokat akarunk nevelni. Most két lo­vunk van, és két sertésünk. Te­henünk most vemhes. Szép jó­szágot várunk tőle, mert jó faj­ta. Terveinket nagynak gondol­tam, de bátran tervezgetünk, mert a kormányhatározat minden pontjából azt érzem, hogy min­den intézkedése a mi boldogulá­sunkat segíti elő. A gorkiji V. Molotov autógyár „GAZ-69” típusú gépkocsikat gyárt a Szovjetunió falusi kerületei számára. Az új gépnek két főtengelye van és rendkívül üzembiztos. A képen: a „GAZ-69” típusú gépkocsi szerelése futószalagon. (Foto P, Voznyeszenszkij) Emlékünnepség Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából 1954 január 21-én emlékünnepséget rendez az Ál­lami Operaházban. Az ünnepi beszédet Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, belügymi­niszter mondja. Jjnnepi gyászülések Moszkvában Lenin halálának küszöbönálló harmincadik évfordulója alkalmából Msozkva, (TASzSz.) Január 21-én lesz 30 éve, hogy meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának megalapítója, a szovjet állam megteremtője, az egész világ dol­gozóinak vezére és tanítója, Le­nin halálának küszöbönálló har­mincadik évfordulója alkalmából január 18-án Moszkva kerületei­ben ünnepi gyászüléseket tartot­tak. A krasznogargyejszkij kerületi ,,Nogin” klubban P, G. Moszka­tov, az SzKP központi revíziós bizottságának elnöke „Harminc év Lenin nélkül a lenini úton' címmel tartott előadást. A leningrádi kerület ünnepi gyászülésén I. V. Kapitonov, az SzKP moszkvai városi bizottsá­gának titkára beszélt. A szokolnyiki kerület dolgozói­nak ünnepi gyászülésén V. I. Prohorov, az SzKP moszkvai vá­rosi bizottságának titkára tartott beszámolót, 1 -tlinisztertauács határozata a szerződéses termelés megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a szerződéses termelés helyzetével és határora- tot hozott a meglévő hiányossá­gok kiküszöbölésére. Megállapí­totta, hogy az 1954. évi szerződé­ses termelési feltételek sokka! kedvezőbbek és nagyobb előnyt biztosítanak a parasztságnak, mint az előző években. Ezért a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szívesen köt­nek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal részesülnek. Hiba azonban, hogy a helyi taná­csok, az egyes termeltető vállala­tok, sőt gyakran az érdekelt mi­nisztériumok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit megmutató felvilágosító munkát. Ezért a minisztertanács fontos feladatként jelölte meg, hogy a szerződéses termeléssel járó ked­vezményeket az eddiginél széle­sebb körben kell a dolgozó pa­rasztsággal és a termelőszövetke­zetekkel megismertetni. A határozat töTob növénynél je­lentős áremelést léptetett életbe, s növeli a természetbeni juttatá­sok mértékét is. Így az I. osztályú rostkender árát mázsánként 50 forintról 70 forintra, az I. osztá­lyú rostlenét 105 forintról 120 fo­rintra, a kendermagét 400 forint­ról 600 forintra, a cirokszakállét 150 forintról 250 forintra, a som- kóró magét 450 forintról 800 fo­rintra, a fehérhere magét 800 fo­rintról 1600 forintra emelte. Megnövekedett a rostkendernél, rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél is a ter­mészetbeni juttatás mértéke. — Rostkendernél az eddigi 3 mázsa helyett minden mázsa átadott kenderkóró után 50 forint értékű féláru textilutalványt kapnak a termelők, rostlennél a textiljutta­tás a kétszeresére nőtt. A ken­dermagnál még nagyobb a növe­kedés: az eddigiek négyszeresét teszi ki. További kedvezményt je­lent az, hogy a textiljárandóság­ból a szerződéssel lekötött min­den kát. hold után azonnal 200 forint értékű textilárut kapnak a termelők kamatmentes előlegként. A cukor- és takarmányrépamag termelői részére a határozat igen magas természetbeni cukor-jutta­tást állapít meg, s rendezi a fű­szerpaprikatermelők természetbe­ni őrölt-paprika részesedését is. A minisztertanács határozata nemcsak a parasztság számára te­szi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét, hanem fokozza az ipar nyersanyagellátását, iavít.a a lakosság áruellátását. XI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1954 JANUAR 20, SZERDA —■■'■«»ni ii ii rum »I ii■ MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Ifjú lukács Imre földszomszédaival a községi tanácson (Ftimir^ Józí’V fel vetülő'

Next

/
Thumbnails
Contents