Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-15 / 12. szám
NÍPBAP Í9M JANUAR 15, PÉNTEK Ä megye élenjáró mezőgazdasági dolgozóinak és szakembereinek tanácskozása a mezőgazdasági határozatról Ezután még' nagyobb gondot fordítunk az állattenyésztésre a fajtát. Ezután még nagyobb; 12—14 mázsát kell vetnünk hol- dankint, hogy a növényszám elérje a 24.000 darabot. Csak ebben az esetben lesz burgonya- táblánkon a talaj beárnyékolva, ami megóvja talajainkat az idő- előtti kiszáradástól. Nagy gondot kell fordítani a vetőgumók átválogatására, a beteg, cérnacsírás bui’gonyának kiválogatására, mert ez js csökkenti termésátlagainkat. Másik fontos feladatunk, hogy kiszélesítsük a gazdák közti vetőgumócserét. Ezáltal felfrissülne a burgonyavetőgumó-állomány és ez nagymértékben befolyásolná a katasztrális holdankénti termésátlagok növelését. tyűméi esősöket, szőlőt telepítsünk a fut öli ont okra Megyénkben a klimatikus viszonyok igen nagy lehetőséget adnaK a speciális kertgazdálkodáshoz. Az elmúlt évek során beigazolódott, hogy megyénk termen az országból exportált alma U0—90 százalékát. Hibaként kell azonban beismernünk, hogy a szerződéses termelés túl volt méretezve és a helytelen árpolitika is gátolta gyümölcstermesztésünk iejlödését. Termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó parasztjaink az átvételi árakat sem ismerték, legtöbb esetben csak az elszállításkor jutott tudomásukra. Akadályozta még a gyümölcs- és szőlőtermesztésünk fejlődését az a helytelen intézkedés, mely a gyümölcsös és szőlőterületeknél ötszörös szorzó- kulcsot állapított meg a szántó- kerületekhez viszonyítva. Megyénkben az elmúlt évben az almatermés aránylag jónak volt mondható. Katasztrális holdanként átlag 40 mázsának felelt meg, ezzel szemben 100 mázsás termésátlagot is elérhettünk volna, ha az általam elmondott hibák nem állnak fenn. Vannak termelőszövetkezeteink, mint például a kölesei Petőfi, ahol 140, vagy a géberjéni Kossuth, ahol holdanként 120 mázsás termést szüreteltek. A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata számunkra annál is inkább nagyjelentőségű, mert az elmúlt évben iutóhomokjaink hozamának növelése érdekében a megyére elkészített 8 éves gyümölcsfásítási, szőlőtelepitési és erdősítési terv végrehajtásához igen nagy segítséget kap a dolgozó parasztság, csemetékben és szóló-dugványokban. Itt azonban arra van szükség, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink e téren kezdeményezzenek, és készítsenek terveket a futóhomok gyü- mölcsösítésére, szőlősítésére és fásítására. A gépesítés és az állattenyésztés problémáival foglalkozott ezután Bodogán elvtárs. Többek között ismertette, hogy milyen jelentősége van a víziszárnyas, hal, nyúl- és méhtenyésztésnek. Megyénkben mintegy 7.000 hold állóvíz van, ahol víziszárnyas, haltenyésztéssel egybekötve igen magas jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteinknek. A megyében évente mintegy 2 és fél millió víziszárnyas felnevelése lehetséges és legalább 250—300 vagon halat tenyészthetnénk. A Központi Vezetőség és a minisztertanács 1953 december 19-i határozatát megyénk dolgozói örömmel fogadták. A megye több állami gazdaságában, gépállomásán és termelőszövetkezetében máris tervet készítettek a termésátlag emelésére. A vencsel- lői Szabadság tsz. üzemi párt- szervezete elhatározta, hogy a tél folyamán minden trágyát kihordanak földjük végére szarvasba. A gacsályi Dózsa tsz-ben Gergely Gáspár brigádjával vállalta, hogy a kalászosok átlagtermését fcjtrágyázással holdanként 40 kgr-al fogják emelni :-s kukoricájukat négyzetesen vetik. Megyénkben igen sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt helyes kezdeményezése íangzott el a kisgyűléseken. Pusztadoboson Lőrincz András 1 holdas középparaszt úgy nyilatkozott. hogy aki ezután a nagyjelentőségű határozat után nem tud jól és többet termelni, az rossz gazda. Befejezésül a feladatokról beszélt Bodogán elvtárs: pártunk irányításával el kell érni, hogy minden termelőszövetkezetben, gépállomáson, állami gazdaságban a dolgozók es minden egyéni dolgozó paraszt megismerje a párt határozatát. Ezen a területen fontos szerep jut a tanácsok állandó bizottságainak, a DISZ, MNDSz, a földmüvesszövet- kezetek tagjainak és más tömegszervezeteknek. Szabad Föld Téli Estéken, gazdagyűléseken, kis- gyűléséken és egyéb összejöveteleken kell megvitatni a határozatok alapján a tennivalót. Fel kell karolni a megye dolgozó parasztjainak kezdeményezését. — A DISz védnökséget vállalt a burgonyatermelés hozamának növelésére, tovább kell segíteni e nagyjelentőségű mozgalom kibontakozását. Ki kell szélesíteni a tiszta udvar-mozgalmat, ne legyen megyénkben egyetlen tsz., állami gazdaság, vagy egyénileg dolgozó paraszt, aki ne hordaná ki a trágyát a tél folyamán a földje végére. Nagy gondot kell fordítani a kalászosok áttelelte- tésére. Idejében fel kell készülnünk a fejtrágyázásra, íogaso- lásra és hengerezésre. Biztosítani kell a tavaszi vetéshez a különböző vetömagvakat. Külön gondot kell fordítani a burgonyavetőmagra és a tavaszi vetőmag beszerzésére, hogy az őszi vetés- terület hiányát tavasszal pótolni tudjuk. A homoki területek gazdáinak segítséget kell adni a csillag- fürtmag felkutatásában és beszerzésében. Biztosítani kell a különböző ipari növények szerződésének megkötését az önkéntesség elvének betartása mellett. Jobban kell támaszkodni a dolgozó parasztság tapasztalataira, nem utolsó sorban megyénk szakembereinek -tapasztalataira. Szakembereink bevonásával ki kell dolgozni azokat az agrotechnikai és zootechnikai eljárásokat, amelyek a helyi adottságok figyelembevétele mellett elősegítik a hozam növelését. Gépállomásaink legfontosabb feladata most, hogy jó minőségben, határidőre befejezzék a gépjavítást. így a gépeket időben tudjuk termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink rendelkezésére bocsátani. Az elkövetkezendő hetekben gazdagyűléseken kell összegezni az eddigi kezdeményezéseket, hogy a termelési bizottságok hasznosítani tudják ezt munkájukban. Fel kell lépnünk minden ellenséges aknamunkával szemben, ami gátat igyekszik emelni a határozat végrehajtása, munkásosztályunk, dolgozó népünk élet- színvonalának emelése ellen. A pártszervezetek irányításával el kell érnünk, hogy a Központi Vezetőség és a miniszter- tanács határozatának végrehajtása, a terméshozam emelése megyénk minden dolgozójának legfontosabb feladatává váljék. Bodogán János elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hajdú Sándor elvtárs kérte fel a meghívottakat, hogy hozzászólásaikat tegyék meg. Keller János rakamazi középparaszt szólalt fel elsőnek: — Nagy érdeklődéssel hallgattuk és olvastuk is a megjelent kormányprogrammot és igen sokat foglalkoztunk is vele. Nap mint nap erről beszéltünk. Nagy örömmel fogadta mindenki és már azóta igen sok minden történt. A mi községünkben is nagymennyiségű szőlő és gyümölcsös van. Ezelőtt igen nagy probléma volt, hogy a gyümölcsfacsemetéket hogyan szerezzük be. Ma már megfelelő mennyiségű gyümölcsfákat kapunk és igen nagy területet telepítettünk be. A mi községünkben a gyümölcsnek igen nagy a kelete, mert jó a piac és így hasznosítani lehet. — A mi községünk a megyében egyik legjobb, illetve legfejlettebb állatállománnyal rendelkezik. Gaál Sándor tákosi 14 holdas és Csicsvar! István tiszaber- celi 18 holdas egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok Somlai Nándorral, a kisvárdai gépállomás igazgatójával beszélgetnek a tanácskozás előtt. gondot fordítunk az állattenyésztésre. — A beadással el vagyunk még maradva, de ha figyelembevesz- szük, hogy csak néhány dolgozó tartozik nagyobbmennyiségű be- adnivalóval, akkor biztosak vagyunk benne, hogy az új rendelkezések szerint nagyon sok dolgozó azon lesz, hogy behozzuk a lemaradást. — Nálunk vannak kihasználatlan területek, amelyeket a viz elönt. Ezen a területen nagyszerűen lehetne kétszeri kaszálású szénát termelni, ha lecsapolnák. Ezeken a helyeken, ahol lecsapo- lódott a víz, kitűnő minőségű szénát termelnek. Kiváis cuknrréflafermeio Csernyi János kisszekeresi dolgozó paraszt arról beszélt felszólalása elején, hogy a cukorrépatermesztésben kiváló eredményt ért el. 1946-ban 400 mázsa cukorrépát termelt 1 holdon, annak ellenére, hogy a községben senki nem akart cukorrépát termelni. A másik évben 600 négyszögölön 200 mázsa termett. 1948-ban szintén szép termést ért el: 340 mázsa termett neki 1 holdon. — Aratás után letrágyáztam a földet. — így beszélt eredményeiről Csernyi János, — Utána felszántottam. Tavasszal fogasol- tam és simítottam és bele vetettem 7—8 kiló vetőmagok Ehhez árpát kevertem. Az árpa azért jó, mert ha a répa még nem is kelt ki, az árpa már ki-» kelt, a sorok meglátszanak és már lehet sarabolni. kilépettekkel együtt kívánjuk végrehajtani a mezőgazdasági határozatot Ezután Szilágyi Gyula elvtárs a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke kért. szót. Elmondotta, hogy Nyírbátorban, de a Vörös Csillag termelőszövetkezetben is minden dolgozó paraszt, örömmel fogadta a Központi Vezetőség és a minisztertanács új határozatát. — Minden dolgozó paraszt, — legyen az termelőszövetkezeti, vagy egyéni dolgozó — együtt kell, hogy harcoljon a terméseredmények növeléséért. — Nem lehet, hogy válaszfal nőjön az egyéni és a tsz-parasz- tok között, — mondotta. — Az, hogy valamelyik dolgozó paraszt nem találta meg számítását a szövetkezetben, lehet, hogy valamelyik községi, vagy szövetkezeti vezető hibájából adódott. Az a dolgozó paraszt, aki ma még nem szövetkezeti tag, lehet, hogy rövidesen felvételét kéri a tsz-be. Nekünk, vezetőknek, kell a párt és a kormány útmutatása szerint megmutatni a nagyüzemi gazdálkodás útjának helyességét. Elsősorban a szövetkezetekre hárul a nagy feladat, hogy fokozzuk a talajerőt. De ne maradjanak el a község egyénileg dolgozó parasztjai sem. Olvashattuk a Szabad Nép elmúlt szombati vezércikkében, hogy megyénkben is történtek túlkapások. Én nem úgy látom, hogy a szövetkezeten kívüli dolgozó parasztot el lehet dobni, hanem úgy, hogy a szövetkezetnek minden lehetőséget meg kell adni az egyéni parasztok számára a termelés megkezdéséhez, a többtermelés érdekében. Sok helyen előfordult, hogy a dolgozó parasztokat kiutasították a szövetkezetből. Nálunk is kialakult ilyen nézet, de lefegyvereztük és eredményt értünk el. A zárszámadás után sok dolgozó paraszt jött vissza szövetkezetünkbe. Ezt annak köszönhetjük, hogy mi a Baracsi János nyírbátori 14 holdas, ifj. Horváth János gesz- terédi 7 holdas, ifj. Barkas,-,; János bökönyi 2 holdas és V. Herczku Dezső pócspetri !) holdas dolgozó parasztok a tanácskozás szünetében. szövetkezeti demokrácia betartása mellett elmélyítettük a kapcsolatot a kilépő dolgozó parasztokkal, hogy azok lássák: mi továbbra is' megbecsüljük őket, elismerjük szaktudásukat. A mi szövetkezeti irodánkban sok kilépő dolgozó paraszt fordul meg, egyéni sérelmeivel, melyeken, a lehetőséghez mérten, igyekszünk javítani. A szövetkezet nem zárkózik el ezektől a dolgozóktól, hanem velük1 együtt kívánja a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot végrehajtani. Hiba, hogy kevés a vetőgép, s ami van, nehéz, 12 soros és ezt nem tudják megfelelően alkalmazni homokterületen. — A dolgozó1 paraszt 2 lova ezeket nem bírta1 el. Arra kérte a megyei tanács vezetőit, hogy homokos területre több kisgépet adjanak, olyan ti- pusúakat, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak. Mi iü Művelni akarjuk iöidjeink hozamát Mi is elhatároztuk, hogy minden erőnkkel növeljük iöidjeink terméshozamát — mondotta Kónya János tiszavasvári dolgozó paraszt. Nem ment minden olyan simán, mert nálunk igen sok baj van a földkérdéssel. 80 dolgozó paraszt még csak most kapta vissza földjét a termelőszövetkezettől, ezek a dolgozó parasztok eddig nem tudtak vetni. Aki mégis vetett, az is csak kévés földterületen. Vetőmagot is keveset kaptunk, csupán 150 mázsát nyolcvanan. Az állatállományunkkal pedig úgy jártunk, hogy még a mai napig sem fizették ki a bevitt állatok értékét. Jószág nélkül nem hajthatjuk végre a határozatot, mert nem tudunk szántani, nem tudjuk jól megművelni földterületünket. Ezért kérem a megyei tanácsot, intézkedjen, hogy minél hamarabb fokozhassuk mi is földjeink hozamát. [Igaz, nem minden állatfajtára I mondhatjuk ezt, mert a sertéstenyésztés kissé el van maradva. A szarvasmarhatenyésztésben igen szép eredményeket értünk el. Jók a legelőink és a talaj megfelelő a legeltetéshez. Eddig a sertéstenyésztéssel is jól álltunk, de a tanács nem nézte meg, hogy milyen sertésre ad vágatási engedélyt és így több olyan sertés levágásra került, ami a továbbszapo- rítást biztosította volna. Most már felfigyeltünk erre és reméljük, hogy a jövőben nem fog ez előfordulni. A mi községünkben mindenki tudja, hogy a legjobb szarvasmarha a magyar tehén, azonban igen kevés van belőle, s így ahhoz kérünk segítséget, hogy könnyebben tudjuk beszerezni ezt 2
