Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

Világ, proletá^ai egyesülhetek f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM XRA SO FILLER 1954 JANUAR 10, VASÁRNAP Iti zony síi gtéíel Három munkás, harcos, sike­rekben gazdag esztendő telt el a Magyar Dolgozók Pártja máso­dik kongresszusa óta. Felszaba­dult, boldog, a szocializmus útján haladó népünk most újra készül felmérni eredményeit, várja sze­retettel és megbecsüléssel öve­zett pártja útmutatását az újabb győzelmek felé. A kommunisták­kal együtt egész dolgozó népünk készülődik a Magyar Dolgozók Pártja harmadik kongresszusára. Ez a készülődés a párt iránti mélységes szeretetet tükrözi, a pártvezette harcok ragyogó győ­zelmeinek elismerése. Nagyszerű bizonyságtétele annak, hogy né­pünk egységesebb, mint valaha volt, még szilárdabban áll orszá­got vezető pártja mögött. Milliók szeretik a pártot. Sze­retik a felemelkedett, mind jobb módban élő szabad ember szere- tetével. Szeretik és követik egy virágzó élethez vezető úton ha­ladó nép hitével és bizakodásá­val. Szeretik és bíznak benne, mert egyszer sem csalatkoztak, mert a párt szavát követve győz­tek az osztáiyharc csatáiban és a termelési frontokon. Mert a párt tetteire nőttek virágok kert­jeikben, váltak meleggé, barátsá­gossá otthonaik. Három esztendővel ezelőtt a nép legjobbjai tanácskoztak az építőmunkás szakszervezet szék­házában a párt második kon­gresszusán. A párt legfelsőbb szerve hozott döntést arról, mi­ként dolgozzanak a kommunisták, hogyan, merre haladjon a nép. Es a milliók, akik bíztak benne és követték a pártot, három har­cos esztendő győzelmei után még tömöttebb sorokban zárkóztak mögé. Mert jó irányban vezetett, mert mindig nyíltan, bátran fel­tárta a hibákat is és amikor kel­lett, az alkotó munkának új irányt szabott. Javaslatára a kor­mány új programmot adott, hogy az jobban szolgálja a nép javát. Most pedig, amikor az új kor­mányprogramul nagyszerű céljai felé törünk, amikor a párt sza­vára ezrek és százezrek sorakoz­nak fel, hogy bővebben fizessen a föld, legyen sok jószág, a fákon sokkal több gyümölcs — most még inkább várja a nép legjobb fiai okos gyülekezetének szavát. Nem, nem csodaváró készülődés a mi készülődésünk a párt har­madik kongresszusára. Hanem egy munkás, dolgos nép készül fel új csatákra, készül arra, hogy a párt vezetésével új diadalok ormára tűzze fel vörös lobogóit. A Keleti Főcsatorna építőinek felhívása a munkaverseny új sza­kaszának tárt széles kapukat. A nemes verseny, amely a harma­dik pártkongresszus tiszteletére kezdődött el, megmutatja, hogyan készül fel új harcokra megyénk munkássága. A kommunisták leg­jobbjainak tanácskozása előtt még inkább kibontakozott népünk kez­deményező készsége, megnőtt al­kotó ereje, s a párt iránti szere­tet és odaadás kristálytiszta for­rásából nagyszerű mozgalom nőtt szélesre: a kongresszusi verseny. A kezdeményezés, amely ott szü­letett az ekszkavátor, a lánctalpas kotrógépek tövében, a hajózsilip erős betonfalainál, — ezer és ezer épitőmunkás, lakatos, vas­öntő, kubikos ünnepélyes fogadal­maiban talált nagyszerű vissz­hangra. Bizonyságtétel a kongresszusi verseny, amely egyre terebélye­sedik, egyre nő és máris nagy sikerek körvonalait rajzolja meg. Megyénk munkásságának bi­zonyságtétele. A legszebben, a legékesszólóbban mondja el, ho­gyan szereti a pártot megyénk munkássága. A pártot, amelynek erejét, dicsőségét hirdetik a Ti- szalöki Erőmű hatalmas beton- építményei, a megyében épült új üzemek, lakóházak, napköziott­honok, kultúrházak, a falvakban kigyulladó fény. A pártot, amely­nek okosságát, előrelátását pél­dázzák mindazok a mostani in­tézkedések, amelyek a népjólét fokozására vannak. A pártot, amely vidám kedvet fakaszt fi­atalok, öregek szívében, a pártot, amelyről büszke dalok kelnek szárnyra a nép ajkán, amelynek nevét illatos rózsákkal, millió virággal, vörös selyemmel övezik boldog fiatalok a nép ünnep­napjain. Bizonyságtétel a kongresszusi verseny. Megmutatja, hogy a dol­gozók százezrei a munkások ve­zetésével haladnak előre a párt­mutatta úton. A munkások veze­tésével, akikben e. legnagyobb a kezdeményező készség, akikben a legnagyobb az eltökéltség, hogy mindent megtegyenek a nép jólét programmja szerint a haza ja­váért. Bizonysága a kongresszusi ver­seny kibontakozása annak, hogy a párt és a dolgozó nép kapcso­lata, — amely nélkül a párt nem lehet országvezető párt, és amely nélkül elképzelhetetlenek sike­reink — még szorosabb, mint va­laha volt. A Keleti Főcsatorna építői egy­szerű, tömör szavakba öntötték kezdeményezésük, versenyük leg­főbb célját: egy hónappal előbb befejezni a Főcsatorna építését! Hogy egy hónappal előbb megle­gyen a csatorna, amely szomjas földek tíz- és tízezer holdjaira visz éltető vizet. A bő terméséit szorgoskodó parasztok, az egész nép javára, nagy örömére. Mi más ez, ha nem a legfényesebb bizonysága annak, hogy örök és megbonthatatlan a munkások és dolgozó parasztok szövetsége? Mi más ez, ha nem a legragyogóbb példája annak, hogy a párt­nevelte nép, a munkások és dol­gozó parasztok széttéphetetlen egysége még erősebbé kovácsoló- dott? A kongresszusi yerseny — ké­szülődés az új csatákra. Ünnepi készülődés, amelynek nagyszerű eredményeivel országvezető párt­ját köszönti a nép. A legszebb köszöntés lesz ez, merthisz a ver­seny eredményei az egész nép javára vannak együtte:en és minden egyes versenyző munkás családja javára külön-külön is. A legszebb köszöntése lesz a kon­gresszusi verseny a párt harma­dik kongresszusának, — mert a mi pártunk legfőbb ügye, hogy a nép jómódban éljen ebben az or­szágban. Fel hát a kongresszusi ver­senyre! Előre a verseny sike­reiért! cÁ abuíqz&mezőtjazdaságézi 57 vagon növényvédőszer megyénknek (Tudósítónktól.) A megyei tanács tervet készí­tett az első negyedév növényvé­dőszer szükségletéről. A terv alapján a megye járásai és köz­ségei gyümölcs- és- szőlőterületük után bőségesen részesednek réz- gálicból és kénporbál. Már eddig 30 vagon kénpor, 27 vagon réz- gálic és sok más védekezőszer érkezett meg az Értékesítő Vál­lalathoz. A Műtrágyértékesitő Vállalat tárolja és hozza forga­lomba a gyümölcs- és szőlőter­melésben nélkülözhetetlen anya­gokat. Néhány nap múlva elszál­lítják a megye járásaiba, közsé­geibe, ahol a föklművesszövetke- zetek és Népboltok minden meny- nyiségben kiszolgálják a dolgozó parasztokat. Nagy az érdeklődés a permetezőszerek iránt a me­gyében. Már eddig is Mk meg­rendelés érkezett a Műtrágyaér­tékesítő Vállalathoz. Sckan mát el is vitték a megrendelt meny- nyiséget. A nyírbátori járás köz­ségei 1 vagon rézgálicot és 50 mázsa kénport, Mátészalka 80 mázsa rézgálicot és 30 mázsa kénport, Tuzsér 50 mázsa rézgá­licot és 50 mázsa kénport ren­delt. Eddig már több mint 8 va­gon rézgálicot és kénport, 3 va­gon egyéb védekezőszert rendel­tek a megye járásai, községei és termelőszövetkezetei. — A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatáro­zatot maradéktalanul végre akar­juk hajtani megyénkben a gyü­mölcstermelés terén — mondja Vitányi József, a Műtrágyaérté­kesítő Vállalat vezetője. — Úgy szervezzük meg a növényvédőszer elosztását, hogy egyetlen község, egyetlen bolt se legyen Szabolcs- Szatmárban, ahol ne lehessen nö­vényvédekező anyagot kapni. — Nem kell ezután megyénk gyü­mölcstermelőinek napokat eltöl- teniük azzal, hogy rézgálichoz jussanak. A védekezőszerek időbeni meg­érkezése a dolgozó parasztok me'gfelelő mennyiségű anyaggal való ellátása ebben az évben gyorsabbá teszi a kártevők elleni védekezést. Ennek szebb és jobb termés lesz az eredménye. Újlaki Vilmos. Tanuló, cselekvő ibrányiak Egyszerű, 50—60 éves paraszt- emberek készülnek fel hetenkint Ibrányban, hogy előadást tartsa­nak a falu dolgozóinak a fejlett agrotechnikáról, a bő termés tit­káról. Szabad Föld Téli Estéken beszélik meg a teendőket az ibrá­nyiak. Ilyenkor téli időben bőven van idő erre. Legutóbb a borjú­nevelés helyes módszerével fog­lalkoztak. Az előadások eredmé­nyesek, mert gyakorlatban is hasznosítani akarják az ott ta­nultakat. Hogy jobban akarnak gazdál­kodni, ezután az ibrányiak, az kitűnik abból is, hogy gazdagyű­léseken, kisebb házi összejövete­leken tervezik a legelő megjaví­tását. Az elmúlt évben 50 holdat műtrágyáztak a legelőből, ebben az évben úgy határoztak, hogy legkevesebb 100 holdon szórják szét a műtrágyát. Ez azt is je­lenti, hogy nagyobb lesz a mű­trágyaszükségletük. Legutóbb ar­ra hívták fel a községi tanács fi­gyelmét, hogy már most igyekez­zen beszerezni ezt a mennyisé­get. Pokoraczk' Jánost, az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezet tagját úgy ismerik a községben, hogy jól tud bánni a földdel, „örök kísérletező” — így hívják sokan. Most elhatározta Poko- raczki elvtárs, hogy előadá okát tart a magasabb termés elérésé­nek módszereiről. A község dol­gozói örömmel fogadták elhatá­rozását. A gyakorlatban pedig úgy harcolnak a magasabb ho­zamért, hogy egymást segítik a trágyahordásban. Az ibrányiak kezdeményezése példamutató. A szakmai tudás fejlesztése elengedhetetlen elő­feltétele annak, hogy egyre ma­gasabb terméseredményt tudjunk elérni. Éppen ezért minden köz­ségben kövessék az ibrányi dol­gozó parasztok kezdeményezését. A községi tanácsok szervezzék meg a szakmai előadásokat me­zőgazdasági szakemberek, jól ter­melő dolgozó parasztok bevoná­sával. Új, nemes feladatot kaptunk A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot mi, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói örömmel fogadtuk. Tud­juk, hogy ezután lehetővé válik számunkra is a közvetlen irányí­tás, az, hogy tudásunkat közvet­lenül a termelés érdekében hasz­nosítsuk. Ez a határozat megmu­tatja a megoldás lehetőségét is. Több tejet, húst, takarmányt, gyümölcsöt, burgonyát és nem utolsó sorban több gabonát aka­runk adni az országnak. A mi legközelebbi feladatunk, hogy alaposan ismerjük meg ezt a ha­tározatot és azután ismertessük a járási és községi tanácsokkal a legfontosabb tennivalókat. A me­zőgazdasági osztály dolgozói már tanulmányozták ezt a rendelke­zést. Nem elégszünk meg ezzel. Úgy akarjuk megbeszélni, hogy osztályunk dolgozói tegyenek ja­vaslatokat a végrehajtására. Van­nak már eredményeink, Szikszai elvtársnő osztályunk agronó-i musa például javasolta, hogy felül kell vizsgálni a termelőszö- zetkezetek burgonya-vetőgumóit, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sok egészségtelen gumót tároltak vetés céljára. Már meg is kezdtük a javaslat alapján ezek felülvizsgálását. I Nagyon fontos az, hogy megyénk dolgozó parasztjai már most megkezdjék a trágya kihordását. Eredmé­nyünk ezen a téren, hogy számos községben, termelőszövetkezetben már hordják földjeikre a trágyát a dolgozó parasztok, hogy tavasz- szal alászánthassák. Nagy gondot kell fordítani a vetőmag biztosí­tására és tisztítására. Ellenőrizni fogjuk, hogy gépállomásaink idő­ben adják-e a szelektorokat a tsz-eknek és az egyénileg dolgo­zóknak. Megindítjuk a mozgalmat azért, hogy minél több keserű cjillagfürtöt termeljünk a megyé­ben zöldtrágyázás céljára. Nem utolsó sorban az a legfőbb fel­adat, hogy községi tanácsaink minden segítséget adjanak meg a termelési bizottságok megválasz­tásához. Ez azt jelenti, hogy dol­gozó parasztság széles tömegei közvetlenül irányítják majd a termelést. CSIKÓS JANOS, a megyei tanács mg. oszt. ver, h. rakamasi legelő Híres a Nyírségben rakamazi községi legelő. Két éve idestova, hogy gyakori látogatások szín­helye lett. Az ország több állattenyésztő vidé­kéről jöttek el ide, hogy megtanulják a jó legelő megteremtésének titkát. Ez a titok a munkában és az akaratban rejlett. Több mint 1800 szarvasmarha legelt a rakamazi határban. A terület kevés volt, így a legelő minőségén kellett javítani. Ebben a mun­kában sietett az állam a dolgozó parasztok segít­ségére. A Tisza vizét fel­használva, mintegy 400 holdat öntözőberendezés­sel láttak el. Gondos­kodtak a fásításról is. A iegelő két szélén 33.000 darab fát ültettek el. 1952 nyarán mar meg­látszott az öntözés ered­ménye. Még júniusban a legnagyobb szárazság idején is legtöbb Helyen félméteres lóhere virított. A legelő jobb kihaszná­lására bevezették a sza­kaszos legeltetést. — Az egyes szakaszokon 21 naponkint cserélik az ön­tözési, illetve a legelte­tési időt. — Nagy gondot fordít erre a községi tanács is. A ta­nácsüléseken sokszor beszéltek már a legelő további javitásáról. Most a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozat nyomán még szebb ter­veket dolgoznak ki. — Jobb legelő, jobb állatállomány, — így be­szél Szűcs István, a köz­ségi legeltetési bizottság elnöke. — Szép a mi le­gelőnk, messze a kör­nyéken nem találni pár­ját. Ez viszont nem je­lenti azt, hogy nincs még tennivalónk. A ha­tározat hívta fel a 11- gyelmünket erre. Első dolgunk a legelőn talál­ható vadnövények irtá­sa. A tavasz beálltával pedig hozzáfogunk a fo­gasoláshoz. Az elmúlt évben csak 50 holdra szórtunk szét műtrágyát, de ezen a területen jó­val nagyobb fű nőtt, mint másutt. Ezután több műtrágyát vásáro­lunk a legelő megjavítá-! sához. Minden évben 1800—2000 darab facse­metét ültetünk el. a község minden állattar­tójával megbeszéltük már ezeket a terveket. Még azt is javasolták a dolgozó parasztok, hogy évenkint egy-egy táblát szántsunk fel traktorral, amelyet kukoricával, vagy burgonyával ülte­tünk be. Ezzel kettős hasznot érünk el. Több kapásnövényünk terem és ntána minőségi fű­maggal vethetjük be ugyanezt a területet. Azt akarjuk, hogy jó legyen a legelőnk és minél szeb­bek legyenek állataink. Még jobb less a a „Nyíri Pajkos" a 7. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents