Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

4 NÉPLAP 1954 JANUAR 7. CSÜTÖRTÖK Kiskirályok la^yecseden VILLÁM Gazdaságpolitikánk új iránya népünk jólétének fokozatos fejlesztését célozza. — E ne­mes célért folyó termelési harc­ban komoly segítséget jelentenek a kisiparosok. Kormányunk szá­mos olyan intézkedést hozott, amellyel segíti a kisiparosságot ebben a munkában. A KIOSZ megyei szervezetének munkatár­sai elbeszélgetnek a kisipara ok­kal és ismertetik azokat a rende­leteket és feladatokat, amelyek a kormanyprogramm megvalósí­tása érdekében a kisiparosok előtt állnak. Elbeszélgetnek a kis­iparosok jogairól, az árszabály betartásáról, a minőségi munka­végzéséről és a pontos adózás je­lentőségéről. A megyei és köz­ségi tanácsok vezetői segítik a KIOSZ kiküldötteinek ezt a munkáját. Azonban kirívó pél- dátlansággal fogadták a nagy- ecsedi községi tanács vezetői Bo- dak Zsigmondot, a KIOSZ me­gyei nevelési felelősét, aki a tör­téntekről az alábbiakban szá­molt be szerkesztőségünknek: .* „A KIOSZ megyei titkárságá­tól kapott megbízatásom elvég­zése végett, november 12-én Nagyecsedre mentem. Délután három órakor érkeztem a köz­ségbe. A tanácsházára indultam, hogy bejelentsem mi járatban vagyok a községben. Útközben bementem Nagy Géza fodrász üzletébe és tőle érdeklődtem, hogy lehetne rövid időn belül összehívni a kisiparosokat, mert szeretnék velők elbeszélgetni. Ö megígérte, hogy amíg én elinté­zem a tanácson a dolgomat, ő egybegyűjti a község kisiparo­sait. E szerint intéztem dolgo­mat. Délután negyed ötkor a községi tanácson már nem talál­tam sem az elnök elvtársat, sem a helyettesét. A kézbesítő aSz- szony Kiss Dezsőhöz, a pénzügyi csoport vezetőjéhez vezetett, aki­nek előadtam, hogy milyen ügy­ben jöttem. Kértem, hogy bizto­sítsanak részünkre egy olyan termet, ahol a megbeszélést meg­tarthatnánk a kisiparosokkal. O nem tudott eleget tenni kérésem­nek. Azt mondta, tartsuk meg a megbeszélést Nagy Géza bor­bélyműhelyében, ha már ott gyü­lekeznek. Kiss Dezső megígérte, hogy majd elküldi oda a tanács­elnököt, csak várjunk rá nyu­godtan. Visszamentem a borbélyhoz, ahol már 11-en voltak. Közöltem a kisiparosokkal, hogy megvárjuk a tanács kiküldöttét, mert má­sutt is a tanácselnök jelenlétében szoktuk megtartani a megbeszé­lést. Vártunk. Persze az emberek beszédesek és nem ülnek órák hosszat szótlanul. Némelyikük panaszkodott, mások érdeklődtek a kormányrendelet felől, mely számukra 1000—10.000 forintig terjedő kölcsön folyósítását írja elő. Batári Lajos kerékgyártó el­mondta, hogy hiába kért ipar- engedélyt, nem adtak. Pelyvás Ferenc lakatos az anyagkiutalás­ról, Nagy Géza borbély pedig a kisiparosok adózásáról érdeklő­dött. így teltek az órák. Az ott- lévők kezdtek türelmetlenkedni. Félnyolc felé járt az idő, mikor távozni készültek, s azt mondták, halasszuk el a megbeszélést más­korra, mivel a tanácselnök nem jelent meg. Arra kértem őket, hogy legalább írják be jelenlé­tüket egy füzetbe, hogy igazolni tudjam, kik voltak együtt. Ekkor három ember toppant be a te­rembe. Nem tudtam kik lehet­nek. Bemutatkozásra nyujte+inm kezemet, de ők nem fogadták el. Úgy néztek rám, mint­ha legalább is Eisenhower ügy­nöke lennék. Az egyik rámíör- medt: — Kicsoda maga, mit keres itt, és mit keresnek itt ezek az emberek? — Ki adott magának engedélyt arra, hogy ezekkel az emberekkel beszélgessen? A kérdésekre megválaszoltam, hogy ki vagyok, honnan és miért ■öttem. Közöltem, hogy a tanács­elnökre vártunk, hogy megtart­hassuk a megbeszélést. Erre aki­vel beszéltem, azt feleli, hogy ő a tanácselnök és erélves hangon hozzátette: — ..Igazolja ma»át!” Már adtam is kezébe a megbízó- 1 evei emet. . — Ez semmi, ez lejárt! Másat adion! Megmutattam, hogy a megbí­zólevélre rá van írva, hogy„visz- szavonásig érvényes”, de mivel ’'gy sem volt jó, még hároo-faio 'sazolvánvt mutattam meg. Köz­ben a másik férfi, (akiről később tudtam meg, hogy ő volt a köz­ségi párttitkár) — jegyzeteket ké­szített irataimról. Rimili László tanácselnök azt mondta, hogy ha a tanácsházán találkoztunk vol­na, nem lett volna alkalmam ezekkel az emberekkel beszélni, mert hogy a kisiparosokkal mi lesz a községben, arról nem a KIOSZ, hanem ők fognak gon­doskodni. Illés Márton párttitkár elvette a füzetet, amibe a kis­iparosok bejegyezték nevüket. — Kérdésére elmondtam, miért van­nak a nevek a füzetben. „Mit dumál maga itt?... Mit gondol, félre lehet minket vezetni?... Mondja csak, meddig akar itt­maradni Nagyecséden? ...” Meg­mondtam, hogy holnap reggel 8 órára Fábiánházán várnak a kis­iparosok, oda megyek. — Majd mi gondoskodunk róla, hogy hamarabb odaérjen! Külön­ben is addigra máshová fog ma­ga kerülni — mondta a tanács­elnök és gúnyosan végigmért, majd szó nélkül távoztak. Mikor magunkra maradtunk, vé­gignéztem az ottlévő kisiparoso­kon. Mogyorósiné és Bartháné úgy reszkettek, mintha legalábbis 45 fokos hideg lett volna. Nagy Gé- záné jajveszékelésbe kezdett és valamenyien bánatosan távoz­tak él. Ott aludtam a borbélynál. Reggel felmentem a tanácshá­zára. A tanácselnök távol vojt. Biró Gyula tanácstitkárral be­széltem, aki gúnyosan mondta, hogy egy kicsit „meg lett za­varva” a tegnapesti megbeszé­lés. Az iparengedélyt kérőkké' kapcsolatban kijelentette, hogy majd ők nélkülem is fogiák tud­ni mit kell csinálni és faképnél hagyott.” * Ez a történet azt mutatja, hogy Nagyecseden nem minden megy olyan rendjén, ahogy azt a kor­mányprogramul előírja. Meggyő­ződtünk róla, hogy a történetben elmondottak helytállóak. — A KIOSZ országos szövet-égének egyik vezetője: Szemán elvtárs is meggyőződött róla, hogy a köz­ség vezetői kiskirályok mód«” íártak el Bodak Zsigmondda' szemben. Minderről a mátészal­kai járási tanácsnál is tudnak, és már intézkedtek, hogy a ba- sáskodó tanácsvezetők elnyerjél- méltó büntetésüket. O. A. Alakítsuk ki Mátészalka egységes és minőségi sportját A felszabadulás utáni években Mátészalka sportja nagy lépések­kel haladt előre. Labdarúgócsa­pata az NB II. keleti csoportjá­ban játszott. Két évi szereplés után kiesett, de ennek okát kö­zelebbről soha senki nem vizs­gálta meg, annak ellenére, hogy Mátészalka sportja komoly töme­geket mozgósított. Bizonyítja ezt, Hogy állandóan nézőcsúcs volt Mátészalkán. Az NB II-ből tör­tént kiesés után játékosvándor­lás következett be. Saját nevelé­sű játékosaink még most is Nyír­egyháza és Debrecen városok csa­pataiban játszanak. A kiesett csapat nemsokára annyira le­gyengült, hogy a megyei bajnok­ságban is sereghajtó lett, és félni kellett attól, hogy onnan is ki­esnek. Szükség megoldásként egyesültek a mátészalkai Loko- motfvval. Mátészalka sportked­velő közönségét nem elégítették és elégítik ki labdarúgóink já­téka. ’ Jelenleg négy csapat van már Mátészalkán, de ezek annyira szétforgácsolják a játékerőket, hogy azt sem lehet megállapíta­ni, hogy melyik csapat a jobbik. A cél az lenne, hogy legyen is­mét nálunk is olyan csapat, mely megállná helyét derekasan egy Crőniiívi -yatrorUi ttaj rendelkező villanyszerelőt és kapcsolótábla-keze­lőket azonnali belépésre felveszünk. NyirecTháza. Villanytelep megyei bajnokságban, vagy mint annak győztese az osztályozókon, ■tőt továbbmenőleg a NB II. osz­tályában is. Játékos-anyag van Mátészal­kán, csak nincs megértés. Sokai) abban látják a sportot, hogy ve­zetőségi tagok lehetnek. Nem tartják szemelőtt a sport minősé­gi színvonalának emelését. Fél­nek attól, hogy esetleges egyesü­lés alkalmával nem maradhatnak vissza vezetőségi tagoknak. Fi­gyeljen fel erre minden illetékes és hassanak oda, hogy Mátészal­kának ismét legyen komoly sportegyesülete, megfelelő tarta­lék- és ifjúsági csapatokkal, mert csak így lehet azt elérni, hogy ennek az eléggé nagy megyének ne csak egy NB Il-es csapata, hanem több is, legalább három vagy négy legyen, mint volt há­rom esztendővel ezelőtt. A mostani téli pihenő megfe­jelő és alkalmas arra, hogy a fentiek megvalósítást nyerjenek, mert ennek alapján új sport­építmények és létesítmények megvalósítását is várhatjuk! Dobos József, Jászöv. íőellenőr, Mátészalka. Munkakönyvvel rendelkező szabó azakm'upkáeoküt felveszünk Haha- üzem. Rákóezi-út 4 Újévi ,,nsórakosásu Vásárosnaményban az utóbbi időben igen sok panasz hangzott el, hogy kevés kenyeret lehet kap­ni s ami van, az is olyan száraz, hogy nem lehet megenni. A dolga, zók már újév előtt úgy vélekedtek, hogy bizonyosan arra számit a ke­nyérgyár, hogy a kétnapos ünnep , alatt ráérnek a dolgozók száraz kenyeret rágni. Talán helyes lenne, ha nem ilyen szórakozási lehető­séget nyújtanának. Inkább elfő- gyasztanák a vásárosnaményi dou gőzök is a friss, puha kenyeret, mintsem hosszú ideig rágódjanak a kőkeményre száradt kenyéren. DOROGI MIHÁLY \ JÁSZÖV, Vásárosnamcny. FÉRFI MUNKAERŐT (segédmunkást) villamos vágányépítési munkára felveszünk Nagy-Buriapest lerüietén. Dolgozóinknak munkaruhát >akapcsot, kedvezményes- üzemi étke­zést ingyenes villamos utazási igazol­ványt és a vidékieknek munkásszál­lást biztosítunk. Jelentkezés a Fővá­rosi Vasútépítő Vállalat, Munkaerő­gazdálkodási Csoportjánál. (Budapest, VII. Akácfa-utca 15., IV em 418. szoba,) SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős ezerkesztő: Siklási Norbert Felelős kiadó- Varga Sándor Szerkesztőség: Nvíreevháza ■ ' ,e| U.7u U.7J ii g Kiadóhivatal* Nvíreevháza Zsdánov-utca 1. — Telefon: 50-00 iZaboles-Szatmármegyei Nyomdaipar Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Györev-utca 5 szám , Feielö« vezető: Szilágyi József Apróhirdetések TISZALÜKI MOZI DOLGOZÓI! A tiszalöki moziban a nézőközönség december 27-en „hűtött teremben“ nézte végig a „Holnap mindenki táncra perdül” című zenés filmet. Nagy kár. hogy a vért pezsdítő jelenetet némán játszotta le a mozi. Embereket láttak a nézők, de hangot nem hallattak. A „néma film“ nézői ja­vasolják, hogy legközelebb cigányzenekísérettel tegyék él­vezhetőbbé a filmet, úgy nagyobb esély lesz rá, hogy „min-* denki táncra perdül“. A VÁROSI TANÁCS FIGYELMÉBE! Felhívjuk a Városi Tanács illetékes osztályának figyel­mét, hogy a Széchenyi-út végén lévő repülőhíd gondozá­sára is fordítson gondot. A hidat nem takarítják és a lép­csőkre fagyott hő könnyen balesetet idézhet elő... MAGYI TERMELŐSZÖVETKEZETEK! A magyi Kossuth és Béke termelőszövetkezetek nem védték meg fiatal gyümölcsösüket a nyulaktól és juhoktól! 1000 facsemetét rágtak meg az állatok! F’ordítsatok nagyobb gondot a közös vagyon védelmére! Baromfi- és tojásbegyüjtésben hátul kullog­nak a nyíregyházi és nagykállói járások Baromfi- és tojásbeadásból min­den járás adóssággal zárta a múlt esztendőt. Baromfiból 70 százalékos teljesítéssel első Nyír­egyháza városa. Legsúlyosabb a lemaradás a nagykállói járásban, ahol 14, a nyíregyházi járásban pedig 20 százalékra teljesítették tervüket. A tojásbegyüjtésben ha­sonló a helyzet. Élenjárnak a ti­szalöki járás és Nyíregyháza vá­ros, utolsók a nagykállói és a nyíregyházi járások. Minden járásban van teendő, hogy a multévi adósságot mi­előbb tör lesszék, de különösen a nyíregyházi és nagykállói járá­soknak kell megjavítani felvilá­gosító munkájukat. Az óllandóbi- zottsági tagok, népnevelők mond­ják el a dolgozó parasztoknak, hogy iparkodjanak teljesíteni hát­ralékukat, mert az idei előírás és a multévi hátralék együttesen nagy terhet fog jelenteni, s akkor nem érzik majd azt a könnyebb­séget, amit az új begyűjtési ren­delet jelent. Hízottsertésbeadásban több já­rás túlteljesítette tervét. Ebben a munkában első a csengeri, máso­dik a nyírbátori járás. —« Igen nagy hátralékkal kezdte az új esztendőt Nyíregyháza város és a nyíregyházi já­rás. A hátralékok begyűjtése mellett a tanácsoknak sürgősen el kell készíteni az előtervet és meg kell kezdeni az első félévi állat és állati termékek begyűj­tését. SZOVJET SPORTHÍR ADÓ Halló, halló, figye­lem! ... Hírek követ­keznek a Szovjetunió sportéletéből. Kedves Olvasó! — Gondolatban a Szov­jetunió különböző vá­rosainak jégpályáira repülünk. A csillogó jégpályákon vidáman korcsolyáznak a kipi­rultarcú gyermekek. Ezüstös korcsolyáju­kon meg-megcsillan a villanyfény. Meg­kezdődött a téli sport­idény ... Moszkva.., A fővá­rosban 1,200.000 négy­zetméter területű jég várja a korcsolyázó­kat. A jégpályákat naponta többezren lá­togatják. De egyre több a korcsolyázó versenyzők száma is. Az idénynyitó verse­nyeken körülbelül 220 gyorskorcsolyázó és 40 jégkorong-csapat küzdött a büszke baj­noki címért. Rosztov ... Rosz- tovba már 30 éve nem köszöntött be ilyen hamar a tél, mint az idén. Ez azonban nem okozott zavart, mert jól felkészülteit: a téli sportidényre. A múlt évi jégterületet jelentősen túlszár­nyalva, idén több mint 100.000 négyzetméte­ren nyitottak jégpá­lyákat. A pályák épí­tésében a sportolók is tevékenyen részt vet­tek. A sportszerveze­tek a városi komszo- molbizottsággal együtt tervet dolgoztak ki a téli sportfoglalkozá­sokra. Jereván... A jere­vániak nagyon büsz­kék a „Dinamó“ sta­dion jégpályájára. A pályát a legkorsze­rűbb öltözőkkel, me­legedő helyiségekkel és sportfelszereléssel látták el. Vologda... Ragyo­gó villanyfény vilá­gítja meg a város legnagyobb jégpályá­ját, a „Dinamo‘‘-t. A pályát megnagyobbí­tották, korszerűsítet­ték. Ruhatára közel 300 hellyel bővült. A város másik jégpá­lyáján, a „Lokomo- tiv“-on naponta 700 —800 ember hódol e szép sportnak. Ezeken kívül még öt pálya várja a korcsolyázni vágyókat. Szvcrdlovszk... A traktorgyár stadion­ját ezekben a napok­ban a korcsolyázókon kívül sok néző is fel­keresi. Itt játszották le a szovjet jégko­rongbajnokság első, fordulóját. A kitűnő sportesemény láttán nemcsak a verseny­zők • száma emelke­dett. hanem a szur­kolótábor is bővült. Hófedte hegycsú­csokon repülünk ke­resztül. A nap suga­rai arany palásttal borítják a fehér hó­takarót. A szovjet síelők idényelőtti szá- raztréningjükről át­térhettek a valódi sí­edzésre. Gorkij... A város­ban már az első sí­versenyen megmutat­kozott, hogy ezt a bátorságot és ügyes­séget igénylő sportot nagyon sokan szere­tik. Az első rajtnál már 120 sportoló je­lent meg. No voszibirszk... A téli idényt váltófutás­sal nyitották meg. A nehéz terepen több, mint 500 síversenyző küzdött a győzelem­ért. Uhta... A Komi ASzSzK-ban is meg­kezdődött a sí-idény. Az uhtai ifjúsági sportiskola versenyzői erősen készültek az első csapatversenyre. A verseny első felé­ben valóban vezettek, de a nehezebb tere- pű második részben I. Nyefedov lakatos kiváló futásával, az izsmai mozdonyszín csapata lett az első. A fiatalokat ez a verseny további ala­pos felkészülésre ser­kentette. Petrozavodszk ... Az onyegai gépgyár melletti parkban igen élénk az élet. A gyá­ri síszakosztály és a városi ifjúsági sport­iskola versenyzői tar­tanak itt edzést. A versenyzők már szep­tembertől kezdve rendszeres száraz­edzéseket tartottak és most nagy örömmel végzik a gyakorlato­kat a nemrég lehul­lott első hóban.

Next

/
Thumbnails
Contents