Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

Világ, proletariat egyesülhetek! AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA .»O FILLÉR 1954 JANUAR 7, CSÜTÖRTÖK rwrr7TmrmanmnmmwmTrBiwrmt’m !■ i 11 jinnimi i1 iii.^i iiiiiiiii iwh iiiIiiiiiii iiiwiiii i i i iwmhii■ mm m miiii'. t — i~w rmwinrumniipum­ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓ NÓK Kiváló minőségi munkát végző tiiós.ányuk a nagy- haiászi kendergyári;an A nagyhalászi kender- gyárban nincs már olyan tilóslány, aki ne tapasz­talta volna a kismarkos tilózás munkamódszeré­nek nagyszerű eredmé­nyeit. Műszak végén több és jobb minőségű kenderszálat visznek a mázsára. Január ötödi­kén például Szegedi Erzsébet és Lőkös Ilona 40 helyett egyformán 52 kiló szálat tilolt, 130 százalékot teljesített. — Helli Jolán 117 százalé­kot, Szegedi Rozi pedig 107 százalékot teljesí­tett. Eredményüket 100 százalékos minőség, éke­síti. í ♦ * • * „A dolgozó nő nálunk a szocializmus építésé- * í ben nemcsak tudását, munkaszeretetét, ügyes, • * finom munkára termett kezeit hozza, de egyúttal ? I fűti a vágy, hogy évtizedes, sőt évszázados elnyo- . I más után felszabadulva, megmutassa, hogy a t = teremtő munka területén is egyenrangú társa ‘ 1 a férfiaknak.“ i (RÁKOSI) | • i • * Jánócsik Jolán segédmunkásnő útja Jánócsik Jolán parasztszülök gyermeke. A fürgemozgású, derék lány két éve került a 6-os számú Mélyépítő Vállalathoz. Mint segédmunkás, szorgalmasan dolgozott. Munkájával kitűnt a többi dolgozó nők közül. így lett később egy hattagú brigád vezetője. Példamutató volt a mun­kában és a munkafegyelemben. Példája magával ragadta a brigád többi tagját is. A 8 órás mű­szakot jólszervezett munkával töltötték el. A MÉH-telep építkezésénél például 150—160 száza­lék között teljesítettek. Jánócsik Jolánt „a szak­ma legjobb dolgozója“ címmel tüntették ki, ami­hez 600 forint pénzjutalmat is kapott. Baranyai Erzsébet és köveL a kisvárdai Vulkánban A kisvárdai Vulkár. vasöntödében a „legjobb kocsiagy formamagkészí- tő”-nek ismerik Bara­nyai Erzsébetet. Vigyáz rá, nehogy fagyott rög kerüljön a formahomok­ba, mert száradáskor megrepedhet az a mag, amit készít. Nagy gon­dot fordít a tökéletes kidöngölésre és a leve­gőkijárat biztosítására. Nem készít selejtet, nor­máját átlag 200—21C százalék között teljesíti. Sok követője van az I-es öntödében. Egner Józsefné a gőzszelepmag készítésénél 5-én 184 szá­zalékra, Molnár Ilona pedig 180 százalékra teljesítette tervét. Halos'll Iliire né a Ruhaüzem csúcsmeósa Balogh Imréné még fiatal lánykorában kita­nulta a szabómestersé- get. 1850-ben, amikor a nyíregyházi Ruhaüzem heindult, ő is a szocialis­ta üzem dolgozója lett. Előbb kézimunkázott, később a gépnél is pél­damutatóan dolgozott. — 1952-ben minőségi ellen­őri tanfolyamot végzett. Ettől kezdve szalagvégi mens lett. Az üzem meósai között kitűnt szorgalmas és figyelmes munkájával. Félévvel ezelőtt csúcs- meós lett Baloghné. Az a feladata, hogy a sza­lagvégi meósok által át­vett öltönyöket mégegy- szer felülvizsgálja: meg­felelnek-e a minőségi követelményeknek. Bi­zony elég gyakran talál hibákat. Például a zub­bony eleje rossz kiférce­léséből ered az a hiba, hogy a bezec kifordul. Csúnyán kivarrt gomb­lyukak is gyakoriak, vagy elkapkodott a ruha levasalása. De olyan hiba is előfordul, hogy elfelejtik elkötni a gomb­lyukat a nadrágban. A c:úcsmeós ilyenkor meg- krétázza a hibát és a szalagvezető intézkedik a hiba kijavíttatása felől. Baloghné fürge moz­dulatokkal forgatja, vizs­gálja a ruhákat. Napon­ta 80—100 öltönyre teszi rá bélyegzőjét. Az ő jó munkájának eredménye is, hogy a decemberben átadott ruhák közül egyetlen II. osztályú sem volt. A Ruhaüzem dol­gozói a minőségi ellen­őrzés további fokozásán val elérhetik nagyszerű célkitűzésüket, hogy az I. negyedévben 100 szá­zalékos minőségi mun­kát fognak végezni. Botit Mária és Pataki I.ona vasipari tanulók újítással köszöntik január 8-át9 a vasipari tanulók nanrót 1950 január nyolcadikán hozta a miniszter- tanács azt a rendeletet, melynek alapján meg­alakult az M. T. H. intézmény, így a nyíregyházi 110-es számú vasipari tanműhely is. A rendelet biztosította, hogy a fiatalok 2 éves elméleti és gyakorlati oktatással elsajátíthassák a vasipari és egyéb szakmát. Ezt a napot, január nyolcadi- kát minden évben megünneplik a jövő nagyszerű szakemberei, a vasipari tanulók. A nyíregyházi 110-es vasipari tanműhelyben a lelkes ifjak tanulmányi színvonaluk emelésé­vel, fegyelmezett, jó munkával és újításokkal készültek erre a napra. Nemrég például ötletna­pot tartottak. Az elfogadott 36 ötletből és kisebb újítási javaslatból nyolcat a tanulólányok adtak be. Both Mária, elsőéves vasesztergályos, az esz­tergagép késes kapcsolóján újított. Nyomógombos kapcsolót javasolt a késes kapcsoló helyett, mert így kevesebb a balesetveszély. Pataki Ilona II. éves lakatostanuló, a csikótűzhely gyártásánál a tűzhelykeret felszereléséhez egy olyan fémsab­lont készített, amelyikkel kétszer olyan gyorsan lehet a keretsarkokat összehegeszteni, mint az­előtt a szegecseléssel. Ad ám Ilona Ifjú sztahanovista tekcrc§c!őnő 126-ról 130 százalékra nővel* lel lesi f menyét a Trafó ?aví#ó-ii zen* ben Nemrég külföldi bélyeggel ellá­tott levelet hozott a postás Ádám Ilona ifjú sztahanovista tekercse- lönőnek, a nyíregyházi trafójaví­tó üzembe. A levelet egy fiatal román katona küldte, akivel az elmúlt évben a VIT-en találko­zott. A félig magyarul, félig romá­nul megírt levél sok kedves ese­ményre emlékeztette a bukaresti VIT-en járt magyar lányt. Nem­csak a levél nyomán, de ha a rádióban román zenét hall Ádám Ilona, úgy érzi, mintha újra ott lenne a vidám fesztiválon, ahol annyi sok nemzet legjobb béke­harcos ifja találkozott. Gyakran vágy ébred szivében, bogy újra láthassa azokat a kedves, vidám társakat, akikkel együtt tett fo­gadalmat, hegy munkájával, sza­vával a békéért fog harcolni. Ezt a fogadalmat teljesíti Ádám Ilona, amikor a fontos célokat szolgáló transzformátorokat te­kercseli, amikor ifjú munkatár­sainak a VIT örömeiről, élmé­nyeiről beszél, vagy éppen egy új felajánlást tesz elért termelési si­kereinek túlszárnyalására. Ádám Ilona gyakran kap és ir levelet azoktól a békeharcos if- jaktól, akikkel jóbarátságot kö­tött a VIT-en. A napokban Simon Lenkének küldött levelet a mis­kolci DISz. városi bizottságára Levelében megírta, hogy újra be­választották az üzemi DlSz-szer- vezet vezetőségébe, s hogy a de­cemberhavi vállalását 6 százalék­kal túlteljesítette. Januárban 126- ról 130 százalékra növeli teljesít­ményét. Gyebrószhi Jánosné toliorehoshodiU a vaj csomagoló anyagával Gyebrószki Jánosné három éve dolgozik a nyíregyházi tejüzemben. Gyorsan csomagolja a vajadagolóból kikerült 10 dekás vajat. Öránkint 50 kilót kell neki becsomagolni, ö 54—55 kilót is képes becsomagolni. Normájának túlteljesítése mellett takarékoskodik is a csomagolóanyaggal. Sok embernek kicsinynek látszik talán egy vaj­csomagoló papír megtakarítása. Gyebrószkiné óvatosan, takarékosan bánik a pergamenpapír­ral. Vigyáz rá, nehogy lehulljon a pap’r a cso­magolóasztalról a földre, mert abba már nem szabad csomagolni. Sok kicsi sokra megy. Gyeb­rószkiné decemberben 208 forint értékű perga- menpapírmegtakarítást ért el. Gyakorlati munka a nyíregy házi kertészeti technikumban. Téli gépjavítás a nagykállói gépállomáson Az új kormányprogramra és -őleg a párt és a kormány leg­újabb határozata a mezőgazdaság ejlesztéséröl még nagyobb fel- datokat ró gépállomásainkra. — A jövő évi magasabb célkitűzé­sek elérésére most legdöntőbb fel­adata gépállomásainknak a téli gépjavítások jó minőségben való elvégzése. a nagykallói gépállo­más a javítási munkák megin- lulása előtt elkészítette gépjaví- ási tervét. Egy bizottság a leltár ".lapján sorra átvizsgálta a gépe­ket és megállapította a javításra szoruló gépek számát. A javításra nem kerülő gé­peket gondosan leápolták téli tárolásra. Következő lépés volt a munkák havonkinti beilte- mezése. A munkák zöme december—janu­ár—február hónapokra van össz­pontosítva, ami érthető is. Ezek­ben a hónapokban legkevesebb a . külső“ munka. December elején még szántottak is. Jelenleg silóz­nak, szállítanak, sőt még csépel­nek is 3 termelőszövetkezetben csillagfürtöt. Az elvégzendő munkák havon­kénti megállapításánál figyelem­bevették a munkáslétszámot, a javítóanyagok beszerzési idejét és az esetleges külső munkákat is. Az év nagyrészében a mezei munkákhoz alkalma­zott munkaszervezetet is meg­felelően át kellett csoportosí­tani a javítási munkákra. Jelenleg a javító-brigád 30 főből áll. Ebből a motorok javítását 4 az erőátvitelek javítását 4, a já­rószerkezeti elemek javítását is 4 főből álló munkacsapatok vég­zik. A cséplők javítását 6, kom­bájnokat, aratógépeket 4, a többi munkagépek javítását 8 tagú munkacsapat látja el. Minden munkacsapat vezetője felelős a beosztottak munkájáért. Az egész brigádot Ungvári Imre főgépés- iránvítia. •JELENLEG még a régi szerelő- műhelyben folynak a javítások. A motorszerelőben egyszerre négv traktor van munka alatt. Egy- •'gv motort 4—5 munkás javít. Minden csoportban vannak ..öreg“, tanasztalt traktorosok és „fiatal“ munka gépkezelők vegyesen. Darai János. Boros József és a többi tapasztalt traktoros szíve­sen tanúba a fiatal Tóth Istvánt Boros Antalt és másokat. Párhuzamosan folyik az el­méleti oktatás is, így a gépekkel való alapos gya­korlati foglalkozás közben sikere­sebben tudják rögzíteni az el- náletben tanultakat. Külön nagy előny az is, hogy minden trakto­ros és munkagépkezelő a saját gé­pe javításánál feltétlenül jelen van. Tökéletesen megismerik gép­lüket, annak megjavított és ko- pottabb részeit s a termelő mun­ka közben előforduló hibák ese­tén biztosabban tájékozódnak. A MOTORSZERELŐBŐL nyí­lik a kovácsmühely, ahol traktor­ekét javítanak. A szomszédos asz­talosműhely a legvilágosabb és legtisztább. Persze itt a munka is más. Főképpen faanyagokkal dolgoznak. Rostakereteket, szal- marázót, farúgókat és más alkat­részeket készítenek a cséplőszek­rényhez, aratógéphez. Nemcsak a gépek meglévő hibáit javítják itt ki, hanem előre készítenek pótalkatré­szeket is. Ez nagyon helyes dolog, mert ha munka közben eltörik valamelyik alkatrész, nem kell várni addig, amíg az elkészül, hanem azonnal beszerelhetik. A műhelyek általá­ban melegek és világosak. Legfőbb baj az, hogy szűk a hely és a gépeket emberi erővel kell a ba­kokra felemelni. Ezek a hiányos­ságok azonban rövidesen meg­szűnnek, mert már készen van az új nagy szerelőműhely. Ebben lesz bőségesen hely és eme­lődaru mentesíti majd a mun­kásokat a gépek emelgetése alól. A sokezer forintot érő újtípusű esztergapad már csak beszerelésre vár. A DECEMBER VÉGÉIG szóló gépjavítási tervből a megyei gép­javító műhely 2 erőgép helyett hármat javított meg. — Sőt 3 tárcsa helyett 8 dara­bot, 8 cséplő helyett 10 cséplőt javítottak meg. A cséplőkből csak a verőlécek hiányoznak. Az 5 da­rab erőgép főjavításából Is csak a .golyóscsapágyak hiányoznak és egy henger, amelyet már egy hó­nappal ezelőtt elküldték Buda­pestre javítani. 5 vetőgép és 3 aratógép javítását is csak az al­katrészek hiánya miatt nem tud­ták befejezni. A javítóanyagok és golyós­csapágyak igénylése idejében megtörtént, sőt azokat többször meg is sür­gette a gépállomás Eddig 3 köb­méter faanyag, simacsapágyak­hoz való csapágyíém és 3 darab golyóscsapágy érkezett meg, de még 77 darab kellene. A gépállo-« máson tudják, hogy az utóbbi idő­ben sok gyár tért rá alkatrészek gyártására. Ezért remélik, hagy rövidesen meg is kapják azokat és február végére tudják teljesí­teni tervüket. A NAGYKÁLLÓI GÉPÁLLO­MÁS elég jó eredményeket ért el a javítási munkák terén, de ezek az eredmények még jobbak is lehettek volna, ha valóban élő verseny volna a gépállomáson. Az irodában ugyan vannak pa­píron munkaíelajánlások, de ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a Medosz., az üzemi pártszervezet, a DISz mozgósítja a dolgozókat a felajánlások maradéknélküli tel­jesítésére, a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat vég­rehajtására,

Next

/
Thumbnails
Contents