Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-05 / 3. szám
Vil&g. proletariat eggejuttelek f XI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 JANUAR 5, KEDD MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Ajándék Szamostatárlalvának Örömmel írom ezeket a sorokat. A szamosta- tárfalvai dolgozók neve* ben köszönöm meg azt, hogy Szilveszter estéjén községünkben is kígyóit a villany. A volt urasági cselédek lakásában ma már boldogan olvasnak, szórakoznak, művelődnek a kultúrára szomjas parasztemberek. Valamikor petróleumlámpa pislákoló fénye melleit vártuk az új évet. Nem sok jót reméltünk tőle. Községünkben mindüsz- sze egy rádió volt, az is a fényes úri kastélyban. Az idei új évet a villany mellett falunkban .12 rádió köszöntötte. Boldogan hallgatták a rádiót tulajdonosaik. Még a szomszédos dolgozók is elmentek ezekbe a házakba, hogy együtt örüljenek esténkint ők is a többi rádióhallgatóval. Ezeken a szép ajándékokon kívül bebizonyosodott Szamcstatárfal- ván, hogy érdemes jól dolgozni. Nincs esetlen termelőszövetkezeti tag sem, aki ne lenne megelégedve a munkája után járó jövedelemmel. — Most se legyünk megelégedve, — mondja Fehér Gyula brigádveze- tó', — amikor 45 forintot kaptunk egv munkaegységre zárszámadáskor? Hárman dolgoztunk a családból és 50 C09 forint készpénzt vittem haza. Ezenkívül számtalan ter- ménvféte‘,é"'et, cukrot lekvárt, diót, mákot és egyebet kaptunk. Hisst is serényen dolgoznak a tsz. tagok. Akácpumlás- sal, dohánycsomózással foglalkoznak. Azon vannak. hogy ebben az évben még szebb eredménnyel zárjanak. Koséi 3000 hold konyhakerti növényre kötöttek termelési sxersődést megyénkben Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dől- gosó parasztjai szívesen kötnek termelési szerződést konyhakerti növényekre. A tavalyi tapasztala, tok azt bizonyítják, hogy a szerződéses termelés szép jövedelemhez juttatja a szövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat. A leveleid Alkot. mdny tsz-nek 26 hold konyhakerti növény 81.000 forintot jövedelmezett, a nyirmihálydi Kossuth tsz. Vf holdas zöldségtelegéből 50.000 forinttal gazdagodott. Számtalan egyénileg dolgozó a vize. nyös területét jól használta ki káposzta, karalábé termelésre. Az idén nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a konyhakerti növények termelése iránt. Eddig a megyében 88 tsz. és 392g dolgozó paraszt közel 3.000 holdra szerződött. A megye talajjellegének megfelelően Demecser környékén például igen sokan kö. töttek az idén káposztafélékre termelési szerződést. A demecseri XJttörö termelőszövetkezet 16 hold káposztára szerződött. A kemecsei járásban, ahol jő káposzta termőtalaj van, az egyéniek közül j9 hold, összesen pedig 313 holy, káposztát termelnek az idén termelési szerződéssel. A megye szatmári részén igen jó uborka-termőtalaj van. Kagyszekerei sen például 5 hold uborkára kötöttek szerződést az egyéniek. Nyíregyházán is megalakult a Traktor Sportkör Megyénk 11 községében működik a Traktor Sportkör. A jelenlegi sportkörökben komoly sportélet is folyik. Természetesen nem egyformák minden sportkörnél az adottságok, illetve a lehetőségek. A nyírmadai Traktor Sportkör az elmúlt évben például kiválóan magas eredményt ért el, s csak hajszálon múlott, hogy nem került be labdarúgócsapatuk az KB Il-be. Ennek a sportkörnek nemcsak a labdarúgószakosztálya szerepelt ilyen sikeresen. Sikeresen teljesítették például MHK-ter- viiket is. Baktalórántházán is komoly munkát fejtenek ki a Traktor Sportkör tagjai. A télt idényben asztalitenisz, röplabda vagy kosár- és kézilabda versenyeken mérik össze tudásukat. A sportkörök célja az is, hogy minél több vezető sportembert neveljenek fejlődő sportéletünknek. Ezért a napokban Nyíregyházán is megalakították íi Traktor Sportkört. A terv az, hogy rövid Időn belül további 10 községben alakuljanak meg a Traktor sportkörök. Balogh Miha.fne dohánygyári munkásnö munkaviszonya a múltban és ma Balogh Mihályné közel két évtizedig dolgozott a régi dohánygyárban. A háború után az újjáépült dohányfermentálónak ismét dolgozója lett. E két dohánygyárról és a dolgozók munkakörülményeiről a következőket mondotta: — Gyakran beszélgetünk a dolgozó társainkkal a régi és a mostani dohánygyárról. A kettőt össze sem lehet hasonlítani. Ha eszembe jutnak fiatal éveim, önykcnytele- nül a régi, rosszul felszerelt, egészségtelen dohánygyárra gondolok. — Tizenkét éves voltam, mikor dohánygyári munkás lettem. A munka nagyon nehéz volt és egészségtelen, mégis csak öt pengőt kerestünk he- tenkint. Rendszerint csak télen kaptunk munkát. Fütetlen, huzatos helyiségekben, télikabátban dolgoztunk. Nyeltük a sok port. mert akkoriban egészségvédelmi felszerelésekről nem gondoskodtak. Mi, gyönge kis gyermekek, kétmázsás dohánybálákat szállítottunk kézi erővel, és huzatink fel kötél segítségével az emeletre. Később, amikor férjhez mentem, még nehezebb lett a sorsom. Dolgoznom kellett tovább és nem volt. aki gondoskodjon a gyermekeimről. — Az újjáépült dohánygyárba már szívesen mentem dolgozni. Itt már öröm a munka. Egészséges, központilag fűtött helyiségeink vannak. A legnehezebb munkákat gépek végzik. Védőruhát kap mindenki, munka után fürdő és öltöző vár bennünket. Visszatért a kemecsei Dózsa tsz. 5 régi tagja A kemecsei Dózsa termelőszövetkezet 1952-ben alakult. Az elmúlt év augusztusáig eltelt másfél év alatt sok bajjal küzdött meg. Nem volt kellő felszerelése, épülete. A tavalyelőtti gyenge termés még fokozta a bajokat. A tagság nélkülözött Nem voltak egy akaraton még a vezetőség tagjai sem. így aztán nem csoda, ha a tagság cgyrészénél baj volt a munkafegyelemmel Többen későnjártak, mások a legfontosabb munkák idején máshová mentek dolgozni. Az új kormányprogramul úgy hatott a Dózsa szövetkezet tagságára, mint a választóvíz. Különváltak azok, akik elégedetlenkedtek, mások hűen kitartottak továbbra is a közös út mellett. A vezetőségi tagok közül Szabó András, Szabó Károly és P. Nagy András álltak a kilépni szándékozók élén. Ök voltak azok. akik mindig „minden kákán görcsöt találtak“. Azt hangoztatták hogy fel kell oszlatni az ilyen csoportot, ahol csak koldustarisznya vár a tagokra. Azt sugdosták a tagok fülébe, hogy csak azok maradnak benn, akik nem szeretnek dolgozni. Ezek a szavak több olyan tagot is megingattak, akik vonzódtak a közös gazdálkodáshoz. Kulcsár János például népi demokráciánknak köszönheti kis családi házát. 1952-ben úgy érezte, hogy neki is a közös úton van a helye. Az elhatározást tett követte és három és fél hold földjével belépett a Dózsa tsz. tagjai közé. Az első év nehéz volt, de a második már könnyebb lett. Mégis, ahogy vége. lett a cséplésnek, ö is P. Nagy Andrásék szavára hallgatott. Meg sem várta a zárszámadást, kilépett. Az első napokban bázfedési munkát vállalt Majd elérkezett u szántás-vetés ideje. Mivel igája nem volt. kiszámította. hogy fuvarossal, vagy igabérlettel minden keresete ..rámegy'* a munkára. Az ólja üres, trágya nincs, a tüzelő fogytán. Ismét a régi gondok szakadtak a nyakára. A zárszámadási közgyűlésen tudta meg, hogy új vezetőséget választottak, itt mondták el neki azt is. hogy a kormány milyen hatalmas összeget fordít a mezőgazdaság és elsősorban a szövetkezeten fejlesztésére. Ámulva hallgatta Kulcsár János a százezer forintokra menő segítséget, amit a régi tartozás elengedése, a beadás csökkentése és más kedvezmények jelentenek a szövetkezetnek. Megismerte a tsz. ezévi terveit: júniusban 100 darabra emelik a tehénállományt, augusztus 1-től 1000 darab sertést hizlalnak. Ezek után határozta el, hogy megmarad továbbra is a termelőszövetkezet tagjának. Vele együtt határozta el Tóth Mihály. Baraksó Sándor, Császár András és Türdik György, hogy visszalép a boldogabb szövetkezeti útra. A tagság szeretettel vette vissza mind az öt régi tagját. A nyírbátori óvónőképző hallgatói növénytanórán. Feladataink a minőségi tehenészet kialakítása terén A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat áttanulmányozása után megvizsgáltam a nyírbátori termelőszövetkezetek tehenészeteinek helyzetét. Meg kell állapítani, hogy a tej hozam erősen visszaesett és megközelítőleg sem érik el azt az átlagot, amit az adott viszonyok között elérhetnének. Azt kell elsősorban megállapítani, hogy milyen intézkedésekkel lehet most kedvező fordulatot elérni? Első kérdés a tenyészanyag kiválasztása. Itt azt az elvet kell követni, hogy az egyéb alkati tulajdonságok mellett csak a szilárd felépítésű, nagy súlyú teheneket állítsunk be a fejészetbe. Csak nagy téstsúlyú tehenek alkalmasak nagy tejtermelésre, mert ezek képesek ártalom nélkül elviselni azokat a szervezeti megrázkódtatásokat, amelyeket a fokozott egyirányú termelés jelent. A sze- dett-vedett állomány helyett, a fenti elv alapján minél kiegyenlítettebb állományt állítsunk be, amelyek mentesek a tbc. és brucellózis fertőzéstől. Az utóbbi betegség állatorvosi vizsgálatai folyamatban vannak és óriási jelentőségűek a jövő szempontjából. A következő lépés, amin lehet és kell is változtatni, az elhelyezés. Többször volt alkalmam megfigyelni, hogy egyes jól teljesítő egyedek minden látszólagos ok nélkül — azonos takarmányozási viszonyok mellett — csökkenő hozamot mutattak és romlott a tej minősége is. Amikor szabályoztuk az istálló hőmérsékletét, a tejtermelés normális lett. A kedvező istálló-hőmérsékletet a fejőstehenek számára 5—8 fok között állapítottuk meg. A tehenek különösen érzékenyek a huzatra. Az istállók túlzott páratartalma is csökkenti a tejhozamot, ezért ügyelni kell a lefolyók karbantartására és a helyes szellőztetésre. Ha nagyon magas az istálló páratartalma, nedvszívó anyagot helyezzünk el az istállóban, pádéul tőzeget, vagy oltatlan meszet. Nagy gondot kíván a megfelelő állatgondozók kiválasztása. Az állatgondozók értsék mesterségüket és szeressék is az állatokat. Biztosítani kell a gondozás, etetés, itatás, íejés szigorú időhöz kötött rendjét. A megszokott rendtől való legkisebb eltérés is zavart okoz a termelésben. Az állattenyésztésben leglényegesebb kérdés a szakszerű takarmányozás. Nagymennyiségű, jóminőségű tejet csak nagymennyiségű, magas tápértékű takarmánytól várhatunk. Nem szabad elhanyagolni a fokozott termelésre kényszerített szervezet só- és vitaminszükségleteinek kielégítését sem. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a bőséges, napi négy-hatszori itatásról is. A tehenek takarmányozásának másik alapvető tétele, hogy minden állat egy-egy „egyéniség” és ennek megfelelően kell megállapítani az egyedi igényeit. Amennyire hiba a gyenge, tudománytalan takarmányozás, annyira hiba az állatok túletetése, ami elhízásra, az alkat elpetyhüdésére vezet. Gyakori hiba a frissen ellett tehenek túlbő takarmányozása, ami rossz takarmánykihasználást eredmé nyez és emésztési zavarokat, tőgyulladást okoz. Ellés után csak 8—10 nap múlva szabad a rendes adag etetésére rátérni Minél szélesebb körben be kell vezetni a nevdús és a szálastakarmányok etetését. Természetesen ez nem jelenti az abráktakarmányok teljes mellőzését, ami a fehérje egyensúly felborulásával járna és a növendékek erőteljes fejlődését akadályozná. Általában az abraktakarmány az egyéb takarmányok egyharmada legyen. A A gyök- és gumós takarmányokat etetés előtt gondosan meg kell tisztítani és felaprózva etessük. Nagy befolyással van a tejhozamra a fejés. Az olyan viszonylag jól működő termelőszövetkezetekben is, mint a nyírbátori Lenin és a Vörös Csillag, igen kifogásolható a fejés tisztasági és módszertani szempontból is. Nem megfelelő az állások, a tőgy és a fejőeszközök előkészítése, nem alkalmazzák a fejlett módszereket, mint például a tőgymasszázst. Állategészségügyi szempontból súlyos hiba, hogy az első tejsugarakat az alomra fejik, vagy egyáltalán nem fejik külön, nincs megvalósítva az utócsepegtetés sem. Legtöbb helyen még mindig ellene vannak a háromszori fejősnek, holott ezek a tényezők csak együttesen hozzák meg a kívánt eredményeket. Nagy vonalakban ezek a legfontosabb szempontok, amire Nyírbátorban és környékén —de úgy hiszem máshol is — fel kell figyelni minden állattenyésztőnek, szövetkezeti vezetőnek és irányító szakembernek, hogy tehenészeteinkben a hozamot a párt- és kormányhatározatban előírtak szerint fokozhassuk. Sz. Körmőczy György, állami állatorvos
