Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

4 N í PE A P 1954 JANUAR 30, SZOMBAT A káposstatermelés regényes nyíri története Évtizedekkel ezelőtt a kemecsei járásban igen szegény emberek éltek. Abg voltak a járás közsé­geiben 4—5 holdon termelő pa­rasztok. Akinek már öt holdja [volt ezekben a községekben, azok „nagygazdának'1 számítottak a piaguk portáján. Ezek a szegény­gazdagok nagyrészben „nemes‘‘ emberek voltak és olyan tekin­téllyel rendelkeztek, mint akár a község bírája. Még ma is akad­nak olyan családok, akik őrzik a régi hagyományokat, így a nemesi oklevelet, családi címert, vagy a kutyabőrt. A falu bírája csak „ne­mes” ember lehetett. Az öreg em­berek még ma is emlegetik az idejükbeli bíróválasztást, meg a kortesnapokat. Elmondják, hogy akkor a falu bírája hogy intézte a szegényemberek ügyét, baját. Abban az időben a községi bíró­ság apáról fiúra szállott, meg kellett váltani pálinkával és bor­ral. Ki mit szeretett. A bíróvá­lasztáson a község apraja és nagyja annvit ivott és evett, amennyi beléje fért. Volt akkor nagy dőzsölés a bírói családban, mert a népszerűséget így lehetett megszerezni a legkönnyebben. Meg aztán nagy haszonnal is járt az ilyesmi. A zselléremberek­kel üyenkor könnyen lehetett házra, földre alkut kötni. Amikor Beszterecen a Ballai- rsalád bíráskodott, egy liter pá­linkáért 20 hold vízzel borított te­rületet is lehetett venni a korte­sektől, mert a község határában (óbb, mint 1500 holdat hasznave­hetetlen víz, sás, nádas borított, t anki nem tudta megmondani, hogy kié az a hatalmas víz. Min­denki annyit fogott magáénak, amennyit akart. A vadkac ák ezrei látogatták ezt a szemmel beláthatatlan vizet. Nem is volt nehéz egy vacsorára való vadka- csatojást összeszedni. Jó pár éven keresztül így ment ez. Aki vad- kacsatojásra éhezett, elment a r ádasba és néhány óra alatt egy egész hétrevalót szedhetett magá­nak. Egyszer aztán Lónyai „gróf *, aki abban az időben földművelés- ügyi miniszter volt, kidoboltatta a községekben, hogy csatornát kell csinálni és levezetni a vi­zet a járás ötezer holdjáról. A sopánkodás azonban nem se­gített a gazdák dolgán. Inkább azt szerették volna megtudni, hegy most. már kié ez a nagy víz. Elmentek a kisbíróhoz, aki el­mondta, hogy „tegnapelőtt volt itt a járási „nagyságos főszolga­bíró úr“ meg a „kegyelmes gróf úr“ a ~ bíróiknál. Osztán ahogy iszogatták, dorbézollak, a főszol­gabírónak megtetszett a gróf laj- bija. Szeretett volna ő is egy ilyen lajbit, de olyat nem min­denkinek csinálnak, csak a mi­nisztereknek, meg a grófoknak. Azonban mégis megpróbálta megvenni a drága ruhadarabot. Meg is egyeztek, hogy a járás öt­ezer hold vizét adja a lajbiért. Igv aztán nincs itt már mit ke­resni. Mehetnek már maguk a víz alá is. Jobban tennék, ha maguk is elmennek azt a nyavalyás ár­kot ásni, legalább keresnének egy pír krajcárt.“ . Nem sok idő múlva megindult * víz a csatornán. Pár hónap múlva szárazon maradt az ötezer hold. Teltek az évek, egyszer a főszolgabíró meglátogatta a víz­től megszabadított területet, és ott találta Patkó Bandit, aki etp- pen nádat vágott magának, hogy rozoga viskóját befedje. A nagy­úr összehúzta a szemöldökét és elmondta minden csavargó zsi- ványnak. amiért a saját házára nádat vágott. A hajdúkkal deres­re húzatta, megbotoztatta. Bandi veresre verve ment haza. Forrott a dühtől és esküt fogadott, hogy minden úrnak és dúsgazdagnak visszaadja ezt a kegyetlenséget Patkó Bandi elhagyta kis viskó­ját és a rengeteg nádasban találta meg nyugalmát. Éjjelenkint in­nen indult az urakat ..megsimí­tani“. Közeledett az ősz, napról fjjira hidegebbre fordult az idő. Patkó Bandi tüzet rakott és me­legedett. Egyszer csak megle­petten látta, hogy már a föld is ég. Nem kellett ezután a tűz­re raknia, égett az. füstölt szün­telen. Egyszer egy éjjel arra éb­redt, hogy kiabálják: itt van Pat­kó, ott van Patkó! Kinézett, lát­ja, hogy katonák fognák el, ha nem lenne neki megfelelő búvó­helye. Gyorsan eltűnt. A tűz terjedt. Patkó Bandi ez­után több ilyen tűztorlaszt csi­nált maga körül, hogy a hirtelen rárohanás veszélyétől óvja magát. Nemsokára leesett a hó. de a föld csak szüntelen égett. Nagy híre ment a környékre a tűznek. Min­denki, aki látta, istenátkának nevezte. Tavaszon a hóolvadás után a víz összefutott a laposabb helyekre és ismét tengerré válto­zott a járás öt községének határa csupán a vízből kiemelkedő terü­letek égtek, füstölögtek. Messze vidékekről csodájára jártak a földégésnek. A környező községek lakói azonban már megszokták ezt a látványt és szorgalmasan tórtak ki a nagy víz partjára fü­vet kaszálni. Sok esetben nem volt kifizető, mert ha jött egy eső, a szánaboglyákat a víz fel­vetette és az északi szél a domb- nádiak szénáját a besztereci ol­dalra szállította, vagy fordítva. Persze, a besztereciek azt a szénát, amit a víz áthozott, haza­szállították. Nem nézték ezt jó szemmel a dombrádiak sem. Be- nerelták a beszterceieket, vagy a besztereciek a dombrádiakat. Voltak olyan gazdák, akik életük nagyrészét pereskedéssel élték le A környéken már ez a mondás tórta: „Mindegy, így van ez már: Uombrád kaszál. Beszterce hord; Beszterce kaszál, Dombrád hord.“ Ebből'a perből csak a főszolga­bírónak volt meg a haszna, mer1 a széna nem ért félannyit sem mint a perköltség. A viszály min­den évben addig tartott, míg a víz ismét le nem folyt a csator­nán. Mikor ismét szárazon ma­radt a terület, a tűz kezdett éled­ni és terjedt éveken át. Minden ráben kevesebb víz futott össze ■'rre a területre. A község lakó’ 'átták, hoav ahol a föld kiégett és már azóta víz érte ezt a terü- ’etet, jó puha fekete föM ma- -pdt utána. Meg is k°zdték ter­melésre befogni ezt a területet. Termeltók rajta búzát, burgonyát meg ami a házhoz szükséges1 volt. Egyszer a Lónyai „gróf“ kerté­sze elküldte az inast, hogy hoz­zon a faluból káposztamagot, mert a „gróf“ kiskertjében akar né­hány fej káposztát termelni. — Szedte az inas a lábát, egyiket a másik után. A kertész közben el­mondta a feleségének, meg a nrófnénak, hogy milyen meglepe­tést szánt a grófnak, mire a mi­nisztériumból hazajön. Az inas futott, izzadt, mert a kertész nagyon ráparancsolt, hogy egyik lábad itt, a másik ott, de nekem egy félórán belül itt légy“. Folyt a verejtéke és a marká­ban elázott a papír. Egyszer meg­áll, nézi az elázott papírt, hát -sodák-esodája, minden mag ki­hullott belőle. Sírva, sopánkodva megy haza. Kieszelte, hogy azt mondja a kertésznek: nem adtak neki, csak üres papírt. A kertész nagyon megverte a gyereket és maga indult el káposztamag után “zerzett vagy öt dekányit ős el­vetette a szépen körülkerített kis kertben. Várta, laste: mikorra ’esznek a vetemények olyanok, hogy lehessen valamilyen ételt “észíteni belőlük. Egyszer kiment a határt megte­kinteni. Látja ám, hegy a gazos "öldbol kiemelkedik egy sor ká­poszta, amely majdnem egy kilo­méteren húzódott végig. Gondol­ja: ebből a földből visz hrza né­hány béresszekérrel a gróf kis- 'erFébe. Üev is veit A béressze­kerek hosszú sora hordta a ki­égett földet a gróf kiskertjébe. Meghallották ezt a csodaká- poszta-esetet a környék lakói is. Néhány hét múlva mindenki igye­kezett a kis kertjébe szállítani egy-két szekérrel... Közben hazajött a miniszté­riumból Lónyai gráf, megízleite a finom töltöttkáposztát. Elmond­ták neki, hogy milyen csodála­tos módon termelték. A gróf ez­után elrendelte, hogy a kiégett földet fel kell szántani és egyhar- madán káposztát kell termelni, így is volt ez éveken át. Mindig több és több káposztát termeltek, mert évről-évre nagyobb jövedel­met hozott. A községek lakói ká­posztatermelőkké váltak néhány év alatt. Ha idegen járt ezen a környéken mindenfelé csak ká­posztát láthatott. A káposztáitól származó jövedelem azonban ke­vésnek bizonyult. Lónya* gróf svájci, párizsi és bécsi utai min­den pénzt felemésztettek. Mivel továbbra is pénz kellett a gráf­nak, kénytelen volt a lajbiból vásárolt földjét eladni a falusi gazdáknak. A gazdák valóságos mesterei let­tek a káposztatermelésnek. Köz­ségenként külön káposztafajták alakultak ki. A kéki Káposzta például nem jól termett meg a gégényi földben vagy a gégényi a besztereci területen. Amióta fellendült a káposztatermelés, ezen a vidéken örökös verseny­ben állanak a káposztatermelők egymással. A vetőmagot évtizedek óta saját maguknak termelik meg. A legnagyobb hírneve a kéki káposztának van. Ezzel a helyi fajtatermeléssel éveken ke­resztül 180—200 mázsás termést értek el. Azonban nem mindig hozott örömet a bő termés a hí­res kápasztatermelőknek. Hiába volt meg a mélyfekvé ű tele- vényben gazdag tőzegtalaj, ha a megtei-mett káposztát nem tudták értékesíteni. Voltak évek, amikor a gazdák földjüket káposztával ültették be és a jövedelmük olyan nagy volt, hogy kétszer annyi földet is vehettek belőle, mint amennyi megvolt. De elő­fordult olyan év is, amikor a; megtermett káposztát nem volt j érdemes a földről hazaszállítani. Az adóhátralékokat sem tudták kifizetni, mivel a káposzta a ku­tyának sem kellett. Ilyenkor még a házat is elárverezték a fejük felől. A tervszerűtlen áringadozás nagyobb részen a szegényebb em­bereket sújtotta. Lassan elment a kedvük a káposztatermeléstől, mert úgy látták, hogy lutri az egész. — Sorsdöntő volt min­den évi termelés és így min­dig kevesebben foglalkoztak ká­posztával. Már a múlt években csak 4—500 holdat ültettek be a kemecsei járásban. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat és a szerződéssel ’áró kedvezmények nyomón úira fellendült a káoosztrterirelés. Most már jobban bíznak a ká­nosztóban, mert biztosítva van­nak a termelési és értékesítési Altételek Most már látják, hogy ismét érdemes káposztatermelás- sel foglalkozni, mert ha most is -sak 160 mázsát termelnek hol- dankint. mint tavaly, több. min*- ’400 forinttal lesz nagyobb a jö­vedelmük. Ezenfelül még a szer­ződött terület másfélszerese men­tesül a gabonabeszolgáltatás alól. A járás dolgozó parasztjai meg­beszélték a kormányhatározat rá- -uk vonatkozó részét, elhatároz­tak, bnov fcltóndüik a káposzta- termelést. Eddig a járás termelő­‘V'ÖV~f'í:‘Z~teÍ PC rlolrfO;7n parasztjai az idén 1217 holdon, a ta­valyinak több mint kétszeresén ter­melnek káposztát. Ebben a járás­ban azok a községek, akiket a múltban a kapitalista áringadozás tönkretett, vállalták, hogy a ter­melési átlagukat 180 mázsára ~m.e’ik és minden kánoszteföld- *üket leszerződik. Kék közse” ' ’rre]^szövetkezetei és egyéni1 eg ■tótónzó oarasztjai 381. a gégé- nyi-k 239. a dem.ecseriek pedtó “tó hold káposztára kötöttek ter­melési szerződést! ÚJLAKI VILMOS HÍREK Filmvetítéssel egybekötött békeesteket tartottak meg-yeszerte Az elmúlt napokban a megye számos községében tartottak bé- keesteket a helyi békebizottságok. Számos helyen békeharcos fil-» meket is vetítettek ezeken az esteken. Ópályiban 300 dolgozó pa-* raszt gyűlt egybe a békegyűlésen, amelyen filmet vetítettek. Rét-* közberencsen és Űjfehértón hasonlóképpen folyt le a dolgozó pa-* rasztok békegyűlése. Szálkán holnap este műsoros estet rendeznek a járási kultúr- otthonhan, amelyet a február 1-i sajtónap tiszteletére tartanak meg. & A nyirgyulaji kultúrcsoport munkáját nagymértékben támo­gatták a szünidő alatt otthontar­tózkodó diákok. A tokiói rádió jelenti, hogy a tópán kormány jóváhagyta az 1954. évi adórendszer-tervezetét amely az adók jelentős emelését irányozza elő. A mándoki gépállomáson halad a legjobban a téli gépjavítás, — a jövő héten végeznek ezzel a munkával a gépállomás dolgozói. A legutolsó helyen a csahold gép­állomás áll. :S Aporligeten nemrégiben tartot­ták meg a járási ktiltűrversenyek helyi bemutatóját. Különösen a bábjátsz lesöpört bemutatott mű­sora tűnt ki. A most kibocsátott adatok sze­rint a csecsemőhalandóság arány­száma Dél-Afrikában a legmaga­sabb. A newyorki Daily Worker szem­lét közöl a tavalyi amerikai szín­darab- és filmtermésről. A lap megállapítja, hogy a színdarabok túlnyomó része a nagytőkések szájaíze szerint íródott. A nyíregyházi járási, körzeti kultúrbemutatót vasárnap délután 1 órai kezdettel tartják meg a Jó­zsef Attila kultúrotthon ban és a szakszervezeti székház kultúrter-í mében. 1953. negyedik negyedévében a kisipari termelőszövetkezetek kö­zött folyó versenyben a „Megye kiváló szövetkezete“ címet, a vándorzászlót és a vele járó 2500 forintos pénzjutalmat a rakamszi cipész ktsz. nyerte el. Tervét 139 százalékra teljesítette. A nagy párizsi áruházak detek- tívjei majdnem minden héten tettenérik a fiatalkorú tolvajok agv-egy szervezett bandáját. 1953-ban Bukarestben tizenhat­kor annyi lakás épült, mint 1948- ban. Nyolcszáz mezőgazdasági szak­értő ment falura a bolgár mező- gazdaság megsegítésére. A nyíregyházi fűtöház dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére vállalják, hogy a személyvona­toknál 5 százalékos szénmegtaka­rítást érnek el. # Szovjet gépkonstruktőrök új­fajta gépet készítettek, amellyel teljes mértékben gépesítik a konvhesó kitermelését a Szovjet­unió sóstavaiban. A gép 24 óra ,-latt 2000 tonna sót termel ki. Előadások az üzemi IJISSET-szerveaietekbeii Az üzemi MSzT-szervezetek előadássorozatot tartanak: „A Szovjetunió álláspontja az atom­fegyver és a négyhatalmi érte­kezlet kérdésében“ címmel. En­nek a fontos kérdésnek alapos megismerése és megértése érde­kében négy részre bontják az előadást. Első ízben megvitatják, mire használható az atomenergia, majd arról beszélgetnek, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió a pusztító atomfegy­ver eltiltásáért. A következő kis- gyűléseken beszélik meg, miért nem csökkenti Eisenhower leg­utóbbi javaslata az atomtámadás veszélyét. A későbbiekben pedig arról tárgyalnak az üzemek dol­gozói, hogy mi a szovjet állás­pont a négyhatalmi értekezleten, Apróhirdetések Eladók; Komplett világos hálószo­babútor. ebéd-őasztal. konyhaasztal, pzékek, kis íróasztal vaskályha, fehér kmzolgáiópult. 50 literes fonott üveg. Megtekinthetők: vasárnap Nyíregyhá­zán. Sallai-u. 14 szám (Friedmann- telep). 175 kg. sertét? eladó. Xossuth-u. 60 Beköltözhető családi házat kere­künk megvételre. Ajánlatot kérünk Új-utca 59. Eladó 500 kg-os tizedesmérleg, su­lyokkal í-sorba János, Kemecec. Föbérleti lakásokat vásárolunk ie- .épéasel Nyíregyházán és a járási ozékhelveken. Ingatlanközvetítő Válla­it Nyíregyháza, Bocskai-utea 5 — telefon: 12—13. Értesítjük a fogyasztóközönséget hog.V a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat alábbi üzemeiben minden héten kedden C3 pénteken privát és csere­sütést vállalunk a következő üzemek­ben: 4-es üzem. Makarenkő-u, 55. sz.: 5-06 üzem Rákóczi-u. 42. sz.; 6-os üzem. Kaliniu-utca 9. sz.: 7-é£f tizem. Gólya-utca 5 sz.; 8-as üzem. Sarkan­tyú-utca 44. sz.: 9-pí* üzem. Kossuth- utca 22. sz.: 10-es üzem. Síp-utca 18. sz.; li-es üzem Huszár-sor 1 sr. Február 1-től: 12-es üzem. Ság vári­telep: 15-as üzem. Közép-utca .41 sz.: 14-ess üzem, Borbánya. Nyíregyháza környékén nagyipari /áll a lat következő admin iszt.ratív-mun- k a erőket keres felvételre: ipari gya­korlattal rendelkező utókalkulációs osztályvezetőt, mérlegképes, vagy Ité- • »épített könyvelőt ipari gyakorlattal málló pénzügyi előadót, önálló tit­kársági vezetőnőt. nae-v irodai gya­korlattal perfekt gyors- és gépírónőt nznlmi munkakörbe. Úgyszintén al­kalmazunk azonnali belénéere epzter- •álvoat. köszörűst beállító rkatogt öbbévep gyakorlattal rendelkezőket. — Jelentkezés levélben: Hajdúsági Ipar» * twfWek Debrecen, posta fiók 126. Használt üzleti berendez’^eket meg­vételre keres a nyíregyházi Állami Áruház. Hirdetmény. A Végrehajtó Bizottság felhívja a város lakosságát hogy f. évi január nó I. és 51. napja között az állandó lakásukba bo keli jelenteni mindazon rnngyár állampolgár férfiakat, akik 1956 évben születtek A bejelentést, teljesíteni kell akkor is. ha ézideig külön bejelentőlapon már be vol­tak jelentve Ha az 1936. évben szü­letett férfi állandó lakásától ideigle­nesen távol tartózkodik ép hazatérése 1954 január hó 51-ig nem várható» szülője, vagv törvényei képviselője köteles gondoskodni az állandó la­káéba történő bejelentésről. A bejelentést a rendőrségnél a. fér­fiak állandó lakásának beieientésere szolgáló 1. (számú bejelentőlapon kelt teljesíteni A bejelentést vasárnap is lehet eszközölni 8—13 óra között. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1936. évben született férfi és szál­lásadója is felelős ée mulasztásuk büntetést von maga után. Végreha|tó Bizottság. SZABGLC3-SZATMAK! NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklós* Ncrbtrt. Felelős kiadó; Varga Sándor. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózea Gy.-u. 5. Tel.: U-70, 11-71, 11-76 Kiadóhivatal; Nyíregyháza» Zsdánov-utca 1 — Telefon: 30-00- :zabo;es-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa György-utca. 5 bzám fölélő* vezető: Szilágyi József

Next

/
Thumbnails
Contents