Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

SM JANUAR 39, PÉNTEK m A 61 [3 mátészalkai Építőipari Vállalat büszkeségei ANDERKÓ ISTVÁN ok­leveles sztahanovista kő. műves 1950-ben Sztálin, városban sajátította el a Maximenkó gyorsfalazási szovjet munkamódszert. Tapasztalatait és jó man. kamódszerét szívesen ad. ja át dolgozó.társainak. Most a nyírbátori tároló- ház' óvónőképző intézet és a pépállomás épitkezé. síknél dolgozik, Példamu. tatóan látja el instruk­tort beosztását. Jó mun­kájáért már több kitün. tetőst kapott. Többek kö­zött a Népköztársasági Érdemérem ezüst foko. salával is kitüntették. NAGT DEZSŐ oklcvc. les sztahanovista vasbe­tonszerelő a nyírbátori tárház építkezésénél dől. gozik. Brigádjával együtt átlag 1H0 százalékot tel. jesit. Január 2 O-ig 19 j százalékot teljesített. A brigád most azért harcol, hogy január havi átlag, teljesítményükkel elérjék a sztahanovista szintet és az egész brigád elnyerjed sztahanovista oímet. —• Nagy Dezső elvtárs a 111, pdrtkongreszus tiszteletére meg akarja szerezni a sztahanovista jelvényt is. CSICSAK GYÖRGY ok­leveles sztahanovista bri. gádvezető, a szoknia leg. jobb dolgozója. Nyolctagú átképzőé brigáddal dolgo­zik a kállósemjéni építke. zésnél, ő tanitia a kő. müvesseakma fortélyaira az átképzös brigádot. Át­lag 150—135 százalékot teljesítenek. 4 szakmun- kával, magasabb teljesít, ménnyel keresetük is egy. re több. A III. pártkongresszus tiszteletére átlag lljO szd. zalékos terv teljesítést vál­laltak. HUSZAR JÁNOS a «dl. lalat főépitésvezetöje, az építőipari szakma nagy mestere. Állandóan a mun. ka technikájának és gé­pesítésének fokozására törekszik. Többszörös újí. tó. *— VíVásai közül legjelentősebb a „sínen gördülő létradllvány és felvonó". Az újítás beve­zetésével például egy gépállomás építésénél 2,3 ezer forintot takarítanak meg. Egy gördülő áll. vánnyal évi 110 000 forint megtakarítás várható. — Huszár István főépítésre, sető a III. Pdrlkongresz- szus tiszteletére újabb je. lentős újítást késeit. Amerikai mesterkedések a Közép-Keleten A. berlini értekezlet csütörtöki ülése A berlini értekezlet hírei A „DPA“ hírügynökség jelenti, hogy Bidault francia külügymi­niszter a berlini négyhatalmi kül­ügyminiszteri értekezlet megkez­dése óta elsőízben szerdán folyta­tott megbeszélést Herbert Blan- kenhornnal, Adenauer Berlinbe küldött megbízottjával * Pandit asszony, az ENSz-köz- gyűlés indiai elnöke, nyilatkoza­tot adott a „DPA“ hírügynökség újdelhi tudósítójának a négy ha­talom külügyminiszterei berlini értekezletével kapcsolatban. Kína kérdéséről Pandit asz- szony hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaságot, mint ázsiai nagyhatalmat, nem szabad figyel­men kívül hagyni és cppan úgy el kell ismerni, mint ahogy a Szovjetuniót elismerik. Eden angol külügyminiszter nyugatberlini szállásán szerdán este vacsorát adott Molotov szov­jet külügyminiszter tiszteletére. Nyugatberlini lapjelentésekből kitűnik, hogy a külügyminiszte­rek értekezletén képviselt három nyugati állam szakértői csaknem minden nap külön értekezletet tartanak. A különértekezletek cél­ja a három hatalom felfogásának összehangolása a berlini tanács­kozások napirendjén szereplő kér­désekben. Január 3Ö*3Hn m a magyar no« 9H£djos ftOiiterenc.aja Január 30-án és 31-én rende­zik meg Budapesten a magyar nők országos Konferenciáját az ép.tők Rózsa Ferenc kuítúrottho- nában. A konferencia 30-én dél­után három órakor kezdődik. A tanácskozáson nyoicszaz kül­dött es 350 meghívott vendég, va­lamint a minisztériumok képvi­selői vesznek reszt. A találkozón megbeszélik a Különböző terüle­ten dolgozó nők részvételét a kormanyprogramm megvalósítá­sában, A konferencián Vass Istvánné, az MNDSz főtitkára mond beszá­molót. Utána a küldöttek, — aki­ket az országszerte megtartott nőgyűléseken választottak meg — elmondják problémáikat, javas­lataikat, amelyekkel a falvak, városok, üzemek és hivatalok dol­gozó lányai, asszonyai és a há­ziasszonyok bízták meg őket. A tanácskozás eredményeit, határo­zatait a konferencia felhívásban közli. A konferenciát az MNDSz el­nökségének megválasztásával fe­jezik be. Berlin, (MTI). A négyhatalmi értekezlet negyedik ülésén, amely a volt szövetséges ellenőrző ta­nács épületében csütörtökön dél­után három órakor kezdődött, Molotov a szovjet küldöttség ve­zetője elnökölt. Az ülésen folytatták a napi­rend első pontjának, az öthatal­mi értekezlet kérdésének a meg­vitatását. Az első felszólaló, Dulles ame­rikai külügyminiszter ismételten Január 27-én a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában meg­nyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XI. moszkvai városi kon­ferenciája. A párt moszkvai városi bizott­ságának munkájáról I. V. Kapi­tanov, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja moszkvai varos, bizott­ságának titkára számolt be. * A Szovjetunió Legfelső Tanácsé, nak Elnöksége Jurij Kondralyevtcs Prihodovot, a Szovjetunió rend.Á. vüli és meghatalmazott nagyköve­tévé nevezte ki a Bolgár Népköz, társaságba. & . A semleges hazatclepítésí bi- j zoltság szerdán elutasította azt i az amerikai követelést, hogy bo­csássák szabadon a hazatelepülni óhajtó 7 koreai és kínai hadifo­goly meggyilkolásával vádolt 17 kuomintang és Li Szín Man-féle ügynököt. A kedden este Budapestről el­utazott magyar labdarúgó válo­gatott Bécsig vonaton tette meg az utat, majd szerdán délben a svájci légiforgalmi társaság re­pülőgépén utazott tovább. Labda­rúgóink délután érkeztek Zürich­be, ahol néhány órát töltöttek, majd folytatták útjukat legköze­lebbi állomásukig: Bernig. A svájci fővárosból este 9 órakor indultak tovább Kairó felé. Csütörtökön hajnali négy óra­kor érkezett n*?g a válogatott csapat Kairóba, ahol ünnepélye­sen fogadták a2 együttest A já­tékosokat a város egyik legszebb ellenezte Molotov indítványát, hogy általános nemzetközi kérdé­sek megtárgyalására h.vják ösz- sze a Kínai Népköztársaság rész­vételével az öt nagyhatalom kül­ügyminisztereinek értekezletét. Az amerikai külügyminiszter után Bidault, a francia küldött­ség vezetője es Eden, az angol küldöttség vezetője szóit hozzá a napirend első pontjához. Szünet után Molotov szovjet külügyminiszter tett nyilatkoza­tot. A herlini demokratikus sajtó közli, hogy január 23-án Haas Loclinak, a Német Demokrat.kus Köztársaság miniszterelnökhe­lyettesének elnökletével ülést tartott a „Német egység bizott­sága”. Az ülésen résztvetiek a legnagyobb ruhrvidéki kohászati üzemek és bányák munkásainak képviselői is. Az ülésen felszólalt Ottó Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszierelnökhelyeí- tese. Nuschke kijelentette, hogy az „európai védelmi közösség” megalakítása megakadaiyozta a német egység létrejöttét. Sajtójelentések arról számolnak be, hogy a Szuezi-csatorna öve­zetében állomásozó angű meg­szálló csapatok körében tovább tartanak a zavargások. A napok­ban hírt adtak a Mauritius-ról szál mazó katonák sztrájkjáról és tzökési kísérleteiről. szállodájában helyezték el a ven­déglátók. Az egyiptomi és magyar lab­darúgó sportvezetők az esti órák­ban megbeszélést folytattak, ame­lyen megállapodtak a részletes műsorban is, így az első találko­zóra, a Kairó—Budapest mérkő­zésre február íí-án, kedden kerül sor. Az egyiptomi lapok hosszabb cikkben foglalkoznak a magyar labdarúgó válogatott érkezésével. Az „Egyiptian Gazette” című iap közli valamennyi játékos fényké­pét, rövid életrajzát, a magyar válogatott eredményeit, s ír az elmúlt évi sikerekről. Különböző jelek arra mutat­nak, hogy az utóbbi időben foko­zódott az Egyesült Államok tevé­kenysége Közép-Keleten. Az Egyesült Államok meggyorsította évtizedek óta folytatott erőfeszíté­seit, melyek fő célja a Szovjet­unió bekerítése, s csak úgy mellé­kesen saját középkeleti pozíciói­nak erősítésével, angol partneré­nek teljes kiszorítása o térség­ből. Amerikai politikusok évek óta hangsúlyozzák az úgynevezett „keleti orientáció" szükségessé­gét s Dulles külügyminiszter, hogy ezt alátámassza, fátyolt borítva az amerikai imperialisták évtizedes középkeleti garázdálkodására, így nyilatkozott a Közel- és Közép- Kelet országaiban tett látogatása után: „Legfőbb ideje, hogy az Egyesült Államok nagyobb gon­dot fordítson Közel-Kelet és Dél- kelet-Ázsia országaira." Az említett „keleti orientáció" meggyorsításának egyik legkirí­vóbb példája, hogy néhány hét óta nagy port felkavaró tárgyalá­sok folynak egy amerikai—pa­kisztáni katonai szövetség létesí­tésére. Mielőtt e tárgyalásokról beszélnénk, meg kell állapíta­nunk, hogy ezeket már megelőzte néhány hasonló kísérlet. 1051-ben röppentették fel Washingtonból a tervet, hogy hozzák létre az at­lanti szövetség közel- és közép­keleti helyi fiókját, az úgyneve­zett „középkeleti parancsnoksá­got“ (MEDO), amelyet később „középkeleti védelmi szervezet­nek kereszteltek át. Ezek a ter­vek a közel- és középkeleti orszá­gok heves ellenállásába ütközve, gyorsan megbuktak. Már 1954-et írunk — és a terv még mindig csak papíron létezik. E kísérletek kudarca indította az Egyesült Ál­lamokat arra, hogy fokozottan szorgalmazza saját külön tervét, egy olyan tömb alakítását, amely­ben a Szovjetunióval szomszédos, vagy a szovjet határok közelében fekvő középkeleti országok ven nének részt, elsősorban Törökor­szág, Pakisztán, Irán és Irak. Noha az Egyesült Államok nyil­vánvalóan Törökországnak szánja e tömbben a főszerepet, az utób­bi néhány hét eseményeiből ki­tűnik, hogy jelenleg Amerika Pa­kisztánra összpontosítja erőfeszí­téseit. Minden erővel azon dolgo­zik, hogy „megnyerje“ Pakisz­tánt, Erre mutatnak a lázas dip­lomáciai jövés-menések és tár­gyalások Karacsi és Washington között. A pakisztáni és amerikai cáfolatok ellenére ma már min­denki előtt világos, hogy Amerika és Pakisztán között katonai egyez­mény készül. Amerika ezzel az egyezménnyel egy csapásra több legyet akar ütni: e tervbevett ka­tonai szövetség elsősorban a Szovjetunió elleni támadás foko­zott előkészítésére irányul. Az amerikaiak minden bizonnyal azért is fontosnak tartják Pakisz­tánt, mert e két részből álló or­szág India szárnyait képezi s így az amerikai tervek szerint szük­ség esetén a közvetlen nyomás eszközének szerepét töltheti be a Szovjetunióval és Kínával barát­ságban élni kívánó indiai nép ellen. Ezenkívül világos az is. hogy Pakisztán ezen új szerepe — mesterséges feszültséget kelt­ve Dél-Azsiában — akadályozza, hogy India és Pakisztán rendezze ügyeit. Ez komoly aggodalmat kelt egész Ázsiában, mivel köze­lebb hozza a „hidegháborút'*, a háborús előkészületeket a Közép- Kelet országaihoz. Végül talán nem mellékes az sem, hogy e terv csapást mér az Egyesült Államok izövetségesérc, Angliára, amely­nek közel- és középkeleti pozí­cióit az amerikai különrkeió mée Jobban aláássa. E következtetése­ket támasztja alá egy francia lap, amely az amerikai és pakisztáni szerződés főbb pontjait a követ­kezőkben jelöli meg: 1. Pakisztán a „megfelelő pilla­natban” csatlakozik a „közép­keleti védelmi szervezethez”, amelynek létrehozását most ké­szítik elő. 2. Pakisztán jogot ad az Egyesült Államoknak katonai támaszpontok létesítésére és csa­patok elhelyezésére Pakisztán te­rületén. 3. Az Egyesült AllamoK 200 millió dollárt nyújt Pa­kisztánnak amerikai fegyverek vásárlására és a pakisztáni had­sereg átszervezésére, amelynek létszámát 900.000-re emelik. 4. A pakisztáni hadsereg átszervezé­sét és kiképzését amenicai tisz­tek segítségévéi vaiosuják meg. Ugyancsak a létesülő katonai szerződés agresszív jellegét taJ nusuja a „New Times of Burma'1' c.mu burmai lap, amely ezt írja: „ az egyetlen koveutezietes, auk- hez el lehet jutni, az, hogy1 Washington legi es nauuengcie-í szeli tamaszpomokKai teljesen ue akarja Kernem a öZuVje.a.uoi, es Kínát.” Úgy hisszüK, hogy a pol­gári sajtó idezetei elegge aiatá-i «iicAd.Gljci.iK mcQ<Aiiap*.L€Í£>u*ii«t.clt ckZ amenKai-paKisztám tárgyalási igazi céljairól. Az amenKai-pakisztáni katonai táigyamsoK, a Közép-Kelet or- BZcocuna«. ueKcje euui amiyuió ujauo amerutai mesterneucsen uU&jf n,y u^tiAxcti«d«igü& KtulCblcíK ß térség orszagiuoan. Kovid idő (un., oiyan uevcS elleiicuios run­oant ki az amerncai terveit el­len, ameiyre eaoig riiKan voit péiua. India numszterelnöKe, nemű tooo oeszeueuen Hangsú­lyozta: az arneriKai-pan.a„.„-u ívdiuiiai egyezmény komolyan fe­nyegeti az azsiai országos, külö­nösen Inam erdekeit. A széles­körű ellenállást bizonyítja i ranszjoruania, Irán, Nznaa, irak, Bzaud-Arábia, Libanon es Egyiptom KépviseiőineK beirutí ei letcezietén kibocsátott kiált­vány, amely többek közt ezt monoja az amenicai tervekről: „c-zen a terveit .tokozzák a nem­zetközi feszültséget és fenyege­tik a világ békéjét... Legves*e- lyesebb az a terv, amelynek aiapjan együttes védelmi és szö­vetségi rendszert akarnak létre­hozni Pakisztán, Irán, Törökor­szág, Irak és az Egyesült Álla­mok között1'. Kasmír törvény­hozó gyűlésének elnöke egyiK be­szédében kijelentette: „A pa­kisztáni-amerikai katonai egyez“ mény veszélyezteti Pakisztán összes középkeleti és delkelet- ázsiai szomszédait.” India, Bur­ma, Afganisztán és a többi Pa­kisztánnal szomszédos állam ve­zetői és közvéleménye nyíltan figyelmeztették a pakisztáni kor­mányt, hogy milyen következ­ményekkel járna, ha csatlakoz­nék valamely agresszív csoport­hoz. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok agresszív tervei által fe­nyegetett Közép-Kelet nepeinek békéjéért és biztonságáért szállt síkra a Szovjetunió, amikor múlt év november 30-i, Pakisztánhoz intézett jegyzékében a pakisztá­ni-amerikai tárgyalásokra és ter­vekre utalva hangsúlyozta: „... a Szovjetunió nem fogadhat­ja közömbösen az említett tár­gyalásokról szóló közléseket, azaz a Szovjetunió határának közelé­ben amerikai katonai légi tá­maszpontok létesülnének, vala­mint Pakisztánnak az említett középkeleti tömb létrehozását célzó tervekhez való csatlako­zása, közvetlenül érinti a Szov­jetunió biztonságát.” A pakisztáni-amerikai tárgya­lások miatt kirobbant széleskörű ellenállás azt mutatja: Ázsia fel­ébredt népei készek arra, hogy lerázva az imperialista jármot, aktívan kivegyék részüket a vi­lág békéjének megerősítéséért vívott nagy harcból. Nemzetközi események néhány sorban. Mcjrcrkczeit Mairóliu a iuaj*;tai‘ ialMlarásó válogatott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents