Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-28 / 23. szám
1954- JANUAR 28, CSÜTÖRTÖK NEPLif1 3 „A nemzetközi feszültség enyhítésének útját meg lehet és meg kell találni!“ I beriini értekezlet szerdai ülésén Ouiies amerikai külügyminiszter az iMafími ériekeziei üsszeiiivésa e’len foglalt állást Berlin. (MTI) A berlini értekezlet szerdai ülésén, amely délután 3 órakor kezdődött, Eden angol külügyminiszter elnökölt. Az ülésen elsőnek Dulles amerikai külügyminiszter szólalt fel. Dulles V. M. Molotov szovjet külügyminiszter javaslatával szemben — a Kínai Népköztársaság bevonásával tartandó öthatalmi értekezlet összehívása ellen foglalt állást és azt indítványozta, hogy a berlini értekezlet ne hozzon határozatot ebben a kérdésben, hanem térjen át a napirend második és harmadik pontjának tárgyalására, a német és osztrák kérdés megvitatására. Ezután Bidault francia, Eden angol és Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel. A szerdai ülés néhány perccel hat óra után ért véget. A nyugati sajtó a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezletéről A „Pravda" különtudósítóinak Sikké: Moszkva. (TASzSz) A „Pravda” január 27-i számában berlini különtudósítóinak, J. Zsukovnak és D. Kraminovnak tudósítását közli „A nemzetközi feszültség enyhítésének útját meg lehet és meg kell találni” címmel. A tudósítók a négy hatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozását kommentálva a következőket írják: V. M. Molotovnak az első ülésen tett nyilatkozata óriási érdeklődést keltett az európai közvélemény, de különösen a németországi közvélemény széles köreiben. Ez a nyilatkozat megerősítette azt a hitet, hogy a berlini tanácskozás — összes résztvevőinek jóindulata mellett — elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a nemzetközi együttműködés megjavülását A Szovjetunió .külügyminisztereinek nyilatkozatát kommentálva, — folytatódik a tudósítás — több politikai megfigyelő elismeri, hogy a V. M. Molotov által előterjesztett javaslatok megfelelnek a népek érdekeinek Európában és világszerte. KétségteBerlin. (TASzSz). Január 26-án V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere estebédet adott Bidault francia külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden megjelentek még Soxe, Franciaország Szovjetunió- beli nagykövete. Parodi, a francia külügyminisztérium főtitkára, ’-’rancois-Poncet, Franciaország len, hogy a Szovjetunió javaslatainak éppen ez a jellege kényszerítette a nemzetközi feszült ég enyhítése ellen sikraszálló bizonyos nemzetközi köröket olyan sürgős intézkedések megtételére, amelyek annak megakadályozását célozzák, hogy az európai, amerikai és ázsiai lakosság, de különösen a németországi lakosság széles rétegei megismerjék a szovjet javaslatok lényegét, és hogy azokról véleményt alkothassanak. Ezeket az intézkedéseket, mint itt ismeretessé vált, jó- előre kidolgozták az amerikai szakértők. Ez ma már megnyilvánult a nyugatberlini sajtó magatartásában. A nyugati övezetek egyetlen lapja sem közölte V. M. Molotov nyilatkozatának teljes szövegét. A lapok elferdítik nemcsak V. M. Molotov nyilatkozatát, hanem világos javaslatait is. A iapok sok hamisítást és közismert torzítást tartalmaznak és ugyanakkor sok mindent elhallgatnak. A tudósítás így folytatódik: Feltétlenül ki keli emelni, hogy Dulles január 26-án a tanácskozás második ülésén mondott beszédében telje"en megkerülte a németországi főbiztosa, Seydoux és Laloy, a francia külügyminisztérium felelős munkatársai. Szovjet részről az estebéden jelen volt A. A. Gromiko, Sz. A. Vinogradov, V. Sz. Szemjonov, G. M. Puskin, D. A. Zsukov, V. J. Jerofejev. Az estebéd meleg baráti lég- > körben folyt le. nemzetközi feszültség enyhítése szükségességének kérdését. Ugyanakkor megpróbálta elferdíteni az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére irányuló szovjet javaslatok lényegét. Jellemző azonban, hogy Dulles a most kialakult nemzetközi helyzetben nem tartotta lehetségesnek a tanácskozás szovjet napirend-tervezetének elutasítását. E javaslatok elutasításával az égé z világ előtt megmutatná, hogy nem kívánja keresni a megérett nemzetközi problémák megoldását. [ Berlin demokratikus köreiben — hangzik befejezésül a tudósítás — azt a tényt, hogy elfogadták a külügyminiszteri tanácskozás szovjet napirend-tervezetét, a nemzetközi feszültség enyhítéséért küzdő békeszerető erők sikeres harcának eredményeként értékelik. Ugyanakkor itt figyelembe veszik azt, hogy a nemzetközi együttműködés ellensége: tovább folytatják a tanácskozás sikeres munkájának megakadályozására irányuló kísérleteiket. Szovjet építőipari küldöttség érkezett hazánkba Szerdán délelőtt Mihail F. Nad- tocsij, a Szovjetunió építésügyi miniszterhelyettesének vezetésével 15 tagú építőipari küldöttség érkezett hazánkba. Fogadásukra a Keleti-pályaudvaron megjelent Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Kilián József építésügyi miniszterhelyettes, valamint a külügyminisztérium és a közlekedés- és postaügyi minisztérium képviselői. Jelen volt a küldöttség fogadásán J. V. Andropov szovjet nagykövetségi tanácsos és a nagy- követség több tagja. A küldöttség előreláthatóan két hétig tartózkodik hazánkban. WASHINGTON Az amerikai sajtó a berlini külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban azt igyekszik elhitetni olvasóival, hogy kevés a kilátás a vitás kérdések megoldására. A lapok többsége elhallgatja V. M. Molotov január 25-i nyilatkozatának legfontosabb részeit és a nyilatkozatot azzal igyekszik elintézni, hogy abban „nincsen semmi új sem‘‘. A „Christian Science Monitor“ azzal a „vigasszal'1 lép olvasói elé, hogy „néha eredménytelen tárgyalásnak is lehetnek gyümölcsei“. A lap cikkéből kitűnik, hogy a Marshall-tervet, az „európai védelmi közösséget“, az atlanti szövetséget tekinti ilyen „gyümölcsöknek”. A „The Washington Post“* hasonló hangnemben ír, noha beismeri, hogy „a hárem nyugati hatalmat a közvélemény kényszerítette arra, hogy részt vegyen ezen az értekezleten“*. A lapok úgy állítják be V. M. Molotov napirendi javaslatának elfogadását a három nyugati hatalom külügyminiszterei részéről, mint valami „nagy engedményt“, ami után most „a Szovjetuniónak kell megtenni a következő lépést“. LONDON A Kínai Népköztársaság részvételével megtartandó öthatalmi tanácskozás kérdésével kapcsolatban a „Birmingham Post“ annak a véleményének ad kifejezést, hogy „e tekintetben a nyugati hatalmak egymás között ellentétes nézeteket vallanak“. PÁRIZS A francia lapokat a Berlinben megtárgyalandó kérdések közül legfőképpen Németország sorsa foglalkoztatja. Ez a fő témája a „Le Monde“ kedd esti vezércikkének is, amely főbb pontjaiban támogatja Bidaultnak az ér'ekez- let első napján elhangzott beszédét Ugyanakkor a vezércikkből kicsendül az agresszív német mi- litarizmus feltámasztásával kapcsolatos aggodalom. A „France Solr“ kiemeli, hogy Molotov „ismételten több h lyütt igen szívélyesen nyilatkozott meg Franciaország irányában“. Ezzel kapcsolatban a francia sa'tó és közte a félhivatalos „AFP” hírügynökség is nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy V. M. Molotov meghívta Bidault francia külügyminisztert és a francia küldöttség vezető tagjait. A „Combat“ attól tart, hogy Bidaultnak a berlini értekezlet január 25-i ülésén elmondott bevezető beszéde Franciaországban belpolitikai bonyodalmakra vezet. Ebben az évben Pécsett, Nyíregyházán és Szolnokon új 7 kilowattos adókat építenek Ebben az évben már lehetővé Málik, hogy egész megyék területén hallgathassák a rádióelőfizetők a helyi műsorokat. Nyíregyházán, Pécsett és Szolnokon a meglévő kisteljesítményű adók mellé új, jóval erősebb 7 kilowattos adókat építenek. Ezek felhasználásával nagy körzetekben is jól lehet majd hallani a helyi műsorokat Esfehéd V. M. Malo'ovnál, a Szovjetunió küiiigym nfsz’erénél B dauH francia kiiiiigymin sz'er tiszteletére Ethe! és Julius Rosenberg levelei a siralomházból A Szikra kiadásában megjelent könyvalakban azoknak a leveleknek gyűjteménye, amelyeket Ethel és Julius Rosenberg írtak a siralomházból. Hároméves küzdelmük az igazságért és a maguk életéért felrázta az egész világ közvéleményét. A tiltakozások milliói ostromolták az Egyesült Államok kormányát, hogy emberséges elbánásra bírják az ártatlanul megvádolt házaspárral szemben. Ji-.tßS . Minden erőfeszítés hiábavaló volt. A yenki milliomosok kormányának bűnbakok kellettek. Áldozatok. akikre rákéftyszer'thessék a hidegháború kudarcainak felelősségét. Rosenbergéket megfizetett denunciánsok és hivatásos hamistanúk mozgósításával pör- hefogták azzal a váddal, hogy állítólag ellopták és n Szovjetunió kezére játszották az atombomba titkát. Rosenbergék nem voltak a Kommunista Párt tagjai, csak rokonszenvező útitársai voltak. — Arra akarták kényszeríteni őket, hogy a politikai rendőrségen megfogalmazott vallomásaikkal bekeverjék az állítólagos kémkedés ügyébe a kommunista pártot és mert erre nem voltak hajlandók, halálraítélték és a per különböző fokozatainak háromévi tortúrája után kivégezték őket. Ennek a borzalmas három esztendőnek lélekbemarkoló izgalmait, két egymást és gyermekeit izzón szerető fiatal emberpár tragikus harcát mondják el Julius és Ethel Rosenberg börtönlevelei. Ezek a levelek páratlanul állnak a maguk nemében a világirodalom dokumentumai között, mert valóban irodalmi becsű dokumentumok vannak közöttük, megrázóan mély emberi érzéssel átfűtött írások, melyek egyben politikailag is rendkívül tanulságot adnak a yenki imperializmus sötét terroruralmáról. A több, mint kétszázoldalas kötetben szereplő leveleket a Ro- senberg-házaspár többszáz írása közül válogatták ki. A levelek nem sokat beszélnek a per anyagáról, inkább egyéni történetüket mondják el, a hús és vér mélységes tragédiáját, melyen áttetszik az egész emberi élet. A gyü:temény Ethel Rosenberg- nek „Ha meghalunk” című, gyermekeihez írt megrázó verse vezeti be, majd pedig 1950 június 25-től a kivégzés napjáig kronologikus sorrendben következnek a levelek. „Mi vagyunk az amerikai fasizmus első áldozatai" Junius 19-én haragos vörösen kelt fel a nap. Délután 1 órakor a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte Douglasnak a kivégzés elhalasztásáról szóló határozatát. Délután 2 óra 40 perckor Eisenhower elutasította a kegyelmi kérvényt. Délután 4 óráig mindenki megtudta, hogy Rosenbergék 8 órakor — mielőtt a nap lenyugszik, — meg fognak halni. Julius és Ethal elkülönített cellájukban délután 7 óra 20 percig együtt voltak, beszélgettek, — k> tudja, mit mondtak? — és együtt írták utolsó leveleiket gyermekeikhez és barátaikhoz. Kedves Manny, megírtam végakaratomat és végrendeletet készítettem. Ebben minden kétséget kizáró módon leszögeztem, hogy azt akarom, mint mostanáig, úgy ezután is Te intézd a család minden ügyét és a gyerekek a Te felügyeleted alatt álljanak. Ethel teljesen egyetért ezzel a kérésemmel, és sajátkezüleg is megerősítette. Gyermekeink szemünk fényénél is drágábbak nekünk, ők a mi büszkeségeink és legdrágább kincseink. Szeresd őket szívből és vigyázz rájuk mindig, hogy egészséges, rendes emberekké váljanak. Bizonyos vagyok benne, hogy úgyis ezt teszed, de mint gyermekeire büszke apa, élek azzal az előjogommal, hogy ezt kérjem is Tőled, a legdrágább baráttól, a ragaszkodó testvértől. Mélységesen szeretem fiaimat. Nem nagyon szeretek búesúz- kodni, mert hiszem, hogy a jócse- iekedetek örökre fennmaradhät- nák, de mégis azt mondhatom: még sohasem szerettem volna ennyire élni, mint most, mert létem, hogy milyen gyönyörű lehet a jövő. Amióta érzem, hogy bizonyos kis mértékben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy ilyen legyen a iövő. azt gondolom, fiaimnak és általában az emberek millióinak javát szolgáljuk vele. Nem találok szavakat, amikor megpróbálok élettársamnak, drága, odaadó feleségemnek nemes- lelkűségéről, fennkölt gondolkodásáról beszélni. Mélységes szeretet, csodálatos összhang kapcsol össze bennünket — ez tette életemet teljessé és gazdaggá. Idős, beteg édesanyám mindig azon fáradozott, hogy megköny- nyítse helyzetemet, s a kölcsönös szeretet és odaadás szálai fűznek bennünket egymáshoz. Valóban önzetlenül fáradozott mindig érdekünkben. Nővérem és fivérem kezdettől fogva támogattak bennünket, teljes mértékben mellettünk álltak és mindent elkövettek, hogy segítsenek rajtunk. Igazán elmondhatjuk, hogy nagy megpróbáltatásaink idején családom kitartott mellettünk. Téged pedig, Manny, nemcsak családtagnak tekintünk, hanem hozzánk mindenki másnál köze- iebbálló jóbarátnak is. A testvériségnek és szeretetnek kötelékeit, amelyek bennünket egymáshoz kapcsolnak, az élet harcai s mindaz, ami ezekkel együttjár, fűzték szorosra és barátságunk hatalmas erőforrást jelent a számunkra. Tarts ki mellettünk, szeretett Barátom, hosszú életet kívánunk Neked, hogy egészségben és boldogságban folytathasd áldásos munkádat, mert Te kétségtelenül kiváló ember vagy, jó barát, és őszintén képviseled az emberek ügyét. Üdvözletemet küldöm Neked, és szívből jövő szeretettel ölellek. Sohase engedd, hogy hazugságaikkal visszájára fordítsák igazunkat, ártatlanságunkat. ************* **< — ♦*»»«■»♦♦»■»»<♦♦«4, A békét, kenyeret és rózsákat ígérő jövőért egyszerűen, de emberi méltóságunk tudatában várjuk a hóhért, bátran, bizalommal, a pillanaton felülemelkedve és egy percre sem csüggedünk. őszinte barátsággal Julius. P. S. Minden személyi tárgyamat három dobozba csomagolva, megkaphatod a börtönfelügyelőtől. Szeretettel ölel Julius. Ethel azt akarja, tudják meg az emberek, hogy mi vagyunk az amerikai fasizmus első áldozatai. Ethel és Julius. Az óra valahol — mindenütt — nyolcat ütött. Nyolc óra negyven perckor az éter hullámain szálló dzsessz Slangjait félbeszakította egy hír közlese: „Julius és Ethel Rosenberget kivégezték”. És a bemondó egyhangúan tovább olvasta a hírt: „Először Júliust végezték ki. Merev tekintettel lépett be a ha- lálkamrába ... Csak a harmadik elektromos ütés után állapították meg a halál beálltát... Utána került sor Ethel Ro- senbergre... Mielőtt beleült a székbe, kinyújtotta karját és megcsókolta a női fegyőrt... Az első elektromos ütés után egy kevés füst szállt fel az arcát és fejét borító bőrmaszkból... Még két elektromos ütést kapott.., és azután még kettőt...” Háromszáz mérföldnyire onnan, Washingtonban ügyvédjük, Emanuel H. Bloch tágranyitotta szállodaszobájának ajtaját a várakozó újságírók előtt és ennyit mondott nekik: „Hallgassák meg ezt és ne felejtsék el soha!”
