Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-25 / 303. szám

1953 DECEMBER 25. PÉNTEK NÉPLAP 3 Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Moszkva, (TASZSZ.) Decemüer 24-én a moszkvai lapokban köz­lemény jelent meg arról, hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának különtanácsa zárt tárgyaláson megtárgyalta L. Berija, V. Mer- kulov és társaik bűnügyét. A közlemény teljes szövege a következő: A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának különtanácsa 1953 decem­ber 18-tól december 23-ig zárt tárgyaláson az 1934 december 1-i törvényben megállapított, eljárás szerint megtárgyalta az L. P. Be­rija és társai ellen emelt vád alapján indult, bűnügyet. A különtanács elnöke I. Sz. Ko- nyev, a Szovjetunió marsallja volt, tagjai pedig a következők voltak: N. M. Svernyik, a Szovjet­unió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L. Zejgym, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első helyettese, K. Sz. Moszkalenko hadseregtábornok, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai te­rületi bizottságának titkára, M. I. Kucsava, Grúzia Szakszerveze­tei Tanácsának elnöke, L. A. Gromov, a moszkvai városi bíróság elnöke, K. F. Lunyev, a Szovjet­unió belügyminiszterének első helyettese. A vádirat értelmében átadták a bíróságnak az OSzSzSzK bün­tetőtörvénykönyvének 58—1 58—8, 58—13, 58—11. szakaszai­ban meghatározott bűntettekkel vádolt L. P. Beriját, valamint az OSzSzSzK büntetőtörvényköny­vének 58—1 „B”, 58—8, 58—11. szakaszaiban meghatározott bűn­tettekkel vádolt V. N. Merkulo- vot, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet., P. J. Mesiket, L. J. Vlodzimirszkjt. A bizonyítási eljárás teljes mér­tékben alátámasztotta az előzetes vizsgálat anyagát és az összes vádlottak ellen emelt, a vádirat­ban foglalt vádakat. A bíróság megállapította, hogy a vádlott Berija — hazáját el­árulva és a külföldi töke érdeké­ben cselekedve — a szovjet ál­lammal szemben ellenséges ösz- szeesküvő csoportot szervezett. — Ennek tagjai voltak a közös bű­nös tevékenységben hosszú évek során Berijával kapcsolatban ál­lott V. N. Merkulov, V. G. Deka- nozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlodzimirszkij vádlottak. Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé, hogy a belügyminisztérium szerveit fel­használják a Kommunista Párt és a Szovjetunió kormánya ellen, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása, a szov­jet munkás-paraszt rendszer fel­számolása, a kapitalizmus vissza­állítása és a burzsoázia uralmá­nak helyreállítása érdekében a párt és a kormány fölé helyezzék. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija bűnös, áruló tevé­kenységének kezdete és a kül­földi hírszerző szolgaiatokhoz fű­ződő titkos kapcsolatainak meg­teremtése még a polgárháború idejére nyúlik vissza, amikor a Bakuban tartózkodó L. P. Be­rija 1919-bcn árulást követett el, titkosügynöki megbízást vállalva az azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatában, amely angol hír­szerző szervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartóz­kodó L. P. Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot te­remtve a grűziai mensevik-kor- mány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szol­gálat fiókintézménye volt. L. P. Berija a későbi évek so­rán egészen letartóztatásáig fenn­tartotta és kibővítette a külföldi hírszerző szolgálatokkal kiépített titkos kapcsolatait. L. P. Berija és bűntársai hosz- szű éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékeny­ségüket. J. V. Sztálin elhúnyta után L. P. Berija a reakciós imperialista erőknek a szovjet állam elleni általános aktivizálódására szá­mítva, erőltetett ütemű crelekmé- nyekre tért át szovjetellenes, áruló terveinek valóraváltása ér­dekében. Ez lehetővé tette L. P. Berijának és bűntársainak rövid időn belül való leleplezését és bűnös tevékenységük megszün­tetését. 1953 márciusában L. P. Berija vádlott, mint a Szovjetunió bel­ügyminisztere, a hatalom megka- parintását előkészítve, fokozottan kezdte mind a belügyminiszté­rium központi apparátusában, mind a belügyminisztérium helyi szerveiben vezető állásokba he­lyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. L. P. Berija és cin­kostársai leszámoltak a belügy­minisztérium becsületes dolgozói­val, akik megtagadták az össze­esküvők bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. L. P. Berija és bűntársai szov­jetellenes áruló céljaiktól vezet­tetve, a bűnös intézkedések egész sorát tették annak érdekében, hogy a szövetségi köztársaságok­ban felelevenítsék a burzsoá- nacionalista elemek maradvá­nyait, ellenségeskedést és viszályt szítsanak a Szovjetunió népei között és hogy elsősorban aláás­sák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barát­ságát. L. P. Berija vádlott, mint a szovjet nép gonosz ellensége, sza­botálta, akadályozta a párt és a kormány részéről, a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendí­tése, valamint a szovjet nép jó­létének töretlen emelése érdeké­ben foganatosított legfontosabb in­tézkedések megvalósítását, hogy így élelmezési nehézségeket te­remtsen országunkban. Megállapítást nyert, hogy L. P. Berija vádlott és bűntársai, bű­nös tevékenységüket leplezve és álcázva, terrorista módon leszá­moltak azokkal, akiknek részéről leleplezéstől tartottak. Az összeesküvők oünös tevé­kenységük egyik alapvető mód­szereként a rágalmazást, az ár­mánykodást, a különféle provo­kációkat választották, a becsüle­tes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik L. P. Berijának és bűntársainak a szovjet állammal szemben ellen­séges, áruló terveik megvalósítá­sában útjában álltak és akadá­lyozták őket a hatalom megszer­zésében. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlodzimirszkij vádlottak, visz- szaélve a belügyi népbiztosság, az állambiztonsági minisztérium, a belügyminisztérium szerveiben betöltött hivatali állásukkal, a sú­lyos bűncselekmények egész so­rát követték el a kommunista párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes káderek kiirtása céljából. A bíróság megállapította, L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, amelyek mély erkölcsi züllöttsé- gét tanúsítják, ezenkívül olyan tényekre is fényt derített, hogy Berija nyereségvágyból is köve­tett el bűncselekményeket és visz- szaélt hivatalos hatalmával. A bíróság elé tárt eredeti ok­mányok, tárgyi bizonyítékok, a vádlottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az ösz- szes vádlottak bűnösségét az el­lenük emelt vádakban. A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak a bizo­nyítási eljárás során a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallo­másaikat és elismerték bűnössé­güket a legsúlyosabb államelle­nes bűncselekmények egész sorá­nak elkövetésében A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának külön tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki hazaárulásban, szovjetellenes ösz­szeesküvő csoport szervezésében, a hatalom megszerzése és a bur­zsoázia uralmának visszaállitása céljából, a Kommunista Párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselek­mények elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkás- mozgalom ellen kifejtett aktív harc folytatásában, amikor is Be­rija titkos ügynökként megbízott­ja volt az azerbajdzsáni ellenfor­radalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kap­csolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továb­biakban pedig fenntartotta és ki­bővítette titkos, bűnös kapcsola­tait a külföldi hírszerző szolgála­tokkal, egészen leleplezésének és letartóztatásának pillanatáig — vagyis bűnösnek mondotta ki az OSZSZSZK büntetőtörvényköny­ve 58-i „B“, 58-8, 58-13, 58-11 sza­kaszaiban meghatározott bűntet­tek elkövetésében. A bíróság megállapította V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaárulás­ban, terrorcselekmények elköve­tésében, szovjetellenes áruló cso­portban való részvételükben, va­gyis az OSZSZSZK büntetőtör­vénykönyvbe 58-1 „B‘‘, 58-8, 58-11 szakaszaiban meghatározott bűn­cselekmények elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának különtanácsa L. P. Beriját, V. N. Merkulovot, V. G. Dekano­zovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket és L. J. Vlodzimirszkijt a legsúlyosabb büntetésre: golyóáltali halálra ítélte, egyben elrendelte vagyu- nuk elkobzását, megfosztotta őket katonai rendfokozatuktól és ki­tüntetéseiktől. Az ítélet jogerős és perorvos Yttal meg nem támadható. ! Véífreiiefíoífáh az L. P. Beríja ts Bűntársai ellen hozott iíeieiei Moszkva, (TASZSZ). A decem­ber 24-i lapok közlik a következő­ket: A legsúlyosabb büntetésre: go- iyóáltali halálra ítélt L P. Berija, V. N. Merkulov. V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimir­szkij vádlottakon december 23-án végrehajtották a Szovjetunió Legfelső Bíróságának különtanó- [ csa által hozott ítéletet. A tiszavasvári hajózsilip építői a Hl. Pártkongresszus tiszteletére vállalják:------------------------------------------------------------------------§-£-----------------------­1954. február 28-ra befejezik a hajózsilip építését A tiszavasvári hajózsilip építői jó munkával harcolnak a tervteljesítésért, a hajózsilip határidőelőtti elkészítéséért. 1953, évi tervüket már december hetedikén teljesítették, eddig 114 szá­zalékos eredményt értek el. Már 1954 január havi tervük befeje­zésén dolgoznak. Ök is csatlakoztak a Földkotró Vállalat által kezdeményezett és a III. Pártkongresszus tiszteletére folyó munka­versenyhez és értékesebbnél értékesebb vállalásokat tettek. Az építkezésnél dolgozók vállalták: 1. A hajózsilip építését 1954 április 4 helyett február 28-ra befejezik. 2. A téli betonozásnál, a zsilip-építménybe 3,200 köbméter vasbetont a követelményeknek megfelelően, 100 százalékos mi­nőségi munkával dolgoznak be. 3. Február 28-ig négy jelentős újítást vezetnek be, amivel anyagot és munkaerőt takarítanak meg. 4. A munkahely dolgozóinak szociális ellátását tovább javít­juk. Többek között minden dolgozót meleg téliruhával látunk el, és december 30-ra elkészítjük a melegvizes fürdőt. 5. A baleseti oktatás jobb megszervezésével és a munkahely kultúrájának, rendjének fokozásával, az első negyedévben teljes balesetmentességet biztosítunk. 6. Olyan munkanapon, amikor a hideg időjárás miatt nem lehet dolgozni, meleg helyiségben szakmai előadásokat tartunk a dolgozóknak. Mint eddig, úgy az 1954-es évben is példamutatóan megáll­juk a helyünket és a munkaverseny kiszélesítésével harcolunk azért, hogy a hajózsilipet határidő előtt elkészíthessük. A dolgozók nevében: BAN JÓZSEF, KONYÁI REZSŐ, K0RIK LÁSZLÓ, iib. elnök. építésvezető. párttitkár. Gyermekek öröme A képen: Az újévi fenyőfánál. A képen: Gyermekjátékok az újévi fenyőnél Moszkvában a Szak- szervezetek Háza oszlopcsarnokában. — (Foto J. Berlinyer.)

Next

/
Thumbnails
Contents