Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-25 / 303. szám

_AZ MOP SI ABOLCS- SI ATM A R MEGYEI PABTB.IOTTSÁOÁN A X. ÉVFOLYAM, 30?.. SZÁM ÁR4 50 FILLÉR 1953 DECEMBER 25, PÉNTEK A béke védelméért A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELVIRÁGZÁSÁNAK PROGRAMMJÁRÓL A nyirmadai Dózsa tsz. tagjai örömmel üdvözlik az új határozatot A világ népei nem kis aggoda­lommal szemlélték azt az esze­veszett atomfegyverkezési ver­senyt, amelynek fő irányítója az amerikai imperializmus. A há­ború megszállottjai, az emberte­len gyilkolás hivei ezt a fegy­verkezést legendába burkolták. Abba a megtévesztő mesébe, hogy egyedül az övék az atombomba és hidrogénbomba titka. Agresz- sziv politikájukat erre alapozták. Az igazság azonban igazság — nem lehet hosszú ideig véka alá rejtegetni — s csakhamar ezét- foszlott a halálgyárosok illúziója. Kiderült ugyanis, hogy a Szov­jetunió különböző típusú atom­fegyverek és hidrogénfegyverek birtokában van. Mindjárt hozzá kell tenni azt is, hogy amíg az imperialista körök a népek aka­rata ellenére egyre vadabbul folytatták az atomzsarolás és atomfegyverkezés politikáját, ad­dig a Szovjetunió a népek igazi érdekeit támogatva nyolc eszten­dőn keresztül szakadatlanul kö­vetelte és követeli az atomfegy­verek alkalmazásának betiltását. Eisenhower, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke december 8-án beszédet mondott az ENSZ- ben, s a beszéddel kapcsolatban az elmúlt napokban jelent meg a szovjet kormány nyilatkozata. Eisenhower beszédében komolyan iiangsúlyozta az atomfegyverke­zési verseny veszélyeit, az atom­fegyverek pusztító hatását, s ugyanakkor bizonyos javaslato­kat tett. Ezek a javaslatok újra eláruljál;, hogy a háborús ha­szonra szomjazó imperialista kö­rök korántsem mondottak le al­jas tervükről, nem mondanak le az atomfegyverkezés továbbhaj- szölásáról. Ha közelebbről meg­vizsgáljuk az elnök javaslatait, kiderül, mindez arra való, hogy elaltassa a népek éberségét, elte­relje a figyelmet az atomfegyve­rek veszélyéről. Jellemző, hogy ezt a reakciós körök hirhedt kom­mentátora, Lipmann, a New York Herald Tribune szemleírója is így mondja: „Az új amerikai ja­vaslat nem irányozza elő az atomfegyver korlátozását, sőt még szabályozását sem.” Eisen­hower elnök azt javasolta, hogy az „érintett” államok adják át normális uránkészleteik és hasa­dóanyagkészleteik bizonyos részét egy nemzetközi atomenergia-szer­vezetnek, békés célokra való fel- használás végeit. Ez a javaslat — mint a szovjet kormány nyilat­kozata leszögezi — nem jelen­tene megoldást, hiszen az atom­anyagok csak kis részét kel­lene átadni a bizottságnak s a nagyobb rész továbbra is az atomfegyverek gyártását szol­gálná. Az amerikai javaslat egyetlen szót sem mond az atom­fegyverek alkalmazásának betil­tásáról, nem korlátozza a táma­dót abban, hogy bármely célra és időpontban alkalmazza az atom­fegyvert. Ez a javaslat éppen a lényeges és fő kérdést kerüli meg jellemző imperialista képmutatás­sal: az atomfegyver betiltásának problémáját. A szovjet kormány világos és félreérthetetlen álláspontja ez: tiltsák be az atom- és egyéb tö­megpusztító fegyvereket. A Szov­jetunió újra bizonyságát adta annak, hogy az emberiség érdekei vezérlik külpolitikájában. Bi­zonyságát adta annak, hogy őszin­tén el akarja hárítani a pusztító háború, az atomháború veszélyét az emberiség feje felől, hogy enyhíteni akarja a nemzetközi feszültséget, hogy fejleszteni akarja a népek közötti kulturális és gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió a béke biztos táma­sza, következetes őre, harcosa. Ebből a politikából ered az is, hogy a Szovjetunió mindenkor kész a tárgyalások fonalát fel­venni. Eisenhower a kérdés meg­oldására bizalmas, vagy diplomá­ciai tárgyalásokat javasolt. A szovjet kormány nyilatkozata er­re így válaszolt: „Ami Eisenho­wer elnök nyilatkozatát illeti, a bizalmas vagy diplomáciai tár­gyalásokról, az általa tett javas­latot illetően a szovjet kormány — vátozatlanul követve békesze­rető politikáját — késznek nyi­latkozik résztvenni ilyen tárgya­lásokon.” S ennek a tárgyalásnak eredményesnek kell lenni a né­pek javára, azaz az érintett ál­lamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy nem alkal­maznak atom-, hidrogén-, vagy más tömegpusztító fegyvert. A szovjet kormány nyilatkoza­tának széles visszhangja van vi­lágszerte. A párizsi Combat eze­ket írja: „A szovjet válasz nyil­vánvalóan döntő jelentőségű a nemzetközi diplomáciai kapcsola­tok további alakulása szempont­jából. Ez két vonatkozásban is fennáll: az atomról folytatott megbeszélések kezdete máris je­lentősen hozzájárulhat a feszült­ség enyhüléséhez, s ezenkívül a tárgyalások általános megegye­zésre is vezethetnek a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zött,” Nem nehéz megérteni, hogy miért kíséri a népek őszinte ro­kon szén ve a szovjet kormány ál­láspontját. Az emberek megelé­gelték a háborúkat, az egyszerű emberek békében és nyugalom­ban akarnak élni. Éppen ezért együttéreznek minden olyan meg­nyilvánulással, kezdeményezéssel, mely a béke megszilárdítására, megőrzésére irányul. Most újra meggyőződtek arról, hogy a béke legkövetkezetesebb, legállhatato- sabb és legerősebb harcosa is — a Szovjetunió. Ezekben a napokban különösen sok szó esik a békéről. S el­mondhatjuk: a népek ma már meg tudják különböztetni a béke igazi barátait, a béke álbarátaitól. Nemcsak különbséget tesznek, hanem szxvvel-lélekkel harcolnak a béke barátai oldalán százmil­liók legszentebb ügyéért. Szívvel lélekkel követik a Szovjetuniót, a béke legelső barátját, élharco­sát. A béke elszánt harcosai kö­zött ott vagyunk mi is, a Magyar Népköztársaság dolgozói, becsü­letes polgárai. Bennünket is ag­godalommal tölt el az atomfegy­verkezés veszélye, mi is nagy örömmel fogadtuk a szovjet kor­mány nyilatkozatát és mi is, együtt követeljük szavakkal és tettekkel a Szovjetunió népeivel: vessenek véget a fegyverkezés­nek, kezdődjenek tárgyalások, tiltsák be a tömegpusztító fegy­vereket ! A népek képesek arra, hogy meghátrálásra kényszerítsék a háború megszállottjait. A népek képesek arra, hogy kivívják a tartós békét! Úgy a magam, mint a nyírma- dai Dózsa tsz. tagságának nevé­ben örömmel üdvözlöm pártunk és a minisztertanács legújabb ha­tározatát, amely hatalmas segít­séget ad mezőgazdaságunk fej­lesztéséhez. Nincs mezőgazdaságunknak olyan területe, amelynek fejlesz­téséről ne gondoskodna. Hogy csak egyet említsek, az állatte­nyésztés fejlesztését úgy segíti elő a határozat, hogy az egyben a lakosság jobb hús- és zsírelláta- sát fogja szolgálni. Bizony, a mi szövetkezetünkben is alacsony az állattenyésztés ho­zama. A fejési átlag jelenleg csak 3—5 liter, de nyáron sem halad­ja túl a 10 litert. Malacozási át­lagunk ebben az évben négy volt. Juhállományunkban elhatalmaso­dott a rühösség. Baromfiállomá­nyunk kicsi és gyenge a tojásho­zam. A határozat módot ad arra, hogy mindezeket a hiányosságo­kat megszüntessük. A jó apaálla­tok biztosítása, jófajta vemhes üsző vásárlására nyújtandó hosz- szúlejáratú hitel, a törzskönyve­zés és az a sok, szinte felsorol- hatatlan segítség lehetővé teszi, hogy talpraállhassunk, hogy fej­lődhessünk. A határozat nyomán felülvizsgáljuk a takarmányozás, Tarr József 9 holdas dolgozó paraszt még alig 32 éves. Mégis az a hír járja róla Öpályiban, hogy mintaszerűen gazdálkodik. Aki a tanácsházán érdeklődik felőle, annak azt a választ adják, hogy becsületesen teljesíti min­dig az állam iránti kötelezettsé­gét. „Különben nézze meg az elvtárs, beszélgessen vele“ — fű­zik hozzá. Valóban, amikor először beszél vele az ember, azonnal szembetű nik. hogy szereti Tarr József a földet. elhelyezés és ápolás körülmé­nyeit és ahol lehet, máris segí­tünk. Eddig egyforma adagot kaptak a tehenek, de ezután ér­dem szerint adjuk nekik a takarmányt. 350 köbméter siló­takarmányhoz további 300 köb­métert készítünk. Jövőre több pillangóst termesztünk és a zöld futószalag javítására marhaká­posztát termelünk. Kocáinknál jövőre már kétszer elletünk. A juhok rühösssgét a laskodi tsz. juhásza kezelte ki, mert nem volt juhászunk. Most Kovács István és fia, vérbeli juhászok léptek szö­vetkezetünkbe és ők veszik át a juhok gondozását. A mi szomorú esetünk a rühösséggel megtaní­tott arra, hogy fürösztő és nyíró mozgó brigádok szervezését kel­lően értékeljem, amire a határo­zat külön kitér. A határozatból így, egyszeri ol­vasásra is sok mindent megértet­tem. Azonban, hogy mindent jól megértsünk, még tovább kell tanulmányoznunk. Azután meg­beszéljük a tagokkal, hogy a ha­tározat nyomán miképpen készít­sük el jövő felemelkedésünk nagyszerű tervét. DORKA JÁNOS, a nyírmadai Dózsa tsz. elnöke. — A földem jórésze homokos, megtanultam az öregek tapaszta­lataiból. az új mezőgazdasági jzakkönyvekből, hogy a homokos földön is lehet szépen termelni, itt azonban nélkülözhetetlen a gyakori trágyázás. Mivel kevés az istállótrágyánk, ezért a homo­kos föld terméshozamát úgy akar­tuk megjavítani, hogy keserű csii- ’sgfürtöt termelünk, ami zöldtrá­gyának felhasználva, kiválóan al­kalmas a talaj megjavítására. Ezt azonban eddig nem volt szabad termelni. „Legfontosabb feladatunk a jó vetőburgonya előállítása“ A párt Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a mező­gazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatát kutatóink öröm­mel üdvözölték. A mi telepünk feladata kizárólag homoki növé­nyek, mint a burgonya, édes-fehér csillagfürt, napraforgó, homoki lucerna és rozs nemesítése. Eze­ket a növényeket még a gazdasá­gon belül el is szaporítjuk szu­per-elit és elit fokon. A legfonto­sabb homoki növényből, a burgo­nyából a felszabadulás utáni években 12 új fajtát állítottunk elő, amelyekből már olyan nagy- mennyiségű szuper-elit és elit­gumóval rendelkezünk, hogy azo­kat gazdaságunkban nem tudtuk elhelyezni Az idén nagyrészt át kellett adni továbbszaporításra ál­lami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek. Az idei termés­ből mintegy 150 vágón burgonyát adunk át továbbszaporításra. A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács határozata még na­gyobb feladatok elé állítja a kí­sérleti gazdaságokat is. Nekünk különösen a burgonya-vetögumó előállítása terén lesz Igen fontos feladatunk, tekintve, hogy me­gyénk erősen burgonyatermő vi­dék, amellett jóformán a* egész országot Szabolcs megyéből kell ellátni egészséges, felújításra al­kalmas vetőburgonyával. Kísér­leti telepünk eddig is teljes ka­pacitással dolgozott és komoly eredményeket ért el. Mégsem elé­gedhetünk meg elért eredmé­nyeinkkel. A párt és a miniszter- tanács határozata még nagyobb feladatok elé állít bennünket. De reméljük, hogy ennek a nagy fel­adatnak meg fogunk felelni, mi­vel kormányunk lehetővé tette,; hogy a kisvárdai kísérleti gazda­sággal szoros kapcsolatban egy burgonya vetőgumó-fajtaszaporító osztály is létesüljön, amelyiknek az lesz a feladata, hogy a kísér­leti gazdaságból kikerült vető- gumó továbbszaporítását az álla­mi gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben irányítsa és ellen­őrizze. Kutatóink mindent elkövetnek, hogy a határozatban lefektetett tervek megvalósításához minél nagyobb segítséget nyújtsanak. BODA SÁNDOR, a kisvárdai kísérleti gazdaság vezetője. — Most, hogy ez az új határo­zat lehetővé teszi a keserű csil­lagfürt termelését, újabb örömöt szerzett mindnyájunknak. Én már el is határoztam, hogy egy- egy holdon termelek minden év­ben. Ebből 1200 ölet zöldtrágyá- nak, 400 öl termését pedig magnak hagyok meg, — mondotta Tarr Jó­zsef a határozat elolvasása után. Tarr József a községi szakté* nács tagja. Nemsokára gyűlésen beszélik meg a csillagfürttermelés előnyeit a község- dolgozó paraszt­jaival. „Gépállomásunk nagyot lép előre ezután64 A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatáról be­szélgettünk Bakó Júliával, a nagydobosi gépállomás politikai he­lyettesével. Most olvasta az újságban a határozatnak azt a ré­szét, amely a gépállomások munkájának megjavításáról szól. S a gépállomás minden dolgozójának hangján szólt, amikor elmon­dotta, hogy ez a határozat már a napokban érezteti majd hatását gépállomásukon. Főleg az ragadta meg figyelmemet a párt és a miniszterta­nács határozatából, hogy újabb tízezer traktort kapnak a gépál­lomások néhány éven belül. Ez a mi gépállomásunk számára is azt jelenti, hogy megoldódik régi problémánk. Több traktor­ral dolgozhatunk, jobban elláthatjuk a munkát. A géphiány miatt nem tudtuk teljesíteni a nyáron tarlóhántási tervünket, nem tud­tunk elég segítséget adni a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeinek fokozásához. Mindezt pó­tolhatjuk most, hiszen ez a határozat több traktort jelent, s a pótalkatrészekkel való ellátást is megjavítja. Az elmúlt nyáron mindössze két kombájn dolgozott körzetünkben. Ez is kevés, de mi is kapunk majd azokból a kombájnokból, amiket jövőre és az utána következő években gyártanak. A határozat minden pontja nagyjelentőségű számunkra. A dolgozók élet- és munka- körülményeinek megjavítása, a munkabér rendezése mind olyan segítség, amit ezelőtt sohasem kaphatott mezőgazdasági mun­kás. Mi erre a határozatra azzal válaszolunk, hogy jó munkát végzünk a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasz­tok földjén. Minden erőnkkel segítséget adunk ahhoz, hogy kör­zetünkben emelkedjen a terméshozam.” Tarr József dolgozó para*zl már a talajjavítást tervezi „Nyíri Pajkos" a 7« oldalon *Világ, pvoletéinai eyy.esüljetek !

Next

/
Thumbnails
Contents