Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-25 / 303. szám
_AZ MOP SI ABOLCS- SI ATM A R MEGYEI PABTB.IOTTSÁOÁN A X. ÉVFOLYAM, 30?.. SZÁM ÁR4 50 FILLÉR 1953 DECEMBER 25, PÉNTEK A béke védelméért A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELVIRÁGZÁSÁNAK PROGRAMMJÁRÓL A nyirmadai Dózsa tsz. tagjai örömmel üdvözlik az új határozatot A világ népei nem kis aggodalommal szemlélték azt az eszeveszett atomfegyverkezési versenyt, amelynek fő irányítója az amerikai imperializmus. A háború megszállottjai, az embertelen gyilkolás hivei ezt a fegyverkezést legendába burkolták. Abba a megtévesztő mesébe, hogy egyedül az övék az atombomba és hidrogénbomba titka. Agresz- sziv politikájukat erre alapozták. Az igazság azonban igazság — nem lehet hosszú ideig véka alá rejtegetni — s csakhamar ezét- foszlott a halálgyárosok illúziója. Kiderült ugyanis, hogy a Szovjetunió különböző típusú atomfegyverek és hidrogénfegyverek birtokában van. Mindjárt hozzá kell tenni azt is, hogy amíg az imperialista körök a népek akarata ellenére egyre vadabbul folytatták az atomzsarolás és atomfegyverkezés politikáját, addig a Szovjetunió a népek igazi érdekeit támogatva nyolc esztendőn keresztül szakadatlanul követelte és követeli az atomfegyverek alkalmazásának betiltását. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke december 8-án beszédet mondott az ENSZ- ben, s a beszéddel kapcsolatban az elmúlt napokban jelent meg a szovjet kormány nyilatkozata. Eisenhower beszédében komolyan iiangsúlyozta az atomfegyverkezési verseny veszélyeit, az atomfegyverek pusztító hatását, s ugyanakkor bizonyos javaslatokat tett. Ezek a javaslatok újra eláruljál;, hogy a háborús haszonra szomjazó imperialista körök korántsem mondottak le aljas tervükről, nem mondanak le az atomfegyverkezés továbbhaj- szölásáról. Ha közelebbről megvizsgáljuk az elnök javaslatait, kiderül, mindez arra való, hogy elaltassa a népek éberségét, elterelje a figyelmet az atomfegyverek veszélyéről. Jellemző, hogy ezt a reakciós körök hirhedt kommentátora, Lipmann, a New York Herald Tribune szemleírója is így mondja: „Az új amerikai javaslat nem irányozza elő az atomfegyver korlátozását, sőt még szabályozását sem.” Eisenhower elnök azt javasolta, hogy az „érintett” államok adják át normális uránkészleteik és hasadóanyagkészleteik bizonyos részét egy nemzetközi atomenergia-szervezetnek, békés célokra való fel- használás végeit. Ez a javaslat — mint a szovjet kormány nyilatkozata leszögezi — nem jelentene megoldást, hiszen az atomanyagok csak kis részét kellene átadni a bizottságnak s a nagyobb rész továbbra is az atomfegyverek gyártását szolgálná. Az amerikai javaslat egyetlen szót sem mond az atomfegyverek alkalmazásának betiltásáról, nem korlátozza a támadót abban, hogy bármely célra és időpontban alkalmazza az atomfegyvert. Ez a javaslat éppen a lényeges és fő kérdést kerüli meg jellemző imperialista képmutatással: az atomfegyver betiltásának problémáját. A szovjet kormány világos és félreérthetetlen álláspontja ez: tiltsák be az atom- és egyéb tömegpusztító fegyvereket. A Szovjetunió újra bizonyságát adta annak, hogy az emberiség érdekei vezérlik külpolitikájában. Bizonyságát adta annak, hogy őszintén el akarja hárítani a pusztító háború, az atomháború veszélyét az emberiség feje felől, hogy enyhíteni akarja a nemzetközi feszültséget, hogy fejleszteni akarja a népek közötti kulturális és gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió a béke biztos támasza, következetes őre, harcosa. Ebből a politikából ered az is, hogy a Szovjetunió mindenkor kész a tárgyalások fonalát felvenni. Eisenhower a kérdés megoldására bizalmas, vagy diplomáciai tárgyalásokat javasolt. A szovjet kormány nyilatkozata erre így válaszolt: „Ami Eisenhower elnök nyilatkozatát illeti, a bizalmas vagy diplomáciai tárgyalásokról, az általa tett javaslatot illetően a szovjet kormány — vátozatlanul követve békeszerető politikáját — késznek nyilatkozik résztvenni ilyen tárgyalásokon.” S ennek a tárgyalásnak eredményesnek kell lenni a népek javára, azaz az érintett államoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén-, vagy más tömegpusztító fegyvert. A szovjet kormány nyilatkozatának széles visszhangja van világszerte. A párizsi Combat ezeket írja: „A szovjet válasz nyilvánvalóan döntő jelentőségű a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok további alakulása szempontjából. Ez két vonatkozásban is fennáll: az atomról folytatott megbeszélések kezdete máris jelentősen hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez, s ezenkívül a tárgyalások általános megegyezésre is vezethetnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között,” Nem nehéz megérteni, hogy miért kíséri a népek őszinte rokon szén ve a szovjet kormány álláspontját. Az emberek megelégelték a háborúkat, az egyszerű emberek békében és nyugalomban akarnak élni. Éppen ezért együttéreznek minden olyan megnyilvánulással, kezdeményezéssel, mely a béke megszilárdítására, megőrzésére irányul. Most újra meggyőződtek arról, hogy a béke legkövetkezetesebb, legállhatato- sabb és legerősebb harcosa is — a Szovjetunió. Ezekben a napokban különösen sok szó esik a békéről. S elmondhatjuk: a népek ma már meg tudják különböztetni a béke igazi barátait, a béke álbarátaitól. Nemcsak különbséget tesznek, hanem szxvvel-lélekkel harcolnak a béke barátai oldalán százmilliók legszentebb ügyéért. Szívvel lélekkel követik a Szovjetuniót, a béke legelső barátját, élharcosát. A béke elszánt harcosai között ott vagyunk mi is, a Magyar Népköztársaság dolgozói, becsületes polgárai. Bennünket is aggodalommal tölt el az atomfegyverkezés veszélye, mi is nagy örömmel fogadtuk a szovjet kormány nyilatkozatát és mi is, együtt követeljük szavakkal és tettekkel a Szovjetunió népeivel: vessenek véget a fegyverkezésnek, kezdődjenek tárgyalások, tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket ! A népek képesek arra, hogy meghátrálásra kényszerítsék a háború megszállottjait. A népek képesek arra, hogy kivívják a tartós békét! Úgy a magam, mint a nyírma- dai Dózsa tsz. tagságának nevében örömmel üdvözlöm pártunk és a minisztertanács legújabb határozatát, amely hatalmas segítséget ad mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Nincs mezőgazdaságunknak olyan területe, amelynek fejlesztéséről ne gondoskodna. Hogy csak egyet említsek, az állattenyésztés fejlesztését úgy segíti elő a határozat, hogy az egyben a lakosság jobb hús- és zsírelláta- sát fogja szolgálni. Bizony, a mi szövetkezetünkben is alacsony az állattenyésztés hozama. A fejési átlag jelenleg csak 3—5 liter, de nyáron sem haladja túl a 10 litert. Malacozási átlagunk ebben az évben négy volt. Juhállományunkban elhatalmasodott a rühösség. Baromfiállományunk kicsi és gyenge a tojáshozam. A határozat módot ad arra, hogy mindezeket a hiányosságokat megszüntessük. A jó apaállatok biztosítása, jófajta vemhes üsző vásárlására nyújtandó hosz- szúlejáratú hitel, a törzskönyvezés és az a sok, szinte felsorol- hatatlan segítség lehetővé teszi, hogy talpraállhassunk, hogy fejlődhessünk. A határozat nyomán felülvizsgáljuk a takarmányozás, Tarr József 9 holdas dolgozó paraszt még alig 32 éves. Mégis az a hír járja róla Öpályiban, hogy mintaszerűen gazdálkodik. Aki a tanácsházán érdeklődik felőle, annak azt a választ adják, hogy becsületesen teljesíti mindig az állam iránti kötelezettségét. „Különben nézze meg az elvtárs, beszélgessen vele“ — fűzik hozzá. Valóban, amikor először beszél vele az ember, azonnal szembetű nik. hogy szereti Tarr József a földet. elhelyezés és ápolás körülményeit és ahol lehet, máris segítünk. Eddig egyforma adagot kaptak a tehenek, de ezután érdem szerint adjuk nekik a takarmányt. 350 köbméter silótakarmányhoz további 300 köbmétert készítünk. Jövőre több pillangóst termesztünk és a zöld futószalag javítására marhakáposztát termelünk. Kocáinknál jövőre már kétszer elletünk. A juhok rühösssgét a laskodi tsz. juhásza kezelte ki, mert nem volt juhászunk. Most Kovács István és fia, vérbeli juhászok léptek szövetkezetünkbe és ők veszik át a juhok gondozását. A mi szomorú esetünk a rühösséggel megtanított arra, hogy fürösztő és nyíró mozgó brigádok szervezését kellően értékeljem, amire a határozat külön kitér. A határozatból így, egyszeri olvasásra is sok mindent megértettem. Azonban, hogy mindent jól megértsünk, még tovább kell tanulmányoznunk. Azután megbeszéljük a tagokkal, hogy a határozat nyomán miképpen készítsük el jövő felemelkedésünk nagyszerű tervét. DORKA JÁNOS, a nyírmadai Dózsa tsz. elnöke. — A földem jórésze homokos, megtanultam az öregek tapasztalataiból. az új mezőgazdasági jzakkönyvekből, hogy a homokos földön is lehet szépen termelni, itt azonban nélkülözhetetlen a gyakori trágyázás. Mivel kevés az istállótrágyánk, ezért a homokos föld terméshozamát úgy akartuk megjavítani, hogy keserű csii- ’sgfürtöt termelünk, ami zöldtrágyának felhasználva, kiválóan alkalmas a talaj megjavítására. Ezt azonban eddig nem volt szabad termelni. „Legfontosabb feladatunk a jó vetőburgonya előállítása“ A párt Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatát kutatóink örömmel üdvözölték. A mi telepünk feladata kizárólag homoki növények, mint a burgonya, édes-fehér csillagfürt, napraforgó, homoki lucerna és rozs nemesítése. Ezeket a növényeket még a gazdaságon belül el is szaporítjuk szuper-elit és elit fokon. A legfontosabb homoki növényből, a burgonyából a felszabadulás utáni években 12 új fajtát állítottunk elő, amelyekből már olyan nagy- mennyiségű szuper-elit és elitgumóval rendelkezünk, hogy azokat gazdaságunkban nem tudtuk elhelyezni Az idén nagyrészt át kellett adni továbbszaporításra állami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek. Az idei termésből mintegy 150 vágón burgonyát adunk át továbbszaporításra. A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata még nagyobb feladatok elé állítja a kísérleti gazdaságokat is. Nekünk különösen a burgonya-vetögumó előállítása terén lesz Igen fontos feladatunk, tekintve, hogy megyénk erősen burgonyatermő vidék, amellett jóformán a* egész országot Szabolcs megyéből kell ellátni egészséges, felújításra alkalmas vetőburgonyával. Kísérleti telepünk eddig is teljes kapacitással dolgozott és komoly eredményeket ért el. Mégsem elégedhetünk meg elért eredményeinkkel. A párt és a miniszter- tanács határozata még nagyobb feladatok elé állít bennünket. De reméljük, hogy ennek a nagy feladatnak meg fogunk felelni, mivel kormányunk lehetővé tette,; hogy a kisvárdai kísérleti gazdasággal szoros kapcsolatban egy burgonya vetőgumó-fajtaszaporító osztály is létesüljön, amelyiknek az lesz a feladata, hogy a kísérleti gazdaságból kikerült vető- gumó továbbszaporítását az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben irányítsa és ellenőrizze. Kutatóink mindent elkövetnek, hogy a határozatban lefektetett tervek megvalósításához minél nagyobb segítséget nyújtsanak. BODA SÁNDOR, a kisvárdai kísérleti gazdaság vezetője. — Most, hogy ez az új határozat lehetővé teszi a keserű csillagfürt termelését, újabb örömöt szerzett mindnyájunknak. Én már el is határoztam, hogy egy- egy holdon termelek minden évben. Ebből 1200 ölet zöldtrágyá- nak, 400 öl termését pedig magnak hagyok meg, — mondotta Tarr József a határozat elolvasása után. Tarr József a községi szakté* nács tagja. Nemsokára gyűlésen beszélik meg a csillagfürttermelés előnyeit a község- dolgozó parasztjaival. „Gépállomásunk nagyot lép előre ezután64 A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatáról beszélgettünk Bakó Júliával, a nagydobosi gépállomás politikai helyettesével. Most olvasta az újságban a határozatnak azt a részét, amely a gépállomások munkájának megjavításáról szól. S a gépállomás minden dolgozójának hangján szólt, amikor elmondotta, hogy ez a határozat már a napokban érezteti majd hatását gépállomásukon. Főleg az ragadta meg figyelmemet a párt és a minisztertanács határozatából, hogy újabb tízezer traktort kapnak a gépállomások néhány éven belül. Ez a mi gépállomásunk számára is azt jelenti, hogy megoldódik régi problémánk. Több traktorral dolgozhatunk, jobban elláthatjuk a munkát. A géphiány miatt nem tudtuk teljesíteni a nyáron tarlóhántási tervünket, nem tudtunk elég segítséget adni a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeinek fokozásához. Mindezt pótolhatjuk most, hiszen ez a határozat több traktort jelent, s a pótalkatrészekkel való ellátást is megjavítja. Az elmúlt nyáron mindössze két kombájn dolgozott körzetünkben. Ez is kevés, de mi is kapunk majd azokból a kombájnokból, amiket jövőre és az utána következő években gyártanak. A határozat minden pontja nagyjelentőségű számunkra. A dolgozók élet- és munka- körülményeinek megjavítása, a munkabér rendezése mind olyan segítség, amit ezelőtt sohasem kaphatott mezőgazdasági munkás. Mi erre a határozatra azzal válaszolunk, hogy jó munkát végzünk a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Minden erőnkkel segítséget adunk ahhoz, hogy körzetünkben emelkedjen a terméshozam.” Tarr József dolgozó para*zl már a talajjavítást tervezi „Nyíri Pajkos" a 7« oldalon *Világ, pvoletéinai eyy.esüljetek !
