Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-20 / 299. szám
Vietnam népe hét éve harcol függetlenségéért Hét évve! ezelőtt, 1946 december 19-én a francia gyarmatosítók agresszív háborút indítottak Vietnam ellen. A vietnami nép fegyverrel kezében kelt harcra a külföldi területrablók ellen ós önfeláldozó harccal a mai napig az ország területének több mint 90 százalékát felszabadította. Ezen a területen körülbelül 23 millió ember él. A felszabadított területen jelentős sikereket értek el a gazdasági és kulturális élet minden területén. A háborús idők nehéz körülményei közepette a vietnami munkások vegyipari, kohászati, textil, gyógyszer, papír és egyéb ipari vállalatokat építettek. A népi kormány és a Vietnami Munkapárt igen nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, a Vietnam egész lakosságának 90 százalékát kitevő parasztság jólétének emelésére. A vietnami ncp hatalmas- sikereket ér el a kultúra fejlesztése terén is. Hét év alatt a felszabadított területeken több mint 141 millió lakos tanult meg írni és , olvasni. Megteremtették a bölcső- ( dék és óvodák hálózatát és több- , száz szülőotthont építettek. A fel- j szabadított kerületekben 3.700 ál- j talános iskolában 430.000 gyermek j tanul. 206 középiskolában pedig több mint 30.000 gyermek végzi! tanulmányait. A köztársaságban egyetem is nyilt. Igen sok nemzetiségi kerületben tanfolyamok működnek az analfabétizmus felszámolására. Ezévben már tanítókat képeznek a nemzeti kisebbségek tanítására is. büoliáfeenj líölpoibi kérdésekre. ____ Mi a helyzet Bermuda után — Berlin előli \ szőriét nép ielftáboroddsa Berija és cinHostórsai ellen Mossfova9 (TASZSZ). A moszkvai lapok beszámolókat közölnek a dolgozók gyűléseiről, amolyanon ffií-gritattáfe a Szovjetunió ügyészségének a hazaáruló Borijának, a szovjet nép ellenségének ügyében kiadott, köakmiényét. A moszkvai1 dolgozók — csakúgy, mint minden szovjet ember — tnéiy megelégedésüket fejezik ki, hogy leleplezték, ártalmatlanná tét. ték és a bíróságnak adták át Berija hazaáruló, összeesküvő csoportját — írja ai pPravda”. A lap beszámol a moszkvai' „Sarló és kalapács’’ kohásza4i. uízéin ötezer dolgozójának gyűléséről. A gyűlés a nép haragjának hatalmas megnyil- vánu’áía volt. .V Szovjetunió ügyészségének közleménye nagy visszhangot keltett a lendngrátíi dolgozók köröbéií. A „Sztálin" kohászati üz«nl,‘?n. a névai „Lenin” gépgyárban,; ,,Krasz- nij Treugolnyik" gyárbán'1® Le- nin.gr&d más vállalataihál, intéz-, menyeinél és tanintézeteiben gyűléseket tartottak. Tbiliszi dolgozói, együtt az egész szovjet néppel, mély felháborodásukat fejezik ki Berija és cinkosai aljas haza-áruló tevékeny&ége fölött. A „Sztálin” mozdony- és vagon- karbantartó üzem munkásainak gyűlésén Kervalisvíli kazánkorács a következőket mondotta: „Boriját és cinkosait, az imperializmus aljas kémeit leleplezték és ártaluuutínnná tették. Most ott állunk a szovjet Igazságszolgáltatás előtt. Ml, gróf doigocók az árulók legszigorúbb megbüntetését követeljük Amint a lapok közölték, hogy befejeződött a Szovjetunió ügyészségének vizsgálata Béri jónak ős cinkosainak, a szovjet nép esküdt ellenségének ügyében — írja a ..Krasznaja Zvjezda” — a bieví gyárakban és üzemekben gyűléseket hívtak össze. Ezeken a gyűléseken. a dolgozók megbélyegezték a hazaárulókat. akik . alá akarták ásni a Szovjetunió hatalmát, szét akarták rombolni a Szovjetunió népeinek nagy barátságát. J Vilniuszban. Taskentben, Rigában és a Szovjetunió más váró- saiban is gyűléseken vitatják meg a Szovjetunió ügyészségének közleményét. % (íehlen-i’éln kémsKervezel ú|abl> fasLszta paceHkisérletet térté* a Vérnél nemwkratibas Kóztársaság ellen A Német Demokratikus Köztársság legfelső bíróságának első számú bűn tetőtanácsa szombaton folytatta a Gehlen volt náci tábornok vezetésével működő kémszer- veaet bét ügynöke bűnperének tárgyalását. A bizonyítékok súlya alatt valamennyi vádlott beismerte a terhére rótt bűncselekményeket. Brenner vádlott, a Gehlen kúra- szervezet főügynökeinek egyike vallomásaiban kijelentette: — Feletteseim közölték velem, hogy szervezetünk tevékenysége a Német Demokratikus Köztársaságon kívül főleg Franciaország, továbbá Lengyelország, Csehszlovákia. a Szovjetunió és a népi Kína eile-ti irányul. Altruger vádlott beismerte, hogy a Gehlen szervezet katonai ős gazdasági loámkedésen kívül a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló kártevések megszervezését is fontos feladatának tekinti. Mint Renner vádlott a bíróság előtt elmondotta, a Gehlen-féle kémszervezet ezőv nyara óta többízben nyomatékosan figyelmeztette a Kémet Demokratikus Köztársaságban „do’gozó" ügynökeit, hogy a demokratikus Berlinben és a Német Demokratikus Köztársaság több vidéki városában 1954 januárjában az ez év június 17-én kudarcbafulladt fasiszta puccskísérlethez hasonló akciót kell előkészíteni. Egy sfüsriUi katona menedéket kéri a Kéme! Demokratikus KiizÜrsaségiiaii Clifford Murphy, a Nyuga t - Németországban állomásozó amerikai csapatok közkatonája átlépte a Német Demokratikus Köztársaság határát és menedékjogot kért a Kémet Demokratikus Köztársaság hatóságaitól. A Maszovlcl közli hogy a karácsonyi és újévi ünnepekkel kapcsolatban a légiforgalomban a következő korlátozások lesznek: December 25-én, pénteken é? 2'1-dn, szombaton, valamint 1951 január 1-én, pénteken és 2-án, szombaton a belföldi légiforgalom szünetel. December 27-én. vasárnap és 195-1 január 3-án v^sírnap a belföldi légiforgalom járatai meneí- rend.vzevfien közleltc-hnek A nemrég lezajlott bermudai háromhatalmi értekezletről kiadott közlemény- tartalmának egyetlen poztí várnaként értékelhető, hogy a három nyugati hatalom kormányfői nem tudván kitérni a népek követelései elől, el- “ogadták a Szovjetunió négy hatalmi külügyminiszteri értekezlet isszehívását indítványozó javasltát. Mindemellett a közlemény aeai mulasztotta el hangsúlyozni, hogy szerzőik kitartanak az at- aníi szövetség és az „európai vé- ielmi közösség“ békésnek semmiképpen sem nevezhető politikája mellett. Kétségkívül figyelmet érdemel, hogy a nyugati hatalmi csoportosulás vezető körei az utóbbi napokban tett lépéseikkel aláhúzták a bermudai közleménynek azokat a passzusait, amelyek az „atlanti" és az „európai” politika folytatásának szükségességét hangoztatják. K héten ülést tartott az úgynevezett atlanti tanács és az ott elhangzott több felszólalás, valamint a záróközlemény szavai Ismét hirdetik a „veszély fennállá- sának“ és a fegyverkezés további szükségességének tarthatatlan tételeit. Az amerikai kormány tagja? leütésnek tartották azt is, hogy látva az amerikai védnökség alatt álló „európai egység“ létrejöttének mind halványuló reményeit, újabb rohamot indít- sanak az „európai védelmi közösségről szóló“ szerződés ratifikálása érdekében, elsősorban Francia- ország ellen, ahol óráról órára nő a tömegek ellenállása e szerződéssel szemben. E tekintetben a hét folyamán sajátos „munka- megosztást" figyelhettünk meg Dulles amerikai külügyminiszter j és leghftrciasabb európai csatlósa, I Adenauer bonni kancellár között. Míg Adenauer igyekezett elaltatni a nyugtalankodó francia uralkodó körök aggodalmait azzal, ! hagy a felfegyverzetí Nyugat-Né- meterazág — úgymond — nem sodorja hábortíba Franciaországot és, hogy a „közösségbe" való be: olvadás nem bomlasztja majd 1, -,,-z i,,) Franciaország siralmas gazdasági helyzetét, addig Dulles külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozatában durva fenyegetőzéssel és a belügyekbe való ú jabb otromba beavatkozással próbált nyomást gyakorolni Franciaor- rr'-rra, hffgy kierőszakolja a ratifikációt. Szavai meg lángolóbbra szították a francia nemzeti fclhá- borodás tüzét. Dulles fellépését szinte egész Franciaország elítéli. A nemzetközi kátmergezés amerikai politikája a bermudai érteke z'et óta Koreában is újból érezteti hatását. Ahogyan a nyáron a június 17-i berlini puccs és a felvilágosításra váró koreai és kí- ! nai hadifoglyok Li Szín Man által történt elhurcolása volt hivatott az amerikai háborús körök érdekében „ellensúlyczni" a nemzetközi helyzet némi enyhülését, úgy most a politikai értekezletet megelőző tanácskozások megszakítása élt e bűnös eél szolgálatában. — Arthur Dean, a tanácskozások amerikai küldöttségének vezetője, — mini ismeretes, — azzal a nevetséges ürüggyel vonult ki egyoldalúan a tanácskozásokról, hogy a koreai-kínai fél „megsértette“ az ameri kai felet. Miből állott e „sértés“? Abból, hogy a koreai-, kínai fél a bekövetkezhető arne-t rikai hiíszcgések elkerülése érdekében rámutatott egy már elkövetett amerikai hitszegésre: a több mint huszonhétezer koreai és kínai hadifogoly Li Szin Man által történt elhurcolására. Azért kellett erre hivatkoznia a koreai-, kínai félnek, mert az amerikaiak olyan módozatot javasolnak a politikai értekezlet megszervezésére, amelynek elfogadása esetén a« attA rikai fél oldalán álló államokra nem lennének kötelezőek » meghozott határozatok és ezen államok bármelyike felrúghatná iá megállapodásokat. Ha c tény figyelembevétele i mellett emlékezetünkbe idézzük. ' azt a halogató taktikát, amelyek Dean a tárgyalások egész ideje alatt folytatott, ha azokra az esztelen és indokolatlan követelések-* re gondolunk, amelyeket a koreai-kínai féllel szemben támasztott, világossá válik, hogy itt a ír.nácskozás előre megfontolt megszakításáról van szó. Kísérlet ez arra, hogy Idültté változtassák a koreai fegyverszünet válságát, tovább élezzék a nemzetközi1 helyzetet. A népek ereje azonban sarokba szorította a leleplezett háborús gyújtogatókat. GYERMEKEINK NAPSUGARA írta : Jelemi lá/penszhá ja Sztálin él. Hint Lenin, halhatatlan. A forradalom első napjaitól a: ország jövőjét — a .gyermekeket a •nép szerctete ■£» ■' gondoskodása vette körül. .Miiyen gyengéden gon- áoskodott róluk ,g tol Leninünk és Sztálinunk ! Jlilyen nagy figyelem é.a gondoskodás von minden rendé, letbeii' minden határozatban. A polgárháború füzében minden falat kenyeret, minden darab tűzifát és textilanyagot elsősorban a gyermekeknek adták. Országunk napról-napra erősödött, fejlődött, s gyermekeinknek élete mind szebb és jobb lett. Mikor megszületik a ■ gyermek, vii anyák, tudjuk, hogy boldog ember lesz. a háborít szörnyű napjaiban tudtuk, hogy a mi Sztálinunk etegvédi, megóvja gyermekeinket i; ellenségtől. Gyermekeink első öntudatos tekintete, eiyő szava Sztálin felé fordult. Mindig Sztálin volt a példakép. 1-. óvodától keidre, nhol rendszeretétre és barátságra tanították, az iskola padjaitól, ahol munkára, kötelességtudóira kitartásra nevel, tők. Its végigkísérte minden ifjú életét érett koráig és gondos nkézzel vezette az életbe. .1 háború súlyos megpróbif tatása j idején a krasznodoni ifjú fiaréósok Hála, a legbátrabb, a legjobb * cm- bérről vettek példát. ö állt ott Leningrad ipari tanulói melleit a blokád éjszakáin. A tanulók mesterekké leltek, a föld legnagyobb, legbuzgóbb doíhoziiftL túl tanultak. ő, a világ legzseniálisabb alkotó elméje tanította meg őket nuunl.a- j lelkesedésre, az alkotás ürömért-. ö, a világ legjobb embere tanította meg ifjúinkat a hűségre és tiszta szeretetve, a gyermekek iránti gyöngédségre, az öregek iránti tiszteletre és figyelemre. ö, a világ legszerényebb embere volt peiünk az öröm pillanataiban, művészeink_ színészeink és tánca, saink sikert és dicsőséget- arattak, de kitartóak és szerények maradtak. Egész életén át tanított bennünket. Azt formálta ki, ami a legértékesebb — a~, új embert — a szó. ciaiista társadalom, a kommunizmus építőjét. Hízón pára nem akad az ország, ban, de az egész világon sem olyan ember, aki ne álmodozóit v-olna arról, hogy láthassa Sztálint, S ha erre gondoltunk, újból Cs újból megvizsgáltuk tetteinket: múltú vagyok-e erre a találkozásra. Heg. érdcmieni-c, jogom van-e rá, hogy I elébe állhassaÍgy van ez gyomekeinknél is. Minden tettüknél, minden cselekedetüknél erre gondoltak: .Mit mondana Sztálint' Vele osztották meg örömüket, neki mondták el bánatukat. Elküldték neki kitűnő bizonyítványaikat, rajzaikat, kézimunkáikat. Első verseiket neki szenteltél: az első v-irágo- Icai neki kíVdtrk. lin'd íriúV dalai. l:a t a jövő zeneszerzőig az o azt- gora birúiala alá vetették legújabb püWmodelljeikct az ifjú repülö- r : tervezők; .1 szovjet emberek ncmzedékről- nbnizedékre, egész életükön át őr. zik- Sztálin tanítását, Sztálin Szávái, Sztálin mosolyéit. Az első mosolyt, amelyet gyermekkorunkban mindannyian a május 1-i felvonulón ünnepi forgatagából néztünk. Mikor apáj. felemelt a vállára,hogy láthasd ti mosolyát, amelyet neked küld. Igen, teneked küldte. És vitted magaddal, hogy egész életeden út veled legyen. Ugyanúgy, mint a többi kisfiúk és kislányok, akiket szüleik ugyanabban a pillanatban felemeltek, hogy jobban lássák öt. Mi is és gyermekeink ;s életünk végéig látni fogjuk ezt a mosolyt, Az iskolában a gyermekek a piiász napiéi,» vem voltak olyanok, mint máékor. Csöndesek voltak, komor, felnőtt arcai ütlek. Kém sírtak, Sztálin tanította őket önuralomra. És most tovább tanulnak. Leli.iismeretesen tanulnak. Sztálin velük van. és mindig velük lesz. Akkor is, amikor a legkisebbek felnőnek és akkor is, amikor <js ő gyermekeik és gyermekeiknek gyermekei nőnek fel, a v nzedé'rck, akiknek boldogságéit Sztálin alapozta meg. így lesz min. dip' meri ö mindig velünk lesz. mindig hallani fogj-uk hangját, min. dig látni fogjuk öt. íme, ott áll a tribünön az egész, világ dolgozóinak vezére. Ott áll, a térkép fölé hajol <l háború álmatlan éjszakáján a nagy hadvezér. Ott itt, mélyen gondolataiba, merül íróasztala mellett a zseniális tudós. Látjuk öt. Karjára veszi a gyér. mehet — a mi drága édesapánk. így látjuk öt mi szovjet anyák é» így látják öt as egész világon. Emlékezni fogunk rá mindig, örökké. Mi, az <> leányai' — szovjet asz. szunyok... és Kína, Magyarország és Lengyelország szabad asszonyai... fis Korea bátor, hős uszonyai, akik ma az fí nevével alkukon indulnak harcba. így őrizzük meg mi öt. Sztálin karján gyermekkel. A vezér és kemény harcos gyermeket emel fel erős, védelmező kezével a nap felé, A világ legmagasztosabb eszméjének jelképe ez. A mi államunk jel. képe . & c.r maga a TTalTiaiatJan<iógm at * >•-“ DECEMBER 20, VASÁRNAP _______N É P L A P
