Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-18 / 297. szám
1953 DECEMBER 18, FENTEK SÉPIAP 'ff A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot sí hazaárnló L.. P. JBei*ija Moszkva, (TASZSZ.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1953 június 26-an, miután megvizsgálta a Szovjetunió Minisztertanácsának közlését L. P. Borijának, a külföldi tőke ügynökének a szovjet állam aláak- názására irányuló bűntetteiről, elhatározta; leváltatja L. P. Bérijét a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügyminiszteri tisztségéből és bírói úton felelősségre vonja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus B-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének június 26-i rendeletét. A Szovjetunió ügyészsége most befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében. minisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SzSzK belügyminisztere, valamint L. J. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma különösen fontos ügyeket kivizsgáló osztályának volt vezetője. Berija és cinkostársai hosszú éveken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin elhúnyta után, amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájukat, Berija felfokozott ütemű működést kezdett kiiigyébcii Berija és cinkostársai, akik semminemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támogatására építették. Amint most a vizsgálat megállapította, Berija már a polgár- háború időszakában kapcsolaté*- kát teremtett külföldi titkos szolgálatokkal. 1919-ben, a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az Azerbajdzsáni ellenforradalmi musszavatista kormány kémszolgálatában, amely angol kémszervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot telijükben, leszámoltak a nekik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bűnös mesterkedésre derített fényt, amelyeknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személyek leleplezésének megakadályozása volt. így a vizsgálat megállapította, hogy Berija áruló célkitűzéseinek eléréséért cinkostársainak segítségével bűnös intrika-harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa ellen, ben- ne látva azt az embert, aki akadályozza további előrehaladását és ellenséges terveinek megvalóA vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva, a szovjet állammal ellenséges, áruló, összeesküvő csoportot tömörített, amely azt a bűnös célt tűzte maga elé, hogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidéken a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használja fel, s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása és a szovjet munkás-paraszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaállítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoportjának tevékeny résztvevői voltak a belügyi népbiztosságban és a belügyminisztériumban Berijával sokéves közös bűnös tevékenység folytán kapcsolatban állott kö- vetkező vádlottak: V. N. Merku- lov, a Szovjetunió volt állambiztonsági minisztere, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere; V. G. De- kanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának fejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a hazaáruló igazi arcát és határozott intézkedéseket foganatosítsanak ellenséges tevékenységének meghiúsítására. Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett, fokozottan kezdte a belügyminisztérium vezető állásába helvezni az összeesküvő csőport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium. becsületes dolgozóit, akik megtagadták Berija bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. Berija abból a célból, hogy aláaknázza a kolhozrendszert és élelmezési nehézségeket idézzen elő országunkban, minden eszközzel szabotálta, gátolta a párt és a kormány azon rendkívül fontos intézkedéseinek végrehajtását, amelyek a kolhozok és szevho- zok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólétének szakadatremtett a grúziai mensevik titkos szolgálattal, amely az angol titkos szolgálat fiókintézménye volt. A vizsgálat, megállapította, hogy Berija a későbbi, évek során is fenntartotta és kibővítette a külföldi' titkos szolgálatokkal kiépített titkos és bűnös kapcsolafait, az azok által becsempészett kémeken keresztül, akiket sikerült néha megóvnia a leleplezéstől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként működő Berija, aki eladta magát külföldi titkos szolgálatoknak, cinkostársai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenforradalmár grúz-mensevik emigránsokkal, több külföldi titkosszolgálat ügynökeivel. Berija, gondosan elrejtve és álcázva bűnös múltját és az idegen államok titkos szolgálataival fenntartott ellenséges kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ármánykodást, a különböző provokációkat választotta a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik sítását. Mint most megállapítást nyert, Szergo Ordzsonikidze politikai bizalmatlanságot táplált Berijával szemben. Szergo Ordzsonikidze elhúnyta után az összeesküvők kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan tényeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személyeket, akik részéről leleplezéstől tartottak, minthogy Berija és cinkostársai tették el láb alól M. Sz, Kedro- vot, aki a kommunista párt tagja volt 1902 óta, emellett elnökségi tagja a Szovjetunió Rendkívüli Bizottságának (VCsK) és kollégiumi tagja az állami politikai hatóságnak (OGPU), F. E. Dzerzsinszkij mellett. Az összeesküvőknek alapos volt az a gyanújuk, hogy Kedrov rendelkezik anyagokkal Berija bűnös múltja felől. Megállapították más olyan terrorista gyilkosságokra valló tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal a bűnös céllal követtek el, hogy elpusztítsanak a kommunista párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó becsületes kádereket. volt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SzSzK belügyminisztere; B. Z. Kobulov, a Grúz SzSzK volt belügyi népbiztosságának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminiszterének helyettese; Sz. A. Goglidze, a Grúz SzSzK volt belügyi népbiztosa, az utóbbi időben n°rlig a Szovjetunió belügylan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoa nacionalista elemek maradványait a szövetséges köztársaságokban, ellenségeskedést és civakodást szítsanak a Szovjetunió népei között és elsősorban, hogy aláássák a Szovjet- unió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. útjában álltak a szovjet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson-túl és Grúziában, majd később a Szovjetunió belügyminisztériumában, áruló céllal a hatalom megszerzésére irányuló terveket forgatva Amint a vizsgálat megállapította, Berija és cinkostársai számos árulást követtek el. igyekezvén gyengíteni a Szovjetunió védelmi képességét. A vizsgálat anyagai bebizonyították, hogy az összeesküvő csoport résztvevői — Merkulov, De- kanozov. Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak, — akiket sokéves közös bűnös tevékenység kapcsolt össze Béri3 javai, és akik Berija bármilyen bűnös megbízatását teljesítették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját -— számos igen súlyos, fenn már említett államellenes bűntényt követtek el. Ilymódon megállapítást nyert, hogy Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak elárulták hazájukat, a nemzetközi imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép legádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más. Berija által elkövetett olyan bűntettekre is, amelyek mély erkölcsi lezüllését bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedéseket foganatosított és visszaélt hatalmával. • A vádlottak, akiket a vizsgálat során lelepleztek, beismerték bűnösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Beriját hazaárulás, szovjetellc- nes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi munkásmozgalom ellen folytatott, a polgáháború időszakában az ellenforradalmi musszavatista korbány titkosszolgálata szerveiben betöltött titkosügynöki állásában kifejezésre jutott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át: a bíróságnak, amelyek az OSzSzSzK büntetötörvénykönyvé- nek 58—1 „B’\ 58—8, 58—13, 58—11. cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Ko- bulovot, Goglidzét, Mesiket és Vlodzimiszkijt hazaárulás, terro- rista cselekmények elkövetése és ellenforradalmi áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vád- jával adták át a bíróságnak, amelyek az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyvének 58—1 ,,B”, 58—8, 58—11. cikkelyeiben szerepelnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete értelmében a Berija, Merkulov, De- kanozov, Kobulov, Goglidze, Me- sik és Vlodzimiszkij ellen emelt1 vád ügyét a Szovjetunió Legfelső Bíróságának különtanácsa tárgyalja az 1934, évi december 1, keltezésű rendelkezéseknek megfelelően. 4 nyírségi fold osztó mozgalom lü97—9H-ban i. 1 földért folytatott liaro a ceglédi kongresszus jelszara nyomón a Nyírségben lángolt fel a, legmagasabbra. 1897 október második felére, mint azt az (gyes faliakban, községekben lezajlott események világosan bizonyítják, </■ VárkonyLmozga 1 om már meghódította ezt n in egmvzdí that all ann ak hitt vidéket. t Földmlvelő november 194 száma nyír arról tudósít, hogy Levelek sza. bolcsmegyei községben a csendőrök behatoltak a mun- l.ások lakásaiba, lefoglalták és elvitték - irataikat és a r öld mívelő ott talált példányait.. Ezután 17 csendőrt rendeltek 'ki. akik 9 munkást, tartóztattak le és kísértek be Nyírbátorba a letartóztatottakat az egész falu egy. séges fellépésére, kénytelenek voltak szabadonbocmjtani. A szalmúrmegyel Kántor Jánosiban a szocialistákat u községházára rendelték, ahol egyrésziiket letartóztattak, a többit pedig távozásukkor támadták meg a csendőrök. tr előre felállított csendőrszakasz sortiizet adott je, s l.uczai elvtárs holtan esett össze. A Szabolcs, és szatmérmegyei parasztság harca december 1-re már forrongásba csapott át, I hatóság elrendelte az ostromállapotot: minden faluba 10—20 csendőrt vezényeltek lei, s a faival: utcáin állandó esendőről'járatok cirkáltak- Az emberek ki sem léphet, lek házukból. Mi váltotta ki a nyírségi forrongást7 Szabolcs és szatindr megye az ország azon vidékei közé- tartozott, ahol a jobbágyséig maradványai még a legerősebben éltek. A Földmlvelő 1897 december 17-i számában kö- : ölt „Laskodi Jer cl” a következőket írja: ,,Községünk még ma w leginkább jobbágyságból áll — ii mit takxásoknak neveznek; — nálunk igen kf. rés a földbirtokkal rendelkező kisgazda, alig 7 —S, u* kik közt a legtöbbet bírónak is csak 10—ÍZ holdja van. úgy hogy a- összes úrbéristák tagjai 50 hold. A:, 1863.i'.i tagosítás ennyit juttatott neki!:, pedig határunk ■',000 hold körül van; így mér akkor a leggonoszabhü :sáfrmdnyoltn.l: ki a lelketlen okosok. Tfázhirtokkal alig 10—12 rendelkezik, de a mi fő, még pénzért sem kapni nálunk lakóházat évi bérlte, csakis ötvenkét (52) napért ... amelyet pedig rendesen a legnagyobb munka időn kell ledolgozni — legalább tisztességes lakóházat kapnánk, do több része valóságos lélek, és festői ö egészségtelen békabarlang... Községünkben, az aratási munkálatokat m inden egyes birtokosnak és árendás uraságnak a jobbágya végzi é* pedig: hallatlan csekély részért, tekintet nélkül arra. hogy. silány-e, vagy jobb a termés, gabona-e, vagy búza, kivétel -nélkül minden évben tizcnnyolcaddn ; ehhez járul heti konvenció 10 ka. korpás rozsliszt. .1 font szalonna /sokszor férges in), 2 liter pálinka, cap iteze liszt főzni és fái kg. hús... ...ezért aztán még a feleségű is dolgozik .jü—50 nap súrolást, mosást és egyél, házi munkát, a cseléd pedig éjjel-nappal, ünnep és vasárnap egyaránt." Nem csupán t .as kod nincstelenjei panaszkodtak rossz helyzetük miatt. Az itt kővetkező vers Székely községbui született: ..8zabolts vármegyének Székely községéből írok egy keveset a homo!: nyírségről Községünk nevében hogy cgy-két szót szóljak Hogy elmondja,a sorséit kisebbnek-nagyobb,nn .lomorv helyzetben vagyon minden munkás í gy a kis birtokos valamint a taksán mind a házas zsellér mind a húzaüanok úgy a napszámosok nmt a. dohányosok ■ onvcntdós cseléd, kocsit, qvdgy béres ( Gulyás a Kondás úgy mint a, tehén nyomorúságban cl kevés a kenyere 'ten nyáron krumpli minden eledele I kis birtokosnak ha van négy púid földje Két igavonót kell tartani melléje Hogy megszánt hasa ászt egy kis őszikének -y Tavasszal krumplinak cgij kis tengerinek \íost mór jószágával nem tudja mit tégy;, 2-Várára legelőt télre szénát vegyen csak olyant pet, amit. a gyermeke kezébe adhasson, ha eljön a írüstök vagy ebéd. lök, paszuj, krompli, saláta és zöldség. L kevés föld néki c$aJcig keveset dó, abrakja nem terem mert kevés földiébe arra még sok felöl nyitva az üres zsák ha ki fizet mindent neki mi scm marad t árhatja szomorúan, ismét a szép tavaszt. házas zsellérek vagy a hazátlanok, a. kik mással laknak, mert vannak olyanok, az napszámra menne, hagy ha volna hova- de nem hívja senki, mert nincs semmi munka. I mi kis harmadost kapál, azt gém tudja Maaa használja cl p.agy még másnak adja Mert ütik a dobot, jön a. végrehajtó Ebadó — közadó ,K állami adó Közmunka és értő irodai költség t nevét sem tudom, annyi jön hozzá mé-.y. Ha aratunk részért úgy vagy 1nap Hot véka életet, egy arató kap Azt oda kell adni papnak, tanít ónak Kántornak, bakternak — harangozónak így ha eljön a tél, hát nem marad semmi Éhséget, hideget kell aztán szenvedni, llert a házunk hideg, nincs mivet, fűteni Az urak tagjába be se szabad lépni Mert esküd.t kerülő ül a szemtelen Ki bele mer menni hagyja■ mezítelen. Heg egy kis krumplit, sem tudunk minél főzni Fgy kell mindnyájunknak éhezni és fázni ■lön a kommcnciós béres, kocsis béres Panaszkodik hogy az élet nagyon terhes Heggel fél háromkor már dologra megyeit Esti ló óráig hogy munkába icgyc-n...” ús még hosszú vers szakokban beszél a vers a falusi pusztai szegénység nyomorúságáról (Simon Péter: A századforduló földmunkás ó-Wj,ffényp.'M,0«lZf miv/'j-nima'i e könyvéből.)
