Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-13 / 293. szám

AI MDP SZABOLCS - SZ. AT MÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

_____ ____________■ - - - r - - - ' v A * ; - ' * -- * ——

X. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ÁliA -lO FILLER 1058 DECEMBER 13, VASÁRNAP

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mező- gazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek

■az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon. Az állami begyűjtés rendszerére vonatkozólag a következőket határozta el:

a) A mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét több évre előre állapítja meg;

b) a beadási kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazda- sági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig

— a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50- százalékkal, a. tejbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 50 százalékkal.

— az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a terménybeadási kötelezettséget 15 —20 százalékkal, a sertés- és

marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tej beadási kötelezettséget mintegy 20—25 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal,

— az egyénileg gazdálkodó termelőknél a lerménybeadási köteI. I

AHaláno« re

1.

A termelők beadási kötelezettsége

1. A mezőgazdasági termelők az állami begyűjtés céljára az 1954. évtől kezdve minden évben a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

2. A beadási kötelezettség a naptári évre, január 1-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja.

3. A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelők beadás'i kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1-től 1956. december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni.

4. Az 1954.'január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter által megállapított határidőig és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni.

5. A. begyűjtési miniszter bizto- fítsá, hogy a beadási kötelezettlezettséget 10—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25—30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbe- adási kötelezettséget mintegy 15 —20 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 25 százalékkal,

— a mezőgazdasági termelőszö- vetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkenti.

c) Biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget.

d) Az egyes művelési ágaknak felszorzott területtel történő számításba vételét és a legelők utáni beadási kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményeket biztosít többgyermekes családok, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezenkívül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget még tovább csökkentik.

Mindezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz,' hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt növekedjék a termelőszövetkezetekbe tömörült, vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jó módja, tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termények, élőállatok, állati termékek és a bor (a továbbiakban: mező- gazdasági termékek) állami begyűjtésének szabályait, 1954. január 1-től kezdve a következőkben állapítja meg:

ÍÉSZ

§.

ség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előírt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék,

az államigazgatási és begyűjtési szerv ok a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek,

a termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék.

2. §.

A beadási kötelezettség ágai

. 1, A termelők beadási kötelezettsége a következő ágakra oszlik:

a) terménybeadási kötelezettség,

b) húsbesdási kötelezettség,

c) tejbeadási kötelezettség,

d) borbeadési kötelezettség.

2. A beadási kötelezettséget a következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíteni:

a) terménybeadási kötelezettség: búza rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgó burgonya,

b) húsbeadási kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágö- juh, baromfi, tojás,

c) tejbeadási kötelezettség: tehéntej, juhtej és juhgomolya,

d) borbeadási kötelezettség: bormust, szőlő.

3. §.

A beadási kötelezettség alapja

1. A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásra az a tehéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A. kertet (gyümölcsöst), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő

számításbavéíele megszűnik.

2. A borbeadási kötelezettségét a szőlőterüteí után, kell megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen.

3. A termelők több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így ösz- szevont szántó és rét, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani.

4. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávo- kat a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

5. A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség megállapításánál az egész holdon felüli négyszáz négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni, négyszáz—-ezerkétszáz

négyszögöl nagyságú területrészre a holdankénti beadási kötelezettség felét, az ezerkettőszáz négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. A borbeadási kötelezettség megállapításánál — a borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterület felett — minden megkezdett 200 négyszögöl szőlőterület után, az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcad- részét kell megállapítani.

6. Az állami tartalékföldekből haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. — Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget — a IV. részben foglalt szabályok . szerint — külön kell megállapítani.

4. §.

Beadásra kötelezettek

1. A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik.

2. A mezőgazdasági termelőszövetkezet közös művelése alatt

álló földterület után a beadási kötelezettséget a közös termelés

eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős.

3. Az I. és n .típusú termelőszövetkezeti csoportoknál — mind a csoportba bevitt, mind pedig az egyéni művelésben maradt földterület után — a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

4. A haszonbérletbe vagy feles- bérletbe vett földterület után a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni.

5. A felesbéMetbe adott földterület után a beadási kötelezett- ség teljesítéséért a bérbeadó a bérlővel együtt egyetemlegesen felelős.

6. A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tehéntartó köteles teljesíteni.

5. §.

A beadás teljesítésének határideje

1. A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az alábbi határidőig kell beadni:

a) a gabonaféléket (búza, rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre kell szállítani.

b) a kukoricát és napraforgómagot a töréstől, a rizst a csépiestül számított nyolc napon belül,

c) a burgonyát a szedéstől száJ mított 3 napon belül,

d) a hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig,

e) a sertést, vágómarhát és vá- gójuhot a termelők meghallgatásával megállapított határidőben,

f) a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt az élső sertés levágása után 5 napon belül,

g) a baromfit és tojást, aler- melő szabad választása szerint

negyedéves ütemezéseben, azonban a beadási kötelezettség teljesítésére a szükséges tojásmennyiségnek legalább 75 százalékát az év első felében június 30-ig,

h) a tejet folyamatosan naponként, a termelő meghallgatásával megállapított havi ütemezés szerint,

i) a szőlőt és mustot minden év november 30-ig, a bort a következő év január 31-ig kell beadni.

2. A baromfi- és tojásbeadást a termelő az év folyamán bármikor előre is teljesítheti.

6. §•

Szabadpiaci értékesítés

1. A termelő a mezőgazdasagi termékekből elsősorban a beadási kötelezettségét tartozik teljesíteni.

A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiségen felül mezőgazdasági termékekkel szabadon rendelkezik és azokat bármikor szabadon hozhatja forgalomba.

2. A mezőgazdasági termékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes meJ zőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárhatja.

II. RÉSZ

Termén j beadási kötelezettség*

7. §.

1. Terménybeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rét területe együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja.

2. A termény beadási kötelezettség alól mentes:

a) A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak háztáji gaz- dasága.

b) Az a termelő, akinek szántóterülete egyáltalán nines

8. §.

A terménybeadási Kötelezettséget búzakilogrammban kell megállapítani, a kötelezettség teljesítésénél az egyes terményeket a következő kulcsok szerint kell súlykilogrammról búzakilogrammra

átszámítani:

100 kg. búza = 100 búzakilogramm

100 kg. rozs = 90 búzakilogramm

100 kg. árpa = 85 búzakilogramm

100 kg. zab = 85 búzakilogramm

100 kg. kukorica

(májusi morzsoll) = 85 búzakilogramm

100 kg. bab = 170 búzakilogramm

100 kg. borsó = 170 búzakilogramm

100 kg. lencse = 255 búzakilogramm

100 kg. napraforgó =130 búzakilogramm

100 kg. burgonya = 33 búzakilogramm

9. §.

1) A terménybeadáii kötelezettséget a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani.

2.A terménybeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat a szántó és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba Kel! sorolni.

* *

(Világ: proletárjai cg.y,csülietek!

m

„Nyíri Pajkos" a 7. oldalon

Szántó és rét ec.viiLtes területének átlagos ka- „ , , tareteri tiszta jövedelme

Kataszt- esop kát. holdankint

1. 0—- 6 aranykorona

II. 6— 8 aranykorona

III 8—10 aranykorona

IV. 10—12 aranykorona

V. 12—14 aranykorona

VI. 14—16 aranykorona

VII. 16 aranykorona

vagy ennél több.

3. A terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzakilogrammban a következő :

(Folytatás a 2. oldalon)

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű remlelete

as állami begyűjtés többéves eentlsxeréröl