Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-11 / 291. szám
1953 DECEMBER 11, PÉNTEK NÉPLAP 3 Frauciaorsxág' cs ax európai biztonság problémája Moszkva, (TASzSz.) A „Pravda” csütörtökön vezércikket közölt „Franciaország és az európai biztonság problémája” címmel. A vezércikk a többi között a következőket írja: A nemzetközi körök figyelmét mindinkább magára vonja az európai biztonság alátámasztásának halasztást nem tűrő problémája. Ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban mei'ül fel a nagyhatalmak, közöttük Franciacrszág szerepének kérdése, hiszen Franciaország gazdasági és külpolitikai súlyának fokozatos helyreállása egyike a nemzetközi helyzetben a háborúutáni évek során lefolyt fontos változásoknak. A vezércikk a továbbiakban arról ír, hogy a háború után a francia nép újból bebizonyította, hogy energiája és szorgalma, haza- és szabadságszeretete még a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is győzedelmeskedik a felmerülő nehézségeken. Mindennek következtében szilárdul Franciaországnak mint európai és világhatalomnak szerepe. Az Egyesült Államok egyes politikai köreiben azonban, úgy látszik, nem akarják ezt tekintetbe venni. A háború után az amerikai kormánykörök, amelyek a parancsolgatás módszerével igyekeznek megoldani a nemzetközi kapcsolatok kérdéseit, arra próbálják felhasználni gazdasági, pénzügyi, vagy egyéb fölényüket, hogy Franciaország politikáját a maguk érdekeinek rendeljék alá és reá erőszakolják akaratukat, terveiket. Az amerikai politika igyekszik a földkerekség különböző részein, sőt magában Európában is tapintatlanul Franciaország helyett megoldani a francia vonatkozású nemzetközi kérdéseket. Az amerikai monopóliumok aláaknázzák Franciaország gazdasági életét és a német militarizmust és revansizmust újjáteremtő politikájukkal veszélybe döntik nemzeti biztonságát. Ezek a körök a pusztulás útjára próbálják taszítani Francia- országot, kezét-lábát megkötözve az úgynevezett „európai hadseregről” szóló szerződéssel. Az „európai hadsereg” megteremtésének főcélja a német Wermacht újjáteremtése. Ezzel együtt Franciaországnak az úgynevezett „európai közösségbe” történő bekapcsolása feltétlenül befolyásolja Franciaország nemzetközi tekintélyét, hiszen ilyenformán nem lesz hadserege és megfosztják történelmileg kialakult nagyhatalmi helyzetétől. A vezércikk ezután rámutat: á francia nemzetgyűlés legutóbbi vitái megmutatták, hogy Franciaországban vannak hazafias erők, amelyek látják, mennyire veszélyeztetik Franciaország sorsát a német militarizmus újjáte- remtésének amerikai tervei. Franciaország nemcsak nemzeti függetlenségét képes megvédeni, de más nagyhatalmakkal egy sorban elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a béke biztosítását és az európai biztonság megszilárdítását. Kilenc esztendővel ezelőtt, 1944 december 10-én a Szovjetunió szövetségi és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést írt alá Franciaországgal. E szerződés hangsúlyozza: mindkét állam eltökélte, hogy „együttesen megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy megszüntessenek a Németországtól kiinduló bárminő veszélyt és megakadályozzák az olyan cselekményeket, amelyek lehetővé tennék a részéről kiinduló bárminő esetleges új agressziós kísérletet.” A szerződés hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha a szerződő felek valamelyike újból hadműveletekbe bonyolódna Németországgal, akkor a másik fél haladéktalanul megad neki minden lehető segítséget és támogatást. A békeellenes erők nemcsak Franciaország határain kívül, de magában az országban is igyekeznek kitörölni a francia nép emlékezetéből azokat a tényeket, amelyek azt bizonygatják, hogy Franciaország sorsa szempontjából létfontosságú a francia-szovjet barátság. A szovjet kormány a nyugati hatalmakhoz intézett november 3-i jegyzékben emlékeztetett rá, hogy az 1942-ben megkötött angol-szovjet, valamint az 1944-ben kötött francia-szovjet szerződés értelmében a Szovjetunió és Anglia, illetőleg a Szovjetunió és Franciaország kötelezettséget vállalt, hogy közös intézkedéseket tesz a német militarizmus új agressziójának lehetősége ellen. Ez egyben valamennyi európai állam biztonsága fenntartása céljainak is megfelel. „Nem állana Anglia és Franciaország érdekében, hogy megfeledkezzenek e fontos kötelezettségekről — mondja a vezércikk. -— Ami a Szovjetuniót illeti, mint azelőtt, most is teljesen kész nemcsak arra, hogy ne lazítsa e kötelezettségeket, hanem arra is, hogy szem előtt tartsa az európai biztonság fenntartásának meglévő új lehetőségeit.” Az idő megmutatja majd, milyen mértékben használja fel Franciaország e lehetőségeket. Asz Egyesült Államok katonai támaszpontjává akarja leírni Trieszt szabad területet Irta: V. NYINYIN Weimarban megnyílt a német békekongresszns Berlin, (MTI). Weimarban, csütörtökön ünnepélyes külsőségek között megkezdődött az idei német békekongresszus, amelynek tanácskozásai és határozatai elé a német kérdés békés megoldásának nemzetközi jelentősége miatt az egész világ békebarátai fokozott érdeklődéssel tekintenek. A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország békeszerető lakosságát több mint ezer küldött képviseli a kongresszuson. A Német Demokratikus Köztársaság békeinozgialmának a kongresz- szuson résztvevő képviselői között van Johannes Dieckmann a népi kamara elnöke, Ottó Nuschke rni- nisztevelnökhelyettes, valamint Anna Seghers és Johannes K. Becher nemzetközi Sztálin béke-díjjal kitüntetett német írók. Nyugat-Né- metországot a többi között Edith Höreth-Jfenge asszony, a nyugatnémet békebizottság elnöke és Martin Xiemöller, a hosseui evangélikus egyházkerület elnöke kép- viseli Weimarban. A Béke-Világtanács képviseletében Jorge Ama do nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett brazil íré), a Béke-Világtanács irodájának tagja vesz részt a német békekon- gresszuson. A Szovjetunió békebizottsága küldőttséggel képviselteti magát a weimari tanácskozáson. A szovjet küldöttség tagjai: Anatolij Szofro- nov író és Zinajda I.ebegyeva asz- szony, a Szovjetunió Központi Tű- dőgyógyászati Intézetének igazgatója. A német békekongresszusra elküldte képviselőit Csehszlovákia. Lengyelország. Franciaország, Nagy -Britannia, Olaszország, Belgium. Hollandia. Svédország, Norvégia. Dánia és Finnország béke- mozgalma is. A békekongresszust Walter Fried, rich akadémikus, a Német Békeia- nács elnöke nyitotta meg. Az amerikai szolgálatban álló ügynökök zavargásokat készítenek elő Keszon, (Uj Kína). Legutóbb hazatért koreai-kínai hadifoglyok elmondották, hogy tongjangni táborban működő liszinmanieta és Csang Kai-sek-féle titkos ügynökök amerikai utasításra „kitörést” készítettek elő december 23-a utánra és ezért „különleges roham- alakulatokba” kényszerítik a hadifoglyokat. Vej Csöng Bon, a koreai néphadsereg fogságbaesett harcosa, aki a 38. számú táborrészlegből menekült és akit december 3-án hazatelepítettek, elmondta, hogy a táborrészleg egyik vezető liszinmanista ügynöke. Kim Bong Nam nyíltan megmondta a hadifoglyoknak: „A felvilágosító munka rövidesen végétén Ha december 23-ig nem bocsátanak szabadon bennünket, tömegtüntetéseket rendezünk és amint alkalom nyílik rá, zavargásokat kezdünk és kitörünk a táborból.” A liszinmanista Ügynökök '20—30 éves hadifoglyokat szemelnek ki és erőszakkal ..különleges rohamalakulatokba” osztják be őket. A 38. számú táborrészlegben ez az alakulót több mint hetven emberből áll. A hazatelepített koreai-kínai hadifoglyok elmondották még, hogy a liszinmanista és csangkaisekista ügynökök továbbra is utasításokat kapnak az amerikai féltől, jóllehet a semleges hazatelepítéei bizottság követelte: az BNSZ-haderő parancsnoksága tegyen sürgős intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a 64. számú tábori kórház folytassa törvénytelen tevékenységét. •lelölések ;t december IT-i francia elnök választ ásókra November 23-án a Biztonsági Tanácsnak újra tárgyalnia kellett volna Trieszt Szabad Terület kormányzójának haladéktalan kíné vezését. E kérdést a- Szovjetunió javaslatára tűzték napirendre. — Am a Biztonsági Tanács amerikai-angol csoportja — immár harmadszor — elnapoltatta a vitát, azzal az indokkal, hogy valamiféle tanácskozások már folynak Trieszt sorsáról, sőt a „legújabb fejlemények” nyomán kedvező kimenetelt ígérnek. A. J. Visinszkij szovjet képviselő tiltakozott az Egyesült Államok határozattervezete ellen, amely a vita elnapolását javasolta. A Szovjetunió képviselője hangoztatta, hogy a tanácskozások, amelyekre az amerikai képviselő hivatkozik, nem változtatták meg a helyzetet, mert az egész csak alkudozás Trieszt Szabad Terület végleges felosztásáról. Az Egyesült Államok és Anglia vezető körei szemében Trieszt az a pár, bank, amellyel magukhoz akarják édesgetni Olaszországot és Jugoszláviát. Az Egyesült Államok és Anglia trieszti politikája durván lábba! tiporja az olasz békeszerződést, s távol áll attól, hogy fenntartsa a békét Európának ebben a térségében. Mi készteti az Egyesült Államokat és Angliát Trieszt Szabad Terület végleges kettéosztására? Miért vonakodnak oly állhatatosan, hogy végrehajtsák az olasz békeszerződést elfogadják a Szabad Terület kormányzójának kinevezésére vonatkozó szovjet javaslatot? A két ország törvénytelen cselekményei mögött az a szándék húzódik meg, hogy agresszív terveiket szolgáló katonai támaszpontként megtartsák Trieszt Szabad Területet. Az amerikai militaristák nagy jelentőséget tulajdonítanak Triesztnek annak fontos stratégiai helyzete miatt. — Trieszt jól védett öbölben a Balkán-félsziget tőszomszédságában fekszik. Trieszt megszállását Anglia és az Egyesült Államok arra használta fel, hogy a Szabad Területet az olasz békeszerződés lábbaltiprásával háborús hídfővé tegye. Aligha van még egy európai város, amelyet az ott állomásozó katonai és rendőreröknek a lakossághoz viszonyított létszámát illetően össze lehetne hasonlítani Trieszttel. A 270.000 lakosú városban 30.000 katona és rendőr van, úgyhogy Trieszt óriási katonai táborhoz hasonlít. Sok az amerikai és angol' tengerész !s. Az Egyesült Államok és Anglia hadihajói egyik földközitengeri állomáshelyükként használják a trieszti kikötőt. Trieszt Szabad Terület egész arculata elárulja az Egyesült Államok és Anglia aktív háborús készülődéseit. Velence, Fiume és Ljubljana felé haladó stratégiai utak szelik keresztül a Szabad Területet. Katonai repülőterek létesülnek itt ,a tengerparton pe- dik erődítményeket építettek. — Mindenfelé angolnyelvű feliratok jelzik, hol helyeztek el katonai egységeket, törzss?ál Iá sok;: t, st'o. Némelyik felirat angol, olasz és szlovén nyelvű. A tiltott övezetek határát három nyelven jelzik. A lakosságnak tilos szabadon jár- nia-kelnie szülőföldjén, az amerikaiak és angolok ellenben otthon érzik magukat. Az olasz lapok közleményei szerint az angol-amerikai hadszolgálatosok számára egyedül Triesztben 18 szállodát, öt nagy kávéházat, hét éttermet és mozit, mintegy 30 középületet, két régi kastélyt, stb. foglaltak le. Trieszt Szabad Terület milita- rizálása természetesen súlyos helyzetbe hoztá az ottani dolgozókat. Mintegy 20.000 a munka- nélküli. Angliának és az Egyesült Államoknak az az elhatározása, hogy átadják az „A” övezetet Olaszországnak, majd az ezt követő események még csak rontottak a helyzeten. A „Giornale di Trieste” című trieszti lap egyik novemberi számában megállapította, hogy a városban csaknem teljesen szünetel a kereskedelmi és pénzügyi vállalatok tevékenysége. Az üzletek alig adnak el árut, fokozódik a munkanélküliség. Trieszt Szabad Terület lakossága tiltakozik a kettéosztás ellen. Október 10-én az „A” övezetben általános tiltakozó sztrájk- volt. Még olyan reakciós amerikai lap is, mint például a „Wall Street Journal” és a „New York Times” beismeri, hogy a Szabad Terület lakosságának többsége az olasz békeszerződés végrehajtása mellett van. A trieszti kérdés megoldásának egyedül helyes és igazságos módja — az olasz békeszerződés előírásainak pontos végrehajtása. A Szovjetuniónak ez is az álláspontja. Javaslatai tökéletesen összhangban vannak a békének és a népek biztonságának érdé-1 keivel, s biztosítják Trieszt Sza- j bad Terület lakosságának az ál- I landó statútumban előirt demo- i kratikus jogokat. 1 Párizs, (MTI). A francia sajtó jelentései szerint eddig egyes parlamenti csoportok részéről a következő .jelölések történtek a december 1'7-re kitűzött köztársasági elnökválasztásokra: Az MRP nemzetgyűlési csoportja Bidault-t jelöli köztársasági elnöknek. A Francia Szocialista Párt parlamenti csoportja egyhangúlag A „Ny Dag” című svéd lap beszámol arról a lealacsonyító tortúráról, amelynek a göte- borgi amerikai fökonzulátuson vetették alá az Egyesült Államokba készülő „Begerfors” svéd labdarúgó együttest. A svéd labdarúgóknak eskü alatt kellett vallaniuk, hogy személyi adataik és aláírásaik hitelesék. Ráadásul ujjlenyomatot is követeltek tőlük, mint valami bűnözőktől. Edzőjüktől, az osztrák Kari Neschitől, állítólag hiányos adatai miatt, megtagadták a beutazási engedély kiadását. Az igazi ok azonban, mint a lap írja, az volt, hogy Nesehi rajta r an azoknak a személyeknek listáján, akiknek tilos a beutazás a „szabadság országába”. Csak derülni lehet mindezen, írja a „Ny Dag”. Kész nevetség gondolni is arra. hogy a becsületes svéd fiuk, akiknek kedves Naegelen-t, Basse® l AI pok) -megye, nemzetgyűlési képviselőjét jelölte. Többé-kevésbbé hivatalos körökből -származó értesülések szerint a Radikális Szocialista Párt jelöltjei : Henri tjueuille, Yvon Delbos, vagy Oornu, a „függetlenek” jelöltjei pedig Laniel miniszterelnök, Fourcade, vagy Jacquinot nemzet, gyűlési képviselők lennének. sportjuk a labdarúgás, veszélyesek lehetnek az Egyesült Államokra nézve. Az eset azonban ezen túlme- nőleg megmutatja, milyen mesz- szire jutott a mccarthyzmus. Mekkora zajt csapna a sajtó, folytatja a lap. ha például a „Jurgorden” labdarúgóegyüttes játékosaitól Szovjetunióba való utazásuk előtt ujjlenyomatot követeltek volna, vagy ha a magyarok követelték volna ugyanezt a közelmúltban a svéd sportolóktól. Lévén azonban ezúttal az amerikaiakról szó, a burzsoá lapok csupán „az útlevél-kiadással kapcsolatos formalitásokról’ írnak. A svéd labdarúgók most megismerkedhettek a mccarthyzmus — enyhén szóivá — visszataszító módszereivel, amelyeket az Egyesült Államok hivatalos képviseli' alkalmadnak. Éles tollai:
