Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-10 / 290. szám

A r'MÖP^Sl AB Ö L C S - SX ATM Á R MEGYEI PÁRT BIZOTTS ÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 290. SZÁM ARA 3« FILLER 1953 DECEMBER 10, CSÜTÖRTÖK A világbéke megvédéséért A felkelő napot és az igazságot nem lehet eltakarni az emberek szeme elől. A békemozgalom ereje napról, napra növekszik, mert a bákemoz- galom célkitűzései, érdekei egybe­esnek valamennyi egyszerű ember létérdekeivel. Az emberek felis­merték, hogy az igazságot, az em­berséget, a becsületességet a béke- mozgalomban találják meg. A béke ellenségei nagy erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy ezt a mozgalmat befeketítsék út széli rá­galmaikkal, azonban ez vajmi kevés sikerrel jár. Ezek a próbálkozások hasonlatosak a bumeránghoz — sa­ját maguknak ártanak velük a rá­galmazók. Ma már olyan neves személyiségek is a béke híveinek mondják magukat, aki eddig na­gyon is távol tartották magákat minden haladó mozgalomtól. A béketábor szava és tette nem különbözik egymástól. Ennek bi­zonyítására nagyszerű példákat le­het felhozni. A béketábor bástyája, vezető ereje a Szovjetunió. Nos. a Szovjetunió nemcsak beszél a béké­ről, hanem cselekszik is. Nemcsak beszél arról, hogy szükségesek a tárgyalások a vitás kérdések elin­tézésére, hanem november 26-án jegyzéket nyujtott át a három nyu­gati hatalomnak, amelyben java­solja : tartsák meg Berlinben a négyhatalmi külügyminiszteri ta­nácskozást. S vájjon nem a béke­tábor elszánt törekvésének bizo­nyítéka-e, hogy megkötötték a Kó­rsai fegyverszünetet?! Hogy egyre hangosabbak még a francia burzsoá körökben is azok a követelések, amelyek a vietnami kérdés békés rendezését követelik?! A békétábor egyszerű emberekből áll. Csak örült, vagy szemérmetlen hazuűozó lehet az, aki azt állítja, hogy a Tiszalöki Erőművet építő munkás azért teljesíti normáját 200 száza­lékra, hogy majdan bombák hull­janak müvére. Kádár István máté­szalkai középparaszt ezeket mondja a békéről: „Én tíz évet töltöttem ott, ahol a halált osztogatták — a két világháborúban. Most mi és a mi gyermekeink vezetjük orszá­gunkat, a béke országát. És ne­künk, munkásembereknek, dolgozó parasztoknak jó munkával kell hozzájárulnunk a hike megvédésé­hez.” Ezeknek a szavaknak őszin­teségében és becsületességében sen- liisem kételkedhet. így egyezik a szó és a tett a békemozgalomban Keleten és Nyugaton, a földkerek­ség minden részén s ez az őszinte­ség adja meg a béketábor nagy von zóerejét, legyőzbe tette n s égét. Az imperialista tábor képviselői­nek szálából is sokszor hallunk ..békenyilatikoziatokat”, szemforgat­va kimondott jámbor szavakat. Ke- vés azonban azoknak a száma, akik el is hiszik ezeket a szavakat. Az atom. és hidrogénbombamo n op ól i um csődje után új csoda fegyver’’ után néztek a washingtoni halálgyáro- sok. S ezt a csodafegyvert a hazu- dozások fokozásában látták, de közben elfeledték: a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Jól emlékszünk még Eisen, hovver szépszavú békenyilatkoza- tára. De arról is tudunk, hogy ki akarja megakadályozni a koreai béke végleges megkötését. Pontosan Eisenhower és cinkosai! Emlék­szünk egyes nyugati államférfiak hangzatos békeigérgetéseire, de azt sem feledjük el, hogy a mostani bermudai értekezleten milyen cini­kus, szemérmetlen merényletet kő. vetett el a három nyugati kor­mányfő a béke ellen, amikor áldá­sát adta az atlanti politikára, a német militarizmus felélesztésére! Mindenesetre: eggyel több ok arra, hogy az egyszerű emberek ne higyjenek azoknak a farkasoknak, akik az utóbbi időben szeretnek a bárány képében tetszelegni. A béke hívei fokozzák harcukat a béke védelmében. Erre nagy szük­ség van. A Béke-Világtanács bécsi ülésszakának határozata kihangsú­lyozta, hogy akciókat kell indítani a német kérdés, a koreai kéftlés rendezésére, az otliatalmi értekez­let követelésére, a tömegpusztító fegyverek betiltására. A mi né­pünket legjobban érdeklő és leg- közelebben érintő kérdés a német kérdés, hiszen a német militariz- mus jelentette évszázadokon ke­resztül népünkre a legközvetlenebb háborús veszélyt. Ez a kérdés azonban elválaszthatatlan a többi vitás kérdés megoldásától. Békebi­zottságaink fontos feladata, hogy érthetően, összefüggően világítsák meg a nemzetközi helyzetet s ma­gyarázzák a feladatokat. Olyan békeharcosokra van szükség, akik pontosan tudják, hogy miért har­colnak. miért küzdenek. Ehhez az kell, hogy a békebizottságok legye­nek tevékenyen, állandóan működő felvilágosító, tájékoztató szervek. Ne legyen egyetlen olyan újonnan felmerült nemzetközi kérdés sem. amelyre ne adna választ az üzem­ben, faluban. Ez nem könnyű fel­adat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a béke- bizottságök még nem töltik be e fontos szerepüket, munkájuk in­kább kampányszerű, mint állandó. Ez elsősorban azért van, mert a pártszervezetek, járási, megyei bé- kerédelmi’ szervek nem nyújtottak kellő segítséget a falusi, üzemi bé­kebizottságoknak a nemzetközi propaganda munkában. Népünkben mindig ott égett a békevágy. Az 1940-es- években a hivatalos kormányzat rászorította megyénk dolgozó parasztjainak egyrészét a mentatermelésre. így volt ez Nyírpazonyban is. Aztán amikor a nyírpazonyi dolgozók ol- vasúik az újságban, hogy a mentát a németek gázok előállítására Is felhasználják : ment a term és ükét fel­gyújtották, a lábonállót legázolták, ügy emelték fel tiltakozó szavukat, ahogy tudták. Népünk ma már sza- badon cselekedhet a háború ellen, a béke érdekében. Nagyszerű hős­tetteket bajt végre a munka, a ter­melés frontján. Különösen azóta, hogy napvilágot látott a bélte nro- grammja, az új kormányprogramon, a nép jóléte emelésének programm- ja. Nem lehet békebizottságainknak felemelőbb, szebb hivatása, mint a rendszeres felvilágosító, magyarázó szóval még jobban kibontakoztatni népünk békeharcos cselekvőkészsé­gét. Ez a békebizottságok legfon­tosabb feladata a Béke-Világtanács bécsi ülíszaka után. A. magvtMlÓHuló ötéves terv nyitttuthtt 11 194!/ «leeember lO. T ö i lénél mi ne veretes - íéyü nap ez. Törvény lett ötéves tervünk. Az újjá építés, a hároméves terv diadalmas befejezése után dolgozó miiünk áj, nagyszerű feladatoknak gyiirkő- zött neki. hogy nagyot lépjen előre a szocializmus építésének útján. Négy esztendő telt el azóta s mi megvalósult tényei: fényében látjuk: mit jelent né­pünknek ec az első ötéves terv. Különösen látjuk most, a szocializmus építésének új időszakában, a jólét nagyarányú fokozásának időszakúban! Ser­kentsenek bennünket eddigi eredményeink még na. gyo b b erő feszi i ésekre 7 1951 1950 Június — megnyitották a nyíregyházi körzeti könyvtárat Június 11 én nyitották meg ünnepélyes keretek közölt a nyíregyházi kör- zeti könyvtárat, amely­nek többezer kötet köny­ve pan. Az ünnepi szó. nők kihangsúlyozta: ILor thyélc 1938-ban 7 millió 800 ezer kötet könyvet adlak ki, mi 1949-ben 40 millió 700 ezer kötetet. Október — átalakítják a nsményi tüdőgondozót 1950 október 24-én írta a 'S éplap: Átalakítják a vásár osnamángi t iidöbe. teggondozót. a korszerű berendezést, f elszerelés t az előirányzott 50.000 fo rint biztosítja. Az átalakít ást végre­hajtották. Október — 150.000 lórin! értékű íásííás A múlt urainak nem volt érdeke, hogy fákat ültessenek — a rablógaz­dálkodás pusztává változ­tatta a^njjíri homok földe, két. Népi demokráciánk gondot fordít a fásításra. Az első tervéiben már 150.000 forint értékű félt ültetieic» el --&.i:e-bolas<S za máiban. November — felavatták a nyíregyházi pályaudvar! November 14-én avat­ták fel az új nyíregyházi pályaudvart. Az építke. zéshez 1 millió 200.000 téglát. 90.000 métermázsa kavicsot, 100.000 kiló- gramm betonvasat, 1 mii. lió kilogramm ceméntet használtak fel. Ebben az épületben a diákok, gyer­mekek, gyermekes anyák részére külön várótermek vannak. Június - egymillió iorintos beruházássá! új ksndsrázSaíó Újsághír: Az ötéves terv tovább fejleszti me­gyénk Iparát. Továbbépí­tik a kisvárdai Vulkánt, a büdszentmihalyi Alka­loidát és több, mint 1 mii. lió forintos beruházással hozzákezdtek a rétközi kendergyár új kenderáz­ta tójának felépítéséhez. Július — 400 ezer Ft. tsz. gyümölcsösök telepítésére Államunk segíti ter­melőszövetkezeteink tag­ságát abban is, hogy gyű- moles fákkal iil.t essék, .be a nyíri homokot. 1951 jú­liusában 42 termelőszö­vetkezet kapott több, mint 400 ezer forintot gy ümölcs telepít ésre. augusztus — új iskoiá’i épülnek Uj iskolák épülnek megyeszerte. Gacsály- ban kéttantermes isko­la, Teremben 2 tanter­mes iskola, Csaholcon szintén új iskola épül. (Újsághír) 1952 Március - 50 millió forint a dűiiányiermeniáSóra Újsághír: Eddig már ötven millió forintot köl­tött államunk a fermen­táló építésére, a legmo- dernebb gépi berendezé­sekre, a dolgozóknak jut­tatott szociális beruházó- sokra. De ez még nem minden. Ebben az évben még több, mint 10 millió forintot irányoz elő a költségvetés az üzem szá­mára. Rövidesen minden munkafolyamat gépesítve lesz. Gépesített felvonó fogja kihordani a salakot a pincéiből, modern yil­la nyprések váltják fel a még meglévő kéziprése­ket. — Azóta mindez meg- valósult — sőt ennél sok­kal több. Éppen az elmúlt napokban, 1953 decambe- rében avatták ünnepélyes keretek között a dohány, fermentáló új, nagyszerű kultúrottihonát, amelyhez fogható njnes még a me­gye üzemeiben. Az üzem kultúrcsoportja a Luxem­burg grófja című darabot mutatta be az avatáson. 1955 Január — a nyirbaiori kenyérgyár beruházásai A nyírbátori kenyér­gyár 1952-ben 100.000 fo. rintot ruházott be. 30.000 forintot az egészségvédői, mi berendezések fejlesz­tésére használtak fél, ni fürdőt, öltözőket építet­tek. Ar 1953-as beruhá­zásokkal tovább fejlesztik az üzemet. a lakosság jobbellátása érdekében. .1 zállltús megkönnyítésére, új gépkocsit vásároltak. Március — Új Iraktorokat kapnak dolgozó parasztjaiul; Nagy barátja a mi dől. gozó parasztjainknak a traktor — írja 1953 már­ciusában a Néplap. — Ezért növeli számát álla. műnk. Megyénk dolgozó parasztjai ebben az esz­tendőben csak lánctalpas traktorokból GO darabol kapnak. A Zelor.traktorok száma ötvenre emelkedik. A mindentudó Uniperzál- traktorokbál 15-öt kap n megye. Ezek valór arái tok. Április — ópáiyi tevéi Készlet Szabad István leveléből: „Hat fiatal néphadseregünk tisztje, három most van tisztiis­kolán $ ezek mind sze. gény parászt szülők gyer­mekei. Községünk 2fi fia az ország különböző ré­szein magasabb funkció­ban segíti a szocializtnus építéséi. Nagy Menyhért, nek tíz gyermeke van. Ma négy ipari munkás. egy fia katonatiszti iskolán van, mindannyiőjuk előtt szép jövő áll,’’ ötéves tervünk büszkesége a Tiszalöki Erőmű építése# Világ proletárjai eggcjiiljelek! TERJESZD A NÉPLAPOT!

Next

/
Thumbnails
Contents