Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-09 / 289. szám

N É [' L A r FALIÚJSÁG A KOLHOZBAN Irta: VLAGYIMIR SZTASOVSZKIJ VILLAM SZTÁLIN városától 45 kilo­méterre terülnek el a „Micsurin”- kolhoz földjei, kertjei és állatte­nyésztő telepei. A kolhoz minden évben több mint 4 ezer hektár területet vet be különböző növé­nyekkel. Állatállománya körülbe­lül 4 ezer darab. 200 hektár gyü­mölcsöskertje van. Az elmúlt évben a kolhoz pénz­beli jövedelme meghaladta a 2 millió 750 ezer rubelt. A kolhoz sikereit a pártszer­vezet munkája segítségével érte el. A pártszervezet a kolhozpa­rasztok munkáját, a jólétük alap­ját képező társas gazdálkodásra összpontosítja. A pártszervezet egyik fontos eszköze a naponta megjelenő „Iljics fénye” című fa­liújság. A faliújság komoly segít­séget nyújt a kolhoz vezetőségé­nek a kolhozparasztok munkás­aktivitásának fokozásában, moz­gósítja őket a soron következő munkák sikeres elvégzésére, fel­tárja a hibákat és bírálja azo­kat, széles körben népszerűsíti az élenjáró kolhozok munkamódsze- íeit. ELŐTTÜNK fekszik az „Iljics fénye” című faliújság néhány példánya. Nézzük meg például a július 13-i lapot: „Időben és vesz­teség nélkül takarítsuk be a ter­mést” — így hangzik a vezér­cikk címe. A cikk a kombájn- gépcsoportok munkájának magas termelékenységéről ír és meg­jegyzi, hogy ez az eredmény min­denekelőtt a szocialista munka­verseny széleskörű elterjesztésé­nek köszönhető. A 12 hektáros norma mellett, a kombájngépcso­portok mindegyike, 17—20 hektá­ron takarítja be a gabonát na­ponta. Arszentyij Radcsenko agronó- musnak tudósítása hívja fel fi­gyelmünket Alekszandr Malik kombájngépcsoportja tapasztala­tairól. Az újságban néhány cikk az egyes kolhozparasztok munká­jában mutatkozó hiányosságokat bírálja. Ebben a rovatban olvas­suk Nyikolaj Hacko erdész cik­két, amelyben a szerző Kiril Pavlenkot, az egyik szántóföldi brigád vezetőjét bírálja. Azt írja, hogy Kiril Pavlenko nem fordít kellő gondot az erdősávokra. Az újság a „Felszólalásaink nyomán” című rovatban ismerteti a kolhoz vezetősége által végre­hajtott intézkedéseket. Az újság többi példányai is ilyen konkrétak, időszerűek, A május 27-i számban például a állattenyésztés fejlesztésére szen­telt rovatban közölték Alekszandra Kovalcsuk fejőnő cikkét. Cikké­ből kiderül, hogy Filippa Jaros- nak, a telep vezetőjének rossz munkája következtében a takar­mányozás színvonala megromlott és ez a tejhozam csökkenését vonta maga után. A KOLHOZ vezetősége gondo­san kivizsgálta a cikkben felso­rolt tényeket, meggyőződött he­lyességükről és már a június 6-i számban közölte, hogy a telepre új vezetőt jelöltek ki. Bizonyos idővel később újabb cikk jelent meg a faliújságon, a szarvasmarhatenyésztő telepről. — Ezúttal arról beszélt, hogy az új vezető jó munkája következtében ismét nagymértékben emelkedett a tejhozam. A faliújság nagyon népszerű a kolhozparasztok körében. Sikere nem véletlen. A szerkesztőbizott­ság tagjainak helyes megválasztá­sával és a széles tömegek bevo­násával magyarázható. Az „Iljics fénye” faliújság már három év óta mindennap megje­lenik. Szerkesztőbizottságát éven­te választják a kolhozparasztok általános gyűlésén. A szerkesz­tőbizottság tagjai rendszerint a legaktívabb kolhozparasz­tok és a falusi értelmi­ség képviselői — orvosok, tanítók. A kolhozélet kérdéseinek helye­sebb és mélyebb megvilágítása céljából a mezőgazdasági termelés minden ágazatának képviselői résztvesznek a szerkesztőbizottság munkájában. Ilyen meggondolás alapján választják az újság tudó­sítóit is. EBBEN az évben a faliújság szerkesztőbizottsága 30 emberből áll. A lap mindennap megjelenik, kivéve vasárnap, ezért a szer­kesztőbizottság tagjait hat cso­portra osztották fel. Mindegyik csoportot a mindenkori szerkesztő vezeti, aki egyszer egy héten fe­lel a lap kiadásáért. A mindenkori felelős-szerkesztő megrendeli a cikkeket a mezőgaz­dasági szakembereknél és tudósí­tóknál, a tervben előirányzott tárgykör szerint, átnézi a szer­kesztőségbe érkezett leveleket, egy részüket közvetlenül átadja a kolhozvezetőségnek intézkedés végett. A szerkesztőségbe kerülő anya­gok irodalmi átdolgozását a szer­kesztőbizottság tagjai végzik. A szerkesztőbizottság tagjai havonta kétszer, vaßy háromszor össze­gyűlnek a kolhoz klubjában és megbeszélik a további munkater­vet. Ezenkívül megbeszélést tar­tanak a mezőgazdasági idény be­állta előtt és együttesen kidolgoz­zák az újság tematikai tervét. — Ezeken az értekezleteken a tudó­sítók is jelen vannak. A szerkesztőbizottság számos akitivistát kapcsolt be a íaliuj- ságszerkesztés munkájába, s ma már körülbelül 60 holhozparaszt támogatja állandóan cikkeivel a faliújságot. A FALIÚJSÁG kiadása mel­lett a szerkesztőbizottság nagy se­gítséget nyújt a kolhozvezetőség­nek a röplapok kibocsátásában is. Az „Iljics fénye” faliújság je­lenleg két példányban jelenik meg. A közeljövőben már hét példányban adja ki a szerkesztő­bizottság, s az újság minden bri­gádban megjelenik majd. A DISZ. vezetőségválasztás hírei A DOMBRADI DISZ-szervezet vezetői ko­moly hibát követtek el. Nem ismertették meg­felelően a vezetőségválasztás jelentőségét a fia­talokkal. Pedig több, mint 80 tagja van a szer­vezetnek. A szervezésnél is hibát követtek el. Egy napon, ugyanabban az időpontban hirdet­ték meg az MNDSZ-szervezet által rendezett műsoros délutánt is, amikor a DlSZ-vezetőség- választás lett volna. A vezetőség beszámolóját nem a vezetőség, hanem a tanács titkára dolgozta ki. így nem is mozgósíthatta a fiatalokat a DISZ-szervezet előtt álló feladatok megoldására. Megsértették a DISZ. belső demokráciáját is, mivel több, mint 110 DISZ-en kívüli fiatal is résztvett a vezetőség újjáválasztásában. Még súlyosabb hi­ba, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen ku- lákcsemeték is résztvettek. Ez nagyfokú éber- íelenséget mutat nemcsak a dombrádi DISZ- szervezet vezetői, de a kisvárdai járási DISZ- bizottság részéről is! * A RAKTALORANTHAZI UTTORO terme­lőszövetkezet DlSZ-szervezetében több hónap óta nem tartottak taggyűlést. Ugylátszik, a ve­zetőségválasztás jelentősége felrázta a fiatalo­kat. A DISZ-szervezet valamennyi tagja a do­hánycsomózásból örömmel ment el most a gyű­lésre, hogy megválassza a titkárt. Tíz tagból áll a DISZ-szervezet. Valamennyien örömmel választották meg Vikátovics Annát titkáruk­nak. Vállalták, hogy a fenyőfaünnepre kultúr­műsort tanulnak be és a dohánycsomózási munkát januárra befejezik. Felkeresik a ter­melőszövetkezet DISZ-en kívüli fiataljait is, és elhívják őket a DlSZ-szervezetbe Karcolat Az A fort, a fehérre is azt mondja, hogy fekete Vannak emberek, akik mindenkinél oko­sabbnak tartják magukat, mindig okoskodnak, mindig vitatkoznak, egyszóval a fehérre is azt mondják, hogy fekete — csakhogy a másik­nak igaza ne legyen. Valahogy így tett az Afort. központja is a vencsellői gépállomással. Merthát bizonyára az Al'ort. központjában is vannak olyan emberek, akik mindenkinél okosabbnak tartják magukat. Nem mondták ám ezek a fehérre, hogy fekete. Hanem többet tettek ennél. A másik fél, a vencsellői gépállomás minden tiltakozása elle­nére, egyenesen utasították őket: márpedig nem Tokajba, hanem Nyíregyházára kell járni üzem­anyagért! Hiába mondták a vencsellőiek, hogy Tokaj közelebb van hozzájuk, mindössze 16 kilomé­terre. Hamarabb visszajön onnan a vontató, mint Nyíregyházáról, ahová 40 kilométert kell Vencsellőről gurigázni. Hiába mondták, nem volt könyörűlet. Azzal is érveltek a vencsellőiek, hogy a nagyobb távolság mellett még a hosszú vára­kozás is megnehezíti a gépállomás üzemanyag­ellátását. Merthát Nyíregyházára többen jár­nak, mint a tokaji Áfort.-telepre, Nyíregyházán sok drága órát kell elpocsékolni a várakozással ! is. Hiába érveltek. Az Afort. központja hajtha- j tatlan volt. A vencsellőiek végül nem tudtak mit mon­dani, „csak” azt, hogy három-négy napot vesz­nek el havonta a gépállomástól, ha megtiltják a tokaji üzemanyagfelvételt és Nyíregyházára küldik őket. (Lám, Páyer Károlynak is egy hé­tig kellett állnia gépével a legnagyobb dolog­időben üzemanyaghiány miatt!) Hiába. Az Afort. csak azt hajtotta: fekete! Mi a vencsellői gépállomással együtt azt mondjuk: mégiscsak fehér! Világos, hogy a vencsellőieknek .Tokajba kell iárniok üzem­anyagért! Még akkor is, ha ez megnehezíti az Afort. adminisztrációját. (V) FEHÉRGYARMATI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG! A magyar kommunista sajtó a párt szavát juttatja el a tömegekhez. A sajtó terjesztése minden pártszervezetnek köte­lessége. Erre a Politikai Bizottság is határozatot hozott. Éppen ezért helytelen a pártbizottságnak az a véleménye: jár a já­rásba elég lap, nincs szükség nagyobb szervezésre! MÁTÉSZALKAI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET 5. SZ. BOLTJÁNAK DOLGOZOL' A bolt kirakatában még az árleszállítás előtti áron vannak kitéve egyes árucikkek. így például a babacsomag, melynek lij ára 25 forint 20 fillér, még mindig 28 forintos áron van a kirakatban! A kormányprogramm végrehajtása a mátészalkai íöldmű- vesszövetkezet 5. számú boltjának is kötelessége! POSTÁS DOLGOZOK! Igen szép eredményeket ért el a sajtó terjesztése terén Farkas István gyulaházi kézbesítő. Farkas István nemcsak a terjesztés, de a pontos kézbesítés terén is jó munkát végez. — Nem így dolgozik a nyíregyházi Tóth Miklós kézbesítő, akitől Leszkoven István még december 2-án megrendelt egy újságot, de azóta egy darab lapot sem kapott. A postás dolgozók lelkiismeretes munkája is hozzájárul ahhoz, hogy dolgozó népünk öntudata, műveltsége, tájékozott­sága nagyban növekedjék. KISKER. MŰSZAKI BOLTJÁNAK DOLGOZOD Már egy hete járok a boltba, bogy motorkerékpáromhoz egy alkatrészt kapjak. Tegnap azt a választ kaptam, hogy még egy hétbe belekerül, míg kérésemet teljesíthetik. Pedig az üzlet dolgozóinak elmondása szerint csak a nagykereskedelmi vállalattól kellene elhozni a hiányzó alkatrészt, Nagy hiba, h i az iktatás, könyvelés, kiadás, elhozás egy heti időt vesz igénybe. Motorkerékpárom ezalatt áll, s vidéki munkámat nem tu­dom elvégezni. (FABIAN FERENC, SzTK ellenőr.) A helyi ipar fejlődése is a dolgozók szükségleteit szolgálja Helyi ipari vállalataink a kor. mányprogramm elhangzása után rátértek a lakosságot kielégítő szolgáltató és javító részlegek bő­vítésére, valamint a közszükségleti cikkek gyártására. Megyénk szék­helyén a finommechanikai válla­latnál például hulladékból jóminő- st-gü gumicsizmát állítanak elő és a reszelő ájravágását galvánlkus ütőn végzik. Ugyanakkor megyénk területén elkezdték a csikótüzhe­lyek gyártását is. Gondoskodás tör­tént a szolgáltató és javító válla­latok nyitvatartási idejének szabá­lyozásáról úgy, hogy a dolgozók a nap minden szakában igénytoevehe- tik e vállalatok munkáját. Jelenleg szervezés alatt áll a felsőruha, alsóruha, és ágyneműjavító foltozó részleg, a Patyolat vállalatnál. Ez az üzemegység ie igen nagy terhet vesz le a dolgozó asszonyok vállá­ról. Az új közszükségleti cikkek gyártása mellett a helyi ipari vál­lalataink legfontosabb feladata a mindenre kiterjedő figyelem, az aprómunka jelentőségének felisme­rése. A megye területén a tanácsok fe­lelősek a helyi szükségletek kielé­gítéséért, a tanácsokhoz tartozó '.párnák, és egyéni kisiparosoknak együttes működéséért. Jelenleg me. gyénkben még 32 olyan község van, ahol egyáltalán nincs kisiparos, ahonnan járási székhelyekre, s messze vidékre kell egy-egy ri pó­tolpalást, vagy egyéb munkát vinni. Ez azt mutatja, hogy já­rási tanácsaink még nem értik meg a párt és a, kormány határozatát és emiatt nem hajtják végre kö­vetkezetesen az iparjogosítványok kiadására vonatkozó rendelkezése­ket. Tanácsaink közül különösen a nyíregyházi járás, a nyírbátori és a kemecsei járások maradtak eí etéren. De kívánni való van a nyíregyházi városi tanácsnál, ahol ezldáig a város területére csak 5 kisipari engedélyt adtak ki. Me­gyénk székhelyének ellátottságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a lakosság igénye a javítási és szob gáltatási szempontból nincsen kel­lően kielégítve. Különösen cipész, kovács, lakatos, kerékgyártó és épülettatarozó kisiparosokban mu­tatkozik hiány. Megyénk területén ahhoz, hogy a dolgozók igényeit az ipar vonalán teljes egészében ki tudjuk elégíteni, még sok községünkben fel kell szá­molni az egyes szakmákban mutat­kozó iparoshiányt. Éppen ezért ez­úton is felhívjuk azoknak a kis­iparosoknak a figyelmét, akik ipart akarnak űzni, hogy a járási tanács Ipari csoportjánál terjesszék elő kérelmüket, ahol erre vonatkozólag bővebb és fontos tájékoztatást kap­nak. litiUúrmunka Tiiuyogiii;i4ol<’$<>ii Élénk kultúrmunha, fejlett knl. túrelet folyik Tunyogmatolcson, ahol valaha. Petőfi Sándor is oly sokat időzött, a, szép Számos-párton írva meg néhány örökszép versét. .1 tunyogmatolcsi lelkes kultúrmun. kasok hét csoportja nevezett most a járási kultúraersenyre. Színját­szók, népi táncosok kutatják és dol­gozzák fel a nagy község sok szép, hagyományos népi játékát — és szorgalmasan tanulnak. Hetenként kétszer tartanak próbákat. így ké­szülnek a kuli úrverseny re Silózásnál továbbra is utolsó a vásárosnaményi járás Annak ellenére, hogy az utóbbi napokban némi javulás mutatkozik a silózás terén, továbbra is Igen súlyos mulasztások lapasztalhatók mindenfelé. Az első helyen lévő nyíregyházi járás is csak 33.7 szá­zalékra teljesítette tervét, a má­sodik nagykállól járás 47.8 száza­lékot ért el. 3. Nyíregyháza város, negyedik a kisvárdai járás, 5. a fehérgyarmati járás, 6. a mátészal­kai járás, 7. a kemecsei járás, S. «tengeri járás, 9. a nyírbátori, 10. a tiszalöki, 11. 17.8 százalékkal a haktalórántházi és utolsó 17 száza­lékos teljesítéssel a vásárosnamé­nyi járás. A vásárosnaményi járás vezetői hamur elfelejtették, hogy milyen nehézségeik voltak a mull télen az áttelel tetőssel. A silóépítés sem halad megfelelő ütemben, pedig újabb kedvezményt kaptak a termelőszövetkezetek. Minden termelőszövetkezet 50 szá­zalékos visszatérítést kap. ha de­cember :>1-ig befejezi a silóépítést.

Next

/
Thumbnails
Contents