Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-06 / 287. szám

1953 DECEMBER 6. VASÁRNAP

NÉPLAP

FAÍÍLTETÖK

December elseje volt, az első téli hónap első napja. Kilenc óra is elmúlt, mire a besenyődi Szikra termelőszövetkezet tagjai- összegyűltek. Falun legtöbb helyen ilyenkor már az a szokás, hogy későn reggeliznek és délután négy—öt óra tájban ebédelnek, ami egyben vacsora is. Különösen így van, ha télen valamilyen külső munkára indulnak, trágyát hordani, vagy fakitermelésre. A Szikra tsz. tagjai most nem azért gyülekeztek, hogy favágásra induljanak. Ellenkezőleg, szaporítani, üitetni készültek.

Indulás előtt többen, — akik nem látták még — megnézték az állami faiskolából érkezett csemetéket. Egy kis erdőt alkot a kötegekbe elföldelt 2300 darab csemete. Ingyen kapta a termelő- szövetkezet az államtól. Nagy szakértelemmel bírálgatják a gyönyörű fácskákat. Már a színéről, a növéséről megmondják, hogy melyik köteg terem majd Jona- thón-almát, a sötétebb héjú a London Pepin és így tovább, —

mind eltalálják anélkül, hogy megnéznék a szállítási címkéket.

A szabolcsi parasztember jól ismeri a gyümölcstermelés csínját- binját. Azt is elmondhatjuk, hogy alig van az országban olyan ember, aki ne tudná, hogy a legjobb

téli alma itt, Szabolcs-Szatmár- ban terem. A nyíri homok, a Szamos- és Tisza-hát termetté almák ismertek a bécsi, prágai kiraka- tokban, de még Svájcban is szívesen fogyasztják.

I ix óra eiimill, mire ősz- szeverődtek a faültetők. Még olyanok is jöttek, akikre nem is számoltak. Zoltai Károly is ott topogott 68 éves létére, pedig nem is szóltak neki. Tavaly télen és tavaszon olyan beteg volt Károly bácsi, hogy sokan már úgy vélekedtek, hogy nem igen húzza már sokáig. A múltban nem biztos, hogy ki tudta volna fizetni azt a sok költséget, amennyiért visszakapta az egészségét. Most, mint szövetkezeti tagot, ingyen gyógykezelték. Egyszóval Károly bácsi talpraállt, méghozzá annyira, hogy 200 munkaegységet szerzett zárásig. Vidám, beszédes ember lett újra. Most is versikét szavalt a fiatalabbaknak, annak bizonyítására, hogy miért jött ő hívás nélkül is segíteni. „Ezt a diófát itt nagyapám ültette. Árnyékában nem ült, gyümölcsét nem. ette. Nem a maga hasznáért, másért cselekedte. Unokái áldják is emlékét érte/4 Közben elrendeződött a lelkes csapat, mindenki megtalálta a munkánál a maga helyét.

A fák helyének a kimérésénél kis vita volt. Mindenki azt szerette volna, hogy minél egyenesebbek legyenek a sorok, kereszt- be-hosszába egyaránt. Az egyik ember így, a másik úgy tudta. — Végül is megegyeztek egy módszerben.

— Nem először mérünk mi már földet, — mondta Nagy Miklós. — Amit negyvenötbe mértünk, azt is mérnök nélkül végeztük, mégis jó volt. Azóta meg már sokat tanultunk.

Erős az a szövetkezet, ahol az

egyszerű tagok is azon vitatkoznak, hogy az ültetendő almás sorai hogyan lesznek egyenesebbek, szebbek a szemnek, pontosabbak a közötte járó gépeknek. Öröm látni, amikor olyan tagok, akiket azzal bíztak meg, hogy a mérő

zsinórt húzza, vagy a fa helyét jelölő kórót készítse elő, odaszalad a sor végére, félszemét behunyja és csak annyit mond: „a harmadik kórót egy milliméterrel jobbra“. Egy milliméterért is felelősséget éreznek. Utolsónak mindig Kálmándi István hagyja jóvá a beállítást. Ö a szövetkezet legjobb vadásza, — ebből azt is következtetik, hogy neki van a legjobb szeme. A számadásban pedig Fazekas János új belépő jár az élen. El is nevezték a szövetkezet mérnökének. Fazekas János még fiatal ember, de már megjárta Diósgyőrt is. Megtudta a szövetkezet erősödését, a gazdag zárszámadást és visszajött, belépett ő is a tagok sorába. Már az első nap munkábaállt, ahogy hazajött a gyárból, mert azt akarja, hogy jövőre még többet osszanak egy munkaegységre, mint az idén. Pedig az idei is szép volt: 5 kiló kenyérgabona, 2 és fél kiló kukorica. 9 kiló burgonya, 9.50 forint készpénz és sok egyeb apróság jutott egy munkaegységre.

Fiatal „mérnökök“, tapasztalt öregek, jószemű vadászok vigyáznak arra, hogy ez a gyümölcsös

a környék legszebb csemegése legyen.

— Kell is, hogy szép legyen, — mondja Szabó Sándor, a szövetkezet elnöke, mert most vizsgázunk nemcsak a falubeliek, meg a környék, hanem az egész megye előtt.

Amikor a Szikra termelőszövetkezet a negyven holdba való csemetét igényelte, a megyei tanács nem javasolta az engedélyezését, azzal az indokolással, hogy a szövetkezet gyenge ehhez. Annakidején, szeptemberben, bizony elég sok hiba volt a szövetkezetben. Az ellenségnek sikerült sok tagot befolyásolni és az volt valóban a látszat, hogy nem tudnak megbirkózni a'gyümölcsös telepítésével. A dologkerülők kiűzése, az ellenség leleplezése erősebbé tette a szövetkezetét, mint valaha Is volt. A visszaadott kérvénnyel mégegyszer elmentek a megyei tanácshoz, ahol végül is engedélyezték a gyümölcsös telepítését.

A Szikra termelőszövetkezet tagjainak erősségét hirdeti az a 2300 darab gyümölcsfa, amit december 15-ig a Klstag-dülő negyven holdjába elültetnek. A gazdagabb jövő reményét csillogtatja ez a 2300 darab csemete. Ezen a területen az utóbbi években 3—4 mázsa napraforgó, 6—7 mázsa rozs termett holdankint. A Kis- tag-dülő negyven holdja 8—10 év múlva 70—80 mázsa almát terem majd holdankint. Áldani fogják Zoltai Károlyt az unokái, de még maga is élvezheti munkája gyümölcsét.

CSÍKOS BALÁZS

GAZDAKALENDÁRIUM

Megyénkben a termelöszövelke- zolek többszáz holdon ültetnek gyümölcsfát az ősz folyamán. A gyümölcsfát nem egy, nem is néhány évre, hanem évtizedekre ültetjük. Ezért különös gonddal kell végezni ezt <t munkát. Leghelyesebb, ha az egész területet megforgatjuk, mint a szőlőnek. Ez azonban ott hajtható végre,

1 ahol elegendő munkaerő áll rendelkezésre. Ha nem forgatunk, akkor legalább 100—120 centiméter átmérőjű gödröt kell ásni, a mélysége pedig 7—80 centiméter legyen. A gödörből a barnább feltalajt külön kell kirakni, azért, hogy az ültetésnél ezt te- hessük az aljára. Sok helyen helytelenül istállótrágyát tesznek a gödörbe azzal az indokolással, hogy biztosítsák a tápanyagot a fiatal fának. Ez igen helytelen dolog, A trágya penészedést okozhat, így a fiatal fa gyökerét meg- támadja a gyökérpenész és elpusztul. Ezenkívül a trágya szárító hatású is, tellát mindenképen káros.

*

A gondosan átválogatott vetőburgonyát tisztára felsepert földre 100—120 centiméter szélességű, 50—60 centiméter magas prizmákba rakjuk. A prizma, hossza 15—20 méternél hosszabb no legyen. A prizmába rakott burgonyát 55—60 centiméter vastagságú szalmarcteggel takarjuk le. A burgonya szedés után egy ideig erősen lélegzik, ezért földdel csak a nagyobb hidegek beálltával takarjuk be a prizmák ormát. Földdel véglegesen csak olyan prizmát szabad betakarni, amelyben a burgonya és a szalma is száraz. A burgonyaprizmán a földet legalább 30 centiméter vastagságúra rakjuk. Amikor a levegő hőmérséklete mínusz tíz fok körüli, akkor az oromrészt is lc- f«»Ideijük. Ha 15 fokra lehűl a levegő, vagy ennél Is hidegebb várható, ajánlatos, amennyiben hótakaró nem fedi, a prizmát kukoricaszárral, törekkel, vagy szalmával 10—15 centiméter vastagon betakarni.

# ,

Megenyhült az idő, újra alkalmas szántásra-vetésre. Több helyen. korai fagyok akadályozták a vetés befejezését. Most újra lehetőség van arra, hogy minden termelő teljesítse vetési tervét. Elsősorban a nyírbátori és tisza- löki járásban pótolják az elmaradást

Sokkal nagyobb lendületet az őszi luélyszántás tervének teljesítésében

A november 30-i jelentés szerint megyénk csak 49 százalékban teljesítette az őszi mélyszántás és 78 százalékban az istállótrágyázási tervét. A járások kö- zül csak a baktatéra»tházi járás dicsekedhet azzal, hogy a mélyszántást 100 százalékra, ístálló- trágyázási tervét pedig 110 százalékra teljesítette. Második a kis- várdai járás 71 százalékos mélyszántási és 98 százalékos istálló- trágyázási tervteljesítéssel. — A rangsor elején szerepelnek még a fehérgyarmati, cscngeri és mátészalkai járások, mint legjobbak. Azonban ezeknél is aránylag nagy a lemaradás, pedig a határidő már lejárt. A kedvező időjárás még lehetővé teszi, hogy az elmaradók, különösen a tiszalöki járás (32 százalék). Nyíregyháza

város (29 százalék), a kemecsei (28 százalék) és a legutolsó nyírbátori járás (17 százalék) jelentősebb eredményeket érjenek cl. Az istállótrágyázás terén kisebb ugyan az elmaradás, de itt is ki kell használni jobban a kedvező adottságokat, különösen a nyírbátori (33 százalék) és a tiszalöki (15 százalék) járásoknak. Vájjon hogyan gondolják ezek a hátnl- kullogó járások a jövő évi terméshozamok növelését, a dolg»- zók életszínvonalának javítását, ha a bőtermés egyik legfontosabb alapkövetelményéről: a mélyszántásról és annak előnyeiről lemondanak?

Hogyan értünk el homokon hat mázsa helyett huszonhat mázsa rozstermést

Összeállította: Westsik Vilmos Kossutli-dijas tudós kísérletei nyomán Csapó Imre tudományos munkatárs

Sok érdeklődő tekinti meg napról napra a nyíregyházi kiskereskedelmi vállalat áruházának kirakatában a Homokkísérleti Telep kiállítását. Ezen a kiállításon grafikonok és egyes vetésforgók növényei illusztrálják az elért terméseredményeket.

Az első forgó bemutatja a régi maradi rendszerű gazdálkodási módot, a továbbiak pedig a fokozatos fejlődést és az ezzel kapcsolatos sokkal magasabb termeseredményeket. Az érdeklődők köréből többen kétségbe vonták ezeket a magas terméseredményeket, hivatkozva arra, hogy ők is nyíregyházi gazdák és a szabolcsi földeken ilyen magas termést nem lehet elérni.

A továbbiakban rá akarunk világítani arra, hogy a homok gondos kezelésével s jó művelésével miként érte el a Homokkísérleti Telep ezeket a terméseket. A régi szakaszos parlagvetésforgó három szakaszból áll. A növények termesztési sorrendje a következő; 1. parlag. A természetes gyomnövényeket virágzásuk után, de n-agkötésük előtt alászántjuk zöldtrágyának, s azután a képződött természetes avartakarót őszszel meghagyjuk, hogy az erős tavaszi szelek a homokot lehetőleg ne bontsák meg. 2. Rozs, trágyázás nélkül. 3. Burgonya, trágyázás

r.

nélkül. — E vetésforgónak 1 ősitől 1950-ig húsz évi termésátlaga a következő: 5.77 mázsa rozs, 10.39 mázsa rozsszalma és 26.66 mázsa burgonya kát. holdankint. Az 1953. évi termés 6.16 mázsa rozs, 9.60 mázsa szalma és 30.94 mázsa burgonya kát. holdankint.

Ezek a termésmennyiségek matatják azt, hogy mindenféle trágyázás nélkül, csupán okszerű tulajműveléssel milyen fokozatosan emelkedő terméseredmények érhetők el a szabolcsi laza homoktalajokon. Bemutathatja azf is, hogy a szabolcsi homokvidék gazdái, sajnos, még ma is milyen növénytermelési rendszert használnak sok helyen. Többen csodálkoznak azon, különösen azok, akik a helyi adottságokkal nem ismerősek, hogy hogyan lehet még ma is ezt a gazdálkodási rendszert akár kis-, akár nagyüzemben fenntartani. Itt különös figyelemmel kell lenni azonban egy szabolcsmegyei adottságra, ugyanis kevés a természetes gyeplegelő egyes községek határában. Ennek következtében ravasszal a dolgozó parasztság nem tudja hova hajtani állatait legelőre. így kénytelenek parlagot hagyni.

Ezért használták és használják még ma is sok helyen ezt a fenti háromnyomásos gazdálkodást. A mai viszonyok között a parlagoltatást meg kell szüntetni, de ez nem olyan egyszerű feladat, mert figyelembe kell venni a dolgozo parasztság állattenyésztési érdekeit is. Ezt tartva szem előtt, a megoldás kulcsát a Homokkisér- leti Telep a nyomásos gazdálkodás keretében kereste.

JAVÍTOTT NÉGYSZAKASZOS PARLAG VETÉSFORGÓ

Azokban a községekben, ahol az állattenyésztés érdekei megkövetelik, a korszerű gazdálkodás és a sikeres homokjavítás érdekében helyes a négy sorrendű forgó bevezetése: 1. Parlag. 2. Rozs, melynek tarlójában keserű-, fehérvagy kékvirágú csillagfürtöt vetünk és azt burgonya alá zöldtrágyának leszántjuk. 3. Burgonya. 4, Nagyobb részben rozs, kisebb részben csillagíürt magnak. Ez szolgáltatja a magot a zöldtrágyázáshoz. Az állattenyésztés érdekei következtében a :r»ag- csillagfürt learatása után az aljatokat áthajthatjuk az 1. -orrendü parlag-legelőről a 4-ik sói rendű rozs és csillagfürt tarlójára. Ezek adják ugyanis a jövő évi parlaglegelőt is. Az állatok áthajtása után az 1. sorrendű parlagot feltörjük és előkészítjük szakszerűen a 2. sorrendű rozs alá. A rozs alá való szakszerű előkészítés a következőképpen történjen: Vetés előtt kb. 4 héttel 20 cm. mélyen végezzük el a vetőszántást, a szántást azonnal boronáljuk el, borona után hengerezzük meg és henger után ismét könnyű boronával boronáljuk. Ezután hagyjuk ülepedni 3 hétig a talajt. Három hét alatt kikelnek a gyommagvak és akkor, amikor még azok csak két levélkéjükben vannak, ismét meg kell boronáin i nehéz vasboronával a gyomok kiirtása céljából. Ezután várjunk még kb. 7— 8 napot, hogy a gyomirtó fogasolással még ki nem irtott gyommagvak csírázásnak induljanak. Ugyanis ezeket a későbben csírázó gyommagvakat a vetési munkálatokkal fogjuk tönkre tenni. Tehát az augusztusban végzett vetőszántástól számítva 4 hét múlva, szeptember 20-a táján vetünk. A vetőszántás azonban igazodjon mindig az időjáráshoz. Ugyanígy a vetési munkák is. Ha a vetés idején kiadós esők vannak, a vetőgéppel egyenesen rámehetünk az előkészített vetőszántásra és a vetés után csak magtakaró fogasolást végzünk. Ha azonban száraz az időjárás, vagy kevés az eső, akkor vetés előtt ismét hen- gerezzünk, utána jön a vetőgép, ezután ismét henger, de befejezésül a magtakaró fogasolás következik azért, hogy a szél ne hordja a homokot. Ha ilyen jól előkészítjük a rozs alá a talajt, akkor kevesebb vetőmag szükséges. A homokkísérleti telepen katasztrá- iis holdankint 64 kg. rozsot vetünk. A kevés vetőmag ellenére is a rozs minden évben elég sűrű, mert a talajelőkészítési módszer annyira ió vetőágyat biztosít,

hogy minden mag kikel és erőteljesen csírázik. A rozs gyorsan fejlődik és bokrosodik. Több helyen látni, hogy 80—90 kg. rozsot vetnek kát. holdankint és mégsemi olyan sűrű a rozsvetésük, mint a kísérleti telep holdankintl 64 kg-os rozsvetése. Ez azt bizonyítja, hogy ez a módszer teljesen igazodik a futóhomok természetéhez és megfelel a korszerű talaj- művelés követelményeinek. Az előbb említett hengerezéseket csak abban a kivételes helyzetben hagyjuk el, ha talajelőkészítéseink idején nagyon sok volna az eső. Ez a talajelőkészítési mód iskolapéldája annak, hogyan kell a futóhomokot minél kevesebh bolygatással úgy előkészíteni, hogy az jó vetőágyat adjon a rozsnak és amellett teljesen gyommentessé tegye a talajt. Egyes, üzemegységekben, ahol a talajok soványabbak, 10—12 nappal korábban kell vetni, tehát szeptember 8—10-e táján. Jobb homoktalajokon, melyek gyomosodása erősebb mérvű, úgy kell eljárnij hogy az augusztusvégi vetőszántástól számítva 2 hét múlva végezzük el nehéz vasboronával a gyomirtó fogasolást. Ezután várunk még további 2 hetet és ennek elteltével ismét fogasoljunto nehéz vasboronával a gyomirtás miatt. A további munkálatok ugyanúgy következnek egymásután, mint más homoktalajokon. Ezt a talajelőkészítési módot még ajánlatos használni bármilyen őszivetemény alá is. Például szó- szösbükköny, pannonbükköny,' vagy őszi takarmányborsó és őszibúza alá is.

Í'rw4y6»»t^*«*s,j