Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-31 / 307. szám
1053 DECEMBER 31, CSÜTÖRTÖK N É C I. A lJ Hegedű« And rá« elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) az Universal-traktorok számát; a gépállomásokat és az állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kultivátorokkal kell ellátni, amelyek segítségével a növényápolási munkák gépesit- lietők. Célul kell kitűzni, hogy 1956-ra az állami gazdaságok s termelőszövetkezetek ncvényápo- lási munkáit legalább 45 százalékban gépesítsük. A mezőgazdasági munkáit között nagy gondot okoz a megtermelt növények veszteségmentes betakarítása. A betakarítási munkák meggyorsítása és veszteség- mentessé tétele érdekében tovább kell gépesíteni a kalászosok aratását, részben kombájn, részben aratógép segítségével. Az eddiginél nagyobb mértékben kell gépesíteni a füvek és a pillangósvirágúak kaszálását, és hozzá kell lógni a kukorica, a cukorrépa és a burgonya betakarításának gépesítéséhez is. A mezőgazdasági munkák gé- gépesítésében talán leginkább az állattenyésztésben maradtunk el. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében meg kell gyorsítani az önitató-berendezések gyártását, a takarmányelökészítés, a takarmány- és trágyaszállítás gépesítését. A mezőgazdaság gépesítése nagy, de végrehajtható feladat «lé állítja iparunkat. E feladat teljesítése érdekében feltétlenül /áltoztatni kell azon a módszeren, ahogy egészen a legutóbbi időkig az ipar vezetői, maga a kohó- és gépipari minisztérium is, a mezőgazdasági gépgyártást és a mezőgazdaság alkatrészekkel való ellátását kezelték. Eddig ugyanis gépgyártásunknak ez a fontos területe a mostohagyermek szerepet játszotta és a mezőgazdasági gépgyárakat látták el a legrosszabbul anyaggal, ennek fejlesztésére fordították a legkisebb összegeket. Ez a helyzet oda vezetett, hogy olyan egyszerű mezőgazdasági gépeket is, mint a vetőgép, az eke, a kultivátor, nem kielégítő minőségben gyártottak. Ezen a helyzeten gyorsan változtatni kell; az ipar elsőrendű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek gyártását, a mezőgazdaság gépesítésének biztosítását. A mezőgazdasági munkák gyors gépesítése azonban korántsem csak az iparon múlik, hanem nagy mértékben a mezőgazdaságban dolgozókon, akik ezeket a gépeket használják, elsősorban a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóin és vezetőin. Meg kell állapítani, hogy a traktorok kihasználása ebben az évben átlagosan 35 százalékkal emelkedett. Olyan kitűnő traktoristák fejlődtek ki ebben az évben, mint az alsóleperdi állami gazdaság sztahanovistái: Hegedűs Sándor és Horváth Mihály, akik december 14-ig 3555 normálhold talajmunkát végeztek és ezzel évi tervüket 408 százalékra teljesítették — (sztahanovistáink sillerének egyik magyarázata, hogy gépüket gondosan ápolják, karbantartják). — A mezőgazdaságban általában továbbra is rendkívül alacsony színvonalon mozog a gépek kihasználása és különösen tűrhetetlen a helyzet a gépek ápolása és karbantartása körül, amely sok gépállásra, alkat- részpazarlásra és a gépek gyors elhasználódására vezet. Nagyon sok gépállomáson az igazgató és a főgépész nem ellenőrzi rendszeresen a kötelező folyó karbantartás elvégzését. Még mindig előfordul olyan eset, hogy a gépállomási igazgató arra a kérdésre, hogy hogyan kell ellenőrizni az I. számú karbantartás elvégzését a munkában lévő traktoron, azzal válaszol, hogy meg kell nézni, nerr poros-e a traktor. Ebből a szempontból még rosszabb a helyzet a gépállomásokat irányító felsőbb szerveknél, így a gépállomások megyei igazgatóságainál és a földművelésügyi minisztériumban. Ez persze nemcsak a szakmai hozzáértés hiánya miatt van így. Nagy szerepe van ebben a laza fegyelemnek, a lelketlenségnek, ami egyes gépállomásokon és állami gazdaságokban a traktorosok és múhelymunkások között eluralkodott, és a földművelés- ügyi minisztérium gyenge ellenőrzésének. ' A gépállomások munkájának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a gépi munka hatása a termésátlagok növekedésében nem mutatkozik meg, mert a gépi munkák minőségére nem fordítanak gondot. A gépállomások igazgatóinak, főagronómusainak és fögépészeinele jelentős része még mindig nem érti, hogy csak akkor lehet jónak értékelni a gépállomás működését, ha körzetében a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagai a munkák gépesítése segítségével nőnek. — Hiába teljesíti a gépállomás idejében a tervét normálholdakban, ha mázsákban rossz az eredmény, ebben az esetben nem dicséretet, hanem elmarasztalást érdemel. A mezőgazdaság számára juttatott gépek jobb kihasználása és a munkák minőségének megjavítása érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel való ellátottságát. A traktoristák jobb kiképzése érdekében iavasolja a Politikai Bizottság, hogy 1954-ben az iparitanulókép- zéshez hasonló traktorosgépész- képző tanulóintézeteket kell nyitni másféléves oktatási időtartammal, emellett az idősebb korosztályok és a katonaviseltek számára a földművelésügyi miniszté- rium szakoktatási rendszerében hathónapos szaktanfolyamokat kell szervezni, ahol a már gyakorlattal rendelkező fiatalok trak- torosgépész-oklevelet nyerhetnek. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének célkitűzése megköveteli, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek, a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok, továbbá azok mezőgazdasági osztályai munkájában lényeges változás történjék. A mezőgazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy a földművelésügyi minisztérium és a volt állami gazdaságok és erdők minisztériuma is bürokratikus módon dolgozott, és részben dolgozik még ma is, munkája nem a feladatok tényleges elvégzésére, a gazdasági szervezőmunkára irányul, hanem utasítások tömkelegének gyártására és kiadására. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a központi apparátusok létszáma felduzzadt nemcsak Budapesten, hanem a megyei központokban is. Emiatt mezőgazdasági szakembereink jelentős része nem vesz részt közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányításában, hanem különböző irodákban ül, bürokratikus munkát végez, elszakítva a mezőgazdasági, termeléstől. Ezt a képet ki lehet egészíteni még azzal, hogy hasonló bürokratizmus és túlzott centralizálás mutatkozik egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szerveknél is, különösen a begyűjtési minisztériumban, de a különböző termeltető vállalatok is a szakemberek százait kötik le irodai vagy szakértelmet nem kívánó szervezési munkával. A mezőgazdaságfejlesztési Programm nagy feladatot ró a megyei, járási és községi tanácsokra, mezőgazdaság) osztályaikra. A mezőgazdaság területén a túlzott centralizálás azzal járt, hogy a járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik hatásköre rendkívül leszűkült, minden Növelni kell a körzeti és vezető machanikusok műszaki képzettségét is és számukra az eddiginél hosszabb tanfolyamokat kell tartani és ugyanakkor nagyobb számban kell a mezőgazdaságba gépésztechnikusokat küldeni. A mezőgazdaság gépesítése körüli hibák egyik legfőbb oka, hogy a traktorvezetők és mechanikusok a gépállomásokon és állami gazdaságokban a rossz szociális ellátás, a munka szervezetlensége miatt gyakran változnak. Ezen a helyzeten is változtatni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a traktoristák és kombájnisták mindennapi életükön keresztül érezzék, hopv pártunk és kormányunk, a gépi munka jelentőségének megfelelően fokozott megbecsülésben részesíti a jóldolgozó traktorost és kom- báinistát. Ezért meg kell javítani életkörülményeiket. biztosítani kell számukra a szórakozás lehetőségeit is és munkaközben el kell őket látni melegétellel. Feltétlenül meg kell erősíteni a gécállomások és állami gazdaságok javítóbázisát, alkatrész- és üzemanyagellátását is. A javítóbázis megerősítése érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit megfelelő felszereléssel kell ellátni, munkagépekkel, mérőműszerekkel és a iavítóműhelyekbe az iparból ön- kér)fos jelentkezés alanián megfelelő szakembereket kell átirányítani. Az akatrészellátást űsy kell megszervezni, hogy az alkatrész- hiány miatti génállás a minimumra csökkenjék. Mindezekkel az intézkedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaság számára adott hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását a termésátlagok gyors felemelése érdekében. kis kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. A földművelésügyi minisztérium dönti el jelenleg is még azt, hogy egyes termelőszövetkezetek mely terű' létén létesüljön tógazdaság vagy öntözéses gazdálkodás, hol ültessenek szőlőt vagy gyümölcsöst, A földművelésügyi minisztérium haltenyésztési osztálya például nemrégen még a termelőszövetkezetek tógazdaságainak fejlesztése helyett azzal foglalkozott, hogy sörrel, paprikával és borral látta el a halászszövetkezetek csárdáit. Mondanom sem kell, hogy ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét rendkívüli módon megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek nagyon gyakran szárnyát szegi. A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt kisebb lett a felelősségük is a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megyei és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. A somogymegyei tanács elnöke: Dani Imre elvtárs például nem tudta magmondani, hogy mekkora volt a kenyérgabonafélék termésátlaga megyéjében. A mezőtúri városi tanács elnöke akkor, amikor a sertéspestis ez év nyarán már 600 sertést pusztított el a városban, még nem tudott arról, hogy a területén járvány van. A földművelésügyi minisztérium egyik vezető dolgozójának kérdésére méltatlankodva felelte, hogy honnan tudná ezt, amikor neki még hivatalosan nem jelentették. A mezőgazdasági fejlesztési programmot csak akkor tehet végrehajtani, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésében. E célból felül kell vizsgálni a földX. A mezőgazdasági termelés szakirányításának meg iaTÍtásáról művelésügyi minisztérium döntési jogkörei és csak a legfontosabb Kérdések eldöntését • kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran át kell adni a megyei és a járási tanácsoknak, illetve azok mező- gazdasági osztáyaira kell bízni. A helyi tanácsok a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk rótt feladatokat csak akkor tudják kielégítően elvégezni, ha végrehajtásukra a tanács tagjain kívül szélesen bevonják a mezőgazdaság legjobb dolgozóit, termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, az állami gazdaságok és gépállomások élenjáróit. Csak helyeselni lehet azt a több helyről felvetett javaslatot, hogy a feladat megkönnyítése céljából a községi tanácsok mellett hozzunk létre széles mezőgazdasági termelési bizottságokat, amelyekben részt vesznek a falu dolgozóinak legjobbjai, a termelésben nagy tapasztalatokkal bíró, jól gazdálkodó középparasztok és kezdeményezéseikkel segítik a község egész mezőgazdaságának felemelését. Támogatni kell az ilyen mező- gazdasági termelési bizottságok létrehozását, mert ez széles tömegkapcsolatot teremt a tanácsok és falusi dolgozók között. Sőt helyeselni kell azt is, hogyha a járási tanácsok és megyei tanácsok a járás, illetve a megye legjobb mezőgazdasági dolgozóiból szintén létrehoznak mezőgazdasági termelési bizottságot, és velük rendszeres időközökben megtárgyalják a járás, illetve a megye mezőgazdasági fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A dolgozó parasztok tömegeinek bevonása a tervek végrehajtásába az egyik legdöntőbb záloga a tervek sikerének. A dolgozó parasztságra támaszkodva, a mezőgazdasági termelési bizottság segítségével minden járás és megye a Programm alapján fogjon hozzá saját területén a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtásához, de ne csak fejlesztési tervet dolgozzon ki, hanem főleg konkrét, gyakorlati intézkedéseket tegyen, amelyek ténylegesen és gyorsan előbbreviszik a mezőgazdaság ügyét, azaz dolgozza ki például, hogy melyik községben használja fel a rétek és legelők megjavítására szánt összegeket és ki a felelős azért, hogy hol, mennyi gyümölcsfát ültet, honnan szerzi hozzá a gyümölcsoltványt, hol telepít szőlőket cs üzemi gyümölcsösöket stb. A mezőgazdasági Programm végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul, széles körben ismertetni kell a dolgozó parasztsággal, hogy mindenki előtt bebizonyosodjék, hogy a Programm végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás száz- és százezer dolgozót mozgósít és állít majd a Programm mellé. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében a mezőgazdasági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termeiét irányítására és szervezésére kell felhasználni. Milyen formában tehetjük ezt meg? A legalkalmasabb forma erre kétségtelenül a gépállomás. Bár e mellett szakembereket nagy számmal kell küldeni a termelő- szövetkezetekbe, állami gazdaságokba és a tanácsok apparátusaiba. A gépállomásokon széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronó- musait — hasonlóan, ahogy ez a Szovjetunióban történik — oda kell kapcsolni egy-egy nagyobb termelőszövetkezethez. A gépállomásokat specializálni kell; szőlő-, gyümölcs-, zöldség- termelő vidékeken például a kertészekkel, öntözött területeken öntözési szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését is. Biztosítani kell, hogy a jövő év első felében minden 600 kataszteri holdnál több szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetben dolgozzék a gépállomás állományában lévő, megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A gépállomások agronómusait a termelőszövetkezetekben felelőssé kell tenni nemcsak a növénytermelési munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzéséért, hanem az állattenyésztés fejlesztéséért is. A jogköröket azonban úgy kell megszabni, hogy ne csökkenthessék a termelőszövetkezetek elnökének és igazgatóságának önállóságát, ne sérthessék a szövetkezeti demokráciát. A gépállomás agronómusának feladata, hogy segítse és támogassa a termelőszövetkezetet, hogy a tudomány és az élenjáró gyakorlat tapasztalatai figyelembe- vételével dolgozzék. A gépállomások agronómusai segítsék az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- rasztokat is, ismertessék közöttük azokat a módszereket, amelyekkel terméseredményeiket fokozni tudják, és segítsenek ne-' kik abban is. hogy idejében megkapják termelésükhöz mindazt a] segítséget, amit a párt és a kor-- mány biztosít számukra. A gépállomások agronómusok- kalvaló megerősítése mellett kép-' zett mezőgazdasági szakemberekkel kell megerősíteni a nagyobb községek tanácsait is. A mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását a termelésben önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, és a városból falura menő szakemberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást; és meg kell javítani anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végző szakembereket kötelezni keli arra, hogy az; egyetem elvégzése után, irányító munkakörben, legalább három! évig közvetlenül a termelésben; — termelőszövetkezetben, gépál-! lomáson, állami gazdaságban —j dolgozzanak. Erre a rendszabály-' ra kádernevelés szempontjából is; szükség van, mert sokévi tapasz-! tálát mutatja, hogy ilyen, a gya-; korlati munkában eltöltött évek! nélkül a mezőgazdasági szakemberek tudása nem lesz teljes. A! mezőgazdaság fejlesztése a mező-' gazdasági szakembereket nagy; feladatok elé állítja, de egyben nagy lehetőségeket is biztosít számukra. Lehetővé teszi, hogy szaktudásukat, tapasztalataikat az egész dolgozó nép javára hasznosítsák. Nem kétséges, hogy mezőgazdasági szakembereink döntő többsége — régiek és újak egyaránt — becsülettel eleget tesznek ezen megtisztelő feladatnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az eddiginél fokozottabban kell támaszkodni a tudomány legújabb eredményeire. Hazánkban a mezőgazdasági tudomány a párt és kormány támogatásával a felszabadulást követő években jelentős mértékben fejlődött és jelenleg több mint 49 tudományos intézet és kísérleti gazdaság dolgozik. A mezőgazda- sági tudósok és az élenjáró szakemberek résztvettek a mező- gazdaság fejlesztésére előterjesztett programm kidolgozásában is;' tudásukkal, tapasztalatukkal segítséget adtak a mezőgazdasági termelés fellendítését célzó intézkedések kidolgozásához. Ugyanakkor hiba lenne nem látnunk, hogy a mezőgazdasági tudományos intézeteink és kísér-! leli gazdaságaink munkájában még sok hiányosság van; a leg-| főbb ezek között az, hogy gyenge, a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Ezért a tudományos; intézeteket közelebb kell vinni a mezőgazdasági termeléshez. A mezőgazdasági (ermelés általános fellendítése érdekében' mozgósítani kel! a mezőgazda-, sági szakemberek többezerre menő hadseregét, szakmai tudását, tapasztalatait. (Folytatás a .}. oldalon.)
