Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-28 / 304. szám

'Világ, prole távjai egyesüljetek.! ^-----------------------------------­AI MDP SIABOLCS-SI AT M Á R MEGY El PAR T BIIOTTS ÁGÁNA K IMáA X. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ARA Srt FIT I FR 10^3 I t 'l' M I > 1.’ I í oo Ui'TFÍ A falu felemelkedésének útja A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELVIRÁGZÁSÁNAK PROGRAMMJÁRÓL A jómódú élet alapja a% új határosat Zajt a. tér melőszilvtíi ke­zdi községben a karú- csonyi ünnepék alatt- a vend égés ked ések a lkaimá - val egyik legfőbb beszéd- tárgy az új határozat volt. Deák László, a Dózsa tsz. elnöke a nővé- rétiéi összegyűlt igazgató- sági cs tsz. tagoknak, szomszédoknak felolvas a Szabad Névből a~ új ha­tározatot. A határozat nyomán élesen megvilágosodtak a Dózsa tsz', hibái, amelye­ken legsürgősebben javí­tani akarnak. Az egyik súlyos hiba volt a tsz. gazdaságában az arány, talanság az egyes üzem- ágak között. Az ipari és a kapásnövények vetéste­rülete igen sok volt fő­leg a kenyérgabona és a takarmanynővények rová­sára. Az ipariak és a ka­pások nagyon sok mun. kaerőt kívántak, pedig a tsz. amúgy is kevés tag­gal rendelkezik földterü­letéhez ' képest. Aratástéti kezdve a tanok vem ér­tek rá kapálni, a, gépálío. más sem nyújtott megfr. lelő segítséget.. így fel­verte a gaz a kapásokat. A talajerő vissza pótlásá­nak elhanyagolása miatt az amúgy is alacsony termésátlagok a felére csökkentek. A kenyérga­bona, de különösen a ta. kormány területe, kevés volt. Ennek megfelelően az állatállományt sem tudták növelni. Kevés volt a trágya is. Mind­ezeket a. hibákat a jövőben kijavítják. A ga­bona vetésterületét és a takarmány vetésterületét már ősszel jelentősen megemelték az ipariak és kapások rovására. Az új határozat nyomán a Dó­zsa tsz. taggyűlésen fogja a jobbmódú élet kialaki, tusának tervét elkészíteni. Salát munhateriiletUhOn doiftozhainah a szakembereit Régen vártuk már ezt a határozatot. Nekem az ragadta meg a figyelmem a legjobban, hogy a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés növelésé­ről, fejlesztéséről is gondoskodik a párt és a kormány. — Ezekben az üzemágakban tíz­szeresére emelkedhet a terméseredmény. Nagy a lehetőség a határozat nyomán arra is, hogy a mezőgazdasági szakemberek az adminisztráció tömkelegéből közvetlenül részt vehetnek a ter­melés szervezésében és irányításában. Az el­múlt évek munkaszervezése és helytelen mun­kabeosztás miatt jelentős kára származott nép­gazdaságunknak éppen kertgazdaságaink ter­mésátlagának csökkenésével. Evről-évre megis­métlődött, hogy a mezőgazdasági kampánymun­kák idején a megyei, járási kertészeti vagy nö­vényvédelmi agronómusok huzamosabb ideig nem a saját munkaterületükön dolgoztak. Ehe­lyett aratással, begyűjtéssel, vagy őszi vetéssel foglalkoztak. Amikor ezek a feladatok megol­dódtak, az összegyűlt adminisztrációs munka miatt kevés idő jutott a kertgazdasági termelés közvetlen szervezésére és irányítására. Szükségszerű volt ez a határozat, hogy megszüntessük az eddigi szervezetlen irányí­tást és a szokszor megnyilvánult termelés­gátló intézkedéseket. ÉLES SÁNDOR, a megyei tanács kertészeti agronómusa. 22 mázsás holdankénti termés a talajjavítás eredménye A gyulatanyai kísérleti gazdaság dolgozói örömmel fogadták a minisztertanács határoza­tát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Most látják munkájuk igazi értelmét a kísér­leti telep dolgozói. Koch Bélának, a nemesítő telep vezetőhelyet­tesének munkáját is elősegíti az új határozat: — Mi édes és keserű csillagfürt nemesítés­sel foglalkozunk — számol be munkájáról. Je­lenleg több mint tizenöt kísérleten dolgozunk a legújabb szovjet tapasztalatok alapján. Az a célunk, hogy a kis lombozató csillagfürtökből nagy lombozatát neveljünk, amelyek a homok­talajt beárnyékolják, így a talaj is megőrzi a víztartalmát. A kikísérletezett növényfélesége­ket a talajnak megfelelően osztjuk fel. Most dolgoztuk ki a tájjellegnek megfelelően a 7-es vetésforgót, amellyel a talajerőt is gyarapít­juk és nagymennyiségű takarmányt juttatunk az állatállomány részére is. A megfelelő vetés­forgó alkalmazásával, csillagfürt-zöldtrágyá- zással a nyíregyházi homokkísérleti gazdaság 22 mázsás rozstermést ért el. Jövőre megyénk­ben 15 ezer holdon termelünk csillagfürtöt magnak, melynek termése több mint 80 ezer hold bevetéséhez lenne elég. Minden termelő­szövetkezetet és egyénileg dolgozó parasztot megfelelő mennyiségű vetőmaggal látunk el a termelékenység fokozása érdekében. Ax aranyos­apntiak tervei A napokban községi gyűlést tartottak Ara­nyosa pátiban, ahol meg. tárgyalták a miniszterta. n ács határozatát. Sok mindenről esett itt sző* A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok elmondották, hogy ezután még nagyobb gonddal és szakszerűség­gel vezetik be az új agro. technikai módszereket. Itt határozták cl, hogy az idei terméseredmé. nyiikhöz viszonyítva HO százalékkal emelik a ho. zamot. A közös megbe­szélés alapján egy tervet dolgozlak ki% amelyben többek között új üzemág létesítését is elhatározta a község két termelőszö­vetkezete Mivel a község területének egy részén állandóan víz áll, célsze­rűnek tartják a víziszár. nyasok tenyésztését is. Emellett lehetővé válik az ipari növények terme­lése is. Kendert és lent áztathatnak még ezen a, területen. Az aranyos­apáti úttörők is haszno­san akarják eltölteni szabadidejüket. Vállalták, hogy a tavasszal megkez­dik a selyemhernyó te. nyésztésót. Kovács András, a köz. ségi tanács mezőgazdasá­gi előadója azt javasolta, hogy a kiöregedett, s fer­tőző betegségeket magú. banrejtő gyümölcsfákat irtsák ki. Mivel a mi. nisztertanács határozata, biztosítja a facsemeteellá- last, lehetővé válik, hogy ízletesebb, jobb gyümöl­csöt termeljenek ezután. — Gyümölcsöseinkben csak úgy tudunk magasabb termést elérni, ha a talaj tápanyagtartalmát trá­gyázással biztosítjuk. Eh­hez szükség van az állat, állomány fejlesztésére — fejezte be hozzászólását Kovács András Nem állunk meg eredményeinknél Pontosan egy félesztendő telt el .ezóta, hogy a Magyar Dolgozók Vártja Központi Vezetősége kidol­gozta programmjavaslatát.. E sors­döntő programúi nyomán fonto­sabbnál fontosabb határozatok je­lentek meg az ipar és a mezőgaz­daság fejlesztése közti aránytalan- súgok kiküszöbölésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére. A napokban megjelent mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló hatá­rozat azonban jelentőségében vala­mennyit túlszárnyalja. E határo­zat közvetlenül a mezőgazdaság fellendítésével foglalkozik, azzal, hogy megalapozzuk a mezőgazda­ságban a hoztam növelését, több hús, zsír, kenyér, cukor és tej kerül­jön az egész dolgozó nép asztalára, valamint több nyersanyagot dolgoz­hat fel könnyűiparunk, ami össze­gezve azt jelenti, hogy hazánkban rohamosan emelkedik majd az élet- színvonal. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata nemcsak az el­érendő célt jelöli meg, hanem megmutatja az utat is, amelyen járva munkánk eredményesebb lehet. Ál­lamunk biztosítja a mezőgazdaság fellendítéséhez a megfelelő anyagi alapot is. A következő három év­iién 12—13 milliárd forint beruhá­zást kap állami eszközökből a me­zőgazdaság. Ez az összeg több. minL kétszerese az elmúlt három évben befektetett összegnek. Mű­trágya. gyártásunk 105<>ra három­szorosára emelkedik a jelenleginek. Ez azt jelenti, hogy minden hold szántóföldre 60 kilő műtrágya jut, pontosan tízszerese, mint a Horthy- idök talajt kizsákmányoló gazda­sági rendszerében. Megyénkben, ahol igen nagykiterjedésü futóho- inokterületek vannak, döntő jelen­tőségű a talajjavítás és a talajerő- visszapótlás kérdése. Az állam hatalmas segítséget nyújt a mű­trágyatermelés fokozásával, a zöld- trágyávetőmag kölcsönökkel, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy homoktalajaink termőképességét a kívánt szintre emeljük. Minden gazdaság, minden termelő tervezze meg a maga talaj javítási eljárását, öpályiban Tarr József dolgozó pa­raszt a határozat elolvasása után számba vet te a lehetőségeket és el­határozta, hogy minden esztendő­ben egy hold homokot csillagfiirt- tel zöldtrágyáz, aminek a magját is ő termeli meg. A kezdeményezésnek nemcsak a talajjavításban, liánéra a mezőgaz­daság minden ágában ki kell szé­lesedni. A határozat kimondja, hogy a hagyományos tájtermelést fel kell karolni — ami annyit je­lent, hogy minden növényt ott kell termelni, ahol az legjobban meg­terem. Megyénk még az ország ha­tárain túl is híres volt több nö­vényféleség termeléséről. Mond­hatni. az egész megye a burgonya­termelés első bázisa Magyarorszá­gon. Szabolcs megye a dohányter­melésnek is hazája. Demecser kör­nyéke a káposztáról nevezetes. A homoklankák, a Tisza és Szamos- hát termetté téli alma világhírű. A felső Tiszavldék diója ugyan­csak márkás áru. Gazdag táj ez, Nem véletlenül emlegei i ez a nagyjelentőségű határozat több he­lyen is megyénk állami gazdasá­gait, termelőszövetkezeteit. Amikor a halikányi állami gazdaság át­lagtermése holdanként 170 má­zsás burgonyatermeléséről szól, akkor arra is rámutat, hogy itt van lehetőség a terméshozam eme- lésére és egyben arra is felhívja az illetékesek figyelmét, hogy ezt a módszert el kell terjeszteni, is­mertetni kell minden dolgozóval. A nyírmadal állami gazdaság dol­gozói, akik holdanként 140 mázsás a lm a termést értek cl, vállalták, hogy módszereiket elméletben és gyakorlatban ts ismertetik a kör­nyező községei; termelőszövetkeze­teivel és egyénileg dolgozó paraszt­jaival. Az állattenyésztés és takarmány- termesztés, ez a két egymástól el nem választható üzemág megyénk­ben igen elhanyagolt terület. Az állaim sokirányú segítsége mellett itt is szükség van az élenjárók módszereinek ismertetésére. Min­den juhásznak meg kell ismerni Mester Károly ököritófiilpösi ju­hász módszereit, széles körben kell tudatosítani a nagyecsedi Vörös Csillag sertéstenyésztőinek ta­pasztalatait, de nem szabad véka alá rejteni a balkán.vi állami gaz­daság fejőinek mesterfogásait sem. A gépesítésről és a gépállomások munkájának megjavításáról szóló szakasz felmérhetetlen jelentősé­gű. Résziben azért, mert az eddi­ginél sokkal fokozottabb iramban indul meg a gépesítés, másrészt, hogy eddig nem volt összhangban a gépállomásokon a szakemfoer- képzés' ésy-ft gépesítés terjedése. Sokszor minden előképzés, hozzá- értés nélkül — ültek a gépre a traktoristák, aminek az lett az eredménye, hogy minőségileg rossz munkát végeztek, a kezük alatt tört a gép,, pocsékolódott az üzem­anyag. Ezért a határozat nagy súlyt helyezett a gépállomási dol­gozók továbbképzésére. A határozat előírja, hogy a jövő év júniusáig 3000 mezőgazdasági szakembernek kell különböző válla­latoktól, igazgatási apparátusból a közvetlen termelés irányítására falura menni. A nép állama ezzel is bizonyítja, hogy a következő években a szocializmus építésének legdöntőbb láncszeme a mezőgaz­daság termelésének fellendítése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének ügye, az egész dolgozó nép ügye, de a munka oroszlán­részét mégis falun kell végezni. A falu aktivizálásával, a falu jobb munkájával, a termelőszövetkeze­tek példamutatásával és ezzel együtt az egyéni gazdaságok ter­méshozamának emelésével kell har­colni a határozat megvalósítá­sáért. Legelső teendő most min­den falusi dolgozóval megismer­tetni a határozatot, hogy mindenki elmondhassa javaslatát a nagy kö­zös terv végrehajtásához. Ara­nyosapáti községben a pártszerve, zet és a tanács összehívták a köz­ség dolgozó parasztjait és azon a gyűlésen számos javaslat született a jövöévi terv megvalósításával kapcsolatban. A mezőgazdaság minden területén használják ki a vezetők az alulról jövő kezd •mé- nyézést, mielőtt hozzákezdenének a .jövőévi terv készítéséhez, vitassák meg ezt a nagyszerű határozatot mely egész népünk felemelkedésé­nek, a szocializmus felépítésének döntő lépése. Olvastuk, hogy a határozat az élenjáró gyümölcs és szőlőter­melő gazdaságok között is első­nek említette gazdaságunkat. — Büszkék is vagyunk rá. Azonban a határozatban említett 140 má­zsás holdankinti almatermést egyesek félreérthetik. Ezért szükséges, hogy eredményeinket ismertessem. Vannak olyan kert­jeink, mint a Lövőpetriben lévő, ahol 187.5 mázsa termeti holdan- kint. Régi kertjeinkben azonban csak 70—80 mázsa holdanként» átlagot értünk el. Tervfelada- lunk szerint terraői'aegységcnkint 58 kiló termést kellett elérnünk. Az eredményátlag 113 kiló. Ter­vünket tehát 1SS százalékban teljesítettük. Minőségileg meg jobb eredmény született. A ter­vezett 42 vagon helyett 125 va­gon kiváló minőségű gyümölcsöt termeltünk. Terveink túlteljesíté­séért maga a gazdaság 390.000 forintot, a dolgozók és szakveze­tők pedig ezen felül 303.000 fo­rint prémiumot kapnak, amit a napokban fogunk kiosztani. Az eddig elért jó eredmé­nyeinknél azonban nem akarunk megállni. A most megjelent ha­tározat még nagyobb kedvet ad munkánkhoz. Eddig is arra tö­rekedtünk. hogy gazdaságunk példakép legyen a termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ezért szálltunk szembe azzal a maradi nézettel is, hogy az alma csak minden két évben terem. Ezt a nézetet rJkerült is megdöntenünk. A sza­kaszos termést rendszeres trá­gyázással, a kártevők elleni cél­tudatos védekezéssel kiküszöböl­tük. Nagyon helyeseljük a határo­zatnak azt pontját, amelyik a növényvédelmi munkák megjaví- j tását írja elő. kertjeink körzetei- I ben nem védekeznek mindenütt megfelelően a pajzstetű ellen. Valóságos fertőzési gócpontok alakultak ki. Ennek két főoka van: egyik a tudatlanság, másik a védekezési eszközök és anya­gok hiánya. A határozat biztosít­ja üstök, permetezőgépek cs vé­dekező anyagok gyártását. Gaz­daságunk szakemberei pedig szí­vesen vállalkoznak szakmai ta­nácsadásra és előadások, tapasz­talatcserenapok tartására, kert­jeink szakmunkáinak bemutatá­sára. A tél folyamán különböző szakmai tanfolyamot tartunk a gazdaság dolgozóinak heti két alkalommal 3—3 órában. Ezeken az órákon szívesen látunk minden érdeklődőt. Elmondta: BÄSTI ÁGOSTON, a nyírmadai állami gazdaság igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents