Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-25 / 277. szám
1853 NOVEMBER 25, SZERDA Joliot Curie beszéde a Béke Világtanács bécsi ülésszakának megnyitásán Béos, (TASZSZ.) Joliot Curie a Eéke-Vllágtanács bécsi ülésszakának megnyitásán beszédet mon- dott Bevezetőben hangsúlyozta: minden népnek közös felelősséget kel] vállalnia, hogy a béke szempontjából kedvező irányban változtassák meg a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi hónapok eseményeinek eredményeként a nemzetközi helyzet világosan mutatja, hogy e közös felelősségen kívül egyes országokra, következésképpen azok nemzeti mozgalmaira is, igen nagyjelentőségű különös felelősség hárul. Ez a felelősség haladéktalan akciókat követel, amelyeknek sikere döntő lehet a béke fenntartása és megszilárdítása szem- pontjából. Joliot Curte ezután rámutatott, hogy az „erő” politikájának hívei minden módon igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt — hang- súlyozta, a béke híveinek az a feladata, hogy felvilágosító munkál végezzenek, pontosan és értbe- tőén a tények tanulmányozására rá maszk óva érveljenek. Ezután arról beszélt a francia tudós, hogy Európa központjában ismét felütötte fejét az a veszély, amelyet Németország szomszédai jól ismernek: a német mllitarizmus ve. szélye. A német militaristákat koalícióba akarják bevonni. Joliot Curie az adatok sorával cáfolta azt a hamis állítást, mintha e koalíció védelmi jellegű lenne. Be- bizonyította agresszív voltát. Joliot Curie a továbbiakban a következőket mondotta: A francia országos béketanács ülésén honfitársaimhoz fordulva, mint a béke- tanács elnöke, abban a meggyőződésben. hogy az önök gondolatát fejezem ki, kijelentettem: Jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoztathatja az események menetét a béke javára, s ezt megértik a világ valamennyi országában. Harcotokat érdeklődéssel, reménnyel és hittel fogják figyelni.” Azért emeltem ki ennyire Franciaország szerepét, mert az utóbbi évek eseményei és az ér. vényben lévő szerződések különösképpen lebet övé teszik számára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját állhatja a háborúnak. A továbbiakban a francia tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy az amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti tárgyalások lehetségeseknek bizonyultak és fegyverszüneti egyezmény, hez vezettek. Ez « tény sok tekintetben elősegítette a nemzetközi helyzet enyhülését. A nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb eszközöket ragadják meg, hogy megakadályozzák a politikai értekezlet összehívását. Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot Curie, — amely az egész emberiséget érinti, a tömegpusztító fegyverek betiltásáról és leszereléséről van szó. A Béke-Vnágtanáes mindig a legnagyobb figyelmet fordította erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bizonyos sikereket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeütköznek a különböző elgondolások és az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottsága máig sem jutott hatásos megoldásihoz. Továbbra is ugyanazokat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet jellemző fő események elemzése azt mutatja, hogy az erős nemzetközi feszültség légkörében Igen nehéz a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben igyekeznek az embereket félrevezetni és az a veszély fenyegeti őket, hogy elragadtatják magokat a „keresztes hadjárat” szellemétől. Vájjon az öt nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot Gurie —, amelyekre a legnagyobb felelősség hárul a béke fenntartásáért ég megszilárdításáért — képviselőinek tanácskozása nem jelenti-e a legjobb utat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Foglalkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői és az érdekeiket érintő véleményük, valamint aggályaik kicserélésével oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. Úgy vélem, ülésszakunk egyik legfontosabb feladata, hogy megtalálja a leghatásosabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez az annyira szükséges tanácskozás létrejöjjön. Joliot Curie felszólalása után Jean Eafitte. a Bébe-Világtatiáes főtitkára a Bébe-Világtanács irodája nevében javaslatot tett az ülésszak napi remijéről és a bizottságok megalakításáról. Az ülésszak a következő najií- rendet fogadta el: 1. Az egész világra kiterjedő akciók annak érdekében, hogy a konfliktusokat általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék (a koreai és a német kérdés rendezése, a hidrogénhomba és más tömegpusztító fegyvereik eltiltása, a fegyverkezés korlátozása). 2. A jövő évben Béke Világtalálkozót kell összehívni. ü'ehru indiai miniszterelnök sajtónyilatkozata az indokinai ellenséjjeskedések befejezésinek lehelőséffCTcl kapcsolatban Bárig«, (MTI.) Dzsavarlal Nehru, indiai miniszterelnök sajtónyilatkozatot adott a „France Soir" párizsi polgári lap Uj-Delhibe kíil- dött kíilöntudósi tójának. Ebben a következőképpen fejtette ki kormányának felfogását az indokínai ellenségeskedések befejezésének le. hetőségévej kapcsolatban: — Amennyiben lehetőség adódna arra, hogy India közreműködjön az indokínai háború befejezése érdekében, természetesen nem vonnánk ki magunkat ezen feladat vállalása alól. Azonban minden attól függ. . hogy milyen formában merül fel ez a kérdés. India csak az esetben működhetne közre, hogy megoldást lehessen találni Indo. Irinában, ha előbb meggyőződtünk arról, hogy ez a közreműködés hasznos lenne. Bzidő szerint azonban ilyen meggyőződésre még nem tettünk szert. íl Hivatalos közlemény a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között lolyt tárgyafásokrói 1‘ckiuy, iwvotitlitir i!S, (Uj.Kínn/ Peringben november 14 és 22 között tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között azoknak a kérdéseknek alapján, amelyekben Mao Ce.tnng, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke és Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke november 13-i megbeszélésén megyezett. A kőt fél teljesen azonosan vélekedik a fegyverszüneti egyezmény aláírása óta kialakult koreai helyzetről. A két fél úgy véli, hogy ft koreai fegyverszüneti egyezmény fenntartás-nélküli végrehajtása kedvező feltételeket Teremt a koreai kérdés békés rendezésére. \y két fél egybehangzó véleménye az, hogy gazdasági és kulturális téren hosszú időre szóló együttműködést kell létrehozni a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya különösen szívén viseli a háborús károkat szenvedett Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági helyreállítását. Tekintettel azokra a hatalmas kiadásokra, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság háborúütötte sebeinek begyógyítássihoz és népgazdaságának helyreállításához szükségesek, a Kínai Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy ellenszolgáltatás nélkül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ajándékozza mindazokat a javakat, amelyeket 1950 június 25 (az a nap, amelyen az Egyesült Államok kormánya. megkezdte agresszió« háborúját Koreában) és 1953 december 31 között szállított és elengedi az ez alatt az idő alatt a Korea megsegítésével kapcsolatban felmerült kiadásók megfő- rítésűt. A Kínai Népköztársaság kormánya Korea további megsegítése céljából elhatározta, hogy az 1954—1957 közötti négy év alatt, ellenszolgáltatás nélkül nyolcbillió (8,003.000,000.000) jüant adományoz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának a nép- sa zdasá g bel y reál 1 í t ásd r a. A két fél megállapodott abban, hogy — a Koreai Népi Homokra- tikus Köztársaságnak a népgazdaság helyreállítása időszakában felmerülő sürgős szükségletei kielégítésére — a Kínai Népköztársaság kormánya a fontemütett összeg erejéig különféle árukat és ipar. cikkeket szállít Koreának az ipar és a mezőgazdaság helyreállítására, vnlnimint. a nép életszínvonalának emelésére. így a többi között szenet, ruházati cikkeket, gyapotot. kenyérgabonát, építőanyagokat, közlekedési felszerelést, fémtermékeket, gépeket, mezőgazdasági gépeket, halászhajókat, papírt és írószereket és más közfogyasztási cikkeket A közlekedés és a szállítás helyreállítására vonatkozóan a két fel arra a megállapodásra jutott, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya segíteni tartozik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányát az agresszió» háború alatt súlyosan megrongálódott vasúti rendszer helyreállításában és mozdonyokat, valamint személy, és teherkocsiikat szállít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. A Kínai Népköztársaság kormánya elfogadta továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát és hozzájárult az együttes igazgatás alatt álló Szovjet-koreai légiforgalmi társaság légiútvonalának északkelé!- kínai területekre való kiterjesztéséhez, hogy ezret megkönnyítse a Szovjetunió és Korea közötti polgári légi-forgalom gyorsaiéi helyreállítását. A két ország közötti technikai együttműködés előmozdítása érdekében a két föl megállapodott abban, hogy Korea szakképzett munkásokat és technikusokat küld bizonyos kínai termelő üzemek!*' külső munkára. Kína pedig szakképzett munkásokat és technikusokat. kőid Koreáivá, hogy azok olt bizonyos termelő üzemek munkájában segédkezzenek. A Kínai Népköztársaság kormánya ahhoz is hozzájárult, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya diákokat küldjön tanulni kínai egyetemekre és intézetekbe. A tárgyalás mindvégig a kölcsö- nős megértés és az őszi nte«% léc- t'örű'hc'T) folytai?. A BARÁTSÁG ÚTJÁN Hat éve, 1917 november 25-én írták alá a magyar-román kulturális egyezményt. Felőli és Eroincscu találkozott. Két nép, amely testvéri barátságban építi a szocialista hazát, egyezményt kötött arra, hogy segítik, támogatják egymás kulturális felemelkedését, kiescrélik tapasztalataikat. Sok-sok eredmény született már a kulturális egyezmény nyomán. Ezek az eredmények új és új láncszemei a magyar és román nép megbonthatatlan testvéri barátságának. Ezt a barátságot éltei jiik. köszönt,jük ma, a magvar-román kulturális egyezmény megkötésének évfordulóján! Román HOnuvek a nuireguhfói Könyvesboltban A nyíregyházi Könyvesboltban nagyszámban találhatjuk meg a román szépirók müveit. Ezeket a műveket nagy é.rd-?klődé>- sol vásárolják az olvasók. Általában Mihail Sadoveanu és Caragiale könyvei legnépszerűbbek. Sadove- anu egyik leghíresebb regényét, a ..Mitre« Kokor útjá”-t oly nagy érdeklődés fogadta, hogy azonnal elfogyott a második kiadás is. Dumitriu: Farkasva d ásza t. Jón Creanga: -Tonica gyermekkora, Geo Bogza: A hősköltemény kezdete című művei is népszerűek. A román költők antológiája is nagyszámban fogy el. Találni a könyvesboltban könyveket ilyen megjegyzéssel is: „Nyomódott a Román Népköztársáság- ban a Román Nép- köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös kiadása kereté-' ben". Elsőrendű minőségű papíron nyomott szépkiállítású könyvek ezek. így kerültek a mi könyvesboltjainkba román barátaink segítségével Versigora: Tiszta lelkiismeretű emberek, Sztrokov- Szkij: Gyár épül az őserdőben, Nyikoláj Nyfkityin: Észak Hajnala, Sütő András: Emberek indulnak. Pap Ferenc: Acélfogak című könyvei. Román népi táncot tanuttak a mérkvállaisak Magyar tánc egy romániai népi együttes mii során Vagy sikerrel mutatta be a debreceni Csokonai Színház Sza. bolos.Szatmárbwn a román drámairodalom megteremtőjének, Caragiale-nak darabját, a Zűrzavaros éfssáká-t. 1 vyircnyhér.i adások alkalmával mindannyiszor telt ház volt a színházban. Hasonló siker kísérte a tájszin. házi előadásokat is. X'ásdrosna- ményban is osztatlan tetszést váltott ki a román klasssikns ■cjopatli mii. A mérkvállaji DISZ-szer vezet kultúrcsoport ja még ötvenegyben I tanulni kezdte előadásait a következő esztendei járási kultúr- j versenyre. Nem könnyű feladatot tűztek maguk elé a lelkes fiatalok: román népi tánc megtanulására határozták el magukat. — Szorgalmasan jártak el a próbákra és Meszlényi Agnes tanítónő vezetésével nagy odaadással tanulták a szomszédos, baráli román nép táncát. Elérkezett a nap: a járási kul- túrverseny napja. A táncegyüttes — úgy a legények, mint a leányok — román népi viseletben | léptek a színpadra. Méltán lett nagy sikere a mérkvállaji táncegyüttesnek. Díjat nyertek. A kultúrverseny után pedig megyénk több községébe látogattak el, mint Ujt'e- hértóra, Paszabra, Besztereere. Es mindez olyan volt, mint a szomszédos, testvéri román nép és megyénk dolgozóinak legbvu ősé- i gesebb baráti kézfogása nos-üecmek könyvié, ha. Mit óhajtana ka, dől. gőzök a könyvtártól/ Gorkijt, Eolohovot, Jlakarenkót, Eadovea- mit, Mihail fíenki- oot, Horváth Imrét. Egy IMSZ-tag magyarul szeretné ci°l• i ásni Veronica Po- nunbaou verseit. Aztán ismét hosszú névsor: Az>mjev, l’olcvo), Shelley' Valaki — ólra * hal at lan al dírá s sa l eredetiben kéri az Anna Kareninát. — „Több könyvet kérünk :tr ötévés tervről!" Egy leány Eötvös .. 'ih'fiyárorsziiy löt) leiőüv* a III. országos verseny tiszteletére magyar népi tánc betanítását is vállalta. A kultúr, csoport tagjai örömmel vesznék riszt .a próbákon, hogy a versenyen majd minél jobb eredményt érjenek cl. Jllun kás áit kciuifvlátut j Va.aszut egy kolozsvártartó* ; mányi község. A községi kultúr* ■ otthon munkaközössége nagy lelkesedéssel fogadta a III. országos ! kuHúrverseny hírét. A vezetőség j a versenyelőkésziiletektoel kap- i csolat'ban munkatervet készített. ! í JliG?*mH ti n TiMir u f •> nr-ACzrvrvvrf -f«» Jxumun w iinnavu sarkéiban szaporodnak és bővülnek az üzemek könyvtárai, Kincs tbben semmi különös, semmi meglepő. Kút. tűrforradaUnunk idejét öljük s ötnek a forradalomnak t Ima. radhatatlan harcos barikádjai azok n hosz. szú, tömött polcok, amelyek a j elf előtörő m'yrc sugéirozzéik Petőfi és Caragiale, Puskin cs Victor Hugo tündöklő cszincviléiyát. Szeretném, hogy az olvasó is érezze azt a me pillét ödest, amellyel jómagam léptem bi u kolozsvári Ih'rh'i' ■!"bon!’ cined regényét reklamálja.. Többen magyar költők verseit ■szeretnék olvasni. Aztán úrnőt névsor: Ott- rayialc, Elsa Triolet, Asztalos István, — később pedig Fagya, jov, Móricz Zeigmond. Majakovszkij, N collate, Ady. Egy munkás a nagy szovjet rendező, Sztdnixzldv. szkij műveit kéri. És lépten-nyomon találunk műfaj-igényeket, is: a dolgozók több eredeti írást, regényt, verset, körnek. íme. munkásaink I: tú I úrigényének t ii k 'i i hété, Caragiale „Zűrzavaros éjszakainak“ sikere
